Szolnok Megyei Néplap, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-11 / 8. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. JANUÁR 11. 11 színest szürkének látva Kisújszállást, Mezőtúrt és a helyi igényeket látja el különböző takarmánykeverékekkel a Szolnok megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat túrkevei üzeme Aprítógépgyári beszélgetések Legyen munkánk, ez a lényegi »I Ha mostanában „négy-öt magyar összehajol” a jászberényi Aprítógépgyárban, azon nyomban a munkáról s megint a munkáról, no meg az új szabályozókról és a keresetről beszél. Reméljük — vélik — az új szabályzók ésszerűbb munkaerőmozgást indítanak el, s visszahoznak olyanokat is, akik azért mentek el eddig, miért másutt több bért! kaptak, ahol ráadásul nincs 3 műszak, ilyen szoros norma- rendszer. .. — Tény, „vérveszteséget” okoztak a kilépők — mondja Márkus Károly —, hisz aki nálunk beválik, az másutt se vall szégyent, ezt bizton állíthatom. S az emberek ráhajtanak, ha van értelme (itt jellegzetes mozdulattal dörzsöli össze hüvelykés mutatóujját), szóval, a pénz.. . — Mennyit keresnek? — 4 és fél ezer körül, de pótlékokkal, pluszmunkákkal a duplájára is fölmegy. Tavaly sem lazsáltunk, sok hétvégét feláldoztunk, jó évet zártunk (kivéve a tőkés exportot, de ez az idén más- félszeresére, 70 millióra nő, A jövő hét végén kezdődnek megyénkben a munkásőr egységgyűlések. Pénteken a szolnoki F. Bede László, szombaton a jászberényi Kákái László, a törökszentmiklósi'Killián György és a karcagi Zalka Máté mün- kásőr egység évzáró-évnyitó rendezvényére kerül sor. A hagyományokhoz híven a parancsnokok a pártbizottságok első titkárai, a társ jegyveres erők és a bázisüzemek képviselői, valamint a családtagok előtt értékelik azt, hogyan ) jeleltek meg pártmegbízatásuknak és ' annak alapján szabják meg a további jeladatokat. Ilyen körülmények között nyilvánvaló, hogy csak az átlagról lehet szó, az egyéni sorsokról, helytállásról nem. Pedig nem uniformizált, hanem magyon is sok színű az élet a testületben. Erre bizonyságul íme (ez a vázlat egy munkásőr életútjáról: Váczi Imrének, a karcagi Zalka Máté munkásőr egység parancsnokának doktori diplomáján alig szárad meg a tinta az egységgyűlés idejére. a szerződéseket megkötöttük), épp ezért az itt dolgozók az év végi ünnepek előtt vártak pár száz forintot... Elmaradt... rosszul esett. — Az új szabályozók az érdekeltséget is növelik. Az Aprító a keresetszint-szabá- lyozás szerint dolgozik ’85- től. — Sokat várunk tőle — mondja Magócs Imre — bár tudjuk, nem csodaszer. Bizonyára sokan csalódni fognak, de egy-két év alatt nem lehet behozni az iparágazattól való nagy lemaradásunkat. Mindenesetre a pálya szabadabbá válik: s aki hajt, jobban keres, aki nem, a ..margóra” kerül. Nagy lesz a szóródás. De hogy lesz, ki, miért, mennyit kaphat? — erről beszélünk reggeli közben, az öltözőben. . . — Legtöbben várakozó állásponton vannak — veti közbe Márkus Károly —, ezért is sikerült például egyik emberünket (különben is sajnálnánk, ha elmenne, hiszen minden „hangszeren” játszik a munkahelyén) marasztalni. A másik munkatársunk még latolgatja az esélyeket ... Végül is igaza van: Nem mindennapi eset az, hogy egy fegyveres testület parancsnoka doktori címet szerez manapság. Az meg pláne egyedülálló, hogy disz- szertációjának az Oktatási modéllek a növénytermesztés tanításában című témát választotta. Azt mondja erről: Ezen a témán belül a ki- v. irrtet fkai. elvják alapján összehasonlítottam a hazánkban felső fokon tanított oktatáselméleteket és egy olyan modellt dolgoztam ki, amelyik a legjobban közelít a szabályozáselmélet modellrendszeréhez. A doktor; disz- Szertáció keretei nem tették lehetővé a téma kifejtését. Ügy vélem, hogy a kibernetikai elvek szakoktatási alkalmazása további tudományos tevékenységre ad alkalmat. Mezőgazdasági üzemekben szerzett gyakorlat és több évi szakközépiskolai tanári munka után doktorált Váczi Megbeszélés az NKFY vezetőivel Majoros Károly, a megyei pártbizottság. első titkára tegnap Simon Józsefnek, a megyei pártbizottság titkárának kíséretében a Nagyalföldi Kőolaj és Földgáztermelő vállalathoz látogatott. Pápa Aladár vezérigazgató adott tájékoztatást a vállalat munkájáról, az energiagazdálkodás helyzetéről. Ezután az időszerű feladatokat beszélték meg. Részt vettek a találkozón a vállalat vezetői is. Szerencsi Cukorgyár Befejeződött a kampány Befejezte a múlt évi termés feldolgozását a Szerencsi Cukorgyár. A 105 nap%'S kampány során 439 ezer fonna cukorrépából csaknem 50 ezer tonna cukrot készített. Az üzem szocialista brigádjai csatlakoztak a kongresszusi-felszabadulási munkaversenyhez, s naponta átlagosan 300 tonnával több répát dolgoztak fel, mint az elmúlt évben. ha másutt szintén megszűnik a bázisszemlélet (márpedig így lesz), akkor hogyan javítunk a bérhelyzetünkön? Persze, az a lényeg, hogy a keresetszint-szabályozással a versenyszférába kerülünk, ami nagyobb értéket jelent, s az érték pedig sosem az átlagban, hanem a szóródásban van. — Egyébként közérzetünk általában jó: szakmailag kiváló ,;,terep”iiezi.a gyárj ösz- szeszokott a kollektíva... — sorolja Magócs Imre —, de sajnos fázunk, hideg van a műhelyben, évek óta repli- kázunk emiatt, a fűtési rendszer rekonstrukcióra szorul, de mondom, évek óta. . . Ez zúzmarás kedélyűvé tesz minket. Ami a legfontosabb: legyen elegendő munkánk (alkatrészeket gyártunk a szereidének). Most még nem tudjuk, lesz-e elég megrendelésünk? Mert mi ezt akkor érezzük, ha „megmarkolhatjuk”. .. Perez László, a forgácsolóműhely vezetője megnyugtatóan bólint: — Lesz munkánk. A szerződések alapján kedvezőek a kilátásaink. Sz. Tamás Tibor Imre. Az út tehát látszólag sima a magasabb tudományos fokozat megszerzéséig. De csak látszólag az. Amikor a 270 forintos rokkantsági nyugdíjat „élvező” édesapja meghalt, legidősebb bátyja (aki egyébként a munkásőrség alapító tagja) vette magához Budapestre. A kis, fa- tusi iskola uyán oroszból osztályozhatatlannak minősült. Gyermekfejjel, hátrányos helyzettel micsoda akaraterő kellett ahhoz, hogy a Toldi Miklós Gimnáziumban már 4,2-es átlaggal érettségizzen. Sokszor került az élet árnyékos oldalára. Például «tlighogy főagronómus lett Tiszabecsen, a gazdaság területét elsöpörte az árvíz. Ikerszülés után meghalt az első két gyermeke. Mindig a munka neheze jutott neki. Amikor a Hosszúháti Állami Gazdaság szárítóüzemének volt a vezetője, 3700 Voltak, vannak, lesznek viták azon. hogy a változó gazdasági feltételek következtében miként módosulnak afc egyes társadalmi osztályok, rétegek jövedelmi viszonyai, életkörülményei. Ahogy mondani szokták, a változásoknak — legyenek azok bármilyen jellegűek — mindig vannak nyertesei és vesztesei, furcsa módon azonban az említett vitáknál elsikkad gyakran a nyertesek, vesztesek csoportjainak ösz- szevetése. A sokféle szín jellegtelen szürkévé olvad össze a hamari megítélések, meg- ítéltetések tégelyeiben, pedig a valóság legkevésbé a szürkét tűri, mutatja, örökíti tovább. Az adott helyzet ellentmondásainak felmutatásában példát kínálnak témánk helyes megközelítésére a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelvei a párt XIII. kongresszusára, amikor kimondják: „A XII. kongresszusnak az életszínvonal megőrzésére, az életkörülmények javítására vonatkozó határozatai társadalmi méretekben teljesülnek. A lakosság reáljövedelme és fogyasztása — bár rétegenként eltérően alakult — összességében növekedett. Az áruellátás kiegyensúlyozott volt. Jelentős eredmény, hogy megvalósulnak az élet- körülmények javítását szol- gáló kiemelt programok a közoktatásban, az egészségügyben, a lakásellátásban. A reálbérek azonban csökkentek, egyes rétegek megélhe-. tése nehezebbé vált.” Öröm és gond, haladás és helyben maradási együtt — ezt nyújtja a fogalmazás, azaz iránytűt áhhoz, hogy a megtett és megteendő utakat hol kell találkoztatni. Ami a színest szürkének látó, láttató vitákban — családokban, munka- és lakóhelyi közösségekben, baráti beszélgetéseken, testületi üléseken — sízinte következetesen födve marad: nemcsak egyes társadalmi osztályok; rétegek fogyasztása — annak nagysága és összetétele — eltérő, hanem az egyes családoké is, másokhoz viszonyítva. Oka a jövedelmek, a fogyasztási szokások különbözősége, továbbá a kínálat területi, foglalkoztatási tényezőkre • visszavezethető kiegyensúlyozatlansága. Hazánkban minden száz háztartásból negyven a munkás megjelölésű csoportba tartozik, azaz a döntő ■ részt ezek alkotják. Érzékeltetésül az egyes háztartástípusokon behektár búza és 10 ezer hektár takarmánynövény gondja nehezedett rá. Mellesleg tizenhárom kilométerre hordta bölcsődébe a fiát. A karcagi szakközépiskolai tanári évek jelentették számára a csendesebb vizeket. Ha kérdezik, akkor keveset mond minderről. Tőmondatokban beszél, mintha sorsa az élet természetes rendje és nyugalma szerint alakult volna. Pedig úgy tűnik, hogy ahová ő kerül, ott nincs nyugalom. Alig cserélte fel például a katedrát az egység- parancsnoki hellyel, átszervezés történt a testületben. A korábbi egy helyett több alegységet rendeltek alá. A munka és a felelősség egyik napról a másikra sokszorossá nőtt. Nem kell különösebb magyarázat ahhoz, hogy ha valaki ilyen poszton meg akar felelni a követelményeknek, nem elég az akarat és az ellüli eltérésekre, a következő szemléletes példát említjük: 1977-ben a munkáscsaladok- nak 36 százaléka tartozott a havi 2600 forintnál kisebb egy főre jutó személyes jövedelmet magáénak tudók közé, öt év elteltével ez a szám 33,4 százalékra csökkent, ugyanakkor a 4400 forintnál magasabb jövedelműek részaránya 12,3-ról 14.6 százalékra nőtt. A munkás- családok döntő része — 41 százaléka — havi 2600—3800 forint közé jutó — egy főre számított — személyes jövedelmet könyvelhetett el az 1982-es felmérés szerint. Az összegek igen, az arányok azóta sem változtak lényegesen. Csupán az előbbiekre szorítkozva is leírhatjuk, veszedelmes dolog lenne egyformának tekinteni a munkásháztartásokat, hiszen csupán a megjelölés az az uniformis, mely valamennyire ráillik, szinte minden másban köny- nyen fellelhetők az eltérések, a sajátos jellemzők. flz idén január elsején az aktív keresők 55,7 százaléka tartozott a munkásosztályhoz, de bizonyos, hogy most decemberben már más ez az arány, amint változott az is, hogy a községekben élő népesség 43,5 százaléka volt tagja munkásháztartásoknak. A folytonos mozgás, a fogláfkoztatásban, a keresők és az eltartottak viszony- számának alakulásában végbemenő módosulások érthetően nem hagyják érintetlenül a család jövedelmi, fogyasztási helyzetét sem. Ezért azután, bár támpont a tájékozódáshoz, hogy — például — a szellemi foglalkozásúak után a munkásesalá- dok költik a legtöbb pénzt bútorra, ebből nagy merészség lenne arra következtetni, számukra elsődlegesebb az ilyen igények kielégítése, mint másoknál. Folytatva a sokszínű mozaikkép kirakását: amíg a hetvenes években a szellemi háztartások nyers húsra, hentesárura többet költöttek, mint a munkáscsaládok, napjainkban megfordult a helyzet. Figyelmeztető ugyanakkor, hogy nemcsak itt észlelhető növekedés, hanem az élvezeti cikkekre adott bankóknál is, ezek tavaly, egy főre vetítve, már 3488 forintot tettek ki a munkáscsaládoknál. Bonyolult rajzolatú térképen kell eligazodnia annak, aki valóban reális képet szeretne alkotni ennek az alapkötelezettség. Nélkülözhetetlen a világos fej és a széles látókör is, hiszen manapság a tudás a legjobb fegyver társadalmi életünk minden területén. Váczi Imre bizonyára sokszor mondta ezt tanítványai előtt és jó példával jár előttük. Pedig gondolatai manapság az átlagosnál többször időztek otthon. Aggodalom csendül a hangjából, amikor mondja: — Most várjuk a harmadik gyermekünket. A feleségem a kórházban van. Simon Béla vető társadalmi osztálynak a helyzetéről, életkörülményei változásáról, mert a sémák használhatatlanok. Milyen sémák segítségével lehetne ugyanis magyarázatot találni arra, hogy az előbbiekben említett, élvezeti cikkekre kiadott 3488 forint több, mint a szellemi foglalkozásúak háztartásainál — itt 3400 forint volt 1983-ban —, ám ugyanakkor és ennek ellenére a hetvenes évek második felétől jelentősen csökkent az egyes, háztartás-típusok közötti különbség a tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottságban; kiegyenlítődés ment, megy végbe. Száz munká&háztartásiból 1970- ben negyvenegyben volt hűtőgép (1983: 98), hetvenhétben mosógép (99), ötben személygépkocsi (32), hetvenötben tv-készülék (109). Az akkori és a zárójelbe tett tavalyi adatok aligha igényelnek magyarázatot, önmagukért beszélnek. Létezik persze a munkáscsaládoknál is — ahogy a szakmai nyelv jelöli —, akár- csiak a többi háztartástípusnál, „nem ésszerű fogyasztó”. Olyan, aki az egészséges fogyasztási szerkezetet eltorzítva jövedelme döntő részét evésre, Írásra költi — a munkásháztartásokban az egy főre jutó személyes célú kiadások egyharmada élelmiszerekre, tíz-tíz százaléka élvezeti cikkekre, illetve ruházkodásra megy el —, esetleg éppen ellenkezően, az étkezéstől a művelődésig, mindenen irreálisan takarékoskodik, csakhogy a gépkocsit, az üdülőtelket fenntarthassa. Etz is beletartozik a színek sorába, amint az úgyszintén, hogy művelődésre, üdülésre, szórakozásra a munkáscsaládoknál minden kiadott sízáz forintból — tavaly — 6,50, a szellemi foglalkozásúaknál 10.20, a nyugdíjasoknál 5.50, a szövetkezeti paraszti háztartásokban 4.90 jutott... Különbözőségek és azonosságok szinte végtelen — és folyamatosan módosuló — sorát kellene tehát összevetni az ítélkezéshez, amit elérhetnek egy elektronikus számítógéppel, az embernek marad a mindennapos tapasztalat, mert képességeiből — „memóriakapacitásából” — erre futja. Nem is ez a gond. Hanem ha a sok tapasztalatból, _ színből egy valami lesz, egybeolvadó unalmas szürke ... M. O. ’ Napraforgó Már kötik a szerződéseket A Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat már köti az idei termeltetési szerződéseket a mezőgazdasági nagyüzemekkel. Az eddigi partnerek mellett újabb jelentkezők is vannak, akik vállalkoznak az olajos növények termesztésére. Kilátásaik annál is inkább jók, mivel a növényi olaj piaca tavaly túljutott a mélyponton, és ezt a lehetőséget jól ki tudja használni a magyar külkereskedelem. Tavaly minden eddiginél nagyobb mennyiséget értékesítettek külföldön. Az idén az elmúlt év háromszázezer hektáros napraforgó-termőterületét a vállalat mintegy 10 százalékkal igyekszik növelni. A szerződések eddigi állása szerint erre megvan a lehetőség. A terv szerint a tavalyinál nagyobb lesz a szója termőterülete is, ám nem várható változás a repcetermesztés- ben. Mindent egybevetve 1985-ben a vetésterület országosan 415 ezer hektár lesz, ekkora területről takarítanak majd be olajtartalmú növényeket. Vázlat egy munkásőrről Az osztály ózhatatianságtóf a doktori címig
