Szolnok Megyei Néplap, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-11 / 8. szám

A túrkevei Háziipari Szövetkezet termelésében a textil- és takácsipari termékek kapnak fő helyet. A múlt évben közel 20 millió forint értékű szőttest értékesítettek. Felvételünk a szövődében készült Növeli a választékot Magyar-bolgár megállapodás Juhár Zoltán belkereske­delmi miniszter és Georgi Karamanev. a Bolgár Nép- köztársaság miniszterelnök­helyettese, a közszükségle­ti cikkek termelésével és kereskedelmével foglalkozó miniszter csütörtökön Bu­dapesten, a Fórum Szálló­ban aláírta a két ország kö­zötti — 1986—90-re szóló — középtávú belkereskedelmi választékcsere- és műszaki­tudományos együttműködési megállapodást. Az aláírás­nál jelen volt Boncso Mitev, a Bolgár Népköztársaság magyarországi nagykövete is. A megállapodás meghatá­rozza a választékcsere-forga- lom fejlesztési irányait a következő tervidőszakra, s öt év alatt mintegy 242 mil­lió rubel értékű kölcsönös áruforgalmat irányoz elő. A tervek szerint 1990-ig évről évre növekszik a belkeres­kedelmi választékcserében kölcsönösen szállított fo­gyasztási cikkek mennyisége, s a jelenlegi évi 40,7 milli­óról öt év múlva 55 millió rubelnyire gyarapodik. A szolnoki Dohányfermentáló Üzemben március végéig tart a kampány. A múlt év augusztusában elkezdődött szezonmunka során 68 ezer mázsa nyersdohányt kocsányol­nak és fermentálnak A szakmunkásképzés tárgyi feltételeiről Tanműhelyek az iskolákban és a munkahelyeken Reagan sajtóértekezlete Új tárgyalások, szovjet­amerikai kapcsolatok Cudar idő A hajnali munkásvonatoik látványa a szolnoki állomá­son sose a lakodalmas me­netre emlékezteti az embert. Tegnap reggel hat óra kö­rül azonban minden eddigi látványt fölülmúlt. A szür­ke, még túlszürke ég alatt úgy érkeztek Szolnokra a hajnali járatok, mint óvatos betegek az orvoshoz. A nyí­ló ajtókból túlöltözött, vas­tag férfiak, nők özönlöttek, s . nagykabátjuk • alatt is- fá­zósan lépkedtek a lépcsőíkön, hogy elnyelje őket az alul­járó, s az autóbuszok meg­állójánál találkozzanak is­mét. Hja, mondhatja erre a Mesterszállás határában na­pok — talán hetek óta — a szabad ég alatt dolgozó olajbányász, és mi, akik nem is nyolc órát a húszfokos hideggel induló napokon kint dolgozunk? És az istállók környékén kora hajnaltól rengeteg bajjal vesződő ál­lattenyésztő? És a lefagyott áruszállító kocsik sofőrjei ? A hajnalban biciklin cipe- kedő hírlapkézbesítők? Az áramzavart elhárító, vil­- 'Reagan amerikai elnök ki­jelentette: reméli, hogy a hét elején Genfben megtar­tott külügyminiszteri tanács­kozás ..csupán az első lépés az Egyesült Államok és a Szovjetunió folyamatos pár­beszédében”. „Bízom abban, hogy a tárgyalások útján szilárdabb békét érhetünk el” — mondotta. Az elnök a nagy televíziós és rádiótársaságok által csúcsidőben egvenes közve­títésben továbbított sajtó- konferenciájának jelentős részét a genfi külügyminisz­teri találkozónak, az új le­szerelési tárgyalások meg­kezdéséről létrejött szovjet —amerikai megállapodás­nak. és az ezzel összefüggő kérdéseknek szentelte. Azt mondotta, hogy az Egyesült Államok „rugalmas, türel­mes és célratörő” magatar­tást fog tanúsítani a lesze­relési kérdések megtárgya­lása során. Reagan mind­amellett utalt arra, hogy a tárgyalások nehezek lesznek, mert olyan kérdéseket érin­tenek majd. amelyek az Egyesült Államok, valamint szövetségesei és az egész vi­lág békéje és biztonsága szempontjából központi fon­tosságúak. Azt mondotta, a Szovjetuniótól várják el, hogy „új életet és pozitív eredményeket adjon a pár­beszéd folyamatának” és azt is kijelentette, hogy bár a két. ország ellentétei „széles körűek és mélyrehatóak”, az Egyesült Államoknak együtt kell működnie a Szovjet­unióval „mindazokon a terü­leteken, ahol lehetséges a bé­ke megszilárdítása”. Reagan nem volt hajlandó ismertetni, milyen javasla­tokat kíván tenni az Egye­sült Államok az eljövendő tárgyalásokon. Elismerte azonban, hogy a jövőben na­gyobb mértékben kell fi- gyelmbe venni az egyes ál­(Folytatás a 2. oldalon.) tak, alapterületük kicsi és az iskolák mostanában aligha kapnak anyagi segítséget a fejlesztésükre. A zsúfoltság oka egyértel­műen a demográfiai hullám tetőzésével indokolható, amelynek hátrányait néhány városban az általános isko­lák többcélú hasznosításá­val próbálják megszüntetni, így, annak ellenére, hogy az intézmények nem többfé­le hasznosításra épültek, al­kalmazzák ezt a formát Kar­cagon és Jászberényben is; sőt, a szolnoki Széchenyi la­kótelepen épült „barna is­kola” is ebbe a sorba tarto­zik majd. Követésre méltó, az országban is egyedülálló megoldást választott a török­szentmiklósi 604-es számú ipari szakmunkásképző inté­zet, amely a képzésben résztvevő vállalatok fejlesz­tési alapjából az iskola terü­letén épített kiegészítő ok­tatási tanműhelyt. A léte­sítmény az anyagilag „be­szállt” vállalatokat kötött együttműködési megállapo­dás értelmében még tíz évig biztosítja a gyakorlati okta­tás megfelelő körülményeit. Az iskolai tanműhelyek többsége korántsem dicse­kedhet a törökszentmiklósi­hoz hasonló felszereltséggel, ám a korszerű gépek és mű­szerek beszerzése, az álló­eszköz-állomány fejlesztése minden intézetben erősen korlátozott. A megoldást je­lentő utat a miklósi példa nyomán lehetne keresni. Végeredményben a megye szakmunkásképzésének tár­gyi feltételei mind a gyakor­lati mind az elméleti képzés területén meghaladják az országos átlagszínvonalat, ami azonban nem zárja kt'a javításának szükségességét. B. J. lanypóznára kapaszkodó sze­relők? A benzinkutasok? A tanyasi iskola tanítója, aki egész nap cipeli a szenet a kályhákba, s kétszer is meg­nézi, hogy tanítás után jól homlokukba húzták-e sap­kájukat a gyerekek? Nincs értelme sorolni. 1985 januárjának első tíz napjá­ban kijutott a cudar időjá­rás egész Európának, termé­szetesen nekünk is. A me­teorológusok .majd elősze­dik a rekordok évszázados katalógusait, s megmondják, hány éve, évtizede volt ilyen, napokig tartó, hideg Ma­gyarországon s Európáiban. Ez persze önmagában nem vigasztaló és. nem elkeserí­tő. Az lenne a konok hideg, ha nem úgy élnénk, ahogy évtizedek óta megszoktuk már. Ha nálunk is gyorsan hajléktalanokról kellene gondoskodni — mint épp a tévében láttuk, Olaszország­ban, vagy ha befagynának a vízcsapjaink, hideget le­helnének a radiátorok, ha elfogyott volna a fűtőolaj. Épp sűrű pelyhekben hull újra a hó, jövendölik is a meteorológusok, hogy lehet még részünk megpróbálta­tásokban, amelyeket a ter­mészet tartogat számunkra: hófúvásban, torlaszokban. Január 11-én világgá kiál­tani, hogy megnyertük a csatát, legyőztük a cudar te­let, balgaság lenne. Emlé­kezzünk csak, tavaly épp február első hetében tört ránk hófúvás, fagyos idő. Tél van, lehet hideg, hó, szél még február végén is. Lehet, hogy a mostani ti- zenfokos nappalok is eltar­tanak még jó ideig, s mér­hetnek még hajnalban 21,8 Celsius-fokot Alcsiszigeten. Ügy tűnik, az ember még­is felvértezettebb, a techni­ka megbízhatóbb, a közös­ségek összetartóbbak, mint korábban. Nem siránkozást, nem tehetetlenséget — tett- rekész mindennapos erőfe­szítést váltott ki a tél tom- bolása. Ezért lehetünk bi­zakodók. Export minden piacra Hz átlagosnál dinamikusabb növekedés várható A gépipar 1985. évi terve A hazai gépipar a számí­tások szerint 1985-ben há­rom százalékkal, vagyis az ipari átlagot meghaladó mértékben növeli termelé­sét. Bár a népgazdaságban általában csak mérsékelt élénkülés várható, a korábbi évekhez' képest valamelyest nagyobbak a különböző ága­zatok beszerzési lehetőségei egyes beruházási ja­vakból. Tartós fogyasz­tási cikkekből pedig a folya­matosan növekvő igények miatt elengedhetetlén a ter­melés fokozása. A gépipar számára további lehetősége­ket kínál a vállalatoknak az a törekvése, hogy hazai cik­kekkel pótolják a nehezen és drágán beszerezhető im­porttermékeket. A népgazdaság számít a gépipari export számottevő növelésére. A számítások szerint a szocialista orszá­gokba irányuló kivitel iplnt- egy 5—7 százalékkal növel­hető. A rubelelszámolású export nagy része hosszú tá­vú, tartós kapcsolatokra épül, ami elősegíti a terme­lő kapacitások még jobb ki­használását. A konvertibilis elszámolású kivitelnek az ipari átlagot meghaladó üte­mű dinamikus bővítését pe­dig elsősorban az indokoljaj hogy ez az ágazat viszonylag mérsékelten importigényes, és a termelés gazdaságosan megszervezhető. Ezúttal is az átlagosnál di­namikusabban nő majd a közúti járművek és részegy­ségek, a háztartási és a tar­tós fogyasztási cikkek és Vgyes elektronikai termé­kek előállítása. A piaci lehe­tőségek számbavételével mérsékeltebb fejlődésre van 'ehetőség az egyedi nagy be- Yendezéseket, mezőgazdasá­gi gépeket és szerszámgépe­ket gyártó nagy vállalatok­nál. Mezőgazdasági és élel­miszeripari gépekből még mindig kisebb a belföldi pi­ac igénye, mint néhány év­vel ezelőtt volt. de a gyár­tók eladási lehetőségei ja­víthatók különféle részegysé­gek gyártásának bővítésével. Nem kell különösebb képzelőerő annak megállapításához, hogy az utóbbi évek alaposan felgyorsult technikai és tudo­mányos fejlődése mind bonyolultabb műszerek, gépek, beren­dezések megszületését eredményezte. És az is nyilvánvaló, hogy ezeket a masinákat csakis jól felkészült, felkészített szakemberekre lehet bízni. Nem érdektelen tehát, hogy mi­lyen feltételek között folyik a szakmunkásképzés. Szolnok megyében ezelőtt tíz esztendővel még rendkí­vül mostoha körülmények között oktatták a leendő szakmunkásokat, akadt olyan intézet — nem is egy — amelynek önálló épülete se volt, a képzést — az elméletit és gyakorlatit egyaránt — al­bérletben végezték. Az eltelt esztendők gyökeres válto­zást hoztak: egyre-másra nőttek ki a földből az új in­tézetek, tanműhelyek, ame­lyek végre lehetővé tették a korszerű oktatást. A körül­mények jobbítására már csak azért is szükség volt, mert a megye általános iskolái­ban végzett fiatalok döntő többsége valamelyik szak­munkásképzőben folytatta és folytatja tanulmányait. Szol­nok megye tizenöt intézeté­ben az elmúlt tanévben csaknem 2900-an szereztek szakmát. A létszám szerinti sorrendben ezután követke­ző szakközépiskolai oktatás­ban ezerrel kevesebben vet­tek részt. A hatodik ötéves tervidő­szak során tizenegy tante­rem épült, kétszázzal több fiatal kaphatott kollégiumi elhelyezést. Mindezeken kí­vül elengedhetetlenül szük­séges volt új tanműhelyek létesítése is. A Művelődési Minisztérium szakmunkás- képzési alapjából a megyé­ben a szakpaai gyakorlati ok­tatás fejlesztésére 1977 és 1982 között 130 millió fo­rintot fordítottak, amelyet elsősorban tanműhelyek épí­tésére használtak fel. A vál­lalatok nagy része igyekezett a képzést mindenben segítő és javító tanműhelyt létre­hozni, a legjobbak, mint pél­dául a Volán, a Mezőgép, az ÁÉV, az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, -az Afit túrkevei részlege és a kisúj­szállási Kunszöv műhelyei' valóban a korszerű szak­munkásképzést szolgálják. A szakmunkásképzési alapból pályázat útján nyerhettek forintokat a vállalatok, szö­vetkezetek, ám a pályázat önmagában még kevés. Er­re bizonyság, hogy a Minő­ségi Ruhaipari Szövetkezet­től a megyei tanács javas­latára megvonta a miniszté­rium az alapból biztosított összeget, mert a megadott határidőre nem készült el a tanműhely. A dicséretes eredmények ellenére se mondhatjuk azt, hogy ma már mindenütt kényelmes és modern környezetben ta­nulhatnak a szakmunkásje­löltek.. Az iskolák egy része túlzsúfolt, ezért változatla­nul a gyakorlati oktatásnak helyet adó vállalatokra, üze­mekre hárul a tanműhelyek építésének gondja. A meglé­vő iskolai tanműhelyek ugyanis műszakilag elavul­C23 „Legyen munkánk, ez a lényeg!” Aprítógépgyári beszél­getések 3. oldal R rádió és televízió jövő heti műsora 5—6. oldal Mindennapos kis győzel­mekért is érdemes dolgozni. Aki reálisan nézi minden­napjainkat ezt érezheti. (SJ) Nagygyűlés Kabulban Külpolitikai tudósításunk a 2. oldalon. Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! XXXVI. évf. 8. sz., 1985. jan. ii., pénfe* A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

Next

/
Thumbnails
Contents