Szolnok Megyei Néplap, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-07 / 4. szám
1985. JANUÁR 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A hét filmjeiből Farkasok ideje Jelenet a mexikói filmből Nem gyakori vendég nálunk a mexikói film, pedig a „sombrero hazája” a világ Legtermékenyebb filmgyártó nemzetei közé tartozik. A futószalagon készülő alkotások többsége a mexikói parasztok életével foglalkozik, a falvakban élők nehéz, egymáshoz feszülő sorsával, konfliktusaival. Éppen ezért ritkán születnek a filmgyárakban derűs, szórakoztató művek, hiszen a zárt. hegyekkel szigetelt kicsiny településeken alig akad önfeledt vidámságra okot adó esemény. A héten bemutatásra kerülő Farkasok ideje című mexikói film se tartozik a kacagtató vígjátékok közé, bár az első néhány percben még nevethet is a néző. A film alapja egy faluhoz rögződött paraszt és az Egyesült Államokat megjárt fiai közötti ellentét. A fiúk hozzászoktak a hazainál könnyebb élethez, apjuk azonban mindenáron szeretné otthon tudni a földművelésben nélkülözhetetlen segítséget adó utódjait. Az „amerikás” vendégmunkások egyébként kivívják a faluban ragadt fiatalok ellenszenvét is. Az eddig nálunk ismeretlen Alberto Isaac rendező filmjét 10-én a túrkevei Vörös Csillag mozi mutatja be. A Capek-fi/mben, szombaton A kép Jeneyé, de a hang Mi történt a szinkronnal? lyeken forgattuk. A gyártók hajthatatlansága miatt tá* vol maradtam az utómunkálatoktól. Senki előtt nem titok a magyar színészek anyagi kiszolgáltatottsága — ezúttal az történt, hogy éltem a jogaimmal,. Utólag — a nézők miatt — bárom ezt a lépésemet. Rádió, televízió Mit hallgassunk, mit nézzünk? Apolló-ház ... Valamikor így hívták azt az újpesti házat, ahová 1944 végén a nyilasok foglyaikat hurcolták; és sokukat ott kínozták halálra. 1945'. január 9-én újpesti partizánok szabadították ki a foglyokat, majd az Apolló-házat felrobbantották. Ezeknek az eseményeknek állítanak emléket a műsor készítői. (Szerda, 20.42. Kossuth.) Harmincon innen, iskolán túl című adás azok körében forgolódott, akik iskolaéveiken túl önálló életük első, „szakítószilárdságot” próbáló szakaszában szembesítik világképüket a valósággal. (Péntek, 19.15, Kossuth.) A 69 perc Kerényi Imre színházáról című műsor kiérdemli a szolnoki, a megyében élő színházkedvelők és rádióhallgatók figyelmét, hiszen Kerényi Imre éveken át igazgató-főrendezőként dolgozott a Szigligeti Színházban is. (Vasárnap, Petőfi 9.50) Oldás és kötés — a híres film címét vették kölcsön a stúdió-beszélgetés készítői, amelynek témája a boldogság. A legkülönbözőbb szakterületek képviselői szólalnak meg Győrffy Miklós és Rózsa T. Endre mikrofonja előtt. A műsor rendezője ugyanaz, aki a ’60-as évek méltón híres filmjét rendezte, Jancsó Miklós. A műsor folytatását — ezúttal a halálról beszélgetnék a résztvevők — másnap láthatják a nézők. (Tv 2. csütörtök 21.35 és péntek 22 óra.) Dénes Zsófia munkássága A 100 esztendeje született Dénes Zsófiát köszöntve az Állami Gorkij Könyvtár egy hónapig látható kiállítást rendez január 9-től. Az írónő életét, pályáját, közéleti és irodalmi munkásságát bemutató tárlaton közreadják műveinek eredeti kéziratait, számos publikációját, leveleinek másolatait. Exkluzív interjú Erős, égő, szorító mellkasi fájdalom Beszélgetés a szívinfarktusról Szomorú tény, hogy hazánkban a lakosság számához viszonyítva nagyon magas, és jelenleg is emelkedik a szív- és érrendszeri megbetegedések száma, halálozási statisztikája. Vajon milyen a helyzet Szolnok megyében? A kiváltó okokról, a betegség tüneteiről, a megelőzés lehetőségéről, és a gyógyítás feltételeiről érdeklődtünk dr. Gelléri Dezső megyei kardiológus főorvosnál. — Sajnos, ez a kedvezőtlen irányzat ránk is jellemző. Egy év alatt a megye férfilakossága között mintegy 800, a nőknél pedig 350 új, infarktusos megbetegedés történik. Az emelkedés mértéke, az évi kétszázalékos növekedés is nagyjából megegyezik az országos adatokkal. — Úgy tűnik, a férfiak hajlamosabbak az infarktusra. — Valóban, bár meg kell jegyezni, hogy a nők munkába állása, vezetésbe történő bevonása azt is eredményezte, hogy ezek a számok lassan közelítenek egymáshoz. Mégis azt mondom, hogy a jelenleg észlelt megyei adatoknak az a sajátossága, hogy a nőknél a legtöbb új beteg az ötven év felettiekből kerül ki. Mindez minden bizonnyal hormonális hatásokkal is magyarázható. Más a helyzet a férfiaknál. Még két évtizede is ez a betegség főleg az 50—60 éveseket sújtotta. de ma már a 40—50 év közöttieket, sőt a harmincasokat se kíméli. — Kik közül kerülnek ki ezek az emberek? — Fizikai munkás éppúgy akad közöttük, mint szellemi foglalkozású. Mégis az a tapasztalatunk, hogy az úgynevezett menedzser, azaz intéző, szervező, vezető típusú férfiakat lepi meg ez a betegség. Igazgatókat, művezetőket, kisebb-nagvobb munkahelyi irányítókat. egyszóval azokat, akik napról napra egy-egy közösség. az emberek ügyes-bajos dolgait intézik. — Az életmód mennyire játszik szerepet az állapot kialakulásában? — Döntő mértékben. Általában az elhízás, a mozgás- szegény napirend, és főleg a cigarettázás növeli a rizikófaktorok számát. Magyarán mondva ezeknél az embereknél sokkal nagyobb a lehetőség arra, hogy infarktust kapnak. Az életünkből a stresszhatás kitörölhetetlen, és ez nem baj. A problémát az jelenti, hogy ki hogyan vezeti le az idegi megrázkódtatásait. Ha tüstént rágyújt, az a legrosz- szabb. Ha rendszeresen eszik valamit, az sem ajánlatos, mert ez plusz kilókat jelenthet. Legjobb a régi recept, húszig számolni, és ha van lehetőség, a stressz után sétálni. mozogni, sportolni, dolgozni kell a friss levegőn. — A betegség tünetei? — Erős, égő mellkasi f j- dalom, szorító érzés, ame,y halálfélelemmel jár. Ilyenkor minél gyorsabban el kell juttatni a beteget az orvoshoz, a kórházba. A megyében két helyen van intenzív osztály: a karcagi városi kórháziban és Szolnokon, a Hetényi Géza kórházban, ahol a betegeket dr. Harmati László főorvos kezeli. A beérkezés után EKG-vizsgá- latot végzünk: a vezetékeket a végtagok és a mellkas tizenkét pontjához rögzítjük. Ily módon teljes biztonsággal megállapítható az új infarktus ténye, és a további kezelés menete. A megyében mi ezt csináljuk. — Van más lehetőség is? — A klinikákon és néhány speciális intézetben a comb verőerén a szív koszorúeres eredéséig feljuttatnak egy katétert. Ide fecskendezik be a kontraszt- anyagot, amely megmutatja: hol van, és milyen fokú a szűkület. Jelenleg ennél is fejlettebb az a módszer, amelyet a főváros négyes számú sebészeti klinikáján alkalmaznak. A lényege az, hogy nincs szükség katéterezésre, hanem egy vénás injekció beadása után ez a csodálatos gép kirajzolja a szív koszorúereinek az állapotát. Ebből jelenleg egyetlen egy van az országban. — A kezelés eredményei? — Az új infarktusos betegek negyede vagy rögtön vagy az első két órán belül meghal, ötven százalékuk nem él tovább egy évnél, viszont, a betegek fele felgyógyul. De az átélt infarktus miatt másfajta, csendesebb életmóddal kell számolniuk, és a kezelési, orvosi utasításokat be kell tartani, ha meg szeretnék előzni az újabb infarktust. — Tehát bárkit elérhet ez a rettegett állapot? l— Inkább úgy fogalmazok: mindazoknak. akik csökkentik az életükből a rizikófaktorokat, nagyobb az esélyük arra, hogy elkerüli őket ez a kór. Tehát tilos a dohányzás, ügyeljünk arra, hogy a vérnyomásunk ne legyen magas, a cukorbetegség is rendszeres ellenőrzést igényel. A túlsúlytól is ajánlatos megszabadulni, és a megfelelő táplálkozáson kívül fizikai tevékenységet is szükséges végezni. Persze ez már nemcsak orvosi, hanem társadalmi ügy. Hogy azért lehet valamit tenni, ezt jól igazolja Finnország és az USA példája. Az utóbbi esztendőkben északi rokonainknál évente két százalékkal, az amerikaiaknál öt százalékkal csökkent az új, infarktusos megbetegedések száma. Pedig ott is dolgoznak, számtalan stressz is éri az embereket, de a helyes életmód kialakításába sikerült százezreket, milliókat bevonni. Legyen szó nikotinmentes életről, környezett ről, rendszeres kocogásról, úszásról, sízésről, amelyek következtében az új megbetegedések száma radikálisan zuhant. — Köszönöm a beszélgetést. D. Szabó Miklós Szombaton este láthattuk a televízióban a Hattyúnyak, kebel, Dob és cintányér című, Karel Capek novelláiból készült tévéfilmet, a kettesen, szereposztása túlnyomórészt szolnoki, illetve innen elkerült színészeknek nyújtott játéklehetőséget. Az egyik főszerepet, dr. Mejzlik rendőrfogalmazót Jeney István, a Szigligeti Színház művésze alakította. — Véletlen vagy van valami különös oka, hogy többségében mai, illetve régebbi szolnoki színészek játszottak a darabban? — Azt hiszen, teljesen véletlen. A rendező az általa elképzelt figurákat kereste a megfelelő szerephez, és úgy tűnik, bennünk találta meg. A tévéfilm forgatókönyve eleve úgy készült, hogy a rendőrfogalmazó alakjának megformálását nekem szánták. Sólyom András rendező egyébként a közeljövőben kezd új film forgatásához, és engem az a szerencse ért, hogy ismét egy főszerepajánlatot kaptam tőle. Meg kell azonban jegyeznem, sajnos elég ritkán kerül sor ilyen találkozásokra. — A fogalmazó szerepében önt láttuk, de nem önt hallottuk.. — Gondolom, sokaknak feltűnt a „hangváltozás”. A filmezésben járatosak előtt közismert, hogy a forgatások alkalmávaL a helyszínen rögzített hangok alig használhatók; a film utószinkronra szorul. Ezt így csinálják a világon mindenütt. Mi a Capek-filmet egy évvel ezelőtt vettük fel. Akkor a gyártásvezetővel bizonyos összegben megállapodtunk, de a felvételek elkészülte után az előzőleg megígért pénznek csak a felét voltak hajlandók kifizetni. Az indokolatlan csökkentés mélységesen felháborított, már csak azért is, mert a jeleneteket nem kis veszéllyel járó heK0NYVRÖL KÖNYVRE Hadtörténet, naiv művészet, arborétumok... A hagyományokhoz híven 1984-ben is bőséges volt a könyvkiadók év végi „termése”, ami természetesen azt is jelenti, hogy aki a napokban tér be a könyvesboltokba — igen könnyen „elcsábulhat”. Rendkívül változatos, gazdag friss megjelenésű történelmi munkákban a kínálat. Még úgy is, hogy egyikmásik mű szinte már a megjelenés pillanatában vevőre talált. Hogy csak egyet említsünk ezek közül: a Zrínyi Kiadó gondozásában megjelent Magyarország hadtörténete (I. kötet) című műből hetven példány kelt el a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat legnagyobb szolnoki üzletében; — a kereslet ipersze jóval nagyobb volt. Jó hír: a kiadó 1985-ben ismét megjelenteti a kötetet. Ami a helyi vonatkozásokat illeti... Bánszky Pál: A naiv művészet Magyarországon című könyvében a törökszentmiklósi naiv festőről, Kada Istvánról és a pár esztendeje elhunyt karcagi Örst Imre szobrászról is olvashatunk. A könyv szépséghibája: meglehetősen gyenge minőségűek a reprodukciók — ezzel nem áll arányban az ára (220 forint). Az Arborétumok országszerte című kötet a Mezőgazdasági Kiadó gondozásában jelent meg, s meghökkenti az olvasót a tárgyalt anyag gazdagságával .'Megyéről megyére haladva ismerteti hazánk több száz védett arborétumát, díszparkját — elsősorban az érdeklődő, a természeti kincsekkel ismerkedni akaró nagyközönségnek szánva mondandóját. A két Szolnok megyében található arborétumról — a tiszakürtvröl és a tisza- igariról — is külön fejezet szól, figyelemreméltónak ítélve e parkok értékeit, illetve a felújításuk érdekében tett erőfeszítéseket. Bár azzal a megállapítással is egyet kell érteni, hog" a ti- szakürti arborétumban levő szabadtéri színpad — enyhén szólva — előnytelenül hat az összképre. Az újszászi szanatórium-park (a volt Orczy-kert) ugyancsak kiérdemelte a szerzők figyelmét. Az ismertetésből kiderül, hogy ebben a kertben is számos olyan növény él, amely ritkaságnak számít ezen a tájon. A bőséges szépirodalmi kínálatból két sikerkönyvet emelnénk ki ezúttal. Joseph Heller harmadik Magyarországon megjelent regénye (egyszerre két kiadó is kibocsátotta) a Gold a mennybe megy — negatív meglepetés. A 22-es csapdája és a Valami történt után a Cold a mennybe megy felemás nyomokat hagy az emberben: humora mesteri, de mindez kevés ahhoz, hogy igazi regény szülessék. Efrajim Kishon Veszett ernyő nyele című humo- reszkgy ű j töményét viszont nem lehet letenni. (Kapható még a könyv a szolnoki boltokban). Mosolyoghat az olvasó, nevethet az olvasó, vagy akár — urambocsá’ — féktelenül röhöghet is írásról írásra haladva, de unos untalan be- léhasíthat ta .felismerés is: tényleg, ilyenek vagyunk! Ez a fajta bölcs, öniróniára késztetés alighanem Kishon világsikerének a titka. Vágner János És mi mennyi? Fotómodell — élőben Divat, divat, divat! Munkahelyén, Szolnokon — mint másutt is — gyűjtik az őt ábrázoló kártyanaptárakat, s nemcsak férfi kollégái. „No- hát, nem is gondoltam, hogy így néz ki!” Más: „Nem szégyen li magát, hogy lehet ilyet csinálni!” A csúnyácskák szava: „Nézd már milyen ferde a válla, és szerintem bandzsít is.” Az üzletre érzékenyek: „Vajon mennyi? És mi mennyi?” A valóság: haja vörösesszőke és nagyon hosszú, szeme kék, és tényleg van csípőbősége, mellbősége, combkerülete, bokavastagsága, stb, stb. Mint ahogy életkora, származása, családi állapota, világról alkotott elképzelése isi van. Némiképp pechje: kisvárosban él és kereset-kiegészítésképp fotómodellként dolgozik. És mint ilyen, nem is kerülheti el az érdeklődés ilyen-olyan megnyilvánulásait. Voltaképpen nincs különösebb dologról szó; fix-fizeté- ses állása mellett időnként (és amatőrként) modellt áll egy-egy kártyanaptár, poszter, plakát kedvéért. Ha úgy hozza a sora, felölti a legeredetibb emberi jelmezt is, — és ebben nincs semmi kivetni való, kérem. Minderről ő így fogalmaz: — Fizetés-kiegészítési. Akkor is az, ha a környezetemben élők egyik másikat irritálja, hogy ily módon is lehet pénzt keresni. Adódott ez a lehetőség, bolond lettem volna, ha nem élek vele. Szerintem nem alábbvaló ez a munka annál, mintha — teszem azt — az ember mérnöki diplomával kutyasétáltatást vállal, vagy pályakezdő orvos létére elmegy egy maszek húsfüstölőhöz segédmunkásnak, amikor épp nem ügyeletes, pusztán azért, mert ki akarja cserélni a sífölszerelését, új kocsit akar venni. Én is szeretek jól öltözködni, szenvedélyem az utazás, a zene. Ezzel szemben nem iszom, nem kávézok, nem dohányzom. Amikor megjelentek a velem készült kártya- és. falinaptárak, nem éreztem semmi különöset; legföljebb annyit mondhatok, hogy én nem vagyok híve ennek a divatnak. — vj —
