Szolnok Megyei Néplap, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-31 / 25. szám
1985. JANUÁR 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Naponta 1200 méter úgynevezett homokolt és 1300 iméter sima kátránypapír készül az Egyesült Jászsági Afész jászalsószentgyörgyi fedéllemez üzemében. A termékeket a Tüzép vállalatok forgalmazzák Szankciók munkakerülőkkel szemben Az elítélt dolgozik Kibővítették e büntetőnek körét Progrem 1990-lg Természetvédelmi eredmények, tervek Nem szántják fel, nem ültetik be a füves pusztát Tíz évvel ezelőtt az egész országra kiterjedő átfogó vizsgálatban mérte fel az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal. hogy melyek hazánk védelemre szoruló, illetve védeni érdemes természeti értékei. Kidolgozták a védelmüket szolgáló távlati programot is. A védettség alá helyezés biztosíték arra, hogy fennmaradjanak egyedi, csak erre a térségre jellemző földtani, vízi, tájképi, kultúrtörténeti értékeink, megmaradjanak különleges növényeink, állataink. Fontos feladatról van szó, mivel az ipari és mező- gazdasági termelés környezeti ártalmai egyre jobban veszélyeztetik ezeket az értékeket. A hosszú távú program 1990-ig jelöli meg a természetvédelem feladatait, a védetté nyilvánítás ütemét. Addigra csaknem hatszázezer hektár kerül védelem alá, az ország területének 6 százaléka. A munka túlnyomó része már befejeződött, a kijelölt tájak, tájrészek nagy részén — mintegy félmillió hektárnyi területen — ma már a természetvédelem érdekeinek figyelembe vételével folyik a mezőgazdasági termelés. s megállt az értékek pusztulásának folyamata. Jól szolgálják ezek a területek a hazai turizmust, a lakosság fizikai, szellemi regenerációját, az ismeretterjesztést, a művelődést. mint kutatási területek pedig egyben a tudomány műhelyei is. Az elmúlt évben újabb jelentős eredmények születtek. Hosszas előkészítő munka után a Zempléni-hegységben és Keszthely környékén tájvédelmi körzetet alakítottak ki. Természetvédelmi terület lett a Somogy megyei rinya- szentkirályi erdő és a tisza- dorogmaj Sörbe erdő, s védetté nyilvánították a Bélkő nyugati ormát. Ez év januárjától a Káli medence lett tájvédelmi körzet, és nemzeti parkként az eddiginél fokozottabb védelmet élvez Aggtelek térsége. Ebben az évben mintegy 30 ezer hektárnyi terület védetté nyilvánítására kerül sor. Egyebek között Magyarország legmagasabb hegysége, a Mátra keleti része lesz tájvédelmi körzet, főképpen tájképi értékei miatt. Ezen a vidéken nem épülhetnek ipari létesítmények, üdülők, nem haladhatnak át rajta utak, s csak erdő- és vadgazdálkodást folytathatnak itt a gazdaságok. A védelem egyik legfontosabb célja, hogy ez az érintetlen természeti környezet a bakancsos turizmus kedvelőinek paradicsomává válhasson. A Kis-Hortobágy szintén tájvédelmi körzet lesz: a nagy kiterjedésű füves pusztát nem fogják felszántani. beültetni, továbbra is állatok legeltetésére hasznosítják. A hajdúsági erdős puszták védelmével jellegzetes alföldi tájat őriznek meg az utókornak. Ez a vidék egyébként Debrecen „tüdeje”, ideális környék a kikapcsolódásra, felüdülésre, sétára, horgászásra. Ugyancsak tájvédelmi körzetté nyilvánítják ebben az évben a Fejér megyei Sárrétet. Viszonylag érintetlen lápos, vizenyős területe számos védett madárfaj, így például a túzok fészkelőhelye, s jónéhány értékes növényfaj is honos itt. Az évtized végéig további 50 ezer hektárt vonnak védelem alá. — Van megbízható adata az ügyészségnek arról, hogy hány fimunkakerülő él a megyében? — Csak azokról tudunk, akiket közveszélyes munkakerülés vagy azzal gyakran együttjáró bűncselekmény (általában lopás) miatt felelősségre vontak, szabálysértési vagy büntetőeljárásban. Tavaly a számuk 135 volt. Persze mindannyian tudjuk, hogy ennél sokkal többen vannak. — Akik nem dolgoznak, azok közveszélyes munkakerülők? ' — Csak azok tudják ezt a bűncselekményt elkövetni, akik munkaképesek. Tizenhat év az alsó korhatár, a felső pedig nőknél 65, férfiaknál 70. A munkaképesség azt is jelenti, hogy egészségesek (csökkent munkaképességűek is lehetnek, ha a rokkantságuk nem éri el a 67 százalékot). Tehát munkaképesek és léhán, dologtalanul élnek. Munkát rendszeresen nem végeznek és nincs a társadalmi normák szerint elfogadott jövedelemforrásuk. — A társadalmi normák szerint mi az elfogadott? — Például nyeremény, örökség, nyugdíj. — Közveszélyes munkakerülésért felelősségre lehet vonni jómódú embereket is? — Hogyne. A dologtalan, léha életvitel nem pusztán a csavargókra lehet jellemző, akiknek nincs lakásuk. Vagy albérletről albérletre vándorolnak, guberálásból, lopásból, alkalmi munkáiból tengődnek, hanem azokra is, akik nagylábon élnek, szórják a pénzt, amit nem munkával, hanem törvénytelen ügyietekkel, a társadalmi normák megsértésével szereztek. — Előfordult már, hogy nagylábon élő. dologtalant, közveszélyes munkakerülésért elítéltek? — Nem emlékszem. Pusztán közveszélyes munkake- rülésért eddig nem volt gyakori a felelősségrevonás. Általában más bűncselekmény tetteseként kerültek rendőrkézre. — A közveszélyes munkakerülőknek mi volt a büntetése? — Szabálysértőként elzárással büntették, ha pedig bíróság elé kerültek, néhány hónapos szabadságvesztés volt a következmény. — Mikor bűncselekmény és mikor szabálysértés csupán a imnnkakerülés? — A munkakerülő életmód ideje alapján teszünk különbséget. Az időnek egyébként is jelentősége van, mert legkevesebb egy hónapig kell élni, rendszeres munkavégzés nélkül ahhoz, hogy a munkakerülés szankcióval járjon. Tehát 1 és 6 hónap között még szabálysértés. Fél év után pedig bűncselekmény. SÓ., akkor is az, ha a felelősségre vonást követő két éven belül nem történik semmiféle változás az életvitelben, vagy a megbüntetett újból munkakerülő lesz. Ebben az esetben elég egy hónapig tartó dologtalan életvitel és a munkakerüléssel bűncselekményt követ el. — Említette, hogy eddig elzárás, vagy néhány hónapos szabadságvesztés volt a büntetés. Sem megfizettetni, sem megdolgoztatni nem lehetett a munkakerülőket. — Eddig. Az idén január 1-én lépett életbe a Btk. módosítása, amely kibővítette a büntetési nemek körét a szigorított javító-nevelő munkával. Ilyen eddig nem volt. A szabadságvesztésnél Térítők, pelenkák kórházi ruhák Egyszer használatos textília Olcsó és praktikus textíliákkal bővítette termékeinek körét a Lőrinci Textilipari Vállalat. A nemszőtt kelmék legnagyobb hazai előállítói egyszerű anyagból, egyszerű megoldással rendkívül olcsó, csupán egyszeri, vagy néhányszor! használatra szolgáló termékeket fejlesztették ki. A Nowotex térítők például igen 'könnyen kezelhetők, vasalást nem igényelnek. Az ugyancsak e technológiával készült pelenkabetét a kisgyermekes anyák mindennapjait teszi kónyebbé. A termékcsalád legutóbb orvosi ruhákkal, műtősköpenyekkel és sapkákkal bővült. Az első darabokat a Tétényi úti kórházban próbálják ki. A szövés nélkül, ragasztással készült, poliészter, viszkóz alapanyagú kelmékből lepedők, ágyneműgarnitúrák előállítását, is tervezik, ezeket szintén a Tétényi úti kórházban próbálják majd ki. Az olcsó, egyszer használható garnitúrák — akárcsak az orvosi ruhák — elsősorban a nagy higiéniát igénylő kórházakban számíthatnak sikerre. Tanulásra, példás szorgalomra serkent Növekszik a szakmunkástanulók ösztöndíja eiyhébb, a javító-nevelő munkánál súlyosabb büntetés, kizárólag a közveszélyes munkakerülők számára. Időtartama egytől két évig terjed. Ha összbüntetésként szabja ki a bíróság (egyszerre több bűncselekmény miatt), akikor lehet három év. De csak abban az esetben, ha a közveszélyes munkake- r üléssel együtt elbírált más bűncselekmény büntetési tétele 3 évnél kevesebb. — Ez az új szankció azt jelenti, hogy a munkakerülők büntetése a munka,2 — Pontosan. Az országban több ilyen speciális munkahely kialakítása van folyamatban, ahol az elítéltek, ha mód van rá, képzettségüknek és képességüknek megfelelő munkát végezhetnek törvényes munkaidőben. A munkavédelem joga, a pihenőidő, a munkaközi szünet és természetesen a fizetés éppúgy megilleti őket, mintha szabadak lennének, csak szabadságra nem mehetnek. Kovács Katalin Február 1-től átlagosan ötven százalékkal emelkedik a szakmunkásképzők és a szakmunkásképzést folytató szakközépiskolák tanulóinak ösztöndíja, továbbá megváltozik a juttatás rendszere is. A KISZ X. kongresszusán és az országos diákparlamenten kérték a küldöttek a szakmunkásképző iskolákban 15 éve változatlan ösz- szegű ösztöndíjak felemelését, a juttatás rendszerének korszerűsítését. Az oktatásügy irányítói egyetértettek a diákok képviselőivel, mert az ösztöndíjak másfél évtizeddel ezelőtt megállapított összege ma már valóban nem '.ösztönöz” a jobb tanulmányi és szakmai teljesítményre. Az új rendelet egységesíti a szakmunkásképzésben részt vevők ösztöndíjrendszerét, függetlenül attól, milyen oktatási intézménytípusban tanulnak. A jogalkotók célja az volt, hogy az ösztöndíj jobb tanulmányi eredményekre, munkára, szorgalomra serkentsen. A személyre szóló összegeket ezentúl mindkét iskolatípusban félévenként a tanuló teljesítménye, végzett munkája és szorgalma alapján állapítják meg. A döntést a fiatalt legjobban ismerők — az osztályfőnök, a szakoktató, a diák-érdekképviseleti szervek és az ösztöndíjat fizető vállalat képviselője — hozzák. A napokban megjelent jogszabály csupán a szakmai kategória és az évfolyam szerinti differenciált összegeket írja elő. Az elosztás módját az iskolákban alakítják ki a tanulók helyi KISZ- és szakszervezeti szerveivel egyetértésben. Mivel az új ösztöndíj- rendszer a tanulást, a jó munkát, a példás szorgalmat kívánja elsősorban honorálni, ezért az átlagos 50 százalékos növekedés nem érint minden tanulót egyformán. Lesznek diákok, akiknek az ösztöndíja az átlagosnál nagyobb, illetve ennél kisebb mértékben emelkedik, az elégtelen eredmé- nyűek pedig a következő félévben már nem kaphatják ezt a juttatást. „A kicsik mosolya örömöt ad" Aki a mozdulataikból is olvas „Az anyatej pótolhatatlan” — olvasom az emléklapon, amelyet Széplaki Sándor- né kapott. Harmincéves a szolnoki anyatejgyűjtő állomás. A 30 év során soksok fiatalasszony adott anyatejet, hogy segítsen a rászoruló csecsemőkön. Az évforduló alkalmából negyvennyolcán — akik az utóbbi 4 évben több száz liter anyatejjel járultak hozzá a gyűjtéshez — emléklapot kaptak. Széplakiné, a Bar- tha úti bölcsőde gondozónője egy a negyvennyolc édesanya közül. — Mindkét fiammal sok tejem volt — emlékszik visz- sza. — Nálam bevált az a recept, hogy sokat kell inni. Persze nem sört, mint ahogy azt mondogatják. Folyadékot; tejet, gyümölcslevet, levest, teát. Nemcsak az innivalóra, az ennivalóra is ügyelni kell. Van, aki beleesik abba a hibába, hogy szülés után fogyókúrázni kezd, gyorsan le akarja adni a fölösleges kilókat. Pedig nem szabad koplalni, sok sovány húst, tejterméket, gyümölcsöt, zöldfőzeléket kell enni. Ezt az étrendet tulajdonképpen már a terhesség ideje alatt be kell vezetni, és szülés után sem mondani le róla. Azt hiszem, az is sokat számít, hogy a kismama sokat pihenjen, kiegyensúlyozott, nyugodt légkörben éljen. — Biztos, hogy vannak olyan asszonyok, akiknek nincs vagy kevés az anyateje: Én sohasem tudtam elképzelni, hogy velem is előfordulhat. Meg voltam róla győződve, hogy lesz, és hogy ameddig tudok, szoptatni fogok. Ugyanúgy készültem erre, mint a szülésre. A gyerekkel például már akkor társalogtam, mikor a szívem alatt hordtam. — Az a legszebb pillanat, amikor a kicsi jóllakottan eldobja magát, és elégedetten szuszog. A picik egyébként nagyon érzékenyek. Mindent észrevesznek, ami az anyával történik. Velem is előfordult, hogy elszívtam egy szál cigarettát. Másnap a fiam nem akart szopni. — Nekem két testvérem van, gyerekoromban sokat babusgattam a kisebbiket. Édesanyám három műszakban dolgozott, és a kicsit én vittem a bölcsődébe. Este megfürdettem, ha kellett, megetettem. Mire felnőttem, nem is tudtam elképzelni mást, mint hogy gyerekekkel foglalkozzam. Széplaki Sándorné tizenhárom éve dolgozik gondozónőként. Ez idő alatt legalább tizenöt munkatársa volt. Mondja: Sokan elmennek a pályáról. Aki marad, aki kitart, az nagyon szereti a gyerekeket. Vallja, neki ez az élete, a kicsik mosolya, nyiladozó értelme örömet ad. Aki a pénzt nézi, — teszi hozzá — az hamar fogja magát, és odébbáll, hiszen a fizetése például 3100 forint. — A mi bölcsődénk másfél éve nyílt meg. A kollektíva új, mindenki máshonnan került ide, nemcsak, a gyerekekkel, egymással is ismerkednünk kellett. Az elején majdnem mindenki kapott valamilyen társadalmi feladatot, megbízatást, csak én nem. Egyszer Kurgyis Jánosné Valika, a vezetőnőnk megkérdezte, hogy érzem itt magam? Jól, feleltem, csak az a baj, hogy énrám nem bíztak semmilyen feladatot. Pedig én úgy szeretek „nyüzsögni”! Amikor megalakult a Zrínyi Ilona munkabrigádunk, én lettem a vezetője. Könyvtárat rendeztünk be, társadalmi munkába járunk. Huszonkilencen vagyunk, és az ember lassanként rájön arra, hogy mindent meg lehet csinálni, csak tudni kell, hogy kit mire érdemes megmozgatni. — Az életben nem minden úgy van, ahogy a „nagykönyvben” megírták. Ismerjük az elméletet, de a gyakorlat néha más. A módszer, amit a könyvek ajánlanak, nem válik be egyik-másik gyereknél. Szerencsére jó kollektívában dolgozom. A munkatársaimmal — Aggod Imrénével, Szabó Mihályné- val, Holczmann Józsefnéval — segítjük egymást, megbeszéljük a problémákat, ki-ki hozzászól a maga tapasztalata szerint. Abban a rendszerben, ahogy dolgozunk, az a jó, hogy csecsemőkortól óvodáskorig végigkísérjük a gyerekeket, nem kerülnek át másik csoportba. Végül any- nyira megismerjük őket, mintha a sajátunk lenne. Egy mozdulatából, egy pillantásából tudjuk, mit akar, mi baja van. P. E.
