Szolnok Megyei Néplap, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-30 / 24. szám
1985. JANUÁR 30 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A téve „ I I képernyője előtt 1 JUBILEUMI TÁRLAT Hat szocialista ország---kön yvkiadóinak bemutatója Tudományos munkák, szépirodalmi művek, ifjúsági alkotások Üj, műsor, új várakozások, új izgalmak; vajon mit kapunk tőle, vajon unalmas óráink száma gyarapszik vele, vagy a felfrissítő szórakozás kellemes időtöltése lesz? Lélekben ezért ültem szomjasan péntek este a képernyő elé, a kissé idegen, de ugyanakkor játékos című Vitray-bemutatóhoz. Tóksó először Először is irigylésre méltó ugyanakkor örvendetes —, hogy a televízió hovatovább „legnagyobb” „öregje” állott elő ismét egy újabb ötlettel, mégha az új, meghonosítandó műfaj vagy inkább műsorforma ötlete eredetileg nem is az ő fejéből pattant ki, csupán egy nyugaton divatos beszélőműsor honi adaptációja. Ugyanis most Vitray azt valósítja meg itt a Duna—Tisza táján, amit (már rég ismernek például a ködös Albionban. Magam is láttam külhoni barangolásaim során afféle beszél- gető-show-kat, amelyeknek magyar változatával! most Vitray próbálkozik. Sietve hozzáteszem: sikerrel. Persze hasonlóval, azaz egy amerikai televíziós játék magyarításával máskor kísérletezett már, de akkor csúful megbukott, néhány adás után meg is szűnt a játék. Akkor ugyanis nem számított eléggé arra a különbségre, ami az ötletadó televízió közege és a mi televíziónk nézőinek ízlése, gondolkodásmódja között létezik. Ezúttal, legalábbis a premiert látva, • jobban épít idegén ötletből vett műsorában a hazai hagyományokra, a mi szokásainkra és gondolkodásmódunkra, s jobban érzi, melyek azok az ízek, amelyekre mi nézők szívesen „ráharapunk” illetve rákapunk. Szeretjük például az intimitásokat, amikor olyan részletek birtokába juthat az ember, pláne híres ember esetében, amelyek általában „rejtve maradnak” az egyszerű halandónak, s csak kivételes esetekben juthat el hozzájuk. Mint most például a Tóksó- ban. Ezért volt már a premieren is fő szám a nagyközönség szeme elől eltűnt, volt jelentős közéleti személyiség. Biszku Béla megszólaltatása, méghozzá olyan kérdésekkel, amelyekkel an- pak idején aligha lehetett volna kamerákkal bekopogtatni hozzá. Ezúttal tehát maga a megszólaltatás ténye, a választás is úgymond riporteri bravúr, jó szimatra valló teljesítmény. Persze mondhatná valaki, hogy mi a különbség a hajdani Ötszemközt és a mostani műsor egyes részei között. Hiszen akkor is épp így vallatta meg alanyait Vitray, akárcsak most. Például a szakszervezetek számvizsgáló bizottságának elnökét! Továbbá mi új van abban, hogy felfedezte a romanid nyelv debreceni megalkotóját, hisz hasonlóan érdekes esetekkel a Csak ülök és mesétekben is rendre szolgált. Való igaz, Vitray régi műsorainak erényeire jócskán épít ebben az új szórakoztató programjában, ha úgy tetszik, szintetizálja eddigi kísérleteinek eredményeit. Csakhogy egy új formában és szellemben egységesíti őket! Itt alapvetővé válik a dolgok humorosabb oldala, a megközelítés eleve derűsebb módja. Ezúttal oldott kör- njSezetben, nevetésre kész közönség társaságában szólaltatja meg műsorának meghívott vendégeit, kedvenceit. Mert ez is fontos: Vitray szereti, nemcsak kivagy felhasználja riportalanyait, beszélgetőtársait. Humora ettől is válik bölcs derűvé, és műsora ettől kapja meg ezúttal eredetien vit- rays ízeit. Mindaz, amiről szóltam, ha honorálandó is, azért persze még korántsem a tökély. Megoldatlan a Tóksóban például a közönség érdemleges bevonása egy valóban általános diskurzusba. Amikor nézőtér és színpad vagy pódium szerves egységet képez a műsor megszületésében. A premieren Vitray még kissé egyedül birkózott a feladattal, kevés segítőtársra akadt a nézőtéren, pedig amint hallottuk, pezsgővel is igyeke- aett kedvet csinálni nézőinek. így is gyenge volt az aktivitás, a nézők erejéből csupán néhány bátortalan közbeszólásra tellett, ez pedig kevés. A jó beszélgetőműsorban, egy igazi Tóksó- ban folyik a szó. oda és visz- sza, színpad és nézőtér között. A másik negatív értelmű észrevételem: egy beszélgetésre épülő program csak akkor lehet igazán hatásos, ha ritmusa erőteljes. ha sodró, ha benne röpködnek a szavak, ha peregnek, nem kullognak az események, a premieren bizony még kissé öreges tempóban döcögtek. S végül egy apró megjegyzés: egy olyan műsorban amely hosszabb^ idejű, egész estét betöltő programból rövidítéssel készül, gondosabban kellene ügyelni a vágásokra, mert például a péntek est5 adásban aligha volt helyén, egyáltalán nem éreztük logikusnak, amikor a műsorvezető komoly szavaira, melyekkel arról böl- cselkedett, hangot váltván, derűsről komolyabbra fordítva mondandóját, hogy olyan nyelvet látna egyszer szívesen, melyből például hiányoznék az irigység, s melyben hiába keresnénk olyan szavakat, mint fegyver vagy háború, akkor váratlanul általános derültség következett képben és hangban. Itt bizony nem illett a vágás következtében előálló nevetés, sőt, torzított. Dijak — művek Ahogy minden évben szokás, a kritikusok ezúttal is kiosztották díjaikat. Eldöntötték, hogy az elmúlt esztendő tévédrámái és dokumentumfilmjei közül minőségüket tekintve melyek emelkedtek ki a mezőnyből. Egy év mérlege persze nemcsak díjakat jelent, tapasztalatokat, tanulságokat is hoz. Ezekről röviden szólni nem ildomos, de nem is tehet. A mérlegelés vitájának, summájaképp csupán egyetlen általános megjegyzésre szorítkozom, s ez pedig: örvendetes a valóság mozgásait követő és színvonalasan bemutató dokumentumok számának növekedése 1984-ben, s ugyanakkor továbbra is égető a mai valóságot művészien ábrázoló televíziós- filmek, tévéjátékok hiánya. Nem véletlen, hogy ezúttal is két olyan mű kapta az elismerést, amely témája történelmi — a Caligula (helytartója, Székely János drámáját Esztergályos Károly vitte képernyőre — illetve egy 17. századi klasz- szikus komédiának tévéváltozata, Moliére Nők iskolájának televíziós átköltése Fehér György jóvoltából. Ugyanakkor — ez is általános tapasztalat —, sok az Elmélyült színészi alakítási, a becses színészi teljesítmény a képernyőn, ezt bizonyítja Bodnár Erika. Csomós Mari, Kállai Ferenc, díjazása az elmúlt év mérlegelése során. A dokumentumfilmek közül egyébként a szegedi stúdióból kikerült, Ember Judit készítette Pi- pás Pista vitte el a pálmát. Röviden ennyit a díjakról, s még csupán azt említem meg, akár óhajul, hogy vajon nem volna-e érdemes és célszerű a kritikusok díjazta munkák újbóli szembesítése a nézőkkel, akár értékeik kiemelésével is, azaz stúdióbeszélgetéssel körítve az esetleges reprízt. V. M. Nemzetközi plakátverseny Vöröskeresztpályázat A Szovjet Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Szövetsége meghirdette a szocialista országok Vöröskereszt-szervezeteinek II. nemzetközi plakátversenyét. Felihívta a szocialista országok hivatásos művészeit és művészeti főiskoláinak hallgatóit. hogy plakátokon ábrázolják a Vöröskereszt küldetését. az egészség, 'a humanizmus, a béke gondolatát. A művészet eszközeivel propagálják a szocialista országok Vöröskereszt-szervezeteinek részvételét az egészségvédelemben, a békéért, a leszerelésért, a nukleáris háború megakadályozásáért, a nemzetközi együttműködés megerősödéséért és kiszélesedéséért folytatott küzdelemben. A pályaműveket ez év április 15-ig a Magyar Vörös- kereszt Arany János utcai székházába küldhetik be a pályázók. Itt kaphatnak részletes tájékoztatást a pályázat feltételeiről. A verseny eredményét ez év utolsó negyedében ismerteti a nemzetközi bírálóbizottság. Magyarországon az utóbbi 25 évben a gitár vitathatatlanul a legnépszerűbb hangszerek egyikévé vált. Hogy minek köszönheti viharos sikerét? Elsősorban kis méretének; bárki, bárhová különösebb nehézség nélkül magával viheti. Nagy előnye, hogy a szólót és a kíséretet egyszerre lehet rajta játszani. És ami sokak számára a lényeg: viszonylag olcsó. Igaz, a márkásabb hangszereket 8—10 ezer forintos áron kínálják a boltok, de az ettől olcsóbbak is megteszik. Komolytalanul 7 A fizikai jellemzőkön túl a ’60-as évek beat- és rock- konszaka adott nagy lökést a gitár rohamos elterjedésének. A külföldi sztárzenekarok és szorosan a nyomukban járó hazai beatzenészek játékukkal hatalmasat lendítettek a hangszer népszerűségén. De hiába az alaposan megnövekedett „gitár- éhség”, ha a korabeli közvélemény szemében komolytalan hangszerré minősült. A megbélyegzésnek volt is valami alapja, hiszen a legtöbben — minden zenei képzettség nélkü l — három négy akkordot ismertek csupán a hangszeren, és máris gitárosoknak nevezték magukat. Míg a könnyűzenét művelő gitárvirtuózok az évek során az egekig magasztosultak. addig a komoly zenével foglalkozó muzsikusok neve alig-alig jutott el a köztudatba. Az átlag zenéhallgató számára talán Szendrey-Karper László neve tűnhet a legismertebbnek, vagy Benkő Dánielé, akinek tppen mostanában sugározza a televízió az egyébként nem túl sikeres Gitársuli című sorozatát. Az érdeklődőbbeknek esetleg mond valamit még az 1973 óta kétévenként megrendezett esztergomi nemzetközi gitárfesztivál. De ha komoly zenei gitárlemezeket keresünk az üzletekben, bizony csalódnunk kell. Az ősszel ugyan lehetet kapni Szolnokon egy-két Bakfark Consort-korongot, de azóta semmi. Még mindig várnunk kell az utánozhatatlan KoA fasizmus felett aratott győzelem 40. évfordulója alkalmából .nemzetközi könyvkiállítás nyílik Budapesten február 13-án. A tárlatnak a Néprajzi Múzeum ad otthont, ahol már megkezdődtek a reprezentatív könyvbemutató előkészületei. A kiállítás létrejöttéről Baranyai Tibor, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének propagandavezetője adott tájékoztatást. A jubileum alkalmából rendezett tárlat nemzetközi együttműködés eredményeként szerveződött — mondotta. A kiállítás hat európai szocialista ország — Búlgá- ria, Csehszlovákia, Lengyel- ország, a Német Demokratikus Köztársaság, a Szovjetunió, valamint Magyarország — könyvkiadóinak négy évtizedes tevékenységét szemlélteti. A bemutató több mint négyezer kötete között tudományos munkák, szépSomos János és kis tanítványa vács Andor önálló lemezének megjelenésére is. Szűk keret A műfaj nagyjainak nehezen születnek meg a várva várt lemezei, mint ahogyan nehezen alakul ki maga a komoly zenei gitárok- tatás is. Még ma is jóformán csak a nagyobb városokban foglalkoznak vele intenzíven. A szolnoki Bartók Béla Zeneiskolában például egyedül Somos János (20 évvel ezelőtt a megyében ő volt az első gitártanár, jelenleg a Szigligti Színház zenekarának szólógitárosa) tanítja klasszikus játékra a növendékeket. — Harminc tanulóval, heti egy órában egyenként foglalkozom — mondja Somos János. — A gimnazisták csak fél órát töltenek el nálam. Tanítványaim között két- három tehetség is akad, akikre igazán büszke vagyok, s van olyan növendékem. aki hét év óta rendszeresen eljár hozzám. Egyébként rengeteg jelentkező lenne évente, a keret azonban szűkös Ha futja a pénzből, akkor az iskola rövidesen bővíti a gitártanszakot. ígv talán envhül valamelyest a zsúfoltság, és nem kell sok gvereket helyhiány miatt: elküldeni. Ez annál is inkább fontos lenne, mert a legtöbb elutasított növendék véakéon hátat fordít a gi- tái-nnk: ilv módon félő. hosv esetleg igazi reménységek is elkallódnak. Miközben beszélgetünk, a gvengén hangszigetelt adókon olyan erősen szűrődik irodalmi művek, ifjúsági és gyermek irodalmi alkotások, valamint dokumentumgyűjtemények láthatók. E művek átfogó képet adnak a második világháború kirobbanásának nemzetközi gazdasági és politikai okairól, a háború hadászati és diplomáciai eseményeiről, a Szovjetunió és szövetségesei világtörténelmi jelentőségű győzelméről, a felszabadító harcokról, valamint a szocialista világrend- szer kialakulásáról és a nemzetközi életben betöltött meghatározó szerepéről. A kiállítás anyagát tavaly elsőként a lengyel közönség ismerhette meg, s Budapestre a bulgáriai bemutatót követően érkeznek a könyvek. A vándorkiállítás február 22, után folytatja útját Berlin és Pozsony után a győzelem napján, május 9-én Moszkvába érkezik. A kiállító országok saját kiadványaikat önálló, nemzeti tárlókban mutatják be, mellettük háborúellenes témájú, a békeharcot hirdető plakátok, fotódokumentumok kaptak helyet. át az aulában felállított pingpongaszitaloik zaja, mintha csak a közvetlen közelünkben pattognának a labdák. — Ha fúvós hangszerekkel foglalkoznék, nem is lenne probléma — sóhajt fel a tanár úr —. de egy ilyen halk hangszernél ez óriási hátrány. Előfordul, hogy egyszerre tíz gyerek kiabál az asztalak mellett, és talán nem is sejtik, mennyire zavarják az órát... Egy szál gitárraI Másfajta „zaj”' is felhal- latszík a Tisza Antal Üttö- rőház földszintjéről hétfő délutánonként: ekkortájt ül össze ugyanis néhány hetedik. nyolcadik osztályos diák.. gitárral a kézben,'és Dudás Zoltán énekszakos pedagógus vezetésével mozgalmi, polbeat dalokat tanulnak. A tanév eleje óta működő gi- tá.rszaikkör tagjai (jobb napokon hatan gyűlnek össze) nem komoly zenével foglalkoznak. Elsősorban az a céljuk. hogy a nyári tábortüzek mellett, a karácsonyi, a Télapó-ünnepségeken szórakoztassák tanulótársaikat, vendégeiket. Egy-egy ilyen esemény alkalmával jó hangulatot tud teremteni akár egy szál gitár is. Meglepő azonban, hogy induláskor alig néháinyan jelentkeztek a szakkörbe, pedig a gitár népszerűsége talán sehol sem mérhető jobban, mint az álltalános iskolák felső tagozatéiban. Mi lehet ennek az oka? Az év eleji elégtelen propaganda ? A hangszer diákzsebhez mért tetemes költsége? Pedig Magyarországon évente több ezer gitárt adnak el, s a felmérések szerint döntően az ifjúság vásárolja meg. Csakhogy a legtöbben önállóan (ismeretterjesztő füzetekből), barátoktól tanulják a játékot, és a kevés kivételtől eltekintve valóban csupán néhány akkordig jutnak el. Ezzel szemben a szervezett oktatás biztos alapot nyújt, s a törődés, a láfordítás előbb-utóbb meghozza az" érintették számára a kívánt eredményt. . a hangszerrel való elmélyültebb foglalkozás pedig minden bizonnyal éreztetné hatását zenei életünk e területén is. Jurkovics János A nemzetközi könyvkiállí- tás magyar anyaga mintegy 800 kötetből áll, bemutatva a hazai szerzőktől származó tudományos, történelmi ismeretterjesztő és memoárköteteket, a gazdaság, a politika és a kultúra összefüggéseit feltáró alapműveket. E kötetek hűen tükrözik azt is, milyen körülmények között alakította ki a Kommunisták Magyarországi Pártja antifasiszta népfrontpolitikáját, hogyan küzdött a munkás- egység megteremtéséért. Láthatók azok a magyar olvasók körében már népszerűvé vált kötetek is, amelyekben szovjet hadvezérek világháborús memoárjait adták közre. A kiállított könyvek sokoldalúan mutatják be hazánk és a testvéri országok bel- és külpolitikáját, együttműködésük eredményeit. A tárlaton gazdag könyvválaszték szemlélteti A gyermek és a háború; a Nő a háborúban, valamint A hidegháború és a Harc a békéért témakörben megjelentetett kiadványokat. Két egyetem együttműködése Műszerek tudorai Hazánkban első ízben műszer és méréstechnika szakos vegyészmérnök-képzést indított a Veszprémi Vegyipari Egyetem a Budapesti Műszaki Egyetem villamos- mérnöki karával együttműködve. Az új szakra felvett tizenkét diák most fejezte be sikerrel az első félévet. Az ötéves képzésben részt vevő hallgatók nemcsak a vegyészeti gyártási folyamatok tervezésével és irányításával ismerkednek meg, hanem egyetemi tanulmányaik alatt elsajátítják a vegyiparban ma használt legkorszerűbb mérés- és szabályozás- technikai berendezések működésével, használatával kapcsolatos tudnivalókat is: az új tantárgyak között szerepel a méréstechnika, folyamatszabályozás, digitális technika, elektronika. Így a végzős hallgatók a vegyész- mérnöki diploma mellé villamosmérnöki ismereteket is szereznek, amelyeket munkájuk során a gyakorlatban, illetve a kutatásban kamatoztathatnak. Az egymástól viszonylag távol eső tudományos területek összekapcsolását, a szakemberképzés integrálását indokolja, hogy a műszaki étet fejlődésével elmosódik a határ a-/, egyes alkalmazott tudományágak között, a gazdaság pedig olyan mérnököket igényel, akik több területen is otthonosan mozognak. Segítik a versenyzőket is Levéltári történelemórák Gyakori látogatók a diákok a Fejér megyei levéltárban, ahol évente több alkalommal is tartanak számukra a tananyagot kiegészítő történelemórát. A foglalkozásokon a kutatók segítségével megismerkedhetnek a tanulmányaikhoz kapcsolódó megyei eseményekkel, s megtekinthetik az azokat dokumentáló okiratokat, levéltári anyagokat. A szakemberek segítik a tanulmányi versenyekre készülőket is, elmagyarázzák nekik a levéltárban való „búvárkodás” módszereit, s tanácsot adnak a felkutatott adatok hasznosításához. „Mikor a gitár lágyan dalol” Oitároktatás a szolnoki Iskolákban