Szolnok Megyei Néplap, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-28 / 22. szám

1985. JANUÁR 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 FoatőmUvóazok Mezőtúron ECO-MIX Nem „átutazóban” Még minden ismeretlen; a város, a táj. az emberek. Váncsa Ildikó és Kiss Sán­dor festőművész alig három hónapja érkezett a zajos, „tülekedő” Budapestről, a békésebb, nyugodtabb alföl­di kisvárosba, Mezőtúrra. A fiatal művész házaspár nem csupán „átutazóiban” Van, hosszabb időre jöttek. Évekre Éltek azzal a lehe­tőséggel, amelyet Mezőtúr kínált pályázatában, azok­nak a fiatal művészeknek, lakik lakóhelyül „fogadják.” a várost. A tágas, Munkácsy utcai lakóház minden szeglete új lakóinak ..mesterségéről” Váncsa Ildikó és Kiss Sándor Lajos műtermében tőit néhány hónap is iga­zolta: itt lehet dolgozni és számítanak is a munkánkra. A művelődési központban például képzőművészeti szakköröket vezetünk gyere­keknek és felnőtteknek. Nagy az érdeklődés, hiszen effajta tevékenységre sokáig nem volt lehetőség a város­ban. Természetesen ugyan­akkor nyugodtan dolgozha­tunk saját képeinken is. A Képzőművészeti Főisko­lát 1982-ben végezték el. Gyakorlatilag még a pálya­kezdés, az „útkeresés” idő­szakát élik. Az első „meg­mérettetéseken” azonban már túl vannak. Váncsa Il­dikó Makón és Kiskunhala­son mutatta be munkáit, Kiss Sándor Lajos képeiből Zalaegerszegen rendeztek önálló kiállítást. Váncsa Ildikó és Kiss Sán­dor Lajos a nyáron kiállítá­son is bemutatkozik a mező­túri közönségnek. A fiatal művészek munkái között absztrakt és figurális alko­tásokat egyaránt láthatnak majd a nézők. Kísérleteznek, többféle — és egymástól tel­jesen eltérő — stílusban dolgoznak. Pályájuk eddi­gi sikerei igazolják; tehet­séggel. T. E. Fotó: N. ZS. tanúskodik. A ház úgy lát­szik megfelelő feltételeket biztosít a zavartalan alkotó­munkához. — Ennek nagy szerepe van a döntésünkben. — mondja Váncsa Ildikó. Bu­dapesten nem jutottunk mű­teremhez, olyan helyiséghez, ahol nyugodtan dolgozhat­tunk volna. — Én egyébként is úgy gondolom — veszi át a szót Kiss Sándor Lajos, —, hogy nem a lakóhely minősíti a művészt. Jó festő lehet va­laki kisvárosban, falun is. mint ahogy rossz is lehet, éljen bárhol a nagyvilág­ban. A pályázati kiírásból is kitűnt és a Mezőtúron töl­Együtt a hallgatókkal Eco-mix — hangzik fel a műsor címe minden hétfőn 17 órakor a szignál után a Kossuth Rádióban. S akik ismerik az összeállítást, tud­ják, hogy e címen friss, szí­nes, érdekes, hírekben, in­formációkban gazdag félórát hallgathatnak végig. Az Eco-mix, mint ahogy nevéből is kikövetkeztethető, vegyes szakműsor. Az élet minden olyan területével foglalkozik, amelynek gaz­dasági vetülete lehet. Igyek­szik közérthető formában, bátor hangon szólni idősze­rű kérdésekről, jelenségek­ről. A riporterek nemcsak a felelős vezetőkkel, szakem­bereikkel beszélgetnek, ha­nem a gyárakból, az üze­mekből, az utcáról, a bolt­ból, azaz „az élet sűrűjéből” is hoznak példákat, sőt bár­ki telefonálhat az adás ide­jén. Ha érdemleges hívás érkezik a műsorvezető visz- szatér a témára. Macskák és dömpingárak Kiállítások a vásárcsarnokban Szakosított kiállításokat és. vásárokat rendez a Pécsi Vásárcsarnok. ■Új típusú szolgáltatásról van szó, amely bizonnyal hasznos lesz az eladóknak és a vásárlóknak egyaránt. Az ötletet az adta, hogy va­sárnaponként kihasználatlan az épület, holott a város egyik legforgalmasabb pont­ján áll. A hétvégi kiállítások hozzájárulnak a vásárqsar- nok fenntartási költségeinek fedezéséhez is. Márciusban például orszá­gos kézműves kirakodóvá­sárt tartanaik. Áprilisban nemzetközi maoskakiállítást láthat a közönség. Az országban először „dömpingvasárnapokat” szerveznek a zöldség- és gyümölcsérés időszakában. A hót filmjeiből Szirmok, virágok koszorúk Buda pest-napok Hazaérkezett a Barátságvonat Tegnap reggel hazaérke­zett "a Barátságvonat, ame­lyet a Budapest-napok Moszkvában rendezvényso­rozat alkalmából indítottak a szovjet fővárosba. A vo­nat utasai — üzemek, intéz­mények, egyetemek, iskolák küldöttei, előadók, amatőr művészeti csoportok — a hét folyamán nagy sikerű bará­ti találkozók, eszmecserék, bemutatók sorozatán vettek részt. A Barátságvonatot vasárnap a Keleti pályaud­varon fogadták. A hegedűk doktora Budapesten él a nyolc­vanéves Artz Antal he­gedűjavító. Képünk a mestert munka közben ábrázolja Mély tüzű dráma Lugossy László rendező és Ragályi Elemér operatőr új filmje, a Szirmok, virágok, koszorúk. Mindössze hat főszereplője van, őket akár így is jelöl­hetjük; a Politikus, a Hiva­talnok, az Áruló, az Ezredes, a Hitves, a Forradalmár. Üt­köznek a hazafiságról és a hűségről; az önérdekről éá a nemzeti érdekről; a túlélés­ről és az ügyeskedésről val­lott nézeteik. De nehogy té­teldrámának véljük ezek után ezt a nagyszerű filmal­kotást. Szereplői egytől egyig hús, vér emberek, azok is té­vednek amelyek a „barikád” számunkra megszentelt ol­dalán állnak. A szabadság- harc bukása után játszódik a történet — s azoknak is „van igazuk”, akik „átáll­tak”, vagy éppen mindig is a másik oldalon voltak. Az emberi jellemek kiteljesedé­sében sem fekete-fehér film a Szirmok, virágok, koszo­rúk. A politikus, a volt ország- gyűlési képviselő, Majláth Ferenc alakjában Teleki László, s egy kicsit Széchenyi István emléke kísért. Maj­láth is megfogadja nem poli­tizál többé: elmegyógyinté­zetben végzi. Nagybátyja, a császári hi­vatalnok elítéli a Bach-hu- szárokat, de nem azonosul a „ihamu alatt parázsló harag”- gal, úgy véli, hogy az ország iparosítása, jövője érdekében meg kell békülni az osztrá­kokkal, nem áldozat kell, ha­nem ipar, fejlett kereskede­lem. Az áruló — Kornél — a volt szabadelvű újságíró sem tiszta Júdás, inkább gyenge ember, aki a túlélés lehetősé­gét abban látja, hogy fel­csap cenzornak. ,Az egyik legellentmondáso­sabb figura az Ezredes. Lát­szólag ő a legforradalmibb alakja a történetnek, pedig csupán önmaga korlátáit hor­dozó demagóg, aki felelőtlen álhazafiúi szólamaival vesz­tőhelyre vinné a nemzetet. Az Ezredest alakító Öze La­jos nagyszerűen kelti életre a kalandorságra kész álforra­dalmárt. A hitves, aki „nem politi­zál”. Majláth felesége, annak tragikus példázata, hogy a kívülállás kiélezett helyzet­ben hová vezethet. . . Majláth politikai örököse, Miklós, aki képes megújítani a forradalom gondolatát, hi­deg fejjel vállalja a „nehe­zebb élni, mint meghalni” elvét, s érezhetően cselekvő­készen áll majd a nemzet szolgálatába. A színészi remeklések so­rában Cserhalmi György já­tékát említjük örömmel, aki a volt képviselő, honvéd fő­hadnagy belső szenvedéseit nagy méltósággal érzékelteti. A vendégművészek kivétel nélkül feltalálták magukat a film sajátos magyar miliőjé­ben, s segítettek általánossá tenni a Szirmok, virágok, ko­szorúk gondolatait. Ragályi Elemért a rendező Lugossy Lászlóval említet­tük alkotótársként, erre a film egésze a bizonyság: gyö­nyörű képekben jelenik meg előttünk történelmünk e fon­tos mondanivalót hordozó részlete. — ti — Mutasd a hajaid megmondom, ki vagy Gyakran megcsodáljuk az újságokban megjelent fotó­kon a fodrászversenyeken készült hajikölteményeket. A siker fénykörében ott áll a fodrász is. akinek keze a frizuraremeket varázsolta. Kevés fény hull viszont a trénerekre, akik fölkészítik a versenyzőt. Kiss István, a szolnoki 11. sz. fodrászüzlet (a MÁV-ál­lomás épületében) vezetője 28 éve kezdte a szakmát. Sokat járt megyei és orszá­gos versenyekre, az utóbbi tíz éviben azonban tréner­ként jut el oda. Több éve az országos versenyek zsűrijé­ben is tartja magát. Ez szó szerint értendő — mondja — mert nem csak a ver­senyből, a zsűriből is ki le­het esni. — Mit jelent ez? — Azt, hogy nem lehe­tünk szubjektivek. A zsűri­nek általában egy órája van arra, hogy döntsön több mint nyolcvan „mű” sorsa fölött. Nagyon nehéz kivá­lasztani a legjobb tízet, s abból a legjobb hatot, majd a legjobb hármat és így to­vább. Szigorúan kell ítélkez­ni a saját versenyzőink fö­lött is. Ha ugyanis valame­lyik zsűritag véleménye 5 pontnál nagyobb eltérést mutat a többiekétől, kizár­ják a versenyből. Velem ez még nem fordult elő. — Voltak ,.meleg” pillanatai a zsűriben? — Adódtak. Legutóbb pél­dául a női fodrászok verse­nyén senki sem indulhatott a saját modelljével. Amikor megláttam, hogy az egyik szolnoki versenyzőnknek, Il­dikónak (ibár nem az én „ta­nítványom”, de szolnoki) milyen modellt sorsoltak, már-már elvesztettem a re­ményt. De Ildikó így is jó eredményt ért el. — Korábban versenyzőként szerepelt. Miért tért út mások menedzselésére? — Bár a verseny nincs életkorhoz kötve, de bizo­nyos idő után legyintenek az emberre: kiöregedett. Egyébként sokszor indultaim országos versenyeken, de nem értem el előkelő helye­zéseket. Persze akkoriiban sokkal nagyobb volt a kon- kurrencia. mint most. Akkor nem kellett noszogatni a gyerekeket, hogy nevezzenek be. Most már nehezebb meg­mozgatni őket. Pedig ezekre a versenyekre valóban rá­illik a mondás: a részvétel a fontos, nem a győzelem. — Hogyhogy? — A legújabb divatok a versenyeken születnek. Há csak megnézi valaki azokat a technikáikat. újításokat, már azzal is nyert. Persze, aki neon ért el helyezést, annak a versenyek után a lelkére kell beszélni, a hiú­ságára hatni, hogy továbbra is érdeklődjön. — A fodrász hiú ember? — Ha nem volna hiú, nem lenne fodrász. — Hogyan készülnek föl a versenyekre? — Előtte legalább egy hó­nappal elkezdjük a munkát. Mindennap el kell készíteni a frizurát a modell fején. Időnként a modellt mások helyettesítik, hiszen a haja Exkluzív Interjú nem bírná az állandó igény- bevételt. A verseny idejére a fodrásznak el kell érnie, hogy a frizura készítése a „kezében legyen”. Modellt nagyon nehéz választani és tartani. Olyan embert kell találni, akinek jó a haja, és aki hajlandó is a verse­nyekre járni. Ö ugyanis nem érdekelt abban, hogy verse­nyezzen. Az egyetlen előnye, ami ebből származik az, hogy mindig divatos frizu­rát hordhat — mgven. — Évente egyébként négy­öt szakmai versenyt rendez­nek, legalább egyre minden fodrásznak el kellene jutnia. A divat ugyanis gyorsan változik. Aki nem jár ver­senyekre. továbbképzésekre, nem tudja azt követni. Sok fodrász megtanult néhány alapfogást, és éveken ke­resztül azzal dolgozik, nem újít. Ar. ilyen fodrász „meg­öregszik”, még akkor is, ha egyébként fiatal. — Előfordul a vendéggel, hogy kér egy bizonyos frizurát, és teljesen mást ,.építenek" a fe­jére. Lehet, hogy a fodrász nem is tudja megcsinálni, amit kér­tek tőle? — Lehet. Itt van például a köznyelvben .,Charlie”-nak emlegetett frizura. Bár évek óta „fut”, sokan még most sem tudják elkészíteni. De a vendég is választhat rosz- szul. Lehet, hogy az 5 ha­jából nem lehet szépen el­készíteni azt a bizonyos fri­zurát, vagy nem illene az arcához. Ilyenkor meg kell vele beszélni, hogy egy másik jobban állna neki. A ven­déggel, főleg ha még nem is­meri az ember, egy-két per­cig beszélgetni kell, fölmér­ni, hogy milyen a haja. mi­A zsűriből is ki lehet esni lyen az arca, milyen frizu­rát szeretne. Nem szabad csak úgy nekiesni a hajnak, aztán közben észrevenni, hogy másképp kellett volna elkezdeni. Nincs annál bor­zasztóbb érzés, amikor lá­tom, hogy a vendégnek nem tetszik a frizura. — Ez érződik a borravalón is? — Nézze, amilyen borra­valók vannak manapság, ah­hoz képest a miénk inkább kisfröccsre való. Ha valaki egy húszast ad, annak már nagy-nagy kezitcsákolomöt illik köszönni. Egyébként, ha nem tetszik a frizura gyakran elmarad a borrava­ló is. — A fodrász megjegyzi magá­nak, hogy ki nem adott? — Nem szabad megjegyez­ni, de előfordul, hogy em­lékszünk rá. Mindenesetre: éreztetni nem szabad. Min­denkit udvariasan és higié­nikusan kell kiszolgálni. A vendég a küszöbnél kezdő­dik. Amikor bejön, fogadni kell. — Mégis előfordul, hogy csak áll, és senki nem hederít rá. Ez egyfajta közömbösség, akár a versenyek iránti csökkent ér­deklődés is. Mivel magyarázza ezeket? — Talán azzal, hogy a szakma elnőiesedett, és a fi­zetés sokszor csak másodla­gosnak számít. A családban a férj hozza a fixet, és az asszony is „keresget”. — Régóta foglalkozik a fejek­kel. Milyen a hajunk mostaná­ban? — Az utóbbi időben el­szaporodtak a bőrbetegségek, sokszor találkozunk korpás, zsíros hajjal. Általában helytelen, vitaminszegény, zsíros táplálkozás, és ide­geskedés van a háttérben. A haj egyébként sok min­dent elárul hordozója egész­ségi állapotáról. A lázas betegeknek szinte kezelhe­tetlen a haja. megtörik. A hullás sokszor idegi eredetű. Talán ezért is ritkább a so­kat tanult emberek haia Hogyan él, hogyan táplál­kozik az illető, a haj ezt mind elárulja. Sőt, újabban az olimpiákon a szexvizs­ga alapjául szolgál, róla állapítják meg. hogy nő vagy férfi az illető. — Ha valaki — mondjuk, én — odamegy önhöz, és megkér­dezi, hogy a haja milyen be­tegséget árul el, mit lelelne? — Mutassa csak a saját­ját! Ahogy elnézem, nincs itt semmi komolyabb baj. — Én is úgy vélem. Köszönöm a beszélgetést. Paulina Éva Könyvről — könyvre A „három föld” meséi Szűcs Sándor: Madárkereső királyfiak „Kis diák voltam még, amikor már tudatosan ápolt ismeretséget kötöttem a Sár­rét, a Nagykunság meg a Hajdúság, vagyis az előttünk élők nyelvén együtt nevezve: a „három föld” népével. Vén­séges sárréti pákászok, öreg számadók a Hortobágy „mellyékP’ karámoknál, ha­társzülötte nagy idejű kun­sági tanyások még akkor ha­gyományuk örökébe fogad­tak.” Egy, a ’40-es években megjelent könyve előszavá­ban vallott így a hűségről, az 1982-ben elhunyt nérajztu- dós, Szűcs Sándor; Györffy István egykori, legkedvesebb tanítványa. Madárkeresö ki­rályfiak című, közelmúltban megjelent* mesegyűjteményé­nek utószavában — micsoda kiadói baklövés! — Balassa Iván Szűcs Sándorról még mint élő személyről ír; mind­ebből — cseppet sem mellé­kesen — arra is lehet követ­keztetni, hogy a könyv kész kézirata jó néhány esztende­ig porosodhatott valahol. Pedig ... Szűcs Sándor munkásságának értékes da­rabja ez a könyv, örömére szolgálhat felnőtt és gyerek olvasójának. Harminchárom népmesét tartalmaz a kötet, s e mesék — legyenek bár „klasszikus” mesék ismert, vagy kevésbé ismert változatai, — attól al­kotnak valami különös egy­séget, hogy ízes, szép, olvas­va és fölolvasva is tiszta ma­gyarsággal szólnak. (Kitűnő megoldás, hogy a Sárréten, a Kunságban használt tájsza­vak „feloldását” külön szó­jegyzékben találjuk.) A Fe- hérlófia című (egyébként közismert) mesében Hétsző- rűmonyók, a gonosz törpe, miután megette a Fanyövő főzte kását úgy „ ... elment, csak feneket dűtött köszönés helyett.” Ugyancsak e mesé­ben, már lenn az alvilágban, a griffmadár fészkében ....... három pocos fiókát bu­g áz a jégeső”. És idézhetnénk — mintegy kedvcsinálónak az olvasáshoz — a félmon­datokat, kifejezéseket hosz- szan, hozzátéve, hogy a Szűcs Sándor lejegyezte szö­vegek pompásan visszaadják az élőszó ritmusát, lükteté­sét. Minden bizonnyal ennek a nyelvi-stiláris egységnek Szűcs Sándor MADÁRKERESŐ KIRÁLYFIAK (is) köszönhető, hogy a me­sék hömpölygése mögött föl- sejlik az egykor volt Sárrét, Nagykunság népének élete, s megjelenik előttünk a táj, hi­szen a rest legény a Berety- tyóból meri a vizet, lápon, nádason keresztül vezet az egyik mesehős útja, s Mátyás király serege is a Kunságon át vonult. Sajnos Keresztes Dóm amúgy szép színes il­lusztrációi nem illeszkednek a mesék hangulatához, az ol­vasás nyomán kialakuló vi­zuális élményekhez. A rajzok dombjai, lépten-nyomon fel­bukkanó stilizált fenyvesei egész egyszerűen zavaróak - vj -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents