Szolnok Megyei Néplap, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-28 / 22. szám

Felkapott dolog lett focifarsangot rendezni. Vajon a futball jött-e újra divatba, vagy a farsang? Erre a kérdésre a szabadtéri idényben megkaphatjuk a Választ. Ad­dig azonban a sportcsarnokok, tornatermek kényelmes komfortját élvezhetik a né­zők és a játékosok. A fiét két utblsó napján Szolnokon és Karcagon csaptak össze a labdarúgók a közelgő farsang jegyében.Felvételünk a Tomi Kupán készült (részle­tes tudósításunk a 7. oldalon). A szerkesztőség postájából A Néplap kérdez Zsemberi István mérnök ez­redes arra a ikiérdésre vála­szol, mikor lesz Szolnokon Repülő Műszaki Tiszhelyettes Képző Szakközépiskola? Taxisok üldözték és fogták el a betörőt Munkatársunk különleges esemény részese volt szombat éjszaka. így percről percre végigkövethette egy betörés főszereplőjének üldözését, el­fogását. Ellátogattunk Váncsa Ildikó és Kiss Sán­dor Lajos ffo­tóművészek mezőtúri mű­termébe. a mezögazdasagi könyvek ünnepe Ha a nagyobb nyilvános­ság előtt esik szó Szolnok megye mezőgazdaságáról, rendszerint adatokat szok­tak citálni. Gépesítésről, műtrágyafelhasználásról, szövetkezeti mozgalomról, itermés átlagokról,, tej ho­zamról, gyapjúminőségről >— és így tovább. Igaz, két­ségkívül igaz, hogy egy termelő ágazat a társada­lom különböző fórumai előtt végső soron az ered­ményeket (legyenek bár jók. vagy kevésbé jók) ki­fejező számok alapján mé­retik meg, ám mindehhez hozzá kell tenni, hogy a megye mezőgazdaságának az elmúlt évtizedekben végbement fejlődésében döntő szerepet játszott a foglalkoztatottak szakmai, tudásbeli gyarapodása. ■Ami egyszersmind előfel­tétele annak, hagy az agro­technika gyorsan) változó követelményeihez alkal- Vnazkodni képesek. Ha bár­ki — akár csak futólag is — megismerkedik egy-egy jászsági, kunsági, tiszazugi, fezovetkezet, falu életévei, 'megannyi jelét tapasztal­hatja az új iránti fogé­konyságnak, a jobbra, a gazdaságosabb. hatéko­nyabb termelésre való tö­rekvésnek. Ma már nem lehet a me­zőgazdaságot sem pusz­tán a kétkezi munkával azonosítani, ami természe­tesen nem azt jelenti, hogy a szántóföldeken, istállók­ban, gépműhelyekben vég­zett munka könnyű. Az is igaz viszont, hogy kevés ■olyan agráripari munka­hely, beosztás van, ahol a t,„szürkeállomány aktivitá­sa", a kreativ gondolkodás nélkül boldogulni lehetne. Ha közvetve is, de jelzik ezt a tendenciát a megye mezőgazdaságának foglal­koztatottsági szakképzett­ségi adatai. ' Napjainkban több. mint 35 ezren dolgoznak fizikai állományban a megye me­zőgazdasági nagyüzemei­ben: a legtöbben közülük ‘szakmunkások; a betaní­tott és a segédmunkások száma csökkenő tendenciát mutat. Fontos és a jövőre nézve biztató tény, hogy a mezőgazdaságban dolgozó szakmunkasok nagy több­sége 30—40 év közötti. Mindehhez tegyük hozzá, hogy a közelmúlt évtize­dekben felnőtt egy kitűnő­en képzett, szellemileg nyi­tott agrárértelmiségi gene­ráció. Természetesnek kell hát tekintenünk, hogy a me­zőgazdasági üzemek, a fal­vak életéhez szervesen hozzátartozik a szakmai műveltség szervezett mó­don való gyarapítása. Amelynek egyik legfonto­sabb eszköze ma is a könyv, a szak- és az isme­retterjesztő irodalom. Az idén 28. alkalommal megrendezésre kerülő, feb­ruár 1-vel kezdődő mező- gazdasági könyvhónap ese­ménysorozata minden bi­zonnyal kitűnő alkalom lesz az ismeretek szaporí­tására. A könyvkiadók egy híján 50 új művet jelen­tetnek meg — negyedmil­liónál nagyobb példány­számban. A mezőgazdasá­gi könyvek ..ünnepének” Szolnok megyei megnyitó­ja február 4-én. Zagyvaré- kason lesz; a következő na­pokban, hetekben a megye számos településén rendez­nek ,,könyvpremiert”, szakíró-olvasó , találkozót, új megjelenésű művekhez kapcsolódó szakmai ta­nácskozást, ismeretterjesz­tő előadást. Talán nem fölösleges ki­emelni; mint minden könyvhónapnak, az ideinek is van hagsúlyozott szán­déka — a megjelenő, az ol­vasók könyvespolcára szánt művek elsősorban a mezőgazdasági nagyüze­mekben dolgozók munká­ját segíthetik. V. J. Moszkvában és Washingtonban szombaton azonos időpontban hozták nyilvá­nosságra a nukleáris és űrfegyverzetek kérdésköréről folytatandó tárgyalások kezdésének időpontját. Március 12-én kezdődnek a szovjet—amerikai leszerelési tárgyalások A küldöttséget Viktor Karpov és Max Kampelman vezeti Vlagyimir Lomejko, a szovjet külügyminisztérium sajtóosztályának vezetőbe, aki a minisztérium sajtóközpont­jában összegyűlt hazai és külföldi tudósítókkal a be­jelentést ismertette, elmond­ta, hogy a tárgyalásokon az egységes szovjet küldöttséget vezető Viktor Karpov nagy­követ egybem a hadászati fegyverzetekről tárgyaló szovjet csoportnak az élén is áll. Az Egyesült Államok hi­bájából megszakadt korábbi genfi tárgyalásokon Karpov ugyanebben a témakörben képviselte a Szovjetuniót. Julij Kvicinszkij nagykövet, aki az 1983 őszéig tartó ko­rábbi tárgyalásokon az euró­pai közepes hatótávolságú nukleáris fegyverzetek kér­déskörében képviselte a Szovjetunió álláspontját, márciustól az űrfegyverzetek témájáról tárgyaló csoportot vezeti. Alekszej Obuhov nagykövet áll majd annak a szovjet csoportnak az élén, amely a közepes hatótávol­ságú nukleáris fegyverzetek­ről tárgyal. Obuhov koráb­ban Viktor Karpov helyette­se volt a hadászati fegyver­zetekről folytatott tárgyalá­sokon, s külügyminisztériu- mi megbízatását tekintve az Amerikai Egyesült Államok­kal foglalkozó osztály veze­(Folytatás a 2. oldalon.) Második menet Stockholmban Munkájának második esztendejét kezdi meg kedden új tárgyalási me­netével a stockholmi ér­tekezlet. A svéd fővárosban a Helsinki záróokmány alá­íróinak madridi találko­zóján elfogadott döntés alapján ült össze egy év­vel ezelőtt a 33 európai ország (köztük hazánk), az Egyesült Államok és Ka­nada képviselője. (A té­mával kapcsolatos tudó­sításunk a 2. oldalon). A jászatsószenlgyörgyi Petőfi Tsz-t régi kapcsolat fűzi a Tisza Cipőgyárhoz. Együttműködésük legújabb eredmé­nye: a múlt év végén elkezdték a kismamacipők gyár­tását Jászalsószentgyörgyön. Képriportunk a 3. oldalon Segíti a háztáji termelést az ÁHV Új felvásárlási árak január 1-től Alkoholisták voltak Hogyan találtak! közösségre a megváltozott életet élő em­berek? Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXVI. évf. 22. sz„ 1985. január 28., hétfő A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA Lakóház hat hónap alatt Jászberényben készülnek a Familit-elemek — Csúszik a kezdés Tiszai hajók a jég fogságában A szolnoki szakaszon nincs árvízveszély Tegnap elindultak Tisza- lökről Tokaj felé az Észak­magyarországi Vízügyi Igaz­gatóság jégtörői is a negye­dik napja, a zajló Tiszán 'sodródó hajók mentésére. A Vásárosnaményi téli kikötő­ből a hirtelen zajlásnak in­dult jeges ár által elraga­dott, részegységekre tépett 11 tagú hajóparkból eddig 'négyet sikerült rögzíteni, öt 'a jég fogságában van, kettő •pedig Tokaj felé sodródik. A Közép-Tiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság tájékozta­tása szerint a Tiszán levonu­ló árhullám a folyó Tiszabá- •bolnától Csongrádig terjedő szakaszán különösebb ve­(Folytatás a 3. oldalon.) A jászberényi Városgazdál­kodás) Vállalat építőipari ágazatának hatvan dolgozó­ja a múlt évben 28 millió fo­rinttal növelte a vállalat ár­bevételét. Jórészt fenntartási jellegű magasépítési munkát végeztek, lakó- és középüle­tek felújítását és. karbantar­tását. A megbízások nagy részét a városi tanácstól kap­ták, erre az évre is a kivite­lezési kapacitásuk 85 száza­lékát lekötötték. Nem a hiányzó munkák pótlására gondoltak tehát a vezetők, mikor egy éve Haj­dúszoboszlón meglátták a Familit kísérleti lakóházat. Az építési rendszer gazdája, a hajdúszoboszlói Építő- és Vegyesipari Szövetkezet part­nereket keresett, a herényi vállalat pedig fantáziát lá­tott az új technológiában. A jó üzlet mellett a hagyomá­nyos tevékenységi körük ki- szélesítése és az új technoló­giával járó magasabb műsza­ki szint meghonosítása volt a céljuk. A könnyű panelszerkezetű építési rendszer lényege a Szipernit nevű speciális az­besztcement alapanyagú épí­tőanyag. A Szipernit leme­zekből és hőszigetelésből 10 cent) vastag falelemeket gyártanak és azok a szoba­magasságú, 1,2 méter hosszú (Folytatás a 3. oldalon.) December és január a disznóvágások ideje. Ilyen­kor a dermesztő hajnalokon á községi, de olykor a Váro­si kertes házak udvarai is Sertések sivalkodásától han­gosak. A becslések szerint Szolnok megyében a kister­melők évente mintegy' 100— 120 ezer sertést vágnak le. A megye legnagyobb ..ser­tésfogyasztója” az Állatfor- galmi és Húsipari Vállalat, Ez érthető is, hiszen szűkebb hazánkban a mezőgazdasági termelés és ezen belül az élelmiszeríeldolgozás meg­határozó jelentőségű. Ta­valy 650 ezer sertést vásá­roltak, s ebből 420 ezret vágtak le. Ennék egyik fe­le Szolnokon, a másik fele pedig — mivel 1984 január 1-től a. kispesti sertésvágóhíd á Szolnok megyei Állatfor­galmi és Húsipari Vállalat gesztorságával működő’ gaz­dasági társulásként üzemel — ott került kés alá. Tavaly az év második felétől áttér­tek a két műszakra, s így lesaknem 60 ezerrel nő az évenkénti vágások száma. Az ÁHV idei terveiben 480 ezer sertés feldolgozása sze­repel, amelyből 280 ezret Szolnokon, 200 ezret pedig Kispesten vágnak le. Nem- hsak sertés, hanem szarvas- marha- és juhfelvásárlással és vágással is foglalkozik a Vállalat. Az idén 35 ezer •marhát vásárolnak, melyből '15 ezret exportálnak. A juh jelentős része is a külföldi — elsősorban arab országok — fogyasztói asztalára kerül. Tavaly például a felvásárolt 77 ezer juh kilencven szá­zalékát értékesítették kül­földön . A vállalat az elmúlt évben 3 ezer ötszáz vemhes kocát, és hetven kiváló minőségű "kant helyezett ki a háztájik­ba. Az idén pedig 4 ezer vemhes koca és két-három- Száz apaállat kihelyezése szerepel terveikben. Segít­ve a kistermelést, a kocák mesterséges megtermékenyí­tésének költségeit is fedezi a vállalat. Szolnok megyében jelen­leg negyvenöt-ötvenezer kisr Itermelő foglalkozik ser tés - hizlalással. Tavaly a válla­lat 350 ezer sertést vásárolt tőlük, az idén viszont mér­sékeltebb, mintegy 320 ezres felvásárlással számolnak. ■Egyre inkább a minőségi fe­hér hússertések tartását szorgalmazzák, hiszen a vi- fágo acon is annak van na­gyobb értéke, több értékes húst és kevesebb zsírt ad­nak. A minőség javítása ér­dekében január elsejétől a felvásárlási árakat is mó­dosította, az ÁHV. A hús és húsjellegű sertésekért 95-től 120 kilogrammig 35,50 fo­rintot 121 és 141 kiló közötj 31 forint 50 fillért és 140 kilogramm fölött pedig 30 forintot fizet kilónként. Eh­hez a fehér sertések eseté­iben még egy forint felárat •is hozzászámolnak.

Next

/
Thumbnails
Contents