Szolnok Megyei Néplap, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-26 / 21. szám
XXXVI. évf. 21. sz., 1985. január 26., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA n Központi Statisztikai Hivatal jelentése a gazdaság és a társadalom 1984. évi fejlődéséről 1984-ben a népgazdaság fejlődése lényegében megfelelt az éves terv céljainak. Az egyensúlyi helyzet javult, a nemzetközi fizetőképesség megszilárdult. Az életszínvonal ■ és az életkörülmények alakulására vonatkozó előirányzatok nagyrészt teljesültek. A termelés növekedési üteme élénkült, és színvonala meghaladta a tervezettet. Az adósságállomány konvertibilis devizákban az előző évinél jobban csökkent, rubel-elszámolásokban pedig kevésbé nőtt. A külkereskedelmi aktívum az előző évit meghaladta, de a tervben előirányzottat nem érte el. A nemzeti jövedelem ösz- szege folyó áron több mmt 800 milliárd forint volt, volumene — előzetes, részben becsült adatok alapján — 2,8—3 százalékkal haladta meg az 1983. évit. A termelésnövekedés az anyagi ágakban foglalkoztatottak számának csaknem 1 százalékos csökkenése mellett következett be. A termelékenység emelkedése meghaladta a 3,5 százalékot. A termelést és az ellátást szolgáló állóeszközállomány gyarapodott. Az egységnyi termelésre jutó anyagráfordítás kismértékben csökkent. A népgazdaság ' energiafelhasználása az előző évhez viszonyítva közel 4 százalékkal nőtt. Elmélkedett az anyagi ágazatok, valamint a lakosság és a komm,unális ágazatok fogyasztása is. Az energiaigények kielégítésében fokozódott a hazai források szerepe A nemzeti jövedelemből belföldön (folyó áron) kb. 770 milliárd forintot, volumenben csaknem annyit használtak fel, mint 1983- ban. A lakosság fogyasztása kb. 1 százalékkal emelkedett. A felhalmozás 8—9 százalékkal alacsonyabb volt az előző évinél. A társadalmi-gazdasági programokban kiemelt infrastrukturális fejlesztések hozzájárulták az életkörülmények javításához. A lakásállomány bővült, javult az új lakások felszereltsége, és nőtt alapterületük. Fokozódott' a lakáskorszerűsítés és -felújítás. A kórházi ágyak száma növekedett, javult a kórházak műszerekkel való ellátottsága. Az óvodai helyek száma az igényekkel arányosan bővült. Folytatódott a települések bekapcsolása a földgázellátásba. A közművesítésben, az' életkörülmények javítását szolgáló beruházásokban fokozott mértékben vett részt a lakosság saját erőforrásaival. Mind a termelés bővüléséhez, mind a lakossági jövedelmek növekedéséhez hozzájárult, hogy a kisszervezetek — főként az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportok, a vállalati gazdasági munkaközösségek — és bejnnük részt vevők száma gyors ütemben tovább emelkedett. A népgazdaság 1984. évi fejlődésének főbb mutatószámai Nemzeti jövedelem Belföldi felhasználás Ipari termelés Országos építési-szerelési tevékenység Mezőgazdasági termékek termelése Egy lakosra jutó reáljövedelem Lakossági fogyasztás Terv Tény 1983. év százalékában 101,5—102,0 98—99 •101,5—102,0 97—98 103—104 100,0 100,0—100,5 102,8—103 kb. 100 103 95—96 102,5—103 kb. 101 kb. 101 Ipar Az ipari termelés (a kisszervezetek termelésével együtt) kb. 3 százalékkal, a tervet meghaladóan emelkedett. Az állami iparvállalatok 2,5 százalékkal, az ipari szövetkezetek 4,1 százalékkal, a kisszervezetek és a magánkisipar ennél nagyobb mértékben növelték termelésüket. Az ipari termékek értékesítésében nőtt az export aránya. Kivitelük mindkét fő elszámolási viszonylatban emelkedett, összességében 5 —6 százalékkal. Az ipar belföldre közel 1 százalékkal növelte értékesitését, ezen belül a lakosságnak 1,8 százalékkal több, beruházásra és termelő felhasználásra lényegében az előző évivel azonos mennyiségű terméket szállított. Az ipari termelés kb. háromnegyedét kitevő szakágazatokban a termelés ki- sebb-nagyobb mértékben emelkedett, a többiben nem változott, vagy csökkent. Ez utóbbiak száma, kevesebb volt az előző évinél. Az állami iparvállalatok nál és az ipari szövetkezeteknél foglalkoztatottak száma némileg — a korábbi éveknél kevésbé — mérséklődött, a kisvállalatoknál és kisszövetkezeteknél viszont számottevően emelkedett a létszám. Valamennyi ipari szervezetet figyelembe véve a foglalkoztatottak száma 1984-ben lényegesen nem tért el az előző évitől. A nagyobb ágazatok közül a bányászatban, a kohászatban, a gépiparban és a könnyűiparban az 1983. évinél kevesebben dolgozták. Részben az új kapacitások üzembe helyezése folytán néhány ágazatban nőtt a létszám, köztük a villamosenergia iparban, a vegyiparban, az építőanyagiparban. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés mintegy 3 százalékkal emelkedett. Tovább folytatódott az anyagtakarékosságot célzó programok megvalósítása; az eredmények szerényebbek a korábbiaknál, részben azért, mert élénkült egyes anyagigényes ágazatok termelése, részben, mert alacsony a vállalatok költség- érzékenysége. Az ipar nyeresége 1984-ben emelkedett, ami elsősorban a kohászat, a vegyipar és az építöanyag- ipaT növekvő nyereségéből adódott. Több bányászati, gépipari és élelmiszeripari vállalat veszteséggel zárta az évet. Az ipar értékesítési árszínvonala 4. százalékkal, a belföldi értékesítésé 3,6 százalékkal emelkedett. A főbb energiahordozók közül szénből 25 millió tonnát, 0.7 százalékkal kevesebbet, kőolajból 2 millió tonnát. lényegében ugyanany- nyil hoztak felszínre, mint az előző évben. A földgáz- termelés 6 százalékkal, 6.9 milliárd köbméterre nőtt. A villamosenergia-termelés 26,2 milliárd kilowattóra volt, 1,8 százalékkal több, mint 1983- ban. Üzembe helyezték a Paksi Atomerőmű 2. számú blokkját. A villamosenergiatermeléshez a Paksi Atomerőmű 14 százalékkal, ezen belül az év utolsó két hónapjában 23 százalékkal járult hozzá. A folyamatban lévő beruházások közül az Oroszlányi Szénbányák Márkushdgyi bányaüzemében befejeződtek a feltárási munkák, az aknák műszaki átadása megtörtént, az év folyamán 1,2 millió tonna szenet termeltek. Alumíniumkohászati termékekből mind a belföldi értékesítés, mind az export (emelkedett. Az export bővülése nem rubel elszámolásokban következett be. A tőkés export az év első felében, kedvező árakon, kiemelkedően nőtt. a későbbiekben az árak nagymértékben csökkentek. Vaskohászati termékekből a belföldi értékesítés csökkent, - az export mindkét fő elszámolási viszonylatban számotte* vően nőtt. A kivitel bővülése nem rubel elszámolásokban volt erőteljesebb. Határidőre elkészült az Özdi Kohászati Üzemek salakfeldolgozó műve. Fenyőfőn 240 ezer tonna bauxittermelő kapacitási helyeztek üzembe. A gépiparon belül jelentősen, 6 százalékkal növelte termelését a villamosgép- és készülékipar, valamint a híradás- és vákuumtechnikai ipar, szerényebb mértékben a közlekedési eszköz ipar. Nem változott a műszeripar, a fémtömegcikkipar, csökkent a gép- és gépi berendezés ipar termelése. A gépipari termékek kivitele rubel elszámolásokban számottevően eme'ke- dett, nem rubel elszámolásokban. főként a fejlődő országokba, csökkent. A belföldi értékesítés az előző évivel azonos volt. Az építőanyagipar ágazatai közül a kő- és kavicsbányászat, az azbesztcement, valamint a mész- és cementipar termelése csökkent, a többi szakágazaté emelkedett. legnagyobb mértékben az üvegiparé, valamint az építési szigetelőanyagoké. Nőtt a tégla- és cseréptermelés is. ennek ellenére a megnövekedett lakossági kereslet következtében ellátási hiányok voltak. Részben a termelés nagyobb arányú bővítésével, részben importtal az év utolsó harmadában enyhítették a feszültségeket. A vegyiparon belül ki- sebb-nagyobb mértékben valamennyi szakágazat termelése nőtt, leggyorsabb ütemben — 8 százalékkal — a szerves és szervetlen vegyiparé, a háztartási és kozmetikai vegyiparé, valamint a gázgyártás és -elosztásé. Számottevően, 6—7 százalékkal bővült a műanyagfeldolgozás. valamint a gyógyszeripar termelése. A műtrágya- és növényvédőszer- gyártás csaknem 4 százalékkal nőtt. A kőolajfeldolgozóipar, a műanyag- és vegyi- szálgyártás, valamint a gumiipar 1—2,4 százalékkal termelt többet, mint az előző évben. A vegyipari termékek kivitele mindkét fő elszámolási viszonylatban emelkedett, a növekedés a nem rubel elszámolású piacokon volt ei oteljesebb. Belföldre a vegyipar az előző évinél 1,5 százalékkal több terméket szállított Üj kapacitások üzembe helyezésével bővült a vegyipari termékek választéka, javult piacképességük. A Tiszai Vegyikombinátban befejeződött az évi 40 000 tonna polipropilén előállítására alkalmas üzem beruházása. A Punai (Kőolajipari Vállalat új katalitikus krakküzeme megkezdte termelését. A könnyűipar csaknem valamennyi ágazatában nőtt a termelés. Az átlagosnál nagyobb mértékű volt a termelésnövekedés a papír-, valamint a fafeldolgozó iparban. A ruházati ágazatok termelése összességében 2,4 százalékkal, ezen belül a cipóiparé 6,5 százalékkal emelkedett. A könnyűipar belföldre ugyanannyit, rubel elszámolású exportra többet szállított, mint az előző évben. Befejeződött a Szolnoki Papírgyár rekonstrukciója. A legnagyobb élelmiszer- ipari ágak közül a húsipar termelése számottevően, a tejiparé is az átlagot meghaladóan emelkedett. A baromfifeldolgozás, valamint a tartósítóipar termelése az előző évi szint körül alakult. A malomipar termelése némileg, a cukoriparé erőteljesebben csökkent. A kisebb ágazatok közül jelentős volt a termelésnövekedés a növényolaj-, a szesz-, a dohány- és az édesiparban. Az élelmiszeripar a lakossági igények kielégítése mellett erőteljesen növelte elsősorban nem rubeL elszámolású exportját. Építőipar Az országos építési-szerelési munkák volumene a tervezettet némileg meghaladóan, 4—5 százalékkal csökkent. A kivitelező építőipar az előző évinél 7—8 százalékkal termelt kevesebbet. Csökkent az építőiparon kívüli szervezetek építési tevékenysége, és növekedett a magánépítkezések volumene. Jelentősen nőtt a kisvállalkozások építési teljesítménye, amely az országos építési-szerelési munkáknak 2—3 százalékát tette ki. Az állami és szövetkezeti építőipar kivitelezésében lévő építmények és technológiai szerelési munkák száma és értéke csökkent. A megkezdett munkák költségvetési összege kisebb, az átadottaké nagyobb volt, mint az előző évben. A kivitelező építőipar által visszautasított építési igények tovább csökkentek. Az építési munkákon belül a mérséklődő beruházási kereslet ellenére nem változott lényegesen a beruházási és fenntartási jellegű építkezések aránya, a fenntartási munkák az összes termelés 22 százalékát adták. A kivitelező építőipar által elvégzett munkák ár(Folytatás a 3. oldalon.) A TARTALOMBÓL Felhangzik a zene Kórház a város közepén Szellemi táplálék a Pannóniában Házunk tája Nyugdíjasok fóruma Napirenden az állampolgársági és kegyelmi ügyek tapasztalatai Ülés tartott az Elnöki Tanács , Tegnap ülést tartott az Elnöki Tanács. A testület megtárgyalta az 1984-ben elintézett állampolgársági ügyek tapasztalatait. Megállapította hogy az állampolgársági törvény rendelkezései időtállóak és jól érvényesülnek. Az ügyekben hozott döntések előkészítését a belügyi, a tanácsi és a külképviseleti szervek a törvény által megkívánt jogpolitikai elvek figyelembe vételével végezték. Az állampolgársági ügyekben tett megalapozott előterjesztések elősegítették, hogy a döntésekben érvényre jussanak az egyéni, a köz- és államérdekek is. Az Elnöki Tanács megtárgyalta a kegyelmi ügyek tapasztalatait, és megállapította, hogy a keayelmezési gyakorlat az elmúlt évben is kiegyensúlyozott volt. Érvényesült az az alapelv, hogy a bíróságok által kiszabott büntetéseket végre kell hajtani, s kegyelmezés- re, mint kivételes államhatalmi aktus alkalmazására csaik különös méltánylást érdemlő, humánus okból kerüljön sor. Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára tájékoztatta a testületet Dániel Ortega Saavedra, a Nicaraguái Köztársaság elnöke beiktatásának alkalmából, január 7. és 12.- között Nicaraguában tett látogatásáról. Az Elnöki Tanács a tájékoztatót egyetértéssel tudomásul vette. A továbbiakban a testület bírákat mentett fel és választott meg. ENSZ — Biztonsági Tanács Határozat a közel-keleti békekonferencia összehívásáról Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtökön határozatot hozott arról, hogy konzultációkat kell kezdeni a köziéi-Keleti békekonferencia összehívásáról. Ezek az erőfeszítések összhangban vannak az ENSZ- közgyűlés harminckilencedik ülésszakán hozott határozatokkal. amelyek hangsúlyozzák: a közel-keleti helyzet igazságos és átfogó rendezése elképzelhetetlen minden fél, köztük a Palesztinái Felszabadítási Szervezet részvétele nélkül. A palesztin nép elidegeníthetetlen jogaival foglalkozó ENSZ-bizottság csütörtökön tartott soros ülésén a résztvevők hangsúlyozták: a bizottság legfontosabb feladata, hogy elősegítse a sok ország által javasolt közel- keleti békekonferencia ösz- szehívását. Az ülésen felszólalt Habib Zebdi Terazi, a PFSZ állandó ENSZ-megfigyelője megállapította, hogy Washington és Tel Aviv rmn- den eszközzel akadályozza a közel-keleti békekonferencia összehívására irányuló erőfeszítéseket. Törekvésük az, hogy az arab , országokat megalázó különalkura szorítsák rá.
