Szolnok Megyei Néplap, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-25 / 20. szám

1985. JANUÁR 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Sarkad! Lajos kitüntetése Tegnap a megyei pártbi­zottságon Majoros Károly, a megyei pártbizottság első titkára 90. születésnapja al­kalmából köszöntötte a Szo­cialista Hazáért Érdemrend­del kitüntetett törökszent­miklósi Sarkadi Lajost, majd az Elnöki Tanács megbízá­sából átadta neki a Szocialis­ta Magyarországért Érdem­rend kitüntetést. Sarkadi (Folytatás az 1. oldalról.) szövetkezet tagságára, az időjárás okozta veszteségek ellensúlyozására. Lényeges feladatként határozták meg a termelési alapoknak és a tagság jövedelmének a növe­lését. A növénytermesztésben az előző évinél mintegy 4 ezer tonnával több búzát takarí­tottak be, a kukorica terme­lése azonban jócskán elma­radt a tervezettől, összessé­gében a terveket 100,4 száza­lékra teljesítették. Az állattenyésztésben a Lajos a pártnak 1931-től tag­ja. Elkötelezett életútjával szolgált rá a magas kitün­tetésre. A kitüntetés átadá­sánál jelen voltak: Szűcs Já­nos és Simon József, a me­gyei párbizottság titkárai, Földesi István, a Központi Bizottság munkatársa és Papp Lajos, a törökszent­miklósi pártbizottság első titkára. szarvasmarha- és a baromfi- ágazat fejlődött dinamikusan, ezen belül a tejtermelés 7,3 százalékkal nőtt. A juhászat és a sertéságazat eredményei viszont elmaradtak a terve­zettől. A jásztelki termelő- szövetkezet állattenyésztése összesen 111 százalékra tel­jesítette tervét. A gazdálko­dás főbb mutatóiból kitűnt, hogy a közös gazdaság mint­egy 400 dolgozó tagja 183 millió forint termelési érté­ket állított elő, ami két szá­zalékkal elmaradt a terve­zettől. Magas elismerés Major Tamás­nak Az Elnöki Tanács Major Tamás kétszeres Kossutih-dí- jas színművésznek, nyugal­mazott főrendezőnek. a Színiház- és Filmművészeti Főiskola egyetemi tanárának, a Magyar Népköztársaság kiváló művészének kiemel­kedő művészi és pedagógiai tevékenysége elismeréseként, 75. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Zászlórendjét adományozta. A kitüntetést dr. Traut- mann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke tegnap adta át. Jelen volt Köpeczi Béla művelődési miniszter és Knopp András, az MSZMP Központi Bizottsá­gának osztályvezető-helyet­tese. Gyógyhely lett Gyula A gyulai várfürdő gyógyá­szati részlegén ünnepiséget rendeztek abból az alkalom­ból, hogy az egészségügyi miniszter a fürdőt és kör­nyékét, valamint a háttérül szolgáló megyei kórházat gyógyhellyé nyilvánította. lAz eziti ttanúsító (ikmányt Becsei József, a Békés me­gyei Tanács elnökhelyettese adta át a város vezetőinek. A Körös-parti város 1965- től üdülőhely. Három év múlva a várfürdő termálvi­zét gyógyvízzé nyilvánítot­ták. Az elmúlt húsz évben a város jelentős erőfeszíté­seket tett annak érdekében, hogy a fürdő környékén megteremtsék a növekvő idegenforgalomnak megfelelő vendéglátás feltételeit. Javí­tották a kommunális ellátást, s ma már nemcsak a gyógy­helyen regenerálódást kere­sők. hanem családtagjaik is kulturált körülmények között pihenhetnek. A megyei kór­házat is ennek megfelelően fejlesztették. Elkezdődtek a zárszámadások a megye gazdaságaiban Kevesebb erőszak több sikkasztás Hajók a pilismarón menlftöbölben Száz vizijármű kényszerpihenője Nem kevesebb, mint száz küjlönféle vízi Jármű kotró- hajó, önjáró uszály, elevá­tor, dereglye — vendégeske­dik kényszerűségből Pilis- maróton, a biztonságot nyúj­tó dunai téli mentőöbölbén. A hajók többsége szinte az utolsó pillanatban vetett hor­gonyt és menekült meg a ve­szélyt jelentő jégtáblák szét- roppjantó öleléséből. A nemrég kialakított pilis­maró ti kikötőben, amely ki­tűnő menhely a dunai hajók­nak, tavaly 50 vízijármű vé­szelte át a jégzajlást, az idei szokatlanul kemény hideg azonban most 100 hajót kész­tetett itt kényszerpihenőre, így a kikötő legénységének meglehetősen mozgalmas az élete, bőven van tennivaló­juk. Többek között gondos­kodni kell arról, hogy a ha­jók körül mindig legyen úgynevezett tűzo^tólék, amelyen keresztül egy eset­leges tűznél kellő mennyisé­gű vízhez juthatnák. Állan­dóan figyelik a jégtáblák mozgását, összetorlódását és szükség esetén hajóval meg­törik a járművek körül vas­tagodó jégpáncélt. A hajók belső terét sem engedhetik át a hidegnek, gondoskodnak a folyamatos fűtésről, vilá­gításról. A megerősített fű­tőőrség feladata a csőrend­szer fagyvédelme is. A pilismaróid mentőöböl­ben veszteglő vízijárművek csak akkor kelnek újra útra, amikor a folyam ismét biz­tonságosan hajózhatóvá vá­lik. (Folytatás az 1. oldalról.) juk el, hogy a kevésbé fertő­zött megyék közé tartozunk, hiszen a tízezer lakosra jutó bűncselekmények száma év­tizedek óta az országos átlag alatt van. A tavalyi adatok csak két megyében (Heves és Vas) mutatnak kedvezőbb kép>et. Több mint másfél év­tized tapasztalatait summáz­ta, amikor azt mondta,, hogy 4200—4300 körül állandósult az évente elkövetett bűncse­lekmények száma. Ennek nem mond ellent sem a né­hány százalékos csökkenés, sem a néhány százalékos emelkedés. Az elmúlt eszten­dőben az utóbbi történt: 2,5 százalékkal több bűncselek­ményt követtek el, mint az azt megelőző évben. A részletek elemzése ár­nyaltabb képet mutat. A közrendet leglátványosabban sértő, az emberekben félel­met keltő erőszakos, garázda bűncselekmények száma csökkent, kevesebb rablás történt. A közlekedési, a gazdasági (elsősorban a devi­za-), a személyi és a társa­dalmi tulajdon elleni bűn- cselekmények grafikonja vi­szont emelkedett. (A sikkasz­tások, árdrágítások, a devi­zaszabályokat sértő „szap­pantúrának” keresztelt há­romnapos bécsi utak mellett a csoportosan elkövetett vas­úti dézsmálásokat említette.) Tetemesen, 19 millióról 25-re nőtt a bűncselekményekkel okozott kár. Több volt a nagy horderejű, milliós visz- szaélés. A legaggasztóbb je­lenségek közé sorolta a fiata­lok — az országos átlagnál nagyobb arányú — részvéte­lét a bűnözésben. Tavaly a háromezerhetvenhat tettes között több mint háromszáz tizennyolc éven aluli volt. Felhívta a figyelmet arra, hogy az alkoholnak változat­lanul nagy szerepe van, el­sősorban az agresszív bűn- cselekmények elkövetésénél. A tetteseknek egyötöde nem volt józan, amikor a törvé­nyek ellen vétett. A lista élén az ittas gépjárművezetők állnak. A közlekedési bűn- cselekményekkel kapcsolat­ban egyébként csak egyetlen, valamelyest megnyugtatónak mondható tény hangzott el, nevezetesen, hogy a sérülés­sel járó közúti balesetek száma nem emelkedett, és kevesebben haltak meg az országúton tavaly, mint az azt megelőző esztendőben. A bűncselekményeket elő­idéző okok közül, többek kö­zött, a túlzott anyagiasságot, a gyors meggazdagodási vá­gyat, az ellenőrzés súlyos fo­gyatékosságait, a szétziláló­dott családi hátteret, a fele­lőtlenséget, a felületességet, a sokakból hiányzó veszély- érzetet említette. A tájékoztatót követően több mint tízen kértek szót, mondtak véleményt. A közrend, közbiztonságról szóló tájékoztató után a nép­front megyei bizottsága az idei munkatervet vitatta meg és fogadta el. Munkában az új pártvezetőségek A januári alapvszer- vezeti tag­gyűléseken több tíz­ezer kom­munistát választot­tak meg alapszervezeti tit­kárnak, vezetőségi tagnak. E tisztségviselők jelentős része már több éve, évtizede vesz részt a kisebb-nagyobb kom­munista közösségek irányítá­sában. Hozzáértő, fáradtsá­got nem ismerő áldozatos munkájukat az irányító pártszervek elismerése mel­lett a korábbiaknál sokkal több helyen köszönte meg az alap>szervezetek tagsága is. Ez a végzett .munkán alapuló elismerés az alapja újjává- lasztásuiknak, az irántuk megnyilvánuló bizalomnak. A párttitkárok és a vezető­ségi tagok kisebb hányadára azonban először esett a tag­ság választása és előlegezett bizalma. Helyzetük kétségkí­vül nem könnyű, egyrészt mert a pártalapszervezetek irányítása is folyamatos megújulást, korszerűbb mód­szereket és gyakorlatot igé­nyel minden tisztségviselőtől, másrészt most kell megis­merniük a tisztséggel járó teendőket is. A párttagok javaslatai, észrevételei A megválasztott vezetősé­gek legelső feladata, hogy összegezzék és értékeljék azokat a tanulságokat, ame­lyeket a beszámoló és a pártvezetőségválasztó tag­gyűlések nyújtottak számuk­ra. Hiszen a párttagok észre­vételei, javaslatai, felvetései, valamint az irányító párt­szervek értékelései alapvető szerepet töltenek be a párt­munka színvonalának to­vábbfejlesztésében, haté­konyságának javításában. Ezek a tapasztalatok szüksé­gesek éves, féléve készítésében is. A taggyűlések éves üléster­vének alapját a munkaprog­ramban foglaltak, a felsőbb pártszervek határozatából adódó helyi. időszerű tenni­valók, valamint az előírt na­pirendek szolgálják. Nagyon fontos követelmény, hogy valóban olyan kérdéseket tűzzenek napirendre, ame­lyek a taggyűlés politikai döntését igénylik. Ugyancsak lényeges, hogy a pártcsopor­tok számára javasolt, illetve előírt témák jól kapcsolódja­nak a taggyűlések napirend­jeihez, más vonatkozásban pedig a párttagságot és a közvéleményt leginkább fog­az alapszervez^tek valamint a vezetőségek s munkaterveinek el­Az éves, illetve féléves ter­vek elkészítése nagy körülte­kintést igényel annak ellené­re, hogy az idő sürgeti ezt a munkát: az éves munkater­vet február 15-ig, a vezető­ség munkatervét pedig febru­ár végéig kell a taggyűlés­nek, illetve a vezetőségnek elfogadnia. A kongresszus évére való tekintettél helyesen cselek­szik minden vezetőség, ha münkatervét „szellősen” ké­szíti, számítva azokra a ki­egészítésekre, esetleges mó­dosításokra, amelyek a XIII. kongresszus, illetve a felső pártszervek pártértekezletei­nek határozataiból várható­ak. Alig több, mint két éve, hogy valamennyi páftalap- szervezetben megtárgyalták és elfogadták — központi ha­tározat nyomán — a saját munkamódszerük, munka­rendjük továbbfejlesztésére vonatkozó tennivalókat. Az azóta eltelt időszak kedvező tapasztalatai jelzik, hogy az alapszervezeti vezetőségek jelentős része az akkor meg­határozottak szellemében rendszeresen keresi és mind­inkább meg is találja mun­kamódszere tökéletesítésének új eszközeit. Az új vezetőségek kiemel­kedően fontos feladata, hogy az alapszervezeti életben in­tenzívebb, a jelenleginél ész­szerűbb, a sajátosságoknak jobban megfelelő módszerek honosodjanak meg, illetve gyakorlat alakuljon ki. Ezt azért is érdemes hangsúlyoz­ni, mert helyenként indoko­latlanul ragaszkodnak napja­inkban is az általuk „bevált’i- nak minősített, de valójában legtöbbször eredménytelen formákhoz; a végnélküli ta­nácskozásokhoz, a merev pa­pi rszagú szabályozásokhoz; és az indokolatlan beavatko­zások gyakorlatához. Fel kell lépni az ellen a hibás felfo­gás ellen, amely a pártmun­ka és a párt belső életének a lebecsülését látja, ha az alapszervezeti vezetőség a munka tervezése során a tag­ság vagy annak egy része műszak utáni — az úgyneve­zett kisegítő gazdaságban végzett — tevékenységét is figyelembe veszi. Minden alapszerv'ezet vezetőségének — a helyi adottságok ismere­tében és annak figyelembe vételével kell a továbblépés, a megoldás útját keresni, felhasználva az olyan, általá­nosítható kedvező tapasztala­tokat, amelyek például á pártcsoportok tevékenysége fejlesztése területén jelent­keznek, s amely nyomán az aktív politizálás egyre in­kább a legkisebb kommunis­ta közösségek fórumára ke­rül át. A vezetőség tagjai — a pártdemokrácia elveinek megfelelően — egyenjogúak, de a titkár helyzete és szere­pe ezen belül sajátos. Sze­mélye, magatartása, politikai és szakmai felkészültsége, rá­termettsége alapvetően befo­lyásolja a vezetőség munká­jának színvonalán keresztül az egész pártszervezet tekin­télyét. Mindezek mellett az alapszervezetek irányításá­ban is a kollektív jelleg a meghatározó. A titkár eseten­kénti egyéni #llásfoglalásai- nak, döntéseinek is a vezető­ség, illetve a taggyűlés kol­lektív határozataira kell épülniük. A megválasztott vezetőségi tagok tevékenysége és ezzel együtt felelőssége tehát kettős. Egyrészt mint testületi tagok a kollektív vezetés aktív részesei, más részt reszortfeladatuk sze­mélyes felelősei. Ma különösen érzékenyek az emberek a közéleti tiszt­séget betöltő személyek ma­gatartása iránt. Egyetlen tit­kárnak és vezetőségi tagnak sem szabad szem elől tévesz­teni egy pillanatra sem, hogy a párttagság bizalma az ő tisztségük forrása. A bizal­mat és vele együtt a pártve­zetőség tekintélyét nem elég egyszer megszerezni, hanem azt megőrizni, rendszeresen megújítani és erősíteni kell. Ennek egyik fontos eszköze — a becsületes munka mel­lett — a tagság véleményé­nek, javaslatainak rendsze­res figyelembe vétele, az em­berek gondjaival való szemé­lyes foglalkozás, őszinteség, nyíltság a gondok és nehéz­ségek feltárásában és a meg­oldásra való készség erősí­tése. dr. Váradi László az MSZMP Közpionti Bizottságának munkatársa Készül a fogaskoszorű a Bulgáriába exportált dobmalmokhoz a jászberényi Aprítógép gyárban. |Képünkön fogsorjázást végeznek K. K. Új módszerek és gyakorlat A tisztség forrása a bizalom latú, nagy jelentőségű feladat la a párttaggá nevelés, a pártépítés. E munka fő irá­nyait, s ezen belül a tagfel­vétel szempontjából számí­tásba veitekkel való foglal­kozás módját célszerű ha az alapszervezet éves terve tar­talmazza. lalkoztató helyi, illetve álta­lános kérdések jobb megérté­sét szolgálják. Az állami, gazdasági szervek, valamint tömegszervezetek számára szóló ajánlások viszont tart­sák tiszteletben azok önálló­ságát és felsőbb szerveik ha­tározatait. A vezetőség hosszabb táv-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents