Szolnok Megyei Néplap, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-05 / 3. szám

Megkezdték a Haldex meddőfeldolgozó építését Haldex-rendszerű meddő­feldolgozó üzem építését kezdte meg a csehszlovákiai Ostravában a Tatabányai Szénbányák Vállalat. 1983- ban alakult meg Haldex— Ostrava elnevezéssel egy ma­gyar—csehszlovák közös vál­lalat, azzal a céllal, hogy hasznosítsák az ostravai ezénmedence bányáinál az évtizedek során felhalmozó­dott, valamint az aknákból jelenleg felszínre kerülő friss meddőt a Tatabányai Szénbányák szakemberei ál­tal kidolgozott Haldex-eljá- rás alkalmazásával. A közös vállalat két részvényese, a Tatabányai Szénbányák és az évi 25 millió tonna szenet termelő Ostrava—Karvina Konszern. A közös vállalat megalakí­tása előtt a tatabányai szak­emberek tüzetesen megvizs­gálták az ostravai meddőhá­nyók összetételét, s megálla­pították, hogy azok 6000— 6500 kalóriás, gazdaságos módon kinyerhető kőszenet tartalmaznak1. A szén külön­választása után visszamara­dó meddő pedig alkalmas arra, hogy alapanyagként hasznosítsa az ipar, többek között a cement-, a tégla- és a cserépgyártásnál. A magyar—csehszlovák vállalat közös tőkebefekte­téssel hozza létre az első ostravai meddőfeldolgozót. A Tatabányai Szénbányák az Állami Fejlesztési Banktól hitelt vett fel az új beruhá­záshoz, és mint fővállalkozó kulcsrakész állapotban adja át rendeltetésének az új üze­met. A berendezések egy ré­szét Tatabányán készítik, s alvállalkozóként több más hazai gyár, mint például a Miskolci Hőtechnikai Válla­lat, a Jászberényi Aprítógép- gyár, a budapesti Ventesz és a Zalaegerszegi Alumínium- ipari Gépgyár is bekapcsoló­dott a gépek gyártásába. A meddőfeldolgozó alapjait a Betonútépítő Vállalat ké­szíti Ostravában. A helyszíni szereléseket márciusban kez­dik meg, és az év második felében már termel az új üzem, amelyben évente fél­millió tonna meddőből 80 000 tonna kőszenet nyernek1 majd vissza, amit fele-fele arány­ban oszt sízét egymás, között a Haldex—Ostrava közös vállalat két résztvevője, a tatabányai és az ostravai szénbánya. 1985 legyen az atomháború elkerüléséért vívott harc éve Külpolitikai (tudósításaink a 2. oldalon. Busz helyett El leltet jutni a nukleáris fegyverek szervezés felszámolásához A szervezés másik iránya nem a közlekedési vállala­toktól függ. A sokat emle­getett lépcsőzetes munkakez­désről van szó, amelyet évekkel ezelőtt bevezettek vidéki nagyvárosainkban. Sajnos, sok helyen lassan, észrevétlenül visszaálltak a régi kezdési időpontokra, így szűkült az az, időszak, amelyben a városi közleke­dés a csúcsterhelést kapja. Tény: az emberek közér­zetét álapvetően befolyásolja, hogy naponta mennyi időt töltenek el a közlekedéssel, s milyen színvonalon tehe­tik ezt. Ezért minden ren­delkezésre álló eszközzel, — ha anyagiak híján vagyunk, a munka- és üzemszervezés eszközeivel is — arra kell törekednünk, hogy javítsuk a városi tömegközlekedés színvonalát. A Szolnoki Papírgyár az idén várhatóan belép a jelentősebb exportálók sorába Gondok vannak a vidéki városok tömegközlekedésé­vel. Adódhatnak ezek a vá­rosok eltérő sajátosságaiból, a város szerkezetéből, annak hagyományaiból, a korábbi évek kellőképpen át nem gondolt közlekedéspolitikai döntéseiből. Egy gond azon­ban vissza-visszaköszón a városok tömegközlekedésé­iben: nincs elég autóbusz az egyre növekvő igények kie­légítésére. A buszok fölött eljárt az idő, a buszmennyiség fele nullára leírt jármű. Ez a fogalom ugyanannyit és és nem többet jelent, mint azt, hogy az értékcsökkenési leírás elérte a busz teljes értékét, de az is igaz, ezek a gépek már annyit futot­tak, hogy beértek a tisztes öregkorba. Műszakilag ugyan megfelelőek, legalábbis nem balesetveszélyesek — akkor nem is vehetnének részt a forgalomban —. de állapo­tuk ilyen színvonalon tar­tása is egyre többe kerül. Kevésbé megbízhatóak is az ilyen buszok, miattuk sok a járatkimaradás. Jobban szennyezik a levegőt, fo­gyasztják az üzemanyagot, mint új társaik. Az elaggott buszok pótlá­sára általában nincsenek meg a kellő anyagi eszkö­zeik sem a városoknak, Sem a vállalatoknak. Hogyan le­hetne mégis a növekvő igé­nyek elébe menni? Csak a szervezés javítása jöhet számba. Ügy kell hasznosí­tani a meglévő buszállo­mányt, meg azokat az úja­kat, amelyek mégis gyara­pítják, — ha nem is nagy számban — az autóbuszpar­kot, hogy lépést tartsanak a fejlődéssel. E szervezés kétirányú le­het. Ha a vállalatnál jobban tisztába jönnek az igények­kel, fel tudják mérni, mikor és hol kell sűrűbbé tenni a járatokat, azonos mennyisé­gű busszal több utas is szállítható. Pécsett például lassan kialakul a számító­géppel irányított hálózat, amelyben a beérkező adatok alapján a számítógép „mondja” majd meg, mikor, hol kell az erősítés, a tar­talék bevetése, az átcsopor­tosítás. Szegeden már évek óta. Debrecenben a jövő év közepétől kezdve trolibusz is javítja a városi .közleke­dést, lehetőségeket. Utóbbi városban, noha ez nem egy­szerűen csak szervezési fel­adat. — igen sókba "kerülő beruházással jár; — a tó- cóskerti lakótelep közleke­désében attól várható gyö­keres változás, hogy a lakó­telepet és a belvárost el­választó vasútvonalat kitér lepítik a városból. Szovjet és amerikai vélemények a genfi találkozóról A Szovjetunió azt várja, hogy az Egyesült Államok küldöttsége realista és építő szellemű magatartást tanú­sítson Genfben — jelentet­te ki az NBC televíziónak tegnap adott nyilatkozatá­ban Sztanyiszlav Menysikov, az SZKP KB amerikai kér­désekkel foglalkozó tanács­adója. Menysikov már több alkalommal fejtette ki az amerikai televíziós adások­ban a Szovjetunió álláspont­ját nemzetközi kérdésekben. A szovjet szóvivő szerint az amerikai küldöttségnek becsületesen kell megkezde­nie a tárgyalást. Ebben az esetben meg lehet nyitni az utat a fegyverkezés korláto­zása előtt, el lehet jutni végső fokon akár a nukleá­ris fegyverek teljes felszá­molásához. A siker azonban az amerikai fél magatartá­sán múlik. „De mindezideig nem láttuk, hogy akár egyetlen fegyverkezési prog­ramot is megszüntettek, vagy módosítottak volna” — mondotta. Rámutatott, van remény a kapcsolatok megjavításá­ra, arra, hogy a tárgyalások sikerrel járjanak. A Szov­jetunió kész a gyökeres és konstruktív megoldásokra, a fegyverzet gyökeres mér­tékű csökkentésére. „Egye­lőre azonban meg kell vár­nunk. mi lesz Shultz kül­ügyminiszter táskájában — jelentette ki. — Nincsenek illúzióink, hiszen például Reagan elnök éppen most szögezte le, hogy az űrfegy- verkezésii terveket változat­lanul fenntartja és nem akar erről tárgyalásit foly­tatni”. A genfi találkozóról fej­tette ki véleményét Henry Kissinger volt külügymi­niszter az ABC televíziónak. Szerinte Gromiko és Shultz genfi megbeszélésétől csupán azt lehet várni, hogy meg­állapodás születik a fegy­verzetkorlátozási tárgyalások­ról. „Genfben egyrészt el­járási kérdésekről lehet csu­pán szó, másrészt a minisz­terek ismertethetik, hogy mit kívánnak elérni az el­jövendő részletes leszerelési tárgyaláson” — mondotta Kissinger. A volt külügymi­niszter szerint nem szabad a tárgyalásokat kizárólag az egyik, vagy másik fegy­verfajtára korlátozni, hanem elsősorban azzal kell fog­lalkozni, hogy csökkentsék a nukleáris háború kirobba­násának veszélyét. Tervek, remények az idei esztendőre Kedvező start: kapacitásaikat lekötötték Körkép megyénk üzemeiből Magunk mögött hagytuk az óesztendőt, s bár a vál­lalatoknál még most veszik számba 1984 eredményeit, most ölt testet számokban, elemzésekben a tavalyi mun­ka, mi ezúttal előretekin­tünk: az új év lehetősége­it vesszük nagyító alá né­hány üzemben: a lekötött kapacitások alapján milyen kilátások elé néznek 1985- ben. A Szolnoki Papírgyár a régi üzemeiben előállított 44 ezer 400 tonnányi termékkel szemben az idén csaknem 82 ezer tonna gyártásátter­vezi. Az 1985-ös növekedés­hez kellő nyersanyaggal ren­delkezik, ám ugyanez nem mondható el az értékesítés­ről. Mit jelent ez? A Papír­ipari Vállalat az utóbbi években termékei jórészéből az igényeken felül, széles választékot kínál a piacon, szerződéseket azonban csak negyedévről negyedévre köt partnereivel. S ha a belföldi igények a folyamatos üze­meltetésű papírgépek kapa­citását nem töltik ki, akkor a kivitelre gyártás kerül elő­térbe. Várhatóan ebben az esztendőben a szolnoki üzem is belép a jelentősebb ex­portáló papírgyárak sorába. Ugyanakkor a nagyobb kí­nálat mellett a kiskereske­delemben hiányok is tapasz­talhatók, egyes cikkek nem találhatók meg az üzletek polcain, a csomagolás ke­véssé kulturált, tetszetős. Tehát a Szolnoki Papírgyár­ban is azt várják ettől az új esztendőtől, hogy az új szabályozók, a gazdasági élet élénkülése a piaci me­chanizmust is javítják, s a fogyasztók mind kevesebb- szer találkoznak áruhiány- nyál. Megfelelő termelési ered­ményekkel zárta ’84-et a Ti- szamenti Vegyiművek is. ahol 1985-ben a gyártáshoz szükséges alapanyagok zöm­mel megvannak. Mezőgazda- sági partnerei már megren­deltek annyi foszfátműtrá­gyát, amennyit a gyár elő­állítani képes. A kapacitá­sok — a kénsavüzem kivé­telével — valamennyi üzem­ben le vannak kötve erre az esztendőre. Hasonlókép­pen a folyamatos termelés piaci föltételeit is biztosítot­ták. S mi várható a piacon? A TVM körültekintő mar­ketingjének előrejelzései sze­rint a belföldi fogyasztók körében mosószereik továb­bi aránynövekedésére szá­míthatnak, ezért növelik a termelést a gyárban. A kül­honi piacon erősödő kon- kurrenc iával számolnak a „tvm-esek”, így (s mert idei feladataik nagyobb terhet ró­nak rájuk) átgondoltabban, jobb szervezéssel kívánnak dolgozni. Még annyit ’35- ről: igazodva a mezőgazda- sági igényekhez, ez év őszén befejezik a szuszpenziós mű­trágyaüzem építését, és 1o- vább gépesítik a szállítást. Teljes esztendőre van munkája a Magyar Hajó- és Darugyár tiszafüredi gyár­egységének is. Rendelés- könyvében a legtöbb rubri­(Folytatás a 3. oldalon.) í.• Az a tisztes kisipar „Majd holnaptól megváltozunk.. Körvonalakban a jövő iskolája Hálófogta tapsifülesek & .»„SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXVI. évf. 3. sz„ 1985. jan. 5. szombat a megyei pártbizottság és a megyei tanács lapja

Next

/
Thumbnails
Contents