Szolnok Megyei Néplap, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-18 / 14. szám

1985. JANUÁR 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Itt mindenki „milliomos” Tények és tervek a szolnoki fűrészüzemben Január <közepe. A mínusz húszfokos hidegben ugyan­úgy dolgozunk, mint nyáron. Így van ez a Fűrész-, Lemez- és Hordóipari Vállalat szolnoki fűrcszgyáregy- ségében is. < A rakodótéren lécek, deszkák, gerendák roskadoz­nak a hótömeg alatt. iTávolabb két homlokvillás tar­gonca segítségével ipufajkába, gumicsizmába öltözött kucsmás emberek osztályozzák a jeges rönköket. Kán­tor György gyáregységvezetővel tapossuk a fehérséget. Lábunk alatt csikorog a hó. Bekecsbe öltözött férfi kö­zeledik felénk. Kezet rázunk, a gyáregységvezető kér­dez jvalamit a jövevénytől, aztán hárman megyünk to­vább. — Két és fél, háromezer köbméter fenyő van most a rönktéren — mutat körbe, „birodalmában” Kormány Antal művezető. — A hét végén is érkezett harminc vagonnal, így egyelőre nem lesz fennakadás. Egy végtelenített szalagon hatméteres rönkök haladnak a fűrészüzembe. Ahogy be­lépünk, fülsiketítő zaj fo­gad. Négy lengyel gyártmá­nyú keretfűrész hasítja a dermedt fát, mint kés a va­jat. — Kétszázötven, három­száz köbméter rönköt dol­gozunk fel naponta — mondja kiabálva Horváth Béla, a fűrészcsarnok mű­vezetője. — Télen nehezebb a dolgunk a fűrészlapok gyorsabban kicsorbulnak a jeges hóban, így gyakrabban kell cserélnünk őket. Az egyik keretfűrész ke­zelője Kónya Ferenc. A har­mincéves fiatalember már tizenhatodik éve van a vál­lalatnál. — Még szinte gyerekként kerültem ide — emlékezik vissza. — Szeretem ezt a munkát. Ha folyamatosan dolgozunk, nyolcvan—kilenc­ven köbmétert is fölvágunk naponta, s akkor 200 forint körül van a kereset. Ma délután kettőkor kezdtünk, s este 10-ig vagyunk. Ilyenkor húsz százalék délutáni pót­lék is jön az alapbérhez. Elégedett vagyok, jól érzem itt magam. A munkahely se­gített lakáshoz is. azt hi­szem, innen megyek nyug­díjba. A köszörűsműhelyben már elviselhetőbb a zaj. Húsz év körüli fiú szorgoskodik a gép körül. — Télen naponta 40—45 fűrészlapot élezünk — mondja Forró Zoltán beta­nított köszörűs — miközben kikapcsolja a gépet. Jól esik a csend. — Nyáron valami­vel kevesebbet. Ha itt nincs mit csinálni, a rönktéri osz- tályozónál segédkezem. Azt jobban szeretem, ott több a pénz. Teljesítményben dol­gozunk, a 260 forint össze­jön naponta. Itt a köszörűs­műhelyben. 160—170 forint a napi kereset. A gyáregység vezetőjének irodájában kellemes meleg fogad. — Nincs könnyű dolgunk — mondja Kántor György — miközben hellyel kínál. — Tudja, mi csak import fe­nyővel foglalkozunk. Az alapanyag vasúton érkezik. Ez meghatározza feladatain­kat. mivel nem egyenletes a szállítás. Az embereknek vi­szont munkát kell adni. így tavaly és tavalyelőtt már hazai erdőgazdaságokat is megkerestünk. A kecskemé­tiek és szegediek adtak is feketefenyőt, de annak a tu­lajdonságai rosszabbak a lucfenyőnél, csomósabbak, lazább ro6túaik, gyantásab- bak, s ígv felhasználási kö­rük is kisebb. Mint megtudtam, hazánk­ban a fenyő forgalma, ér­tékesítése egycsatornás. Vagyis csak az Erdérten ke­resztül lehet vásárolni. De mert nekik is vannak fű­részüzemeik. többek között Tuzséron. Mátészalkán, ígv előfordulhat, hogy az import fenyőt ott dolgozzák fel. S a különböző fűrészüzemek­nek nem mindig jut belőle. Lehet, hogy igaz a mondás: minden szentnek maga felé hajlik a keze? Mintha beszélgetőpartne­rem megérezné, mire gon­dolok, így folytatja: — Mi elsősorban deszkákat, pad­lókat, gerendákat gyártunk, is jó minőségét teák jó alapanyagból lehet produkál­ni. A hazai feketefenyő pe­dig — mint említettem — nem jó. Ráadásul árban néni tér el a Szovjetunióból szár­mazó import lucfenyőtől, a belőle készülő termék vi­szont csak másod- vagy har­madosztályú. — Tavaly hány köbméter hazai fenyőt dolgoztak fel? — A 61 ezer 200 köbméter fenyőrönkből — amit tavaly feldolgoztunk — 4 ezer 200 köbméter volt hazai. Ez igaz, nem éri el a 10 százalékot, növekedjen, mivel hátrányo­san befolyásolná az ered­ményességünket. — Elgon­dolkodik. majd így folytat­ja: — Kétszázhatan va­gyunk a gyáregységnél, s a tavalyi termelési értékünk 240 millió 300 ezer forint volt. Könnyű kiszámolni, hogy egy dolgozóra több mint egymillió forint ter­melési érték jut. A nyeresé­günk ’R4-ben elérte a 24 millió forintot. — Hová szállítják termé­keiket? — Az ország minden ré­szébe, de elsősorban Szol­nok megye igényeit elégítjük ki. Az építőipari vállalatok, a bútorgyárak, a szövetke­zetek és a Tüzépek a fő vásárlóink. Fűrészpont, fe­nyőhulladékot, széldeszkát a helyszínen is értékesítünk a lakosság részére. A fenyő­hulladékból a Mohácsi Fa­rostlemezgyárba, a fűrész- porból pedig p. téglagyárakba is szállítunk, ahol fűtenek vele, de másra is felhasz­nálják. A Békés megyeiek például vagonos tételekben viszik, s az agyag közé ke­verik, müvei így állítólag nem reped és nem törik a tégla. 1—< Mebnyá az idei ter­vük? — Hatvanötezer köbméter fenyőt kell feldolgoznunk. Nagy gondunk, hogy kevés a szakmunkás, pedig jól dol­gozni csak jól felkészült szakemberekkel lehet. Talán az idén bevezetett új gazdasági szabályozók le­hetőséget biztosítanak arra, hogy a Fűrész-, Lemez- és Hordóipari Vállalat szolnoki gyáregységében jó szakmun­kásokat alkalmazzanak, s azokat jól meg is fizessék. Nagy Tibor Kevés az előszállítás A MÚV és a fuvaroztatók tanácskozása Ruházati termékek a Szovjetunióba A Hungarotex ez évre szó­ló 40 millió rubel értékű textilipari termék eladására kötött megállapodást szovjet partnerével, a Raznoexport egyesüléssel. A szerződés ér­telmében a magyar külke­reskedelmi vállalat divatos női ruhákat, kosztümöket, fehérneműt, kisebb arány­ban pedig női és férfi sport- ruházati termékeket szállít 1985-ben a Szovjetunióba. Budapesten a MÁV Marx téri konferenciatermében Mészáros András, a MÁV vezérigazgató-helyettese tá­jékoztatta a vasút legfonto­sabb fuvaroztató partnervál­lalatainak képviselőit a ta­valyi előszállítások tapaszta­latairól. illetve az idei elő­szállítás feltételeiről, jelen­legi helyzetéről. Mint mondotta, a vasút tavalyi előszállítási akciója nem volt sikeres, a fuvaroz­tatók az év első harmadá­ban csupán hat és félmillió tonna árut adtak fel az elő­szállítási akcióban, az egész évi belföldi árumennyiség­nek mirSdössze kilenc száza­lékát. A fuvaroztató partnerek­től azt kérj a MÁV: segít­sék elő a szállítások, rako­dások időbeli egyenletessé­gét elsősorban előszállításaik fokozásával. A MÁV minden korábbinál nagyobb és azon­nali anyagi előnyt nyújt lázoknak, akik előszállítá­saikkal tehermentesítik az év utolsó negyedet. Megtárgyalta a Minisztertanács Ifjúsági év - változatos programokkal KISZ KB Dz Intéző Bizottság ülése A KISZ KB Intéző Bizott­sága tegnapi ülésén megvi­tatta az MSZMP Központi Bizottságának a párt XIII. kongresszusára vonatkozó irányelveit és kialakította állásfoglalását, melyet eljut­tat a párt Központi Bizott­ságához. Szívgyógyászat Új ultrahang­módszerek Az ultrahangvizsgálatok új módszereiről tanácskoztak tegnap az Országos Kardio­lógiai Intézet és a Magyar Kardiológusok Társasága Tu­dományos ülésén a Duna In­tercontinental Szállóban. Ne­ves angol, egyesült államok­beli, holland, jugoszláviai, magyar és norvég szívgyó­gyászok ismertették az új echokardiográfiai eljáráso­kat és a klinikai alkalmazá­sukkal kapcsolatos tapasz­talatokat. A tudományos tanácskozás alkalmából a Squibb nem­zetközi cég bemutatta az ultrahangelven alapuló szív- gyógyászati diagnosztikai műszereit. Hidegből hidegbe Mirelit­szállitmányok exportra Űtnak indították a Székes- fehérvári Hűtőházból az új esztendő első exportszállít­mányát. Finnországba 25 tonna morzsolt csemegeku­koricát, az NSZiK-ba pedig 18 tonna sárgrarépakockát küldtek. Az elkövetkező he­tekben főként az őszi beta- karítású terményekből, kel­bimbóból. sárgarépából és csemegekukoricából számí­tanak nagyobb keresletre. Az ENSZ-közgyűlés 34. ülésszaka az idei esztendőt a „Fejlődés, részvétel, bé­ke” jelmondatával nemzet­közi ifjúsági évvé nyilvání­totta. Ennek sikeres előké­szítésére és a teendők össze­hangolására a múlt év má­jusában hazánkban nemzeti bizottság alakult. Az elfoga­dott keretprogram alapján az állami intézmények és a társadalmi szervek saját ak­cióterveket dolgoztak ki. A nemzetközi ifjúsági év hazai rendezvényeivel kapcsolatos elképzelésekről az Állami If­júsági Bizottság előterjeszté­se alapján tájékozódott a Minisztertanács. A fiatalokat érintő kérdé­sekkel foglalkozó politikai fórumokon már 1984-ben a figyelem homlokterébe ke­rült az ifjúságnak a gazda­sági, a politikai és a kultu­rális életben játszott szere­pe — hangsúlyozza az ÁIB tájékoztatója. A fiatalok po­litizálásához jó alapot adott, hogy a múlt év őszén az MSZMP Központi Bizottsá­ga is áttekintette az ifjúság­politika időszerű kérdéseit. Az ifjúságról való gondos­kodás folyamatosságát jelzi, hogy idén a Minisztertanács elé kerül az MSZMP KB ál­lásfoglalásából adódó állami feladatok programja, s az ifjúsági törvény végre­hajtásának helyzete is. A fiatalok életkörülményei­vel. tanulásával, munkavál­lalásával. családalapításával kapcsolatos kérdésekkel ta­valy behatóan foglalkoztak az ifjúsági parlamenteken, s a vitákban kikristályosodó vélemények alapján határoz­ták meg a helyi feladato­kat. A fiatalok boldogulásával összefüggő kérdések megvi­tatásához jó alkalmat ad a nemzetközi ifjúsági év ha­zai programja. Ebben külö­nös hangsúllyal szerepel az a törekvés, hogy széles körű lehetőséget kapjon az ifjúság békevágyának kifejezése. Az eddigi előkészületek arról tanúskodnak, hogy az álla, mi és társadalmi szerveze­tek tudatosan készülnek az ifjúsági év nemzetközi ta­nácskozásaira és rendezvé­nyeire; arra. hogy népszerű­sítsék a magyar fiatalok bé­kevágyát kifejező törekvése­ket. s reálisan mutassák be az ifjúság helyzetét, szere­pét és jövőbeni lehetőségeit. Ezekhez a gondolatokhoz is kapcsolódnak a májusban megrendezendő béke és ba­rátság hónap akciói, csak­úgy, mint a szeptemberi szo­lidaritási hónap és az októ­ber 24-e és 31-e között le- zailó ENSZ leszerelési hét eseménysorozata. Az utóbbi akció keretében Ifjúság a leszerelésért cím­mel országszerte több talál­kozóra kerül sor. Az ifjúsági év hazai ese­ménynaptárában fontos he­lyet foglal el az európai if­júságpolitikai együttműködé­si tanácskozás, amelyet szeptember 24—30. között Budapesten rendeznek meg kormányképviselők, az ifjú­sági év európai nemzeti bi­zottságai. az ENSZ illetékes szervei és szakosított szerve­zetei, illetve nemzetközi szervezetek képviselőinek részvételével. A készülődés a világifjú­sági találkozóra áthatja a nemzetközi1 ifjúsági és hazai akciót is. így például a fia­tal művészek fesztiválja — amelyen az irodalom. a képző- és az iparművészet, a fotóművészet, illetve a né­pi iparművészet ifjú műve­lői találkoznak egymással — egyaránt szolgálja a VIT és az év gondolatát. A kultu­rális programokból kiemel­kedik a március második felében Budapesten, s ezt követően hat vidéki város­ban rendezendő komoly ze­nei koncertsorozat. Május­ban ifjúsági és gyermek tv- filmszemlét rendez a Ma­gyar Televízió. A nemzetközi ifjúsági év idején a turisztika, az ide­genforgalmi, a művelődési és a sportszervek a magyar fiatalokat megillető kedvez­ményeket kiterjesztik a ha­zánkba látogató külföldi diákokra is. Nyolcféle levestésztát (Miit plő az Egyesült Jászsági Áfész jászalsószentgyörgyi tésztaüzeme. Termékeit a szövetkezeti boltokon kívül p Duna Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat forgalmazza Versenyzünk a milliókért Hulladékgyűjtési akcié A vállalatoknál, az üze­meknél, az intézményeknél, a mezőgazdasági egységek­nél. valamint a lakóterüle­teken keletkező hasznosítha­tó hulladékok begyűj tétiére január 21. és június 28. kö­zött országos akciót szervez a Magyar Kommunista If­júsági Szövetség és a MÉH Tröszt — jelentették be teg­nap az ifjúsági szövetség székházában tartott sajtótá­jékoztatón. Az akció cél­ja, hogy a különböző gaz­dálkodó egységeknél és az intézményeknél a szállítási szerződésekben rögzített mennyiségeknél több vasat, színesfémet és papírhulla­dékot gyűjtsenek a KISZ- szervezetek, s ezeket a má­sodlagos nyersanyagokat ad­ják át a MÉH-vállalatoknak. A hulladékokért a közüle­tinél magasabb, lakossági árat fizet a MÉH, az akció­ból származó bevételek a KISZ-szervezetek költségve­tését gyarapítják. A „Ver­senyzünk a milliókért” cím­mel meghirdetett akció si­keres lebonyolítása érdeké­ben a KISZ KB országos ak­tívahálózatot hozott létre, amely segíti a helyi gyűjté­sek szervezését, s gondosko­dik a kellő propagandáról Az akcióban legjobb tel­jesítményt nyújtó lakóterü­leti, üzemi, mezőgazdasági KISZ-szervezetek jutalma egy-egy színes televízió lesz. Az összesített eredmény alapján az 1—3. helyen vég­ző megyék legjobbjai pedig külföldi társasutazáson ve­hetnek részt.

Next

/
Thumbnails
Contents