Szolnok Megyei Néplap, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-16 / 12. szám
1985. JANUAR 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Friss energiával, új szellemben Pártmunka az MHD tiszafüredi gyáregységében Ezekben a napokban tartják az üzemi és a hivatali pártszervezetekben az összevont taggyűléseket, illetve a küldöttértekezleteket. A pártvezetőségek beszámolója mellett a kommunista kollektíva megvitatja a Központi Bizottság kongresszusi irányelveit, összegzi az alapszervezeti vitákat, állást foglal azokban, majd megválasztja a pártvezetőség titkárát, a vezetőség tagjait és a felsőbb pártértekezletre a küldötteket. A pártvezetőség beszámolója, az öszevont taggyűlésen, hogyan összegzi a XII. pártkongresszus óta helyileg megtett utat? — erről beszélgettünk Nagy Istvánnal, a Magyar Hajó- és Daru- gyár tiszafüredi gyáregysége üzemi pártvezetőségénék titkárával. — A beszámolási időszak kezdetén — mondta a párt- titkár — célul tűztük ki, hogy nyereséges legyen az akkor alig egy éve önálló gyáregység. Űj termék kibocsátása, a párttaggá nevelő és tagfelvételi munka tervszerűbbé tétele mellett a gyári kollektíva mozgósítása is sók rét ű feladatot jelentett az üzemi pártvezetőség számára, hatékony gazdaságpolitikai agitációt igényelt. — És jtiz ieredmény? — Az utóbbi öt év alatt fejlődött ki az „N” típusú portáldaruk gyártása. A típusváltás minden gondja- baja jelentkezett, de most már különösebb reklamáció nélkül évente negyven portáldarut gyártunk, emellett pedig alkatrészeket más gyáregységeknek. Az itteni kommunista kollektíva sokat tett mindezért, mégpedig nemcsak a munkában való példamutatással, hanem különböző javaslatokkal is. Kezdeményezésünkre hozták például létre a műszaki főosztályt. Az acélszerkezetgyártó csarnok berendezésére is tettünk javaslatot. — Ezek >.szerint a gyáregység termelő munkájában minden rendben van? '■ — Korántsem mondhatnám ezt. Sok gond van az anyagellátással. A hajtóművek .hiánya miatt például tavaly a tervezettnél két daruval kevesebbet szállítottunk ki. Tudom, sokan mondják, hogy a munka- szervezés, a kooperáció nem 3 pártvezetőség dolga. Nem is foglalkozunk ezekkel a részfeladatokkal, de a munkásokkal foglalkoznunk kell. Ügy vélem, a politikai nevelőmunkának is része van abban, hogy dolgozóink megértést tanúsítanak, és igazodnak a rendkívül változó munkatempóhoz, az év végi hetekben például szinte éjjel-nappal dolgoztak, hogy minél kisebb adóssággal zárjuk az évet. Köszönet illeti őket. Pártvezetőségünk természetesen nemcsak az objektív nehézségeket tekinti a hibák forrásának. Jól tudjuk, hogy a szervezési, irányítási módszerekben, a műszaki előkészítésben bőven van javítani való saját berkeinkben is. Ezekre irányítjuk dolgozóink figyelmét. Azt szoktuk mondani, hogy még csak tanuljuk az ipart, hiszen gyáregységünk nem régi. Kollektívánkat azonban képesnek tartom nagyobb feladatok megoldására. A pártvezetőség ezután sem fog az események után kullogni, továbbra is partnere lesz a gyáregység gazdasági vezetőinek. — Hogyan ítéli meg a 'helyi 'pártélet alakulását? — Ügy vélem, a tervszerűség. a fejlődés jellemző rá. Bizonyságul csupán egy példa: 1980-ban százhuszonegy párttag volt a gyáregységben, most meg száznyolcvanegy. A pártélet megújítása napi feladat számunkra. Azt tapasztaltuk például, hogy a négy alapszervezet tagságának összefogása a nagy létszám és a munkahelyek szétszórtsága miatt nehézséget okoz az alapszervezeti vezetőségeknek, ezért most két úi alapszervezetet hozunk létre. Bízunk abbban, hogy ezáltal is eredményesebb lesz a munka. Egyébként igen széles körű véleménycsere alapján állt öszsze a párt vezetőségi tagnak számításba vettek névsora. Tudom, hogy az első időszakban az alapszervezetek számának növekedése miatt több dolga lesz az üzemi pártvezetőségnek, de megéri, mert friss energiával, meg- újhodott szellemben dolgozhatunk. — Az . alapszervezetekben feldolgozták a kongresszusi irányelveket... — Természetesen. Többek között azt tapasztaltuk, hogy az emberek igen nagy várakozással tekintenek a pártkongresszus elé. Kiesen^ dűlt a vitákból az is. hogy jónéhányan az irányelvek gazdaságpolitikai részének konkrétabb megfogalmazását szerették volna. Bár a mai világgazdasági körülmények között csak jóslatokba lehetne bocsátkozni, mégis szívesen olvasták volna, hogy hová akarunk eljutni öt év •múlva. A legtöbb vitát az életszínvonallal foglalkozó rész. váltotta ki. A szociálpolitikai törekvéseket nagyra értékelik párttagjaink, de a lakásárakat irreálisnak tartják. Irritálja őket a társadalmilag hasznos munka nélküli jövedelemkülönbség. — És mit tart további feladatnak a pártéletben? — Röviden: a mostaninál is tervszerűbb szervezeti életet. Szeretnénk elérni, hogy azok a párttagok is aktívabbá váljanak, akik nagyon ritkán nyilvánítanak véleményt. Fel kell készülnünk az új irányítási rendszerre is — bár az csak részben érinti üzemünket. Gyáregységként ugyanis a nagyvállalat része vagyunk. így termékszerkezetünkben, napi munkánkban a vállalati érdek érvényesül. Számunkra az új irányítási rendszerrel kapcsolatos döntések még nem születtek meg. Amikor meghozzák azokat, ismertetjük a kollektívával. A legfontosabb a gyáregység számára az, hogy a továbbiakban is biztos munkánk van. A pártvezetőségnek azt kell elősegítenie, hogy jó hangulatban, minél hatékonyabban végezzük. S. B. Több gabonát és húst termeltek Ne várjon a vevő Gyorsítani kell a házhozszállítást A Belkereskedelmi és a Közlekedési Minisztérium együttesen megvizsgálta a kereskedelemben megvásárolt áruk házhoz szállításának helyzetét. A két minisztérium ezért Ismételten felhívta a vállalatok figyelmét: a házhoz szállításokat úgy szervezzék meg, hogy az árura a megrendelő a lakásában legfeljebb 2—4 órát legyen kénytelen várakozni. A szervezés Javítására több módszert is Javasolnak. Célszerű lenne például a jelenleginél több nagy áruházba, üzletbe fuvarfelvevő irodákat telepíteni. Ahol ez nem gazdaságos, ott az eladással foglalkozó kereskedelmi dolgozókat kell megbízni a házhoz szállítási megrendelések felvételével. Azt javasolták a vállalatoknak; vizsgálják meg fuvarozó kisvállalkozási formák szervezésének lehetőségét, és vonjanak be magánvállalkozókat e munka rugalmas ellátására. A szállítás ajánlott módjáról az eddiginél nagyobb körültekintéssel kell tájékoztatni a vásárlókat. A szállítás időpontjának meghatározásakor a kereskedelemnek és a szállítóknak egyaránt törekedniük kell a vevő által javasolt időpont elfogadására. Kívánatos, hogy a megrendelések felvételekor az üzletekben mind gyakrabban ajánlják a késő délutáni, esti, illetve hétvégi szállítási időpontokat is a vevőknek. (Folytatás az 1- oldalról.) fejési átlagot, amely elérte a Nagykun Tsz-ben az 5300 litert. A rendkívüli aszály persze nemcsak a növénytermesztők — és kedvezőtlen takarmánytermesztési feltételek révén közvetve az állattenyésztők — részére támasztott nagyobb követelményeket, hanem a műszaki ágazatban dolgozóik munkáját is megnehezítette. Nem volt könnyű üzemképessé tenniük sok olyan öntözőberendezést, amelyet korábban már használhatatlannak minősítettek, és állandóan „hadrafogható” állapotban tartaniuk a szövetkezet munka- és erőgépparkját úgy, hogy közben 350 ezer A két nagy jelentőségű esemény, a pártkongresszus és a felszabadulási évforduló tiszteletére kibontakozott munkaverseny eredményeit is magában foglaló mérleg végletesítésén ezekben a napokban még javában munkálkodnak a téesz közgazdászai, pénzügyi szakemberei. Az előzetes mérlegadatok birtokában viszont már áriról tájékoztathatta a brigádvezetőket a hét közepén megtartott, a tavaly; vállalások teljesítését értékelő ülésen a gazdaság versenybizottsága, hogy nem ‘kis eredmény részesei voltak 1984-ben a szocialista kollektívák. forint megtakarítást értek el a bontott alkatrészek, felújított fődarabok hasznosításával. Az 1984-iben felhasználásra tervezett 10 millió forint értékű üzem- és kenőanyag másfél százalékát is sikerült megspórolni a jobb munkaszervezés, az ésszerűbb gépkapcsolások és a szakszerűbb üzemeltetés révén. Az ipari üzemág húsztagú kollektívája által vállaltak túlteljesítésének az idén látják majd nagy hasznát a kisúji szövetkezetben : három hétvégén segítették tavaly kommunista műszakkal a saját állatállományuk takarmányozását olcsóbbá tevő és a bérmunkákkal a közös jövedelmét növelő új takarmánykeverő mielőbbi átadását. A rendkívüli időjárás, a nehezebb gazdálkodási feltételek ellenére a tavalyi 32 millió forintos nyereségterv teljesítéséről számolhat majd be a vezetőség a tagságnak a tél utóján tartandó zárszámadáson. Az ugyanott el-, fogadásra kerülő idei tervek megvalósítását pedig tovább „izmosodó” versenymozgalom segíti majd a Nagykun Tsz-ben: az utóbbi két évben szakmunkásbizonyítványt szerzett műszaki dolgozók tizenkét tagú ifjúsági munkabrigádja is csatlakozott az 1985-ben is folytatódó kongresszusi-felszabadulási munkaversenyhez. T. F. Teljesült a terv Melyiket szeressem? Nehéz a döntés i Kádár János látogatása a Budapesti Pártbizottság székházában Kádár János, a Magyar, Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára tegnap délután látogatást tett a Budapesti Pártbizottság székházában. A vendéget Grósz Károly, a Budapesti Pártbizottság első titkára fogadta, aki tájékoztatást adott a fővárosi pártszervezetek kongresszusi előkészületeiről és a pártbizottság munkájának más aktuális kérdéseiről. Kádár János elismeréssel szólt a budapesti dolgozók múlt évi eredményes munkájáról, a kommunisták helytállásáról. A megbeszélésen részt vettek a pártbizottság titkárai és osztályvezetői. A MTESZ Végrehajtó Bizottságának ülése A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Végrehajtó Bizottsága tegnap kibővített ülést tartott. Megvitatták az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi irányelveit. A vita során figyelembe vették a szövetség egyesületeiben, bizottságaiban és megyei szervezeteiben az irányelvekkel kapcsolatban felmerült véleményeket is. Az így kialakult állásfoglalást a MTESZ V.B. megküldi az MSZMP Központi Bizottságának. Hungarocamion Új műszaki telep Befejeződött a Hungarocamion Nagykőrösi úti műszaki-forgalmi telepének építése, és tegnap Urbán Lajos közlekedési miniszter átadta az új létesítményt. A vállalat csaknem másfélezer kamionja kinőtte már a régi, Cinkotai úti telepet, a hatékonyabb járműfenntartási, javítási és szervizmunka érdekében volt szükség az új műszaki bázis megteremtésére. A régihez képest kétszeres kapacitású javítócsarnokban egyszerre tbbb mint 20 járművön tudnak dolgozni.. Ezentúl a Nagykőrösi úti járműtelepen mintegy 800 kamionszerelvény javítását, fenntartását végzik, itt javítják, szervizelik a Hungarocamion valamennyi külföldről beszerzett járművét, (a régi telep a hazai gyártású kamionokra specializálódik). A telep kapacitását úgy méretezték, hogy elláthassa a meghibásodott külföldi kamionok javítását, mentését, szervizét is. , Évtizedek óta először beszéltem olyan vállalatvezetővel, aki fenntartások nélkül dicsérte az új és bevezetés előtt álló kereset- szabályozási rendszert, hozzátéve, hogy a január elsejétől érvényes szabályozás adta lehetőségek kihasználása most valóban a vállalatokon múlik. Tudniillik, ha nem mozdul meg végre a vállalatok belső ösztönzési rendszere, ha a gazdálkodó egységek továbbra is a hagyományosan merev bérpolitikát és bér- gazdálkodási gyakorlatot folytatják, akkor valóban magukra vessenek; akkor nincs az a központi szabályozás, amely valóban kedvező lehetőségeket ígér a teljesítményarányos bérezés megvalósítására. Más^ jelek is arra utalnak, hogy a vállalatoknál minden eddiginél nagyobb érdeklődést váltott ki az új keresetszabályozási rendszer, mi több: minden eddiginél komolyabban veszik a szabályozást. Sorra érkeznek a hírek a különböző próbaszámításokról, modellezési gyakorlatokról, amelyek közösi lényege: eldönteni — a rendeletben megszabta január végi határidőig —, hogy a felkínált lehetőségek közül melyik szabályozási formát válaszszák. Nehéz a döntés. Ha valahol a legprogresszívebb modellt — tehát a keresetszint-szabályo- zást — válaszják, akkor na-j gyom, megfontolandó, hogy e rendkívül radikális ösztönzési eszközzel előállítható-e annyi nyereség, amiből viszonylag könnyedén fizethetők a bérek adóterhei, úgy, hogy közben elegendő pénz marad a fejlesztésre is. Ha a keresetnövekmény-szabályozást választja a vállalat — mert óvatosabb, s nem bízik az adóviselő-képességében — akkor meg kell békülnie a viszonylag szerényebb ösztönzési lehetőségekkel, s legfőképpen azzal, hogy számára, lényegében, nem. szűnik meg a sokat kárhoztatott „bázisérdekeltség”, mert nem szűnik meg az átlagbérellenőrzés sem. És a további dilemma: érdemes-e választani — átmenetileg — az úgynevezett „szigorított” központi bérszabályozási modellt, felkészülve a jobb időkre, az eredményesebb gazdálkodásra mely felkészülés közben a bérek csak szolid mértékben emelhetők, de semmiképpen hem kell azzal számoüni, hogy a keresetek csökkennek. Másképpen fogalmazva: eddig — tehát a január elsejéig érvényes bérszabályozás szerint — például 100 forint értékű anyagmegtakarításból mindössze 5—8 forintot fordíthatott a vállalat bérre. A keresetszint-szabályozás révén akár 40—50, a. növekményszabályozás révén pedig 15—25 forintot is „béresíthet.” De nagyon megfontolandó, hogy elérhető-e az a bizonyos 100 forint anyagmegtakarítási — és nemcsak ma, hanem a közeljövőben is! —, 'mert ha ennek reményében valahol például a kereset- szint-szabályozást választják — a nagy adóterhekkel együtt —, s az előzetes számításokban tévedtek, akkor számolni kell azzal, hogy ez a szabályozási forma nem garantálja a már elért bér- színvonalat. ' Vagyis: eredménytelen gazdálkodás esetén automatikusan csökkenteni kell a bérszínvonalat. Nagy á kockázat és nagy a töprengés a vállalatok körében. Megkapták a racionális döntési szabadságát, s most derül ki, hogy nem olyan egyszerű élni e döntési lehetőséggel. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal szakemberei — előzetes számítások alapján — úgy becsülik, hogy a vállalatok és a szövetkezetek 40 százalékánál választják majd a legkockázatosabb keresetszint-szabályo- zást. 20 százalékánál a növekményszabályozást, s a többiek — értelemszerűen — a központi keresetszabályozása formába kerülnek. Hogy e becsült arányok miként módosulnak majd a gyakorlatban — még nem tudni. Mindenesetre a bérszabályozással kapcsolatos „vállalkozói kedv” csillapodását jelzi, hogy azoknál a vállalatoknál is kacérkodnak a központi keresetszabályozás gondolatával, ahol e szabályozási formáról szó sem lehet, hiszen a központi bér-, illetve keresetsziaibályozási formát elsősorban a nem nyereségérdekeltségű közüzemeknek, továbbá az úgynevezett „válságiparágban” dolgozó vállalatoknak tartják fenn, például a kohászatban. S bár — kockázatmentessége miatt — első pillanatban talán vonzónak tűnik a központi szabályozás, mindenkinek meg kell békülnie a gondolattal, hogy a versenyszférából — külön engedélyekkel, egyedi elbírálás alapján — senki nem kerülhet e körbe. Akkor tehát végül is milyen szabályozási formát válasszon a vállalat? A döntéssel kapcsolatos alapkérdési: vajon sikerül-e a teljesítménynövelésre ösztönző keresetszabályozást úgy megvalósítani, hogy az a főmunkaidőben is lehetővé tegye a kiemelkedő . teljesítmények tisztességes, vagy éppen kiugró összegekkel való megfizetését? Sikerül-e ehhez igazítani a vállalati belső ösztönzési rendet? Sikerül-e megbízhatóan prognosztizálni, hogy a manapság esetleg kedvező gazdasági pozícióban lévő vállalat — fejlesztési lehetőségeit, termékstruktúráját, piaci helyzetét illetően — néhány év múltán változatlanul kedvező gazdasági pozíciókra számíthat-e? Vagyis: sikerül-e megvalósítani az annyira hiányolt stratégiai tervezésit, mégpedig olyan biztonsággal, hogy arra már most felépíthető legyen a hosszú éveken át működő — és a választott keresetszabályozási formához igazodó — ösztönzési rendszer. A január végi határidőig még van egy kisi idő. Előbb- utóbb azonban minden vállalatnak döntenie kell. Vértes Csaba Hagyományos rendszerű és elektromos kereskedelmi, valamint ipari mérlegek javításival foglalkozik a Metripond Mérleggyár szolnoki szervizkirendeltsége. Fő partnerei a debreceni Biogál Gyógyszergyár, a Szegedi Szalámigyár és a budapesti Csemege Kereskedelmi Vállalat. Javításból és karbantartásból évente mintegy 5 millió forint bevételük származik
