Szolnok Megyei Néplap, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-04 / 2. szám
1985. JANUÁR 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 # P I | -mr ' J j " JéJiÉF* 1 ELtMkLlz * f A XVII. Autójavító Vállalat túr- kevei tanszerviz üzeme 1983-ban kezdett dolgozni. Éves termelési értéke több mint 20 millió forint. Javítanak személy- és tehergépkocsikat, zárttechnológiáiban vizsgáztatják az autókat, és vállalják a garanciális gépek ellenőrzését, javítását is. Az utánpótlás biztosítása érdekében jól felszerelt tanműhelyek állnak rendelkezésre, illetve a fiatal leendő szerelők közvetlen résztvesznek a szolgáltatásban.. Jelenleg hetvenen sajátítják el az autójavítás szakisméreteit. Fotó: T. Z. Futómű-beállítás. A nyári hónapokban naponta 30 autót is ellenőriznek Kétmilliós raktár- készletből gazdálkodnak, de így is előfordulnak hiányzó alkatrészek Nagy Csaba IFA W—<50 motort répánál Nem forog az idegen Egy város hegyek-vizek nélkül Jászberényt most még a csendért keresik Jászberénynek nincsenek hegyei, nagy vize, nevezetes rendezvényei. Elkerülik a forgalmas utak, termálfürdőjét nem sorolták a gyógyfürdők közé, nagy szülöttei se csalogatják Berénybe az idegent. Hírét ugyan a Lehelkürt, majd újabban a Hűtőgépgyár messzire vitte, de ettől még nem vált turistaközponttá. Az idegen legfeljebb odatéved és vagy megkedveli, vagy nem Jászberényt. Az előbbi a tapasztalat, még akkor is, ha az Ibusz belföldi utazások és üdülések programja meg sem említi a várost. Miért is fizetne a hazai vagy a külföldi utazó, hogy a sík, kevés látnivalót ígérő Jászságot megtekintse? Ezt kérdeztem Mizsei Jánosné'tól, a jászberényi Ibusz irodavezetőjétől is. — Van azért látnivaló itt, programot is tudunk adni. Egy-kétnapos berényi és jászsági utakról szóló javaslataink a pesiti központon keresztül valamennyi utazási irodához eljutnak. Arról nem tudunk, végül is hány átutazó csoport fordul meg évenként a városban, legfeljebb ha szállást kémek tőlünk, ötven fizetővendég-szobánk van, az igényesebb vendégeinket a Touring Hotelban helyezzük el. Mit kap a turista a pénzéért? A programok szerint érdemes Berényt- útba ejteni, még ha egy kis kitérővel is. A városközpont megőrizte régi hangulatát, a múlt század eleji épületeket hangulatosan egészítik ki a mai lakóházak, üzletek. Harmonikus egységet képez a gótikus eredetű ferences templom és a barokk kolostor, a 111 éves múzeumban pedig megtekinthető a jászok szimbóluma, a Lehel kürtje. A város nemcsak a műemlékeit kínálja, sokan keresik a megjelenésével a török időket idéző termálfürdőt, a Hűtőgépgyár külön programot ad gyárlátogatással, állat- kerttel, arborétummal, tdke-, tenisz- ési műjégpályákkal. A berényi borok nem mérhetők a híres hazai nedűkhöz, értékét a szíves kínálás gdja. Ha tehát valaki erre a vidékre jön, nem kell a szemét, sőt a pénztárcáját se nagyon kinyitnia, hogy lásson és jól érezze magát. Van, akj éppen azt szereti Berényben, hogy nem felkapott hely, nem az idegeneknek, hanem önmagának mutatja az arcát. Egy csöndes vidéki város, ahol megpihenhet a nagyvárosok zajában elfáradt ember.— Kevés a szállodai férőhely — panaszkodik Kárpáti Józsefné a Touring Hotel vezetője. — Tizenhárom kétágyas, tizenkettő háromágyas szobánk és egy lakosztályunk van. összesen hatvanöt vendéget tudunk egyszerre elhelyezni, vagyis két nagyobb csoportot már nem. Ha két autóbusszal érkeznek, nem kapjuk meg a vendégeket, máshová kalauzolják őket. A Szolnok megyei Idegen- forgalmi Hivatal még 17 fizetővendég-szobát is bérel, de azokban a csoportok nem szállásolhatok el. Kínálat pedig volna a városban ilyen szobákra, sőt önálló lakásokra is, de hát kevés az utazó. Néhány éve még rendszeresen érkeztek lengyel csoportok két hétre Berénybe, főleg a fürdő termálvize és az egészségügyi szolgáltatásai miatt. Azóta csak szépült a város, az Ibusznál azonban a csehek is visszamondták az utazást. A jászsági emberek utazási kedve ezzel szemben nem hagyott alább. A múlt évben két & félezer utat szervezett meg az iroda, hét- százzal többet, mint azelőtt. A háromnapos bécsi és az ungvári utakat „kapták fel” a helyiek, sokan jelentkeztek a kétnapos szabadkai kiruccanásra is. Szeretnek utazni a herényiek, nem sajnálják rá a pénzt, az Ibusz szervezésében eljutottak a múlt évben Ciprusra, Kubába, Kairóba, a Szovjetunió távoli vidékeire. Az iroda múlt évj'37 rfiil- lió forintos terve teljesül is, azonban a turizmussal még sem elégedettek a herényiek. Kevesen ismerik a várost és a környékét, a lehetőségek kihasználatlanok. Elég az elhagyott kerekudvari kastélyra gondolni, a Zagyva és a Május 1. sziget is egyelőre kevesebb örömet, mint bosz- szúságot okoz. A falusi turizmus is ismeretlen ezen a vidéken, a Jászság egyetlen ilyen kínálatának, a Kovácstanyának sincs évek óta vendége. — lp — Megtárgyalta a Minisztertanács A fogyasztók érdekeit védik Megkezdődtek az üzemi próbák Graboplastrostüzem Megkezdődtek az üzemi próbák a Graboplast Győri Pamutszövő- és Műbőrgyár rostgyártó üzemében. A polipropilén rost a nem szövött műbőrhordozó egyik komponense, amelyet eddig tőkés importból szereztek be, az egy év leforgása alatt megvalósult fejlesztéssel azonban megteremtették a hazai gyártás feltételeit. A polipropilén granulátumot a Tiszai Vegyi Kombináttól kapják, s abból készítik majd a különleges finomságú rostot. Az évente 500 tonna rost gyártására alkalmas üzemben az új év első napjaiban az úgynevezett hideg üzemi próbák folynak. Gépészetimotorikus szempontokból ellenőrzik a berendezés működését. A beruházásra fordított összeg előzetes számítások szerint három év alatt megtérül. Használt gépek élelmiszergyártóknak A Szövosz szövetkezeti élelmiszergyártó kisüzemek ellátását szervezi meg elfekvő berendezések, alkatrészek hasznosításával. Az Állat- forgalmi és Húsipari Tröszt, a Sütőipari Műszaki Gazdasági Társaság, valamint a Kecskeméti Mezőgép Konzervipari Fővállalkozási Iroda használaton kívüli gépeiről jegyzéket állítottak ösz- sze, amelyet hozzáférhetővé tesznek a termelőüzemek számára, összesen 100 millió forint értékben, több mint százféle gép, eszköz közül választhatnak máris a szövetkezeti üzemek. A vállalkozáshoz az adta az ötletet, hogy jó néhány élelmiszeripari nagyüzem még működőképes, ám kihasználatlan gépekkel, eszközökkel rendelkezik. Ebben az iparágban ugyanis a világpiachoz való igazodás megköveteli a gyors technológiai korszerűsítést, ezért a különben még használható gépek egy részét folyamatosan újakkal váltják fel. A kisebb szövetkezeti élelmiszergyártó üzemek azonban ezeket még jól kihasználhatják. A Fogyasztók Országos Tanácsa 1981-ben alakult ‘a Hazafias Népfront kezdeményezésére. Az elmúlt években 178 helyi — városi, kerületi, valamint nagyközségi — fogvasztók tanácsa jött létre, mintegy 6000 résztvevővel. Számuk gyorsan növekszik, mert újabb és újabb községek kérik a társadalmi testület megalakítását. Eddigi munkájuk mérlegét Vonta meg most a kormány, áttekintve működésük tapasztalatait. A fogyasztók tanácsai — a testületi üléseik mellett — az ipari, a kereskedelmi és szolgáltató vállalatokkal közösen szervezett fogyasztói fórumokkal, termékbemutatókkal, felmérésekkel, s különféle vizsgálatokkal szolgálták a vásárlók érdekvédelmét. Részt vettek a falugyűléseken, s a városkörzeti tanácskozásokon is, amelyeken minden alkalommal szóba kerültek a kereskedelem és a szolgáltató vállalatok által okozott gondok. Számos esetben eredményesen képviselték a területük lakosságának érdekeit. Javaslatukra több bolt, étterem, szolgáltató üzlet nyitvatar- tása változott meg a helyi igényekhez igazodva. Kezdeményezésükre több, közszükségleti cikkeket gyártó vállalat nyitott mintaboltot, szervezett árubemutatót, s javította kereskedelmi propagandáját. Sok vásárló egyéni panaszát is orvosolták: intézkedtek súlycsonkítás, áruvisszatartás, árfeltüntetés elmulasztása, garanciális és szavatossági, valamint más hasonló ügyben. E testületek munkájának fontos tapasztalata: szervezéssel, a munkahelyi fegyelem javításával, gyors intézkedésekkel a helyi gondok nagy része megoldható. Ugyanakkor felitlártajk; olyan problémákat is, amelyek orvoslása központi intézkedéseket kíván. így a vizsgálatok során kiderült: a kereskedelmi vállalatoknál az elvonások nem hagynak elegendő saját fejlesztési alapot, ezért például különösen a kistelepüléseken, a városi peremklerüleitekbon nem megfelelő az ellátás tej-, hús- és hűtőipari termékekből, mert nincs pénz megfelelő hűtőberendezésekre. Az áruválasztékot is lényegesen lehetne bővíteni, ha a kis- és nagykereskedelmi vállalatoknak lehetőségük volna rugalmasabb — a vásárlói igényekhez igazodó — készletgazdálkodásra. Általános panasz: a kiskereskedelmi üzletek ki vannak szolgáltatva a nemritkán monopol helyzetben lévő szállító vállalatoknak. A Fogyasztók Országos Tanácsa megalakulása óta| számos — az egész ország lakosságát érintő — témát tűzött napirendjére. Megvizsgálták egyebek között a bútorok gyártásának) értév kesíitésének és minőségének problémáit. Javaslataikat figyelembe véve a Belkereskedelmi és az Ipari Minisztérium közös intézkedési programot dolgozott ki. A zöldség-gyümölcs termelését, értékesítését, árképzését is áttekintette a Fogyasztók Országos Tanácsai. Megállapításaik lényege: a helyzeteit továbbra is az jellemzi, hogy a termelőktől alacsony áron átvett terméket a fogyasztó drágán vásárolhatja meg. A termelés, a feldolgozás, a tárolás, valamint a bel- és külkereskedelmi forgalmazás fejlesztése egyaránt további intézkedéseket igényel. A Gelka és az AFIT átszervezésének hatását napirendre tűzve megállapították: a kisvállalatok, új szolgáltatások bevezetésével igyekeznek a fogyasztók igényeit kielégíteni. A Fogyasztók Országos Tanácsa a kormányszerveknek javaslatot tett néhány probléma megoldására. Kiemelték a kereskedelem korszerűsítésének, a kínálati piac megteremtésének szükségességét. Fontosnak tartják, hogy csökkenjen az áru útja a kiskereskedelemig, illetve a vásárlóig. Növekedjék a bolti munka önálllósá- ga, javuljanak a személyi és tárgyi feltételek. A fogyasztók érdekvédelme megkívánja, hogy a VII. ötéves tervben elsősorban gazdasági ösztönzőkkel segítsék a szolgáltatást végző vállalatokat annak érdekében, hogy színvonalasabban tudják végezni munkájukat. Felvetették: szükséges lenne egy a javítások, szolgáltatások állami ellenőrzését végző szervezet létrehozása. Karcagi újdonság — jól szabható, párazáró Válaszfal gipszperlifből (Tudósítónktól). Lakó- és középületek válaszfalának készítésére igen alkalmas, de vizes, helyiségekben (konyha, fürdőszoba) párazáró bevonattal ugyancsak hasiználható az Alföldi Téglaipari Vállalat karcagi téglagyárának terméke, a GP—8-as gipsz- perlit válaszfal-lap. Tavaly július 1-től gyártják, s a tervek szerint évi 40—50 ezer négyzetmétert állítanak elő a 8 centiméter vastagságú válaszfal készítésére alkalmasa 1 méter sízéles, 33 centi magas lapokból. Megtudtuk azt is az új karcagi termékről, hogy jól szabható, marható, fúrható és szegezhető. Az elemek szükség szerinti méretre vágása megoldható egyszerűen és gyorsan kézi fűrésszel is. És még egy jó tulajdonságuk: tűzállósági tűrésük határértéke egy óra Képünk a válaszfalat gyártó üzemben készült.
