Szolnok Megyei Néplap, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-11 / 290. szám

Ara: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXV. évi. 290. sz., 1984. dec. 11. kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI Haiánk vendége Kalevi Sorsa Magyar—finn kormányfői tárgyalások Kádár János, Losonczi Pál és Lázár György fogadta a finn miniszterelnököt Kalevi Sorsa, a Finn Köz­társaság- miniszterelnöke, Lázár Györgynek, a Minisz­tertanács. elnökének meghí­vására vasárnap hivatalos látogatásra hazánkba érke­zett. Útjára elkísérte felesé­ge. Irene Sorsa is. A Ferihegyi repülőtéren — ahol az esti órákban lan­dolt a finn kormányfőt és kíséretét hozó különgép — ünepélyesen fogadták a vendégeket. A magyar és finn zászlókkal díszített lé­gikikötőben csapatzászlóval felsorakozott a Néphadsereg díszszázada. A fogadtatásra megjelent Lázár György és felesége, Marjai József, a Miniszter­tanács elnökhelyettese, Vár- konyi Péter külügyminiszter valamint politikai és gazda­sági életünk több más veze­tő személyisége. Jelen volt Púja Frigyes, hazánk hel­sinki és Qsmo Väinölä; a Finn Köztársaság budapesti nagykövete. Elsőként Lázár György üdvözölte Kalevi Sorsát, kö­szöntve a kíséret tagjait is. Úttörők virágcsokorral ked­veskedtek a vendégeknek. A díszszázad parancsnoka je­lentést tett a finn kormány­főnek, majd felcsendült a két ország himnusza. Ezután a magyar és a finn szemé­lyiségek kölcsönösen üdvö­zölték egymást. Az ünnepélyes fogadtatás után a vendégek — a ma­gyar vezetők társaságában — szállásukra hajtattak. Kalevi Sorsa, a Finn Köz­társaság miniszterelnöke teg­nap reggel megkoszorúzta a Magyar hősök emlékművét a Hősök terén. Ezt követően Lázár György és Kalevi Sorsa a Parlamentben szűk körben megbeszélést folytatott. A program a délelőtti órákban az Országház dele- gációs termében folytatódott, ahol Lázár György és Ka­levi Sorsa vezetésével meg­kezdődtek a magyar—finn hivatalos tárgyalások. A magyar tárgyalócsoport tag­jai: Nagy János ikülügymi- nisztériumi államtitkár. Me- lega Tibor külkereskedelmi miniszterhelyettes és Púja PYigyes, hazánk helsinki nagykövete. A Finn Köztár­saság képviseletében Matti Tuovinen külügyminiszteri- unni álamtitkár. Osmo Väi­nölä Finnország budapesti nagykövete és Erkkj Mäen- takanen, a külügyminiszté­rium külkereskedelmi főosz­tályának vezetője ült tár­gyalóasztalhoz. A plenáris tárgyaláson részt vettek a magyar és a finn küldöttség szakértői is. A szívélyes, baráti légkö­rű megbeszélésen a két kor­mányfő áttekintette a ma­gyar—finn kapcsolatokat. Megkülönböztetett jelentősé­get tulajdonítottak Kádár Jámo&, az MSZMP Központi Bizottság első titkára finn­országi és Mauno Koivisto finn köztársasági elnök ma­gyarországi látogatásának. Hangsúlyozták, hogy a két ország, a két nép között szé­les körűek, gyümölcsözőekés kölcsönösen előnyösek a kapcsolatok. Megállapítot­ták: mindkét ország ezek fejlesztéséért, elmélyítéséért mumíkáilkodik. mát fejezte ki a feszültség növekedése, a fegyverkezési hajsza gyorsuló üteme mi­att. Egyetértettek abban, hogy a szovjet—amerikai viszonynak meghatározó sze­repe van a nemzetközi hely­zet alakulásában. Üdvözöl­ték a két nagyhatalom kap­csolataiban bekövetkezett legújabb fejleményt, az ér­demi kontaktusok újnafelvé- telére utaló jeleket. Megál­lapították : Magyarország és Finnország egyaránt abban érdekelt, hogy e kontaktu­sok érdemi tárgyalásokhoz majd megegyezéshez vezes­senek a nukleáris fegyverek valamennyi fajtájának csök­kentéséről. A tárgyalócsoportok leszö­gezték. hogy az 1975. évi helsinki megállapodás életké­pesnek bizonyult, s mindent meg kell tenni a folyamat fenntartása érdekében. Mind­Kádár János és Kalevi Sorsa találkozója A kormányfői találkozón kiemelték a Magyarország és Finnország közötti szabadke­reskedelmi megállapodás je­lentőségét. amelynek ered­ményeként számottevően emelkedett az árucserefor­galom nagysága. Hangsú­lyozták a termelési kooperá­cióiban és a harmadik piaci együttműködésiben rejlő le­hetőségek fontosságát. Elismeréssel szóltak a két ország kulturális kapcsola­tairól, mint az együttműkö­dés hagyományos területé­ről. Kölcsönösen üdvözölték az e kapcsolatok történeté­ről idén kiadott közös köny­vet. A nemzetköz# helyzetről szólva mindkét fél aggodal­két fél fontosnak ítélte a stockholmi bizalom- és biz- tonságerősítő konferencia tárgyalásait. Lázár György és Kalevi Sorsa tárgyalásain teljes né­zetazonosság nyilvánult meg a tekintetben is. hogy az európai és világhelyzetet mielőbb vissza kell vezetni az enyhülés, a kölcsönösen előnyös nemzetközi együtt­működés útjára. Kalevi Sorsa finnországi látogatásra hívta meg Lá­zár Györgyöt, aki a meghí­vást köszönettel elfogadta. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára délután a KB szék­(Folytatás a 2. oldalon.) Tudományos ülésszak az Akadémián Az elmúlt negyven esztendő m3 Mi kerül a fenyőfára avagy a szeretet esztéti­kája 3. oldal Épül az Aj posta Szolnokon Helyszíni riportunk 4. oldal Induló tehetségek bemutatkozása Tudósítás az országos gordonkaversenyről 5. oldal U hétvége sporteseményei 7. oldal Naponta mintegy 65 mázsa kenyeret állít elő a szolnoki Sütő­ipari Vállalat kunszentmártoni kenyérgyára. Termékeik mi­nőségét a gyári laboratórium folyamatosan ellenőrzi. Képün­kön Kanyó Tiborné laborvezető munka közben A fejlett szocialista társadalom tökéletesítésének kérdéseiről Ideológiai tanácskozás Moszkvában Csernyenko üzenete—Gorbacsov beszéde Moszkvában tegnap orszá­gos ideológiai tanácskozás kezdődött a fejlett szocialista társadalom tökéletesítésének és az SZKP ezzel összefüg­gő ideológiai munkájának kérdéseiről. Az értekezlet megnyitása után felolvasták Konsztantyin Csernyenkó­nak, az SZKP KB főtitkárá­nak az üzenetét, majd Mihail Gorbacsov, az SZKP KB titkára mondott előadói beszédet. Konsztan­tyin Csernyenko üzenetét és Äflihail Gorbacsov beszédét­nek részleteit a 2. oldalon közöljük. Munkaversenyben a kunhegyes/ BHG 10 ezerrel több vonal Erősítik a belső kooperációt A BHG Hír- adás- techni- kai Vál­lalat kunhe- gyesi gyáré­iban 49 (közte 23 ifjúsági és 2 komp­lex) szocialista brigád, illet­ve 7 munkacsapat csatlako­zott a hazánk felszabadulá­sának 40. évfordulója és a XIII. pártkongresszus tiszte­letére meghirdetett munka­versenyhez. A csaknem 1083 dolgozót foglalkoztató üzemben a gaz­dasági vállalások közül ki­emelkedő : az idén tervbe vett 150 ezer ATSZK-tele- fonvonal helyett 160 ezret készítenek el, az exportfel­adatokat maradéktalanul tel­jesítik. Ezen kívül megkö­zelítően másfélmillió forint értékű anyag és energia megtakarítását tervezték (ezt eddig 148,3 százalékra tel­jesítették), valamint 43,1 ezer normaórával kevesebb mun­karáfordítást tűztek ki célul, amit csaknem 4 ezer órával szárnyaltak túl. A kunhegye- si gyáregységben is kiemelt feladat, hogy ésszerűbben gazdálkodjanak az import- és a hulladékainyagolkkal. amit lehet, újrahasznosítsanak. Azt is felajánlották a brigádok, hogy az elfekvő készleteket föltárják, illetve elérik e készletek 90 nap alatti for­gását. A termelés sikerét szem előtt tartva (erre köte­lezi őket az is, hogy brigád­jaik, üzemeik számos kitün­tető címet nyertek, a gyár­egység pedig Kiváló Gyár minősítést kapott) tovább erősítik a gyáregységek kö­zötti kooperációt. Ennek je­gyében tízen Pesten, a 6-os számú gyárban dolgoznak, hogy az úgynevezetett Krisz­tina központot határidőre átadhassák. Csökkenteni kí­vánják a selejtet, s a minő­ség javítása érdekében ön- meózási rendszert vezetnek be. A termelést kiszolgáló részlegek azt vállalták, hogy igyekszenek zökkenőmentes­sé tenni a gyártási folyama­tokat­A felajánlások főképp a termelés növelésére, a haté­konyság. a minőség javításá­ra irányulnak, s eddig a kunhegyesi gyár dolgozói túlteljesítették vállalásaikat. Kivéve a kiszállítást, de ez nem rajtuk múlott — va­gonhiány miatt nem tudtak eleget tenni a szovjet part­nerek igényeinek. A gazdasági felajánlásokon kívül a gyáregység az el­múlt időszakban két kommu­nista műszakot vállalt, ennek összegét nyugdíjasaik támo­gatására és a Nemzeti Szín­ház építésére fordították. A szakmai és politikai művelt­ség gyarapításában több százan vettek részt, a helyi művelődési házzal gyümöl­csöző kapcsolatuk van. Egye­bek között vetélkedőre ne­veztek be, ’84-től ifjúsági klubot is működtetnek a he- gyesi Áfész fiataljaival kar­öltve. A vállalat szervezte, „öt karika jegyében” elne­vezésű olimpiai vetélkedőn sikerrel szerepeltek a kun- hegyesiek, hasonlóképpen a helyi és megyei sportrendez­vényeken, ami érthető is, hi­szen a gyáregység fiataljai­nak 90 százaléka rendszere­sen sportol. Ami az üzem társadalmi munkáját illeti: a gyáron belül az első félév­ben 4927. kapun kívül pedig 2135 órát teljesítettek, szé­pítve, gyarapítva munka- és lakóhelyüket, segítve a dol­gozók lakásépítését. társadalmi fejlődése Az elmúlt 40 esztendő tár­sadalmi fejlődése címmel háromnapos tudományos ülésszak kezdődött tegnap a Magyar Tudományos Akadé­mia székhazában. Az MTA, az MSZMP Párttörténeti In­tézete, Társadalomtudományi Intézete, a Politikai Főiskola, az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem és a Marx Ká­roly Közgazdaságtudományi Egyetem rendezte tanácsko­zássorozatot Szentágothai Já­nos, az MTa elnöke nyitotta meg. Ezt követően Benke Valé­ria. az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Társa­dalmi# Szemle szerkesztőbi­zottságának elnöke emelke­dett szólásra,- Elöljáróban hangoztatta: reméhetőy hogy ez az ülésszak értékes hoz­zájárulás lesz a felszabadu­lás 40. évfordulója alkalmá- |ból történő szellemi szám­vetéshez. E negyven esztendő tapasz­talataihoz tartozik — muta­tott rá Benke Valéria, — hogy korábbi várakozásaink­kal ellentétben a múlt ma­gyar társadalmi viszonyai­nak nehéz örökségét nem tudtuk minden tekintetben gyorsan megváltoztatni. A szocializmus lehetőségeit ki­bontakoztatni rendkívül bo­nyolult, konfliktusokkal ter­helt, hosszú társadalmi-tör­ténelmi feladat. Természete­sen nem kereshetjük e 40 év negatív jelenségeinek mind­egyikében a múlt hatását. Magunk sem mindig és mindenben találtuk meg a helyes utat, a megfelelő módszereket; a tévedések, hibák és kudarcok nehezítet­ték, olykor vissza is vetették fejlődésünket. A politika sú­lyos torzulásának, a törvény­telenségnek véget vetett a párt, megújulása a társadal­mi fejlődés sokoldalú lehető­ségeit nyitotta meg. Benke Valéria szólt arról is, hogy a közelebbi és távo­labbi múlt elemzésével a szocialista társadalom mű­ködési mechanizmusainak jobb megismerését tették le­hetővé más társadalomtudo­mányok is. A közgazdaság- tudomány. a szociológia ér­tékes eredményeivel hozzá­járult a politikai döntések jobb megalapozásához, a tár­sadalom önismeretéhez, az új iránti befogadókészség ja­vításához. A minőség javítása érdekében önmeózási rendszert vezettek be

Next

/
Thumbnails
Contents