Szolnok Megyei Néplap, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-09 / 289. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. DECEMBER 9 I Heti világhiradó I HÉTFŐ: Budapesten megkez­dődött a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi mi­niszteri bizottságának tanács­kozása, Berlinben ugyanek­kor a külügyminiszteri bi­zottság kezdte meg munká­ját — Kompromisszum Stock­holmban a semleges és el nem kötelezett országok ja­vaslata alapján a munka- csoportok megalakításáról — Véres összecsapások Sri Lan­kában. KEDD: A közös piaci csúcs- értekezlet Dublinban végül is megegyezést hozott a borvitában, megnyílt az út a spanyol és portugál csat-i lakozás előtt — Konsztan- tyin Csernyenko a szovjet— amerikai viszony normalizá­lásának lehetőségéről be­szélt Armand Hammer ame­rikai üzletember előtt — Tutu püspök a washingtoni képvi­selőházban felszólalva bírál­ta a Reagan-kormányzatot a Dél-Afrikának nyújtott poli­tikai és gazdasági támogatás miatt. SZERDA: 90 kommunista és munkáspárt képviselőinek prágai tanácskozása a Bé­ke és Szocializmus munkájá­nak értékeléséről — A NA­TO hadügyminiszterei brüsz- szeli tanácskozásukon az eurorakéták telepítésének folytatásáról döntöttek — Véget ért Budapesten a jövő évi európai kulturális fóru­mot előkészítő szakértői ér­tekezlet. CSÜTÖRTÖK; Francia—izra­eli csúcstalálkozó Párizsban — Paul Nitze lett. az ameri-- kai külügyminiszter fegyver­zetkorlátozási tanácsadója — Nyugatnémet nolitikusok eszmecseréi Berlinben — Genscher a lengyel határok sérthetetlenségéről nyilatko­zott. PÉNTEK: Budanesten tár­gyalt az iráni külügyminisz­ter — Claude Cheysson he­lyett Roland Dumas lett az új francia külügyminiszter, Cheysson a Közös Piac Bi­zottságának lesz a tagja — Thatcher asszony London­ban Weinberger amerikai hadügyminiszterrel találko­zott. SZOMBAT: Reagan sajtóér­tekezletén derűlátó módon nyilatkozott leszerelési kér­désekről — Mitterrand afri­kai körútra indult, amely­nek első állomása Zaire — Chilében hírzárlatot rendel­tek el a népi ellenállás újabb megnyilvánulásaival kap cső-' latban: Milyen eredményeket ho­zott a Varsói Szerződés tag­államai két miniszteri bi­zottságának ülése? Immár évek óta minden decemberben összeülnek a Varsói Szerződés tagállamai­nak külügy-, illetve honvé­delmi miniszterei, hogy át­tekintsék a nemzetközi hely­zetet, annak katonapolitikai adottságait, és megfogalmaz­zák az ennek megfelelő dip­lomáciai és katonai teendő­ket. Most Berlinben tanács­kozott a külügyminiszteri, Budapesten pedig a honvé­delmi miniszteri bizottság. A fővárosunkban megrende­zett tanácskozás alaphangját a vendéglátó házigazda, Czi- nege Lajos megnyitója adta meg. aki hangsúlyozta, hogy a Varsói Szerződés orszá­gainak folytatniok kell poli­A Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi miniszteri bizott­ságának 17. ülésére érkezett delegációk koszorút helyeztek el Budapesten a Hősök terén és a gellérthegyi Felszabadu­lási Emlékmű talapzatán. A képen; Koszorúzás a Hősök te­rén a Magyar Hősök Emlékművénél tikai-diplomáciai kezdemé­nyezéseiket, s ezzel kapcso­latban utalt arra, hogy nagy várakozás előzi meg a szov­jet és az amerikai külügy­miniszter január 7-én esedé­kes genfi találkozását. De óvakodni kell a túlzott re­ményektől, és tovább kell erősíteni a szocialista or­szágok egységét, védelmi szövetségük erejét. Ugyan­akkor ezt összhangba kell hozni a szocializmus építé­sének társadalmi, politikai és gazdasági céljaival, a né­pek jólétének emelésére irá­nyuló erőfeszítésekkel. A berlini külügyminiszteri- találkozóról kiadott közle­mény szerint a Varsói Szer­ződés tagállamai korunk alapvető kérdésének tartják a fegyverkezési verseny megállítását, és az áttérést a leszerelésre, elsősorban a nukleáris leszerelésre. A berlini ülésen képviselt ál- - lamok üdvözölték a Szov­jetunió és az USA között a nukleáris űrfegyverzet egész kérdésköréről szóló tárgya­lások megtartásáról létre­jött megállapodást. A kül­ügyminiszterek ismételten megerősítették, hogy a Var­sói Szerződés országai hű­ek maradnak az össz-európai folyamathoz, az enyhülés ügyéhez, úgy, ahogyan azt a helsinki záróokmány meg­határozta. Meg szabadult-e belső el­lentéteitől az Európai Gaz­dasági Közösség? A hét elején Dublinban találkoztak a Közös Piac tíz országának vezetői. Hosszú vita után az állam- és kor­mányfők megállapodtak a borkivitel csökkentéséről. Így elhárították az egyik akadályt a spanyol és por­tugál csatlakozás elől, hi­szen köztudomásúlag az Ibé­riai-félsziget két országá­nak egyik legfontosabb ex­portcikke épp a bor, ami viszont konkurrenciát jelent a francia és az olasz szőlős­gazdák termékének. Megle­pő volt, hogy sokáig — rajnai borai miatt — az NSZK mutatkozott legke­vésbé engedékenynek. Enyhültek a nézeteltéré­sek a halászat, a zöldség- és gyümölcstermesztés te­rületén, a „Tízek” számára ezek a kérdések is igen fon­tosak a portugál és spanyol csatlakozás előtt. E téren ugyanis egyfelől a nyugat­német, angol és francia ha­lászok jelezték gondjaikat az Ibériai-félsziget kikötőiből elinduló konkurrenseik mi­att, másfelől a fracia, olasz és görög kertészek álltak korábban már egymással is harcban. A görögök új vitatémát dobtak be a földközi-tengeri államok külön fejlesztési alapjának felállításáról. Ab­ból természetesen Athén magának követel újabb ösz- szegeket. A többiek, élükön az angolokkal, felzúdultak, s azt bizonygatják, hogy Gö­rögország eddig is nagy sum­mákat kapott. Még egy kérdésben je­lentkeznek véleménykülönb­ségek: ez pedig a közös pia­ci szervek költségvetése, il­letve a brüsszeli bizottság tevékenységében megköve­telt takarékosság. Közismert, hogy az európai közösségek kiadásainak vállalásában Thatcher asszony kormánya sokáig helyezkedett elutasí­tó magatartásra. Ügy tűnik, hogy a brit nem-fizetés me­gint szóba jöhet. Különösen akkor,' ha a „költségvetési fegyelem” megsértése kér­désessé teszi a brüsszeli kö­zös büdzsé létjogosultságát. _ A „Tízeknek” van „annyi gondjuk, vitájuk, hogy ha a portugál—spanyol csatlako­zással 1986. január 1-e után „tizenketten” lesznek, any- nyi felé osztva akkor is bő­ven elég lesz. Pálfy József BUDAPEST Gáspár Sándor, a Szak- szervezetek Országos Taná­csának elnöke tegnap visz- szaérkezett Moszkvából, ahol részt vett a szocialista or­szágok szakszervezeti köz­pontjai vezetőinek tanácsko­zásán. A repülőtéri fogadás­nál jelen volt Ivan Aboimov, a Szovjetunió Magyarorszá­gi nagykövetségének követ­tanácsosa. KABUL Nagyköveti szintű diplo­máciai kapcsolatot létesített egymással az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság és Benin Népi Köztársaság, Az ENSZ székhelyén közzé­tett közös nyilatkozatban a két fél hangoztatja, hogy ez a lépés a két ország baráti kapcsolatainak megerősítését és fejlesztését célozza. MOSZKVA A Svájci Munkapárt Köz­ponti Bizottságának meghí­vására tegnap Moszkvából Genfbe utazott az SZKP küldöttsége. A szovjet dele­gációt Mihail Ponumarjov, az SZKP KB tagja, az SZKP KB mellett működő pártellenőrzési bizottság el­nök-helyettese vezeti. HAVANNA 35 napos út után befutott Havanna kikötőjébe az első vietnami teherhajó. A „To Lieh” a két ország közti rendszeres kereskedelmi ha­jóforgalomról kötött egyez­mény keretében érkezett Kubába. prAga A Franciaországhoz tarto­zó Űj-Kaledónián élő kanak nép függetlensége és önren­delkezéshez való joga mel­lett foglalt áillást a Szak- szervezeti Világszövetség pénteken Prágában kiadott nyilatkozata. A kanakok Űj-Kaledónig lakosságának jelentékeny részét képezik, s el kell ismerni azt a jogu­kat, hogy maguk döntsenek sorsukról. BERLIN Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK ál­lamtanácsának elnöke pén­teken Berlinben fogadta Kim Jong Namot, a Koreai NDK külügyminiszterét. A találkozón Honecker országa teljem támogatásáról biztosí­totta a KNDK külpolitiká­ját, amely a Koreai-félsziget és egész Ázsia békéjének és biztonságának érdekeit szol­gálja. BONN A nyugatnémet környe­zetvédő és fegyverkezéselle­nes zöldek hamburgi kong­resszusán tegnap — a vára­kozásoknak megfelelően — rendkívül elkeseredett vita folyt a szociáldemokrata párttal való viszonyról. A szociáldemokrata—zöld együttműködés hívei és el­lenfelei egyaránt hangoztat­ták, hogy Célkitűzéseik azo­nosak, az azok eléréséhez vezető ’útról azonban szöge­sen ellentétes nézeteket fej­tettek ki. Vendégünk, Kalevi Sorsa Kivándorlásnál Kubai—amerikai tárgyalások New Yorkban befejeződött a kubai—amerikai tárgyalá­sok harmadik fordulója — vált ismeretessé pénteken Havannában a kubai külügy­minisztériumhoz közelálló forrásokból. A hírt megerő­sítették az Egyesült Államok havannai érdekképviseleti irodáján is, ahol a tárgyalá­sok folytatásának lehetősé­gét isi szóba hozták. A mostani találkozón ku­bai részről Ricardo Alarcon külügyminiszter-helyettes vett részt. A tárgyalások egyetlen témája a két ország közti kivándorlás kérdése volt. Kubában a harmadik for­dulót komolynak értékelték ési fontosnak tartják, hogy a napirenden egyetlen konk­rét probléma megvitatása szerepelt. Mitterrand afrikai útja Francois Mitterrand fran­cia elnök tegnap reggel hat­napos afrikai látogatásra in­dult. Az elnök először Zairé­ben tesz látogatást, majd Bu_ jumburában, Burundi fővá­rosában részt vesz all. fran­cia—afrikai csúcsértekezle­ten, amelyre 45 afrikai or­szág képviselői hívták meg. Ezt követően a Csáddal szomszédos Közép-afrikai Köztársaság lesz az elnök út­jának utolsó állomása s on- fnan tér vissza csütörtökön este Párizsba. Sri Lanka Kijárási tilalom Tegnap déltől hétfő reg­gelig — 42 órás — kijárási tilalmat rendeltek el a ható­ságok Sri Lanka északi, ta­milok lakta körzetében, ahol harmadik hete egymást érik a tamil lázadók és a kor­mányhadsereg kölcsönös raj­taütései, és bosszúakciók A kormány szóvivője lamil szeparatisták nagyobb mére­tű támadásának veszélyével indokolta az intézkedést, amelynek érvénye az ország északi csücskében lévő Dzsiaffna-félszigetre, és a vele szomszédos, partmenti Mullaittivu körzetre terjed ki. A frissen fellángolj za­vargásokban majd négyszáz ember vesztette életét. Indiai gázmérgezés Kártérítési per Tizenöt milliárd dolláros kártérítési pert indítottak pénteken a Union Carbide amerikai vegyipari konszern ellen, amelynek az indiai Bhoipalban levő leányválla­latánál történt gázszivárgás következtében eddig mintegy két és félezer embert meg­halt. , A cég elleni pert két olyan bhopali család indí­totta amerikai ügyvédi iro­dáknál, amelynek hozzátar­tozói életüket vesztették a hét elején történt tömegka­tasztrófában. A felperesek 3 milliárd dollárt közvetlen kártérítésként, 10 milliárd dollárt pedig büntetőbírság­ként követelnek. A Union Carbide eddig mindössze húsz dollárt volt hajlandó kifizetni fejenként a káro­sultaknak, akik közül sokat megvakulás’ fényig«-!. A cég illetékesei egyenlőre nem voltak hajlandók meg­jegyzést fűzni a kártérítési követeléshez, bár azt mond­ták, hogy megfelelő anyagi eszközökkel (köztük biztosí­tással) rendelkeznek bármi­lyen kártérítési követelés kielégítésére. Jogi szakértők szerint viszont a biztosítás érvényét veszíti, ha bebizo­nyosodik, hogy a katasztró­fát a vállalat vezetői okoz­ták — akár szándékosan, akár bűnös gondatlanságból. Kalevi Sorsa, a Finn Köz­társaság miniszterelnöke, a Finn Szociáldemokrata Párt elnöke 1930-ban született Keúruuban, munkáscsalád gyermekeként. Tanulmányait a Társadalomtudományi Fő­iskola újságíró szakán foly­tatta; itt szerzett diplomát, majd a társadalomtudomá­nyok kandidátusa lett. 1956 és 1959 között a Tammi könyvkiadó irodalmi szer­kesztője, majd a következő 6 esztendőben az UNESCO pá­rizsi központjában dolgozott. 1965-től 1969-ig a Finn UNESCO Bizottság főtitkári teendőit látta el. Kalevi Sorsa 1970 óta par­lamenti képviselő. Az első két évben a törvényhozó tes­tület Külügyi Bizottságának elnökeként tevékenykedett. 1972-ben és 1975—76-ban Finnország külügyminisztere, 1972—75-ben és' 1977—79-ben miniszterelnöke, majd 1982. február 19-től ismét ő tölti be a miniszterelnöki tisztsé­get. Kalevi Sorsa az ötvenes évek elején, diákévei alatt Reagan amerikai elnök ki­jelentette: „Megelégedéssel” fogadta, hogy Andrej Gromi- ko szovjet külügyminiszter valamennyi nukleáris fegy-* ver megsemmisítését tekinti a leszerelés végső céljának. Az elnök pénteken megtar­tott rövid sajtókonferenciá­ján utalt erre a szovjet ál­lásfoglalásra. Reagan ugyan azt mondotta, a tárgyalásokig nem lehet megítélni, mi a Szovjetunió szándéka a meg­beszélésen. de az általa idé­zett kijelentés alapján „az Egyesült Államok kész az eszmecserére”. Reagan csak röviden fog­lalkozott nemzetközi kérdé­sekkel. Ezek között a kuvaiti repülőgép elrablásáról, a tú­szok. köztük amerikai állam­polgárok meggyilkolásáról szólva kijelentette: „nincs bizonyíték arra. hogy az irá­nt kormány együttműködnék a terroristákkal”, de „nem olyan segítőkészek, mint amilyenek lehetnének az adott helyzetben, vagy ami­ideje lenne megvizsgálni az NDK ési az NSZK kapcso­latainak jogi vonatkozásait és megszüntetni az NSZK- ban a belnémet kapcsolatok minisztériumát, mert műkö­désére nincs jogi alap — hangoztatja az a közlemény, amelyet az ADN hírügynök­ség hozott nyilvánosságra. Az NDK hírügynöksége állásfoglalásában utal D. Schneidernek, a Zöldek egyik parlamenti képviselő­jének legutóbbi kijelentésé­re, amelyet igazol Ottfried Hennignek, a minisztérium államtitkárának az a megál­lapítása, amely szerint a Két Németország kapcsolataiban A kuvaiti repülőgépet el­térítő négy légikalóz tegnap délután bejelentette, hogy hajlandók szabadon bocsá­tani az „ártatlan” utasokat, de. a szerintük „vétkesek” továbbra ás fogságtan ma­radnak. A bejelentés elhang­zása után 14 óra 15 perckor (közép-európai idő) 16 utast engedtek szabadon, majd kapcsolódott be a szociálde­mokrata mozgalomba. 1969- ben a Finn SZDP főtitkárává majd 1975-ben a párt elnö­kévé választották. 1978-ban a Szocialista Internacionálé Leszerelési Konzultatív Ta­kácsának elnöki, 1980-baii pedig az Internacionálé alel­nöki tisztével bízták meg. A finn miniszterelnök nem ismeretlen hazánkban, több magyar vonatkozású esemény részese volt mind állami, mind pártfunkcióiban. Sze­mélyében 1974-ben első ízben tett hivatalos látogatást ha­zánkban finn kormányfő, s ez alkalommal pártvezetői minőségben pártközi megbe­széléseket is folytatott Kádár Jánossal, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első tit­kárával. A magyar—finn kapcsola­tok ápolásában kifejtett te­vékenységéért a Magyar Nép- köztársaság Zászlórendje II. fokozatával tüntették ki, a kitüntetést Losonczi Pál 1971- ben, finnországi látogatása alkalmával nyújtotta át Ka­levi Sorsának. lyeneknek véleményem sze-’ rint lenniök kellene”. Reagan utalt arra, hogy Washington „egyes államfőkkel” kapcso­latot tart az ügyben. Az NBC televízió értesülése sze­rint elsősorban Szíriát akar­ják megnyerni közbenjárásra a gépeltérítő arab csoportnál. (Egyéb nemzetközi kérdé­sekről szólva az amerikai el­nök védelmébe vette az Egyesült Államok dél-afrikai politikáját, azt hangoztatva, hogy az már hozott bizonyos eredményeket. Desmond T-tr- tu, a Nobel Békedíjjal idén kitüntetett dél-afrikai fekete püspök, akit Reagan hosszas habozás után pénteken foga­dott, a tárgyalást követően kijelentette, hogy ez a politi­ka nem hozott eredményt, az Egyesült Államok pedig nem hajlandó gazdasági megtorló szankciókra. A sajtókonferencia jó ré­szén Reagan az amerikai költségvetési deficit csökken­tésének terveiről beszélt. semmiféle továbblépés nem várható, és minisztériuma nem ismeri el az NDK ál­lampolgárságot. Henmig kije­lentéseiben lényegében odá­ig ment, hogy az NDK-nak tiszteletben kellene tartania a Vilmos császár korabeli ál­lampolgársági státuszt. A valóság ezzel szemben az, — hangsúlyozza az ADN — hogy az NDK mint állam nemzetközi jogi szempontból ugyanúgy elismert állam, mint az NSZK, következés­képp vannak NSZK állam­polgárok és NDK állampol­gárok is — hangsúlyozza a közlemény, hozzáfűzve, hogy ezen sem most, sem a jövő­ben nem lehet változtaüli. egy óra múlva további 23 személy hagyhatta el a té- heráni repülőtéren veszteg­lő légi.busz fedélzetét. A géprablók eddigi nyilat­kozataiból az tüniik ki, hogy „vétkeseknek” az amerikai és kuvaiti utasokat tartják, míg a pakisztániak megíté­lésük szerint „ártatlanok”. Reagan sajtókonferenciája „Dz Egyesült Államok kész az eszmecserére” NDK—NSZK Meg kell vizsgálni a kapcsolatok nemzetközi jogi vonatkozásait Teheráni túszdráma Újabb utasokat engedtek szabadon

Next

/
Thumbnails
Contents