Szolnok Megyei Néplap, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-07 / 287. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. DECEMBER 7. Mint már korábban hírül adtuk, ezekben a hetekben tartják a pártalapszer- vezetekben beszámoló taggyűléseket. Ezeken fórumokon értékelik a XII. pártkongresszus óta eltelt időszakban végzett pártmunkát• Számot vetnek azzal, hogy a kongresszusi határozatokból adódó helyi feladatokat miként hajtották végre, és előre is tekintenek a párttagok, mérlegelik a jövőben kövotendő utat. A napokban nyilvánosságra hozott kongresszusi irányelvek hasznos segítséget nyújtanak ehhez. A beszámoló taggyűléseken választják meg a vezetö- ségválasztó taggyűlések tisztségviselőit is. Mindez a korábbinál élénkebbé teszi a párt- életet. Megnyilvánul ez sok mindenben, —■ többek között új módszerek keresésében. Tiszafüreden például a városi pártbizottság tagjai a pártcsoport-érte- kezletektől kezdve a vezetőségválasztásig részt vesznek egy-egy alapszervezet életében. Segítségnyújtás és tapasztalatszerzés szempontjából egyaránt jobbnak bizonyul ez a módszer az előző gyakorlatnál, amikor csak az apparátus tagjai vettek részt az alapszervezet rendezvényein. A beszámoló taggyűléseket a nyílt szó, az adott munkahely sorsáért érzett felelősség, a célratörő számvetés jellemzi. Tiszafüredi tanács: II városi ranghoz méltón A tiszafüredi városi tanács vb és még néhány intézmény párttagjait tömörítő alapsizervezet vezetőségének beszámolóját Takács József párttitkár terjesztette a taggyűlés elé. A hangsúlyt — érthetően — a beszámolási időszak utolsó évére helyezték mind a pártvezetőség tagjai, mind a felszólalók. Tiszafüred ugyanis akkor emelkedett városi rangra. A járási hivatal megszűnését követő átszervezés kihatott az alapszervezetre isi. Taglétszáma jó négyszeresére nőtt. A tanácsapparátusban dolgozók létszáma pedig hasonló egy középüzeméhez. Joggal hangzott el a taggyűlésen az, hogy a hivatali átszervezéssel és természetesen azzal együtt az államigazgatási munkákkal járó feladatokat a pártmegbízatások teljesítése nélkül nehezen tudták volna megoldani. A pártélet élénkülése kihatott a tanácsi demokrácia erősítésére is. A dolgozók véleménynyilvánítását a nyíltság, az őszinte szó jellemzi. A pártvezetőség beszámolóját követő vitában résztvevők — Petik József, Szűcs István, dr. Sári Béla, dr. Nagy Gyöngy, Gulyás József és Rente Ferenc — felszólalásából határozott szándék és jóirányú törekvés érződött a tanácsi munka városi szinten! való művelésiére. Utaltak arra, hogy a kongresszusi irányelvekből egyértelműen kitűnik: a tanács szakapparátusának munkája növekedni fog. Ahhoz pedig, hogy az valóban érdemibbé váljon, a helyi pártalapszervezetnek fokozni kell az agitációs-propaganda munkát, — annál inkább, mert a hivatali szervek1 napi tevékenysége közvetlenül érinti a lakosságot, befolyásolja a közhangulatot. Nem könnyű a szakapparátus dolga, hiszen kb. nyolcezer érvényben lévő jogszabály van, valamennyi tüzetes ismerete szinte lehetetlen, az előadók jártasságát ezekben ezért kell fokozni. És azért, — ebben is egyetértett a taggyűlés, — mert a hatósági munka színvonala még nem éri el a törökszentmiklósi, illetve a mezőtúri szintet. Egy-egy ügy intézése esetenként elhúzódik', zavarva így az állampolgárok nyugalmát. A taggyűlési megítélése szerint elő kell segíteni, hogy a tanácsi vezetés munkájának hatékonysága tükröződjön az élet- és munkakörülmények javulásában. Külön hangsúlyt kapott a taggyűlésen a választott testület szerepének növelése, hogy a szakapparátus véleménye ne legyen szinte kizárólagos. Ennek érdekében a testületi ülésekre szánt anyagokat idejében, határozathozatalt jobban elősiegítően kell elkészíteni. A várossá válás utáni első felügyeleti vizsgálatok tapasztalatait is figyelembe véve állapította meg a taggyűlés, hogy a szakapparátus! eredményesen végzi munkáját, az eddiginél nagyobb feladatok megoldására is képes. Karcagi kórház: fl gyógyítás a legfontosabb feladat A karcagi kórház és rendelőintézet kommunistáinak beszámoló taggyűlése megelégedéssel állapította meg, hogy az elmúlt években a pártba felvett fiatalokkal erősödött az alapszervezet. Ugyanakkor azt is elmondták, hogy a fiatalok egy része magasnak véli a párttagság követelményeit, attól tart, hogy a felvétel után még több megbízatást kell teljesítenie, amelyeknek esetleg nem tud eleget tenni. Az iskolák és a munkahelyek között — sajnálatos, állapította meg a taggyűlés — nem működik olyan kapcsolatrendszer, amely hatékonyabban segítené a fiatalokat szakmai téren, s emberi kitelj esedésüklben általában. A vezetőség úgy ítéli meg, hogy az alapszervezetben fokozatosan és megfelelően emelkedik az elvárás a párttagokkal szemben, örvendetes, hogy a pántalapszerve- zet tagjai kölcsönös bizalommal vannak egymáshoz, a pártmunkában érvényesül a párttagok egyenjogúsága. Hetvenkét párttag összességében 88 konkrét pártmegbízatást lát el, nem is említve a pártcsoportokon belüli kisebb megbízatásokat, illetve a különböző munkabizottságokban végzett feladatokat. Nagy segítséget jelent ehhez is a szocialista brigádmozgalom. A 12 szocialista brigád feladatvállalása jelentős, évente átlag 1800—1900 óra fizikai munkát végeznek társadalmi álunkéban. Nehezebben mérhető az előzőnél, de jelentősége tálán még számottevőbb, hogy a szocialista brigádok élenjárnak a munkahelyi fegyelem erősítésében, a jó munkahelyi légkör megteremtésében. Az intézetben, kisebb hiányosságokkal, a szakmai munka megfelelő színvonalú, állapítja meg a beszámoló- jelentés. Az intézmény vezetői, az osztályvezetők igyekeznek megteremteni a munka zavartalanságának személyi és tárgyi feltételeit. Sajnos, állandó gond az orvoshiány. Ennek ellenére jelentős a fejlődés, az elA beszámoló taggyűlésekről jelentjük Célratörő számvetések múlt években végrehajtott személycserék az intézetben folyó szakmai munkát érezhetően segítették, örvendetes, hogy az osztályvezetők nagyobb gondot fordítanak a munkaidő jobb kihasználására, s ugyanakkor a munkahelyi demokrácia továbbfejlesztésére is. Általában is megállapítható, hogy a párt- szervezet figyelemmel kísérte és értően támogatta az intézmény gyógyító munkáját, bár erről a beszámoló taggyűlésen viszonylag kevés szó esett. Valójában a párt- szervezet hatékonyabb munkát végzett e területen annál, amit a beszámoló tagA Mezőgép szolnoki törzsgyárában dolgozó kommunisták I. számú alapszervezete kedden délután tartott taggyűlésén értékelte az elmúlt években végzett munkát, s határozta meg a továbblépés érdekében szükséges tennivalókat. A vezetőség beszámolóját Csajbók Pál, az alapszervezet titkára terjesztette elő. Nem véletlen, hogy a beszámoló elején rögtön jelentős hangsúlyt kaptak a gazdasági kérdések. A szolnoki gyár fejlődéséről szólva Csajbók Pál sok egyéb között vbgkqj hogy miközben a létszám alig változott (524-ről 546-ra). az árbevétel 40 százalékkal, a bérszínvonal 30 százalékkal magasabb, mint öt évvel ezelőtt volt. Az idei összes árbevétel több mint 470 millió forint, a nyereség 53 millió forint lesz, várhatóan valamelyest meghaladja a tervezettet. Korszerűbb lett a termékszerkezet, modernebb, műszakilag fejlettebb termékek kerülnek ki a gyárból, mint korábban. A beszámoló foglalkozott a vállalati gazdasági munkaközösségekkel, megemlítve pozitív és negatív hatásaikat. Az előbbieknél főleg a növekvő teljesítmény, az utóbbiaknál a gyorsabban elhasználódó gépek megnövekedett javítási költségeit emelte ki. Az alapszervezet belső életéről a beszámoló megállapította, hogy javult a taggyűlések látogatottsága (elsősorban bizonyos átszervezések eredményeként), nőtt az aktivitási, jó a tagdíjfizetés és a fegyelmi helyzet. Eredményes a pártépítési munka, minden évben volt tagfelvétel, ennek ellenére az átlagos életkor két évvel növekedett, jelenleg 40,5 év. Az alapszervezet kommunistái jól dolgoznak a szak- szervezetben és a KISZ-ben. Többségük rendelkezik pártmegbízatással. Az oktatásban is jó eredmények születtek. A saját szervezésű tanfolyam mellett többen részt vesznek az intézményes oktatási formákban, az alapszervezet túlteljesítette oktatási tervét. A jászberényi Kossuth Tsz- ben kiváló gazdasági eredményekről adhattak számot a beszámoló taggyűlések. A XII. pártkongresszus óta eltelt időben dinamikusan fejlődött a szövetkezet, folyamatosan növekedett a bruttó árbevétel és a nyereség. Évről évre bővült az export árualap. Termékeiket csökkenő áron ugyan, de korlátlanul tudták értékesíteni a nyugati piacokon. Kimagasló eredményeikért elismerő oklevelet, kétszer pedig Kivágyűlés dokumentumai és a hozzászólások tartalmaztak. Sokkal inkább felszínre került az, hogy a pártszervezet milyen mértékben igyekezett az intézmény dolgozói élet- és munkakörülményeinek javításához segítséget nyújtani. A szándék mindenképpen dicséretes, hiszen ezzel a törekvéssel végső soron a gyógyítás színvonalának, eredményességének javításán fáradoztak. A jövő év főbb feladatait jelölve mindenesetre célszerűbb lett volna a — „Szakmai programok maradéktalan megvalósítása” — a tennivalókat valamelyest részletesebben körvonalazni. A feladatok között a beszámoló hangsúlyozottan szólt a négy pártcsoport munkájának javításáról, az információk áramlásának meggyorsításáról, az ellenőrzési javításának fontosságáról. Megemlítette azt is, hogy a jó fegyelmi helyzet sem ad okot elégedettségre, hiszen továbbra is tenni kell azért, hogy megmaradjon. A felszólalók között elsőnek Czakó István, a Radnóti Miklós KISZ-alapszervezet titkára kért szót. Részletesen beszámolt az alapszervezet tevékenységéről, a pártalap- szervezettel kialakított jó kapcsolatról, és köszönetét mondott a KISZ-munka javításához kapott támogatásért. Dr. Budai Béla gyárvezető a termelés eredményeit elemezte, majd a gazdasági vezetés és a pártalapszerveze- tek jó kapcsolatáról beszélt, javasolva, hogy az alapszervezetek munkájukat hangolják össze az egész gyárat érintő kérdésekben. Lend- vai László kooperátor a beszámolónak az alapszervezet belső életéről és a termelésről szóló részéhez fűzött megjegyzéseket. Kalmár János előadó elégedetten állapította meg, hogy a műszaki fejlődéssel együtt javultak a imunkaikörülmények. kulturáltabb lett a környezet. Barta Szilveszter a vállalati bizottság titkára ismertette a vb-nek az alapszervezet munkájáról készített értékelést. Elmondta, hogy a termékszerkezet változása az alapszervezet életében is jelentős esemény volt. Tagjai nehéz helyzetekben is tudtak alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, meg tudtak felelni ß követelményeknek. Megállapította, hogy összességében az alapszervezet munkája eredményes volt, de a további fejlődés érdekében törekedni kell az érdekek [Összhangjának felismertetésére, erősíteni kell a törzsgyárhoz kötődést. Javasolta, hogy adjanak személy szerint pártmegbízatásokat. és támaszkodjanak jobban a pártcsoportok munkájára. ló Termelőszövetkezet kitüntető címet kaptak. A jó gazdálkodás jó hangulatot, kiegyensúlyozott légkört eredményezett a tagok körében. Az 1. számú pártala pszervezet beszámoló taggyűlésén kiderült, hogy mf nt ahogyan következménye, ugyanúgy kiváltója is a szép sikereknek a jó hangulat, a kiegyensúlyozott légkör és a fegyelmezett munka. Ez a vélemény már az előkészületek során a pártcsoport-értekezleteken elhangzott. A negyvenegy tagú alapszervezet az állattenyésztés, a keverő üzem és a húsüzem kommunistáit fogja össze, hozzá tartozik a központi iroda néhány párttagja is. Rendezvényeiket tervszerűen a munkaterv alapján tartották, a napirendi pontok összeállításakor figyelembe vették az üzemi pártvezető- ség ajánlásait, a politikai és gazdasági témák arányát, valamint az alapszervezet ösz- szetételét. A gazdaságpolitikai napirendeket különös érdeklődés és aktivitás jellemezte, a határozatképességgel se volt gondjuk, azonban rendszeresen magas volt a távollevők aránya. Az igazolatlan elmaradásokat a számonkéréssel szinte megszűntették, de iskola, gyes, betegség és a más szerveknél, testületekben teljesített pártmegbízatások miatt még mindig sokan hiányoztak. A Zsolnai Péter párttitkár által beterjesztett beszámoló értékelte a vezetőség, a pártcsoportok munkáját, és a szervezeti élet különböző területeik A megváltozott munkaterületekhez igazodva átszervezték a pártcsoportokat, amelyek így hatékonyabban munkálkodnak a párt politikájának érvényesítésén, értékelik a. politikai és gazdasági feladatokat és a pártmegbízatások teljesítését. Az ott elhangzott véleményeket a beszámolókon összegezte a vezetőség. Hasznos észrevételekkel segítették a mindennapi munkájukat, javaslatukra a szövetkezet felújította az intenzív legelőt, a gyenge vemhesülés javítása A Középtiszai Állami Gazdaság bánhalmi kerületének párttagjait fogja össze az 1. számú pártalapszervezet. Ez a gazdaság legnagyobb kerülete és az üzemi pártbizottsághoz tartozó alapszervezetek között ez a legnépesebb. És nemcsak azért magas a taglétszám, mert területi alapszervezet hiányában huszonkét nyugdíjas is oda tartozik. Nem túlzás tehát azt állítani, hogy a bánhalmi kerület pártélete döntően befolyásolja az egész gazdaságét. A beszámoló taggyűlés az átlagosnál húsbavágóbban foglalkozott gazdaságpolitikai kérdésekkel. A pártélet egyéb területeinek mérlegelését is elvégezte a taggyűlés, de a hangsúly a párttagoknak a termelőmunkáért érzett felelősségén volt. És nem véletlenül. Sok. mindent kifejéb az. hogy tizenegymilliós eredménytervüket várhatóan csak hárommillióra teljesítik. Igaz, hogy a mezőgazdaság — mindenekelőtt a növénytermesztő ágazat — teljesítménye nagy mértékben függ az időjárástól, de nem lehet mindent arra fogni. Nagyon sok múlik az ágazatvezetők irányító tevékenységén és a dolgozók helytállásán isEzt szem előtt tartva egyértelműen, határozottan vetette fel a pártvezetőség beszámolója a hibák forrását. Így például azt, hogy a növénytermesztési ágazatnál nem megfelelő az irányítás, hiányzik a kellő előrelátás. Az ágazatvezető rutinból irányít. A munka ellenőrzése nem módszeres és nem számonkérő. A kerület különböző ágazatait elemezve egyik esetben azt tette szóvá a beszámoló, hogy baj van a munkafegyelemmel, a másikban azt. hogy nem emberközpontú a vezetés. Nem fukarkodott az elismerő szavakkal sem, ha valahol kiérdemelték azt. A taggyűlési beszámolóból és a felszólalók — Czudor Tiborné, Kiss Gáérdekében még egy inszemi- nátort, foglalkoztatnak, a takarmányozásban iá előrelépés történt. A Kossuth Tsz 1. számú alapszervezetében korábban évek múltak el -tagfelvétel nélkül. Az átlagos életkor 47 év. ezért 3 éves pártépítési tervet készítettek, melynek eredményeként az elmúlt években nyolc fiatal dolgozót vettek fel a pártba, A felszólalók: György Imre. Nagy Kálmán. Muhari Tibor és a városi pártbizottság képviseletében Penczner László valamennyien egyetértettek a beszámolóval abban, hogy a húsüzemnél vannak még újabb lehetőségek és természetesen feladatok is. Az új üzemben az árbevételi és a nyereségtervek teljesítése érdekében — helytelenül — háttérbe szorult a mozgalmi munka, pedig a kettő nem rontja, hanem erősíti egymást. Az üzemi pártvezetőség értékelése szerint nőtt az alapszervezet tekintélye, hasznosak voltak a pártc-nkívüli muinkatiársakkal > folytatott beszélgetések, említésre méltó az agitációs propaganda- tevékenységük. Javítandó a kapcsolatuk egyes tömegszervezetekkel, a pártfegyelem és kiemelt figyelmet kell fordítani a fiatalokra. Az idei nehéz gazdasági év ellenére is bizakodhatnak gazdálkodásuk eredményességében. a sikerek azonban nem tették elbizakodottá az alapszervezet kommunist- táit, tudják, hogy csak jó munkával alapozhatják meg a további fejlődést. bor, Apostol Imre, Rapi János, Cseh András, Csuvár János és Csavajda József — mondandójából nemcsak a helyzetkép rajzolódott ki, hanem a bajokból való kilábalás útja is. E szerint a kerületben egyértelműen és személyre szólóan kell megszabni a gazdasági feladatokat. Módszeresen kell gondoskodni az utánpótlásról. Azt pedig, aki nem képes feladatát ellátni, más munkakörbe kell áthelyezni- Hangsúlyozta a taggyűlés azt is, hogy az önkritika egymagáiban kevés, jobb munkával kell elősegíteni a kerület megújulását. Mindez feltételezi az agitációs- propaganda munka meggyőző, mozgósító erejének növelését, a párttagok egységes fellépését a megalkuvó nézetek ellen. A felszólalók több megszívlelendő tanácsot adlak, így például azt, hogy a gazdasági irányító munkában kerüljék az idegeskedést, a kapkodást, a döntéseik néhány óra alatt való megváltoztatását, mert az a munka rovására megy. Javasolták. hogy a gazdaság vezetői évenként legalább két alkalommal tartsanak gaz- gaságpolitikai fórumot, — elővéve azt az ágazatot, ahol a legtöbb hiba ván. Méltatták az eredményeket is, így például azt, hogy 2200 literről öt és félezenre nőtt a fejésj átlag. Szükségesnek vélték a tehenészeti telep korszerűsítését. Elengedhetetlen követelménynek tartották a jobb eredmények eléréséhez azt, hogy mindenki szeresse a szakmáját, örömmel végezze munkájátA párttagok nem külső szemlélőként mérlegelték a kerület helyzetét. A beszámoló taggyűlés hangvétele azt tükrözte, hogy felelősséget éreznek a gazdaság helyzetéért. Szavaikból egyértelműen a jobbító szándék tükröződött. BA — LP — SB — TE Szolnoki Mezőgép: Értékesebb gépek a mezőgazdaságnak Jászberényi Kossuth Tsz: lé gazdálkodás, kiegyensúlyozott légkör Középtiszai Állami Gazdaság: Hz önkritika kevés
