Szolnok Megyei Néplap, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-05 / 285. szám

XXXV. évi. 285. sz., 1984. dec. 5. szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA aranycsapatok Ülést tartott a Magyar Aranycsapat volt — egész Európában ismerték őket. Alkotásaikat. Például a Ganz-féle Bánki—Csonka motort, a .szelepvezérléseket, a forgattyús-házon .belüli szóróolajozást, a porlasztót. Egymásra találhat-e ma is három olyan zseni, mint amilyen Mechwart András, Bánki Donát, Csonka János volt? Vajon van-e esélyünk arra, hogy valaha is úgy le­sizünk úttörői egy iparág fej­lődésének, mint ahogyan a századfordulón a Ganz-gyár volt? Igennel, vagy nemmel ér­telmetlenség válaszolni — egyik sem lenne igaz. Noha a tagadó válaszhoz, kétség­telen, közelebb állunk ma­napság. Hiszen sokkal in­kább venni akarunk olyan sizínvonalú technikát, mint amilyet a századfordulós magyar Ganz-motorok kép­viseltek. Akkor adtunk a vi­lágnak, most kérni szeret­nénk. Nagy tudású gépeket, helyettünk figyelő érzékelő műszereket, sokmindenhez értő számítógépeket. Egy­szóval; csúcstechnológiát. Ám ami a századelőn Bánkiék idejében természe­tes volt, az ma sehogyan sem megy. Nincsenek két­irányú csatornái a műszaki- szellemi alkotásioknak, pon­tosabban; ami mégis átmegy rajtuk, az édeskevés a bol­doguláshoz. A rakéták korá­ban politikai tényező a tech­nikai ismeret is. A verseny az óvatossággal, a hatalmas tőkebefektetés a titkolódzás­sal, a kereskedelmi munka a tilalmakkal |jár együtt. Né­hány hónapja a Skála-Metró számítógépének] kálváriá­ját ismerhette meg a közvé­lemény. Mostanában a ma­gyarországi elektronikus telefonhálózat vásárlási fel­tételeinek nehézségeiről hal­lunk. Űj és nehéz helyzetbe ke­rült a magyar gazdaság is. Kevés fegyverünk van a nyugati embargó-politika el­len. Kevés, de van! Itthon. A fejekben, s főképp a meg­változtatható magatartá­sunkban, szemléletünkben található az ellensizer. Mert most is dolgoznák a terve­zőasztaloknál, a kísérleti műhelyekben, a gyári fej­lesztő irodákban és műhe­lyekben Bánki Donátok, Csonka Jánosok. Csak éppen sokszor egymástól függetle­nül, a másikról mit sem tud­va. Ezért van szükség a ha­zai szellemi erőforrások összpontosítására, a tudomá­nyos eredmények gyorsabb hasznosítására. Tíz magyar intézmény — gyár és egyetem, sizerszám- géip- és elektronikai üzem, kutatóhely és fejlesztő tár­saság — írt alá megállapo­dást nemrégiben; lemonda­nak rövidtávú érdekeikről, összeállnak, si kpzös erővel kidolgozzák azokat a szer­számgép-együtteseket, ame­lyek a robotok, az érzékeny ellenőrzőműszerek, a számí­tógépek! segítségével komp­lett automatikusi üzemet, ru­galmas gyártórendszert al­kotnak. Az együttműködés kerete a hazánk felszabadu­lásának 40. évfordulója és az MSZMP XIII. kongresszusa alkalmából tett felajánlásuk. Példa bizonyára van még szép számmal. Ám most már a megoldáshoz séma is akad, a rugalmas gyártórendszere­kért össizeállt, együttműködő tíz magyar intézmény szer- : ződése. Esetükben egymásra találtak napjaink Bánki Do- nátjai, Csonka Jánosai, Mechwart Andrásai. De va­jon mikor lesznek újabb aranycsapatok? Mert az idő ' sürget, ha nem lépünk, ak­kor túlságosan is nagyot ve­szítünk ... G, L. Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1984. december 4-én Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökleté­vel ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta az időszerű nemzetközi kérdésekről, valamint az 1985. évi népgazdasági terv és állami költség- vetés irányelveiről szóló előterjesz­tést. . Az ülésről közlemény jelenik meg. Átadták az új traumatológiai intézetet. December harmadi­kán hivatalosan is átadtak rendeltetésének a Mező Imre úti Országos Traumatológiai Intézetet. A megújhodott kórház 363 ággyal és II műtővel áll a balesetet szenvedettek ren­delkezésére Folytatta munkáját a VSZ honvédelmi miniszteri A Varsói Szerződés tag­államai honvédelmi minisz­teri bizottsága tegnap foly­tatta munkáját Budapesten. A tanácskozást követően az, esti órákban az ülés részt­vevői megtekintették a Ma­bizottsága gyár Néphadsereg Vörös Zászló Érdemrenddel kitün­tetett művészegyüttesének a Varsói Szerződés közelgő 30. évfordulójára készített ünne­pi műsorát. Varsói Szerződés Befejeződött a külügyminiszterek berlini tanácskozása A varsói barátsági, együtt­működési és kölcsönös se­gítségnyújtási szerződés tag­államainak külügyminiszteri bizottsága 1984. december 3—4-én Berlinben megtar­totta soros ülését. Az ülésen résztvett: Petr Mladenov, a Bolgár Népköz- társaság külügyminisztere, Bohuslav Chnoupek, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság külügyminisztere, Stefan Olszowski, a Lengyel Nép­köztársaság külügyminiszte­re. Várkonyi Péter, a Magyar Népköztársaság külügymi­nisztere, Oskar Fischer, a Nemeit Demokratikus Köz­társaság külügyminisztere, Stefan Andrei, a Román Szocialista Köztársaság kül­ügyminisztere, Andrej Gro- miko, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökének első helyettese, a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok: Szö­vetsége külügyminisztere.. A Varsói Szerződés tagál­lamai külügyminiszteri bi­zottságának ülése az együtt­működés és a teljes, köl­csönös megértés légkörében zajlott le. Az ülésről közle­ményt adtak ki. (A közle­mény a 2. oldalon.) A tanácskozás befejezté­vel Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnö­ke fogadta hivatalában a szocialista országok külügy­minisztereit, köztük Várko­nyi Péter magyar külügy­minisztert. A Varsói Szerződés tagál­lamai külügyminiszteri bi­zottságának következő ülé­sét 1985. júniusában Varsó­ban tartják, Várkonyi Péter tegnap ha­zaérkezett Berlinből, ahol a Varsói Szerződés tagállamai külügyiminiszteri bizottsá­gának tanácskozásán vett részt. A fogadására a Feri­hegyi repülőtéren megjelent Karl-Heinz Lugenheim, a Német Demokratikus Köz­társaság budapesti nagyikö­vete. Feltöltik a készleteket Teljesítette idei tervét a téglaipar A Tégla- és Cserépipari Tröszt legfrissebb termelési adatai szerint az iparág gyá­rainak dolgozói teljesítették idei téglagyártási előirány­zatukat: összesen 1960 millió kisméretűnek megfelelő tég­laterméket állítottak elő. így december végéig várhatóan 130—140 millió téglát gyár­tanak tervükön felül. A túl­teljesítés egy részét műszaki fejlesztési és munkaszervezé­si intézkedésekkel alapozták meg, s a többletből mintegy százmillió tégla a szombat­vasárnapi munka eredménye. December végéig az idén előirányzott százmillió dara­bos tetőcserép-gyártási ter­vüket várhatóan 105 millió­ra teljesítik. Kedvező az is, hogy az év végén előrelátha­tóan sizázmilüóra gyűlik a gyárak téglakészlete, az egy évvel ezelőttinek több mint kétszeresére, s így a jövő év első negyedében biztonságos téglaeUátással számolhatnak a magániakási-építők. Tea-sziget tűzben Külpolitikai kommentárunk a H. oldalon Megemlékezés a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front megalakulásáról ünnepség a megyei tanács székházában — S. Hegedűs Lászlé mondott beszédet lÜnneplő ruhába öl­tözött idő­sek és fiatalok és termé­szetesen középko­rúak csoportja népesítette be tegnap délután Szolno­kon a megyei tanács dísz­termét, ahol a Magyar Nem­zeti Függetlenségi Front megalakulásának és prog­ramnyilatkozata megjelené­sének 40. évfordulója alkal­mából rendezett ünnepséget a Hazafias Népfront Szolnok megyei Bizottsága. LÁszló, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titká­ra emlékezett meg. Fölidézte azt a napot, 1944 december 3-át, amikor a Szegedi Nemzeti Színházban megalakult a demokratikus pártok és a szabad szakszer­vezetek kezdeményezésére a Magyar Nemzeti Független­ségi Front és meghirdette a nemzeti újjászületés és ösz- szefogás programját. Abban a minden szempontból sú­lyos nemzeti, gazdasági és politikai katasztrófában mondták ki az alakuló ülé­sen, hogy „lesz magyar új­jászületés”, ami nem jelen­tozott a megyében, voltak olyan települések, amelyek ötször is gazdát cseréltek. E harcok áldozataként sok tízezer szovjet harcos nyug­szik a megye városainak, falvainak temetőiben és a jeltelen sírokban. A lakosság többsége vár­ta a felszabadulást, azonban arra felkészülni sem ideje, sem módja nem volt. A kommunista párt 1919-től il­legalitásban működött. Szer­vezeteit a Horthy fasiszta diktatúra többször szétver­te. A lakosságban mégis élt a Tanácsköztársaság, emléke, S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára ünnepi megemléke­zését tartja Az egykori események ma is élő résztvevőit, tanúit, a megye munkásmozgalmi harcosait, az üzemek, az in­tézmények dolgozóit, az is­kolák képviselőit, valamint a megye párt-, állami és tömegszervezeti vezetőit, képviselőit, dr. Krasznai Gé­za, a Hazafias Népfront me­gyei bizottságának elnöke köszöntötte. Az elnökségben helyet foglalt Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke, Szűcs János, a megyei párt- bizottság titkára, Poden Gyula, az MSZMP KB al­osztályvezetője, Nyitrai Ist­ván, a KISZ KB titkára és dr. Nyíri Béla, a Szolnok megyeiek baráti körének elnöke. A negyven évvel ezelőtti eseményekről S. Hegedűs tett mást, mint összefogni minden igaz nemzeti, né- ímletiellenes erőt, leszámolni a fasisztákkal és az ország- vesztőkkel. Természetesen al Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programját aláíró öt párt — a Polgári Demokrata Párt, a Független Kisgazdapárt, a Magyar Kommunista Párt, a Nemzeti Parasztpárt, a Szo­ciáldemokrata Párt — és a Szabad Szakszervezetek sze­gedi képviselői elveikben és elképzeléseikben különböz­tek egymástól, azonban né­hány nap alatt megalapo­zott és időtálló programot alkottak. A szónok ezután Szolnok megye felszabadulásáról szólt. A frontvonal 40 napon keresztül szakadatlanul vál­annak ígéretes programja. Arról azonban, hogy a fel- szabadulás után mi a teendő csak keveseknek volt fogal­ma. A kommunista párt és a polgári pártok összefogá­sának eredményeként mégis elindult a küzdelem az új helyzethez, a kor új köve­telményeihez igazodva — mondotta S. Hegedűs Lász­ló. Befejezésül megemléke­zett azokról, akik 40 évvel ezelőtt vállalták az újért való harcot, de ma már saj­nos nem lehetnek közöt­tünk. Az ünnepség résztve­vői egyperces néma felállás­sal adóztak harcostársaik emlékének. A megemlékezés után a MÁV Járműjavító férfikara Buday Péter vezényletével adott ünnepi kórusmuzsikát.

Next

/
Thumbnails
Contents