Szolnok Megyei Néplap, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-04 / 284. szám

1984. DECEMBER 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A debreceni Nagykereskedelmi Vál­lalat részére készülnek a gyermek­blúzok és munkaköpenyek A karcagi Népművészeti Há­ziipari Szövetkezet éves ter­melési értéke 34 millió fo­rint. Gyermek és női felső konfekciót gyártanak bel­földre és szocialista export­ra Munkában a sza­bászgép Odók és adózók Kunszentmárton környékén Időnként sántít a bevallás Ha kíváncsiak arra, hogy hány libám van, ballagja­nak le a laposba! Ott tol­lászkodnak!, remélem meg bírják számolni őket, ha már ketten is kifáradtak hozzám, fogadta, nem vala­mi barátságosan az adóügyi csoport tagjait az egyik kunszentmártoni „libagyá­Jelenleg a nagyközség adóügyi csoportjához öt és félezer, a vonzáskörzet to­vábbi településeihez pedig tizenháromezer adózó tarto­zik!. Az adatgyűjtések, az. elbeszélgetések, a helyszíni érdeklődések nem könnyű tevékenységét összesen hu­szonhárom adóügyi szakem­ber végzi, akik közül hatan Kunszentmártonban dolgoz­nak. Az adók éves összbevé­tele mintegy tizenkilencmil- lió forint. Sajátos módon az embe­reknek több mint a fele kisadózó, akiknek az éves befizetése 2—500 forint kö­zött alakul. Zömük már ja­nuárban bekopog a hivatal­iba, (ha szükséges, türelme­sen sorba is áll, és várako­zik. Az ajtót sem csukják be úgy maguk után, hogy ne váltanának néhány kedves, barátságos szót az ott dol­gozóikkal. Velük kevés baj akad. Üigy szintén a termelőszö­vetkezeti dolgozókkal, akik legújabban itt is kollektiven adóznak. Ily módon a járan­dóságukból mindig időben levonják mind Sz első fél­évre, mind az esztendő má­sodik felére az esedékes adót. Ezt a pénzt a szövet­kezet egy összegben, már­cius 15-ig, illetve lazeptem­Az is elgondolkodtató, hogy a hetvenkilenc nagy adózó­nak csupán a 35(!) százaléka adott a jövedelméről reális bevallást. A fennmaradók között akadt tíz olyan állam­polgár is, aki összesen két és fél millió forin­tos bevételt „felejtett” el bevallani az adóíven. Mindezt alapoh, sokoldalú információk után állapítot­ták meg a tanácsi szakem­berek, ámbár a meggyőzés­hez ez nem volt elég: az érintettek közül többen annyira felháborodtak, hogy meg sem álltak a megyéig. ros”. Tévedés ne pssék, a fenti eset kapcsán nem szándékozunk afféle téves általánosításokba bocsát­kozni, hogy lám, lám, ilye­nek a „kunszenti” adózók. Nem tesszük ezt azért sem, mivel a 'túlnyomó többség­gel nincsen efféle baj. bér 15-ig átutalja a nagy­községi tanács, számlájára. Ami viszont a kistermelő­ket ill ejti, itt már koránt­sem ennyire egyszerű a hely­zet. Köztudott, évi százötven ezer forintos árbevételig nem kell adót fizetni, így sok termelő mentesül a pénzbefizetés alól. Azért a (környékien akad hetv'enki- lenc olyan gazda, akinek a nyilvántartott éves jövedel­me ezt az, összeget megha­ladja. Sokan közülük pon­tos, fegyelmezett adózók, akad azonban néhány ne­hezen fizető, mindenhol ki­búvót kereső ember. Példa­ként Sz. Imrét említik, aki libatartó 'a kunszentmártoni ttanyavilágban. Az esztendő első hat hónapjára még ki­fizette az adóját, azóta azonban tartósan elkerüli a jtanácsházát. Amikor felke­resték a lakásán, ott azt ál­lította, hogy a szentesi Bar- neválhoz szállít. Néhány te­lefonváltás után azonban ki­derült, ott nem is hallottak róla, egyszóval a neve isme­retlen. Mivel már a szep­tember 15—i, második félévi határidő bőven, letelt, itt további helyszíni kiszállás, intézkedés szükséges, mivel az „elfelejtjett” adó kamatai­val együtt már megközelíti a tízezer forintot. Ezután újabb szemlék, bizo­nyítások következtek, ame­lyek során kiderült, hogy a helybeli adócsoportok szak­embereinek a becslései, az Információi oly annyira helytállóak, hogy peres, bí- rcLági ügy egyetlen egyből sem lett. Helyette inkább [Ízlettek az illetők. A'mi a „fóliásokat” illeti, jó néhányan közülük ren­des pontos fizetők, holott közöttük akaönak húszán is, akiknek az éves árbevételük 350 ezer forint feletti. De kívülük találkozhatunk 680 ezres, sőt, millión felüli ár­bevételt elérő termelővel is. Furcsa fintora az emberi kapzsiságnak^ Iharácsolás- nak, hogy volt olyan termelő, aki a Dunántúlon, élő roko­nát is belekeverte az adó­zásba. Azzal érvelt, hogy ők ketten, közösen dolgoznak, így megoszlik a jövedelem is, meg a haszon is. Az ügy­nek az a pikantériája, hogy a kedves, távoli rokon mit sem tudott minderről és bármilyen furcsa, a históriát azért átlőtte ki ez az ember, hogy megtakarítson évente írd és mondd 1 ezer 800 forint adót! A bevallásoknál sűrűn elő- tórdrllnak t,(tévedések”. A megyei illetékhivatal egyik szakembere nem rövid után­járás után kiderített egy 450 ezer forintos adóhiányt. Az (jlleto kezdetben felháboro^- dottan tiltakozott a gyanú- sítgatás ellen, kikérte magá­nak a feltételezést, ám ami­kor a vendég papírt és ceru­zát vett glő, meg néhány telexen érkezett informá­ciót, röpke fél óra alatt el­fogadta érveléseit. Oly any- nyira, hogy tizenöt napon belül ki is fizette ezt az összeget. Feltételezhetően azért, hogy a további bonyo­dalmakat elkerülje. Néhány tucat ügyeskedő A példákkal azt szerettük volna igazolni: soha nem ivóit könnyű ps hálás fel­iadat adóügyi szakember­ként dolgozni, de különösen nem az napjainkban. A kis­vállalkozások, a géemkák, •a kiheibb-riagyobb társulá­sok bevételeinek, forgal­mainak a nyomon követése bizony nem könnyű feladat sem Kunszentmártonban, sem másutt. Hogy mennyire nem egy­szerű ez a munka, az is iga­zolja, hogy a most folyó pe­res. ügyet leszámítva ezen a környéken’ két évvel ezelőtt négyszázezer forint volt az éves adóhátralék. Ez az ősz- szeg feltételezhetően az idén öt-hatszázezer forintra emel­kedik. Bizony, szaknyelven fogalmazva a behajtás, a le­tiltás, az utólagos befizetés nem kis erőfeszítést igényel ettől a huszonhárom ember­től. Ez akkor is igaz, ha az állítás az adózók döntő, túl­nyomó többségére nem vo­natkozik. D, Szabó Miklós Meggyőződni a helyszínen Inkább fizettek IKeddl |egyxe5S3n------­A mit szeretsz, fiam... Előszállítások tavaszra Kertbarátok számvetése Az év végéhez közeledve már elkészült a számvetés a Hazafias Népfront és a Mészöv elnöksége által irá­nyított megyei kertbarátok idei munkájáról. Az Agro- ker Vállalatnál a napokban megtartott vezetőségi ülésen, egyebek között az elmúlt időszak eredményeiről, gond­jairól adtak tájékoztatást. Szó esett a kistermelést se­gítő gépesítésről, valamint a következő évi ellátás vár­ható alakulásáról is. A, mezőgazdasági nagyüze­mek és a kistermelők szol­gálatában álló Agroker vál­lalaton belül, — ahogy az a tájékoztatón elhangzott, — a háztáji kisgép-kereskede­lem a tavalyihoz képest mintegy 10 százalékkal esett vissza. A kiskertek tulajdo­nosai és a háztáji földeken gazdálkodók különféle ha­zai gyártású motoros kapák­ból válogathattak. A me­gyénket több éve sújtó aszály miatt keresetté vál­tak a kis teljesítményű öntö­zőszivattyúk is. A közked­velt Tomos típusúból pél­dául 300-at rendeltek az idén. Az Agrokerhez azon­ban e mennyiségnek csupán a fele érkezett meg. A vegyes áruféleségek kö­zül egyedül a fóliaellátás okozott kisebb nagyobb gon­dot ezen a tavaszon. Az el­következendőkben e termék­ből a Borsodi Vegyi Kom­binátból jelentős mennyiség érkezik Szolnok megyébe. Az idén műtrágyából és növényvédőszerekből a ta­valyihoz képest 5 millió fo­rinttal többet forgalmazott az Agroker. Nitrogén és foszfor alapanyagúból ele­gendő mennyiség állt a kis­termelőik rendelkezésére. A kis- és nagykiszeirelésű zsá­kos összetett műtrágyákból azonban akadozott az ellá­tás. A kora tavaszi mun­kákhoz szükséges, lemosósze­rek már a vállalat raktárai­ban várják a kiszállítást. Így a Novendából és az Ag- rolból is érkezett bőségesen. Jövőre várhatóan elegendő gyomirtó, rovarölő és gom­babetegségek elleni vegyszer áll majd a kistermelők ren­delkezésére. Az Agroker már most előszállításokat biztosít a tavasszal gyakori torlódások elkerülése érde­kében. A minap az egyik testü­leti ülésen hallottam, hogy valamelyik hivatalban le akarják váltani a költség- vetési csoportvezetőt. Nincs ugyan vele semmi baj, munkájját hosszú évek óta kifogástalanul végzi, de csak, középfokú végzettsége van. A felettes szervek vi­szont felsőfokú képzettség­hez kötik a szóban forgó munkakör betöltését. A csoportvezető helyére már­is van két jelentkező. Mindkettő diplomás, és eszerint bármelyiküket al­kalmazni lehet arra a posztra. A hivatalvezető mégis gondban van. Sze­rinte ugyanis a diploma önmagában semmit sem jelent. A felvételre jelent­kezők egyikének testnevelő tanári oklevele, a másik­nak repülőgépvezetői pa­pírja van. Joggal véli tehát a hivatalvezető, hogy job­ban jár a csak középfokon végzett szakemberrel, mint a másirányú képzettségű diplomásokkal. Elgondolkodtat az eset, annál inkább, mert nem egyedi jelenségről van szó. Mostanában sok munkakör betöltését kötik felsőfokú képzettséghez, de nem mindig szabják meg, hogy az szakirányú legyen. Így aztán az egyetemről kike­rülők jó része egészen mást csinál, mint amire képez­ték. Az iskolai végzettség és a szakmai képzettség munkában nagyon is össze­tartozó fogalmán mintha a kelleténél nagyobb rés tá­madt volna. A szülök egy része gyor-i san alkalmazkodik a hely­zethez. Agrártudományi egyetemet végzett bará­tomtól hallottam, hogy év­folyamuk egyharmada már az első félévben hangoztat­ta; nem fog „parasztizál- ni”, neki csak a diploma kell. Könnyű a következte­tés: számukra a munkahely megszerzése csupán diplo­ma és összeköttetés dolga. Ez a szemlélet érvénye­sül már korábban is. Bizo­nyára kézzelfogható lesz az általános iskola nyolcadik osztályát most végzők pá­lyaválasztásakor is. Az ed­digi tapasztalatok szerint nagyon sok szülő nem gyermeke képessége, hajla­ma, érdeklődési köre sze­rint sizabja meg annak to­vábbi sorsát, hanem a mi­nél, magasabb iskolai vég­zettség minden áron való megszerzését tűzi ki a szá­mára. Egyszerűbben szólva: a bizonyítvány az elsődle­ges cél számukra, nem pe­dig egy olyan szakma, amiben örömmel munkál­kodna a felcseperedett gyermek. Ezért téblábolnak tanácstalanul a gimnáziu­mot végzett, de felsőfokú képzésre alkalmatlanok, ezért nem találják helyü­ket az életben jó néhányan. Az iskola teszi ami tőle telik. Csodákra azonban az sem képes. Legfeljebb ar­ra, hogy kimutassa, miben ,ió képességű az egyik ta­nuló, miben a másik. A ta­nári karnak az a feladata, hogy kifejlessze a gyerme­kek egyéni képességeit, és nem az — egy kis túlzás­sal szólva, — hogy zenészt faragjon a botfülű gyer­mekből. Most, a pályavá­lasztás időszakában a szü­lőknek ezért kellene job­ban odafigyelni az iskolá­ra és megszívlelni az osz­tályfőnökök tanácsait. És amikor gyermekük felteszi nekik a kérdést: „Milyen pályára menjek?”, akkor nyugodt szívvel mondják neki: azt válaszd, amit sze­retsz, amire hajlamod van. Sose feledjék azt, hogy ma­napság minden munkakört megbecsül a társadalom. Nem aszerint ítél a közvé­lemény, hogy ki mit csinál, hanem úgy, hogy miként tölti be hivatását az illető. És! ezt az alapvető tényt néhány szélsőséges ellen­példa sem tudja megvál­toztatni. S. B. IDEÁL—ÉLMSZOLG KÖZÖS AKCIÓ Üzemanyag-megtakarítás utánporlasztóval A világ nagy autógyárai már régen nem benzinfaló országúti cirkálókkal . igye­keznek vevőik kegyeibe fér­kőzni: A gépkocsit reklámo­zó szlogenek szinte kivétel nélkül egy-egy típus üzem­anyag-megtakarító tulajdon­ságait sulykolják a fogyasz­tóba. A legismertebb világ­márkákat készítő gyárak, ugyanúgy mint a piacra be­törni kívánó új cégek sok pénzt áldoznak a megtaka­rítási lehetőségek növelését segítő kutatásokra. A szocialista országokban gyártott személyautók ma kapható generációi e téren még elmaradnak a világ él­vonalától. Ám ha az eredeti gyári konstrukció nem is szolgálja megfelelően a ta­karékosságot, a Ladák, a Skodák, a Wartburgok és Trabantok tulajdonosai te­hetnek valamit az üzem­anyagköltségek mérséklésé­ért. Például a turbórendsze­rű utánporlasztó berende­zést járművükbe építve. A turbó utánporlasztó szerkezet a következő elven működik: A karburátorba, közvetlenül a venturi cső alá egy kúp alakú forgás­testet helyezünk el, amely­nek formája és mérete hosz- szantartó kísérletek eredmé­nye. A forgástest a karburá­tor belsejében létrejövő áramlás hatására forog. A venturi csőből kikerülő dur­va benzincseppek a forgás­ban lévő testecskére csa­pódnak, ahol centrifugálód­va, sokkal kisebb benzin- cseppekre porlasztódnak szét. Az így létrejött homo­génebb benzin-levegő ke­verék a hengerek belsejében tökéletesebb égést, illetve munkavégzést biztosít, a be­adagolandó üzemanyag mennyiségének csökkenése mellett. A berendezés ala­csony motor fordulatszá­moknál is kedvezően, ; üze­mel, 5—8 százalék üzem­anyag-megtakarítást ered­ményez. Az utánporlasztó berende­zés forgalmazását három éve kezdte meg az Élmszolg Kö­zös Vállalat. A szerkezetet megvásároló és használó ■autósok izgién kedvező (ta­pasztalatokról számoltak ed­dig be az értékesítő válla­lathoz küldött leveleikben. Egy budapesti autós (Gubá- nyi János) például így össze­gezte az utánporlasztó mű­ködésével kapcsolatos meg­figyeléseit: „Előnyök: a mo­tor élénkebb, ez különösen a városi forgalomban hasz­nos: élideg indításra a mo­tor könnyebben (szinte az első fordulatra) indul; a fo­gyasztás jelentős mértekben csökkent. Hátrányok: az élénkséggel ellentétben a végsebesség valamelyest csökkent; a sebességrugal­masság kisebb mint eredeti­leg. Fogyasztás: 7,8 liter/100 km, a korábbi 8,5 liter/100 km-rel szemben (fűtés nél­kül)”. A mosonmagyaróvári Jancsó Jeromos autója a berendezés használata óta egy literrel fogyaszt keve­sebbet, Sándor Tibor repü­lőgép-műszaki ellenőr . jár­műve pedig 10,3 liter helyett csupán 9.1 liter benzint „eszik” 100 kilométerenként. Szinte minden az Élm- szolghoz érkező levélben ar­ról számolnak be, hogy a turbó utánporlasztó hasz­nálatával a forgalmazó által garantált 5—8 százalékosnál nagyobb, 10 százalékbs üzemanyag-megtakarítás ér­hető el. Pedig a fogyasztás 8 százalékos csökkenése is je­lentősen segíti a berendezés ’használójának takarékossá­gi törekvéseit: évi 12 ezer kilométer autózást (9,1 lite­res eredeti fogyasztás és 19 forintos benzinár mellett) számolva az évi megtakarí- ás 1700 forint. Ez azt jelen- i, hogy az Élmszolg által eddig értékesített 30 ezer utánporlasztó révén a nép­gazdaság majdnem 50 millió forint értékű üzemanyagot takarított meg. A Szolnok megyei autósok néhány napig (kedden, szer­dán és csütörtökön) a me­gyeszékhely Rodeo autós­boltja melletti utcában a helyszínen ismerkedhetnek meg a turbó utánporlasztó használatával, előnyeivel. Az Ideál Kereskedelmi Vál­lalat és az Élmszolg szer­vezte üzemanyagtakarékos-, sági kampány idején a 397 forintba kerülő utánporlasz­tó berendezést azonnal be fs szerelik a vásárló autójába.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents