Szolnok Megyei Néplap, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-23 / 301. szám

1984. DECEMBER 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Gazdasági reform és szocialista demokrácia A Társadalmi Szemle decemberi számából Az MSZMP KB októberi ülésén Nemeth Károlynak, a Politikai Bizottság tagjának, a KB titkárának referátuma alapján áttekintette a párt szakszervezeti politikáját, s annak hatását a szakszerve­zetek tevékenységére. Gáspár Sándor, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke, aki részt vett a KB állásfoglalásának elő­készítésében és vitájában a szakszervezetek tevékenysé­gét meghatározó elvekről, imái feladataikról beszélget Sőtér Edittel. Berecz János elemzi a nemzetközi politikai és vi­lággazdasági helyzetet, és ez­zel összefüggésben kitér Ma­gyarország helyzetének ala ■ kulására. Rámutat: most és az elkövetkező években két nagy — egymástól nem füg­getlen — munkaterületen rajzolódnak ki markánsan a tennivalók. Az egyik: gazda­ságirányítási rendszerünk továbbépítése a reform szel­lemében. A másik: a szocia­lista demokrácia továbbfej - lesztése. Az utóbbi időben sok te­kintetben mélyrehatóan megváltoztak építömunkánk körülményei, s ez természet­szerűen a pártmunka stílu­sára és módszereire sem ma­rad hatás nélkül. Mindebből kiindulva a pártirányítás módszereinek megújulásáról beszélgetett soproni vezető pártmunkásokkal Gyenes László. Az ingázásról közvélemé­nyünkben különböző, gyak­ran ellentétes kép alakul ki. Bőhm Antal adatokkal bősé­gesen illusztrált tanulmánya hozzásegít a probléma tisz­tázásához. Foglalkoztatáspolitikánknak immár közhelyszerűen hang­zó kettős célja a teljes és ha­tékony foglalkoztatás. Vass Dezső feltárja a foglalkozta­táspolitika és a területi ér­dekviszonyok összefüggéseit. A magyar történelem 1945- töl napjainkig tartó korsza­kának tanítása — erről a témáról rendezett országos elméleti tanácskozást 1984. október 20—21-én az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztálya, az MSZMP Politi­kai Főiskolája és a Művelő­dési Minisztérium. Sípos Le­vente tájékoztatást, ad az el­méleti konferenciáról. Réti Ervin felvázolja a bo­nyolult libanoni események hátterét. A Társadalmi Szemle foly­tatja a szociálpolitikai vitát. Ezúttal Jordán Miklós hoz­zászólását közli. Szlovák klub Budapesten Budapesti szlovák klub lé­tesítését tervezi a Magyaror­szági Szlovákok Demokrati­kus Szövetsége. Elképzelésük szerint a Lapkiadó Vállalat­tal közösen alakítják ki a fő­városban élő szlovákok anyan.' elvi művelődésének újabb színterét a Nagymező utcai székházukban. A klub a következő év első felében nyílik majd meg. Rendezvé­nyein lehetőséget adnak a szlovák nemzetiségieknek, hogy gyakorolják anyanyel­vűket, megismerjék és ápol­ják kultúrájukat, hagyomá­nyaikat. .Külön programot szerveznek majd a fiatalok­nak. A szövetség ifjúsági munkabizottsága, egyébként az ország felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából országos találkozóra is hív­ja a szlovák nemzetiségű fia­talokat. A klubban író-olvasó ta­lálkozókon. előadásokon és más rendezvényeken megis­mertetik a látogatókkal a hazai szlovák nyelvű kiad­ványokat: néprajzi, történel­mi. irodalmi, képzőművésze­ti műveket is. Szlovák zenei előadók, ének- és táncegyüt­tesek ugyancsak szerepelnek majd ebben a klubban. A szövetség egyébként a következő évben számba ve­szi a szlovák klubok tevé­kenységét, és azok legsike­resebb programjait módszer­tani füzetben adja közre. Minden hanglemezújdonság megtalálható Sohasem volt még ilyen jó az ellátás Ikon és bélyeg Ikon és bélyeg címmel ki­állítás nyílt tegnap a Bélyeg- múzeumban. A Magyar Posta Bélyeg- múzeuma és a szerb Orto­dox Egyházművészeti Gyűj­temény anyagát bemutató ki­állításon egyebek között hat eredeti, magyarországi ikon látható. Az ikonok a XVII. század vége és a XVIII. szá­zad közepe között készültek, s immár húsz éve a szerb egyházművészeti gyűjte­ményt gazdagítják. A Magyar Posta 1974-ben az ikonokról bélyegsort bo­csátott ki. A bélyegek az Ál­lami Nyomdában készültek raszteres mélynyomással, a keretrajzot Varga Pál grafi­kusművész tervezte. Az iko­nok eredeti színét hűen visz- szaadó bélyegek mellett az érdeklődők nyomon követhe­tik a bélyegek elkészítésének különböző mozzanatait, a nyomdai eljárás fázisait, va­lamint megtekinthetik az 1974-es első napi borítékokat és az akkor használt alkalmi bélyegzőt. A bélyegkiállítás január 29-ig tart nyitva, hétfő ki­vételével naponta 10—18 óráig. A bemutató első két napján alkalmi postahivatal is működik a helyszínen, ahol az alkalomnak megfele­lő bélyegzőt használnak. Az utóbbi másfél évtizedben a karácsonyi ajándékozási láz eddig sem szűk skálája új formával, szokással gaz­dagodott: divattá vált hang­lemezzel meglepni rokonain­kat ismerőseinket a szeretet ünnepén. De vajon van-e miből választanunk? — Nem kis örömünkre, ebben az évben végre kitett magáért a Magyar Hangle­mezgyártó Vállalat — mond­ja Tóthné Szép Margit, a szolnoki hangszerbolt veze­tője. — Ezúttal hanglemez­ből kitűnő az ellátás, talán ilyen jó még sojia nem volt, szinte valamennyi újdonság megtalálható nálunk. A szál­lítókat dicséri, hogy minden megrendelés nagyon ponto­san, a megígért időre érke­zett. December elejétől kezd­ve naponta 60—70 000 forin­tos forgalmat bonyolítunk le, a bevétel túlnyomó része hanglemezekből származik. A lemezek és a műsoros kazet­ták iránti élénk érdeklődést jól példázza az ezüstvasár­napi ajándékvásárlás is: mindössze öt óra hosszat tar­tottunk nyitva; mégis inem kevesebb, mint ötezer hang­lemezt és háromszáz kazet­tát adtunk el 52 000 forint ér­tékben. — A hangszervásárlást il­letően már nem ennyire ked­vező a kép — veszi át a szót Rácz Zoltánná üzletvezető­helyettes, — bár hozzá kell tennem, a drágább külföldi elektromos gitárok, erősítők és egyéb márkás berendezé­sek, .hangszerek \— érthető módon — nem találnak úgy vevőre, mint a viszonylag olcsóbb lemezek, kazetták. A komoly zene kedvelői sem panaszkodhatnak az idén, ez­úttal olyan hanglemezek ke­rültek többek között a bol­tokba, mint például Gergely Ferenc előadásában a Kará­csonyi orgonazene, aztán a Karácsonyi koncert, a Ma­gyar karácsony, a Csendes éj valamint a Karácsonyi és húsvéti vetsernyék című al­bumok. Érdekesség Dickens: Karácsonyi énekének meg­jelenése Törőcsik Mari Előadásában. A kínálat te­hát bőséges. Az eddigi be­vásárlások után még mindig rendelkezünk elegendő áru­val, s tudjuk állni — remé­lem — az aranyvasárnapi „ostromot” — J ­Pályázat honvédelmi ösztöndíjra A Honvédelmi Minisztéri­um jelentkezésre hívja fel (meghatározott felsőoktatási, intézmények nappali tago­zatos hallgatóit, vagy az oda felvételre jelentkezőket, akik tanulmányaik befejezése után — képesítésüknek meg- feljelően — a magyar nép­hadsereg hivatásos tisztjei kívánnak lenni. A jelentke­zés feltételei: magyar ál- Hampolgársá®. feddhetetlen előélet, erkölcsi, politikai megbízhatóság, egészségi al­kalmasság hivatásos katonai szolgálatra. A pályázók jelentkezési lapot iskolájukban vagy a had kiégés zí tési és területvé­delmi parancsnokságoktól kaphatják. Honvédségi ösztöndíjra pályázhatnak a műszaki egyetemek közlekedésépítő, földmérő, járműgépész, szerkezetépítő, épületgépész, építész-tervező. gépipari ,f,echnológiai, híradástechni­kai, műszer- és irányítás- technikai mérnökképesítést nyújtó szakjain tanulók. Jelentkezhetnek a tudo- Imányegyetemek jogász, (matematikus,, térképéisz,, pszichológus, programozó meteorológus, tervgazdaság gi és pénzügyi szakos ta­nulói. Várják az orvostudo­mányi egyetemek általános orvos haUlgatóinak jelentke­zését is. A főiskolák és az egyete­mek főiskolai karainak man­gas- és mélyépítési, épület- és építőgépészeti, hídépítési és fenntartási, útépítési és fenntartási, vasútgépészed, (közlekedés automatizálási, gyártástechnológiai, híradás- ipari, szervezés- és számí­tástechnika alkalmazási, re­pülőgép vezetői, földmérési- és földrendezői szakos nö­vendékei ugyancsak pályáz­hatnak, ' Nők csak egyes területek­re és korlátozott létszámban jelentkezhetnek, erről a had­kiegészítési és területvédel­mi parancsnokságok sze­mélyügyi osztályain adnak felvilágosítást. Az ösztöndíj-szerződés megkötésére az egyetemi (főiskolai) fel véteti vizsga, valamint a katonai pályaal­kalmassági vizsgálat együt­tes eredményétől függően kerülhet sor. Az egyetemista honvédsé­gi ösztöndíjasok a harma­dik év eredményes befejezé­se és rövid katonai alapkép­zés után katonai főiskolai hallgatói állományba, zász­lósi rendfokozatba, az egye­tem befejezését követően hivatásos állományba kerül­nek, és tiszti rendfokozatot kapnak. A főiskolások az államvizsga után vesznek részt rövid katonai alapkép­zésben, és azt követően kap­ják meg a tiszti rendfokoza­tot. Az egyetemisták (főiskolá­sok) az évfolyamtól függet­lenül bármely időpontban pályázhatnak, a felsőfokú oktatási intézményekben fel­vételizők március 31-ig je­lentkezhetnek. Kőhidai karácsony A sopronkőhidai fegyház hétköznapjairól töb­ben is tudósítanak. Almásy Pált és Révay Kálmánt, a Felszabadító Bizottság kato­nai vezetőinek perében Ítél­ték halálra, majd kegyelem­ből 15 évet kaptak. Ott benn mindketten írnokoskodtak. Közben Almásy naplót ve­zetett, amely az idei kará­csonyra fog megjelenni a Magvető Kiadónál; Sopron­kőhidai napló 1944—45 cím­mel. Várhatóan nagy könyv­siker lesz. Révay Kálmán pedig rajzok sokaságában örökítette meg a ..benti élet” sok-sok mozzanatát. A vész­terhes napokról tanúskodik Novák Károly memoárja (Találkozásom a történelem­mel) és a derűs lelkű Mar­kos György a Vándorló fegyház c. könyvében. Tőlük tudjuk, hogy 1944. december közepétől itt mű­ködött a Budapestről átte­lepült hadbíróság, a Vezér­kari Főnök III. sz. törvény­széke, amely a kimondha­tatlan nevű „A nemzet to­tális mozgósításával és harc- baállításával megbízott m. kir. tárcanélküli miniszter mellé beosztott tábornok, mint illetékes parancsnok bírósága” néven is folytatta tevékenységét. De az embe­rek máig is csak úgy neve­zik, hogy a Dominics-léle Ivérbíróság. ö volt ugyanis a perek többségének tárgya­lásvezetője. ők ítélkeztek, a Margit körúti fegyház-ból átszállított rabok, más politikai foglyok, antifasiszták, partizánok fe­lett is. Kőhidát jellemezve Markos ezt írta némi iróniá­val: „Itt rend volt és tisz-- taság. A szabályzatot ponto­san betartották. Tegyük még hozzá, hogy ahol időről időre munkát kapott a hó­hér is. Most csak maradjunk karácsony körül. December 21 -én kivégezték a kommunista Deutsch Jó­zsef grafikust, aki művészi tehetségét hamis okmányok készítésére használta fel. Beteg, nyomorék ember volt, két mankóval járt, aligha lehetett veszélyes a nácikra. Azért írom így, mert a bör­tönt válogatott SS pribékek is őrizték. A legértékesebb rab Baj- csy-Zsilinszky Endre volt, akit több más fogollyal együtt — köztük volt Al­másy és Révay is — 1944. december 12-én késő estére szállítottak át Sopronkőhi­dára. A Margit-körúton Ke­lemen Kornél ügyvédnek ínég sikerült elodázni Pi­linszky -ítéletét, azzal, hogy a képviselőt védi a mentelmi jog. Sopronban azonban ira­tok nélkül, minden formai követelmény mellőzésével kiadták őt hóhérainak. Tudta, hogy mi vár rá. Erős lélekkel, sorsával meg­békélve készült a még hát­ralévő nehéz órákra. A mártíromságot tudatosan vállalta, abban a hitben, hogy halálával a népnek az Oivzágnak tesz szolgálatot. „Példát akarok adni nem­zetemnek”. — mondta ezek­ben a napokban. Egy nyi­lasellenes hadbíró már ko­rábban megmondta neki, hogy ki végzik, a tárgyalás már csak üres komédia lesz. Hiszen még nincs is ítélet, de máris kitűzték az akasz­tás napját. Valamennyi feljegyzés ar­ról tudósít, hogy e hitben rendezte dolgait, s készült fel a várható megpróbálta­tásra. Még a jókedvből is tellett, hiszen a rabtárs ál­tal felajánlott meleg ruhát így utasította vissza: „Hát nem mindegy, hogy az em­ber náthás-e, vagy sem, amikor akasztják”. December 23-a szombati' napra esett. Almásy feljegy­zi naplójába: „Bandi bácsi pőre”. Másodszor állt most hadbíróság elé. De ami ott volt, az nem más, mint a törvény megcsúfolása. Nem engedték oda utazni ügyvéd­jét, Kelemen Kornélt el­utasították a bizonyítási el­járás kiegészítését, a felleb­bezés lehetőségét. Tanúkat sem hallgattak ki. Az utolsó szó jogán csak perceket be­szélhetett. Dominicsnak még így is szemébe vágta, hogy a „Németországgal való együttműködés hazánk ka­tasztrófáját okozza... Ma­gyarország csak úgy mene­külhet meg, ha azonnal ki­lép a háborúból, és a szö­vetségesek oldalára áll”. El­ismerte. hogy részt vett az ellenállási mozgalomban, de magát nem tartotta bűnös­nek. A tárgyalást vezető Domi­nies a hadbíróság tanácsko­zásán kijelentette: „Kész ítélettel jöttem! Bajcsy- Zsilinszky Endrét halálra kell ítélni”. A bíróság tag­jait meg is fenyegette, hogy aki nem ért vele egyet, azt bűnpártolás címén felelő­ségre vonják. Érsek Albert alezredes volt a bíróság el­nöke. Az ítéletet aláírta, bár később úgy nyilatkozott, hogy ő ezt közönséges gyil­kosságnak tartotta. Később még Tasnádi Nagy András, a parlament elnöke is kény­telen volt elismerni, hogy „Zsilinszkyt törvénytelenül végezték ki”. Nem volt mód a fellebbe­zésre sem. Hiába kérte az egyik ügyvéd, hogy tegyék félre az ítéletet az ünnepek utánra. Dominies nyomban Kőszegre sietett, hogy meg­szerezze a vezérkar jóváha­gyását. Tekintettel az ünne­pekre még az ügyész is ha­lasztást javasolt. „Értsék meg végezni akarok. Nyu­godt karácsonyi ünnepeket! szeretnék” — felelte. Pedáns egy gyilkos volt; nem sze­rette a restanciát. A Felszabadító Bizottság elnökének utolsó óráiról a fegyház lelkésze, Bárdost Jenő tudósít, 24-én reggel' ő kereste fel cellájában Bajcsy-Zs'illnszkyt, aki ép­pen levelet irt. Közben Do­minies hívatta, s közölte, hogy nincs kegyelem. Mire visszatért zárkájába, azt már siralomházzá alakítot­ták át. Az asztalán feszület, mellette két gyertya. Zsi­linszky a lelkésznek Tárná­ról beszélt, hogy annak te­metőjében szerelne nyugod­ni. Kívülről fegyverdörrené­sek hangzottak' be. Ekkor végezték ki a kommunista ifjúsági mozgalom három ki­emelkedő személyiségét. Pesti Barnabás, Pataki Ist­ván és Kreutz Róbert éle­tét oltották ki a golyót. Mind­hárman résztvettek a fegy­veres ellenállásban! Röpla­pokat szórtak, akciókat szer­veztek:, kapcsolatot tererrv tettek antifasiszta csoportok­kal. Pataki kis húgának ír­ta búcsúlevelét: „volt egy bátyád, aki meghalt egy esz­méért, mert érdemes volt ér­te meghalni”. Az ítélethirdetés utáni két óra gyorsan eltelt. Jött az őr és szólította: „Képviselő úr, legyen szíves jönni!” Drámai percek voltak. A zárkát őrző katona kezet csókolt neki. Személyében egy nép búcsúzott el nagy­szerű fiától. Dominies az egzekucióhoz nem kapott hóhért. A felhívásra há­rom fegyőr jelentkezett, hogy végezzenek a hazaáru­lóval, aki felrobbantotta a Margit-hidat. Mert ezt ha­zudták nekik. Italt és fejen­ként 25 pengőt kaptak. Bajcisy-Zsiliinszky utolsó szavai ezek voltak; „A tör­ténelem engem fog igazol­ni. Én jó ügyért halok meg”! Aztán elvégeztetett. Mint a 49-es tábornokok, ő is bitó- fán fejezte be életét. És még mennyien jöttek utána. Fisch Emil mérnök; Topa János technikus; herceg Ode- schalchi Miklós, a pilóta; a győriek; Német László Já­nos és Steczer Lajos; Kádár Klein Elek; vagy a hite mi­att felakasztott Dely József. És még hosszú lenne a sor. Az egyik rabtárs írja, hogy Bajcsy-Zsilinszky cellája, a 252-es zárka ez­után már nem kapott új la­kót. A nagy mártír tisztele­tet parancsolt még halála után is. Haló porait a felsza­badult magyar nép 1945 ta­vaszán exhumáltatta és Bu­dapestre száLlítatta. Az or- tzagház kupolacsarnokában, ravatalozták fel, majd kí­vánsága szerint Esze Tamás földjén helyezték nyugovó­ra. A nagy kuruc hazatalált övéihez; a néphez, amelyet annyira szeretett. Gazsi József Űj kulturális létesítménnyel gazdagodott Hódmezővásárhely. A városközpont egyik, a XIX. század elején emelt műemlék-lakóházát népművészeti állandó kiállítással rendezték be, ahol helyet kaptak a város gazdag hagyományú textildíszítő és agyagiparának termékei

Next

/
Thumbnails
Contents