Szolnok Megyei Néplap, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-21 / 299. szám
1984. DECEMBER 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Küldöttközgyűlést tartott a Teszöv Számvetés a szövetség munkájáról, a tagszövetkezetek 1984. évi tervtel/esitéséröl A számvetések időszakát éljük ilyenkor, az esztendő utolsó inapjait koptatva. Egy hosszabb- és egy rövidebb távú visszatekintés volt a napirend a Szolnok megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetsége tegnap megtartott, idei utolsó küldöttközgyűlésén is, amelyen részt vett és felszólalt Simon József, a megyei pártbizottság titkára. Törvényt alkotott az országgyűlés Követelmények és lehetőségek A kevés híján 400 ezer hektárt művelő 55 közös gazdaság több mint 30 ezres tagságát képviselő küldöttek először az elnökség jelentését hallgatták meg, Benedek Fülöp titkár előterjesztésében, a szövetségnek a termelőszövetkezetek IV. kongresszusa óta végzett tevékenységéről. A jelentésből kitűnt — és alátámasztották ezt az előterjesztést követő vitában felszólaló küldöttek is —, hogy a megyei szakapparátus. és a választott testületek az utóbbi három évben is eredményesen segítették a szövetkezetek gazdasági feladatainak teljesítését, munkájuk hatékonyságának fokozását. Vitathatatlan a szövetség szakmai és érdek- képviseleti tevékenységének szerepe például a termőföld racionálisabb hasznosítása terén elért eredményekben: a tervszerűen megvalósuló térségi komplex melioráció során a minimálisra csökkent a megyében a vetetlen területek nagysága, és a rekultiváció során több mint ezer hektárt vontak újra termelésbe a nagyüzemek. A termelésszerkezet korszerűsítéséhez nyújtott szövetségi segítségnek, a tervek készítéséhez adott javaslatoknak is részük van a gabonaprogram keretében megvalósított csaknem 20 százalékos búza-vetésterület növekedésben, ugyanúgy az összes húsértékesítés 1981- hez hasonlított mintegy öt százalékos növelésében. Az üzemek hatékonyabb gazdasági munkájának segítése mellett nem lebecsülendők azok az eredmények (Folytatás az 1. oldalról.) gozóik 40 százaléka változtatott szakmát, ami jelzi, hogy rendkívül nagy a mobilitás a magyar társadalomban. Ugyanakkor az alacsony képzettség másik ijesztő mutatója az egyetemekre, faiskolákra felvételizők hiányos tudása. A jelentkezők fele évről évre nem képes megfelelni a felsőoktatás támasztotta minimális követelményeknek, ez jelzi, hogy a szellemi elit képzésében is nagy hiányok mutatkoznak. IAf .'helyzetkép fölvázolása után a közoktatás ezredfordulóig terjedő reformjának alapelveiről, a reformfolyamat véghezvitelének módjáról tájékoztatta a hallgatókat a miniszterhelyettes. Megállapította, hogy az iskolarendszert nem lehet csak fölülről fejleszteni, a megújulás hordozója az iskolá- aan dolgozó szakember kell riogy legyen. Az oktatásügy rányításának feladata e megújulás lehetőségének aiztosítása. Részletesen szólt ezután Gazsó Ferenc tantervlelimé- eti kérdésekről és az isko- ában folyó neveléssel szem- ' aen támasztott igényekről, majd az oktatásügy fejlesz- ési programjának végrehaj- ásáról megállapította: új stratégiáról van szó. amely ehet, hogy megütközést telt sokaikban. Mert reform- •ól beszélünk, ugyanakkor a magyar közoktatásban a következő másfél,- két évtized- aen nem lesz időponthoz köthető, egyszeri, gyökeres, íagyléptékű tantervi, vagy árukturális reform, amelyre tincs is felkészülve az intézsem, amelyeket a tagság és a szövetkezetek közötti kapcsolat erősítésében, a szövetkezeti demokrácia fejlesztésében és az érdekképviseleti tevékenység javításában ért el a szövetség a IV. kongresszus óta. Az elkövetkező időszakban — kiemelve a tegnapi küldöttközgyűlésen elhangzott feladatok közül a legfontosabbakat — a VI. ötéves terv sikeres befejezésének segítésére fordít kiemelt figyelmet a szövetség, és arra, hogy a szövetkezetek minél eredményesebben tudjanak alkalmazkodni az új szabályzókhoz, és a számukra legbiztonságosabb jö- fVedelemszabályozásii formát válasszák, megvalósítva az ösztönzés további korszerűsítését. Rövidebb távra visszatekintve számba vette a tegnapi Teszöv-küldöttközgyűlés a megye gazdaságaiban várható 1984. évi tervteljesítés' eredményeket. Jóllehet, időbe telik amíg az üzemekben végleges formát öltenek az idei esztendő gazdálkodásáról készült mérlegek, a szövetség gazdaságpolitikai részlege által, az előzetes üzemi információk alapján készített tájékoztató adatai biztatóak: a megye termelőszövetkezetei az előző évhez képest 6,3 százalékkal tudták növelni összes termelésüket. Mintegy 4,5 százalékkal nőtt ezen belüli az alapf.evékenységet folytató ágazatok termelése, és a nagyüzemek összes árbevételében már 45 százalékos arányt képvisel az alap- tevékenységén kívüli munkából származó bevétel, amely előreláthatóan megköményrendszer. A változtatások kisebb lépésekben valósulnak meg. \A rétegkonferencia szekcióülésekkel folytatódott, amelyen a résztvevők megvitatták a fiatal pedagógusok mozgalmi munkájának tapasztalatait, az oktató-,ne- velő munka és a közművelődés közös feladatait, a különböző iskolafokozatok közötti átmenet, a tehetséggondozás problémáit. Áttekintették a fiatal pedagógusok önképzésének és továbbképzésének lehetőségeit, foglalkoztak a pedagógusok értelmiségi szerepével, a felsőoktatási intézmények és a reform kapcsolatával. Az egyes szekcióülések legfontosabb megállapításait a szekcióvezetők a délutáni plenáris ülésen ismertették, majd a miniszterhelyettes válaszolt a fölmerült kérdésekre. Jó érzéssel nyugtázta a fórumot, olyan lehetőségnek, ahol a fiatal pedagógusok viszonylag széles körben beszélhetteik gonjaikról, ;az őket foglalkoztató legaktuálisabb kérdésekről. És Jó volt a fórum azért is, mert az oktatásügy irányítói számára közvetlen jelzésekkel szolgált. /Zárszavában a rétegkóh- ferencia ugyanezen jelentőségét emelte ki Vass Lajos, a KISZ megyei bizottságának titkára is: a tanácskozáson több mint háromszázan kaptak információt a legilletékesebbtől, amit remélhetőleg megosztanak kollégáikkal is, ugyanakkor hasznos volt a tanácskozás azért is, mert közel százan mondták el véleményüket a megye fiatal pedagógusainak képviselői előtt. zelíti 1984-ben a 7,5 milliárd forintot. A két számvetést és a választott testületek — az ellenőrző és a nőbizottság — munkájának értékelését Követő vitában felszólalt Simon József is. A megyei pártbizottság titkára elöljáróban azokról a gondokról beszél:, amelyek 1984 évben is megnehezítették a megye és ai ország agrártársadalmának munkáját. Elismeréssel szóit a küldöttek által képviselt termelőszövetkezeti kollektívák erőfeszítéseiről és arról, hogy bár a befektetett fizikai és szellemi energia nem minden esetben állt arányban az elért eredményekkel, a tagsága a most véget érő eszttn- dőben is becsülettel tette a dolgát. Azok a szövetkezetek — mondotta — ahol a szakmai tudás megfelelő ügy- és munkaszeretettel párosult — a nehéz körülmények között is talpon tudtak maradni, és eredményesen ki tudták venni részüket az országos gondok megoldásából. Várhatóan az 1985-ös esztendő sem lesz könnyebb, és a nagyüzemek vezetőinek — hangsúlyozta a hogyan továbbról szólva Simon József — ezentúl is népgazdasági szinten kej'l gondolkodniuk. Elfogadtatva a tagsággal, hogy az egyre nehezebb gazdálkodási feltételek közepette is önmaguk erejére támaszkodva kell biztosítaniuk a továbbfejlődés lehetőségét,. A Teszöv küldöttközgyűlése a szövetkezeti mozgalom (kibontakozásájnak és közös gazdaságok megalakulásának 35, illetve negyedszázados évfordulójáról való megemlékezéssel ért véget: Szegő László a szövetség elnöke méltatta a „hőskort” és az akkori vezetők, szakemberek érdemeit a mai korszerű nagyüzemi gazdálkodás alapjainak megteremtésében. Fóliasátor felhúzásával téliesítették a Nagyalföldi Kőolajfeldolgozó Vállalat hajdúszoboszlói üzemében a föld alatti gáztároló bővítésén dolgozók munkahelyeit. A földgáz besajtolására korábban már üzembehelye- zetit kompresszor mellé újabb két nagy teljesítményű berendezést állítottak fel. s ennek a bekötése most folyik. A bővítéssel a hajdúszoboszlói tároló befogadóképességét a jelenlegi 400 Felmentések, kinevezések A Minisztertanács Gácsi Miklóst, az Országos Mérésügyi Hivatal elnökét érdemei elismerése mellett, nyugalomba vonulására tekintettel felmentette tisztségéből. Egyidejűleg Beledi Dezsőt az Országos Mérésügyi Hivatal elnökévé kinevezte. Gácsi Miklóst — kiemelkedő gazdasági és politikai munkássága elismeréseként — az Elnöki Tanács a Szocialista Magyarországért Érdemrenddel tüntette ki. Dr. Bányász Rezső, a Tájékoztatási Hivatal elnöke Gerencséri Jenőt — érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulása miatt — felmentette a Képes Üjság főszerkesztői tisztségéből. Egyidejűleg a lap főszerkesztőjévé Kovács Mihályt nevezte ki. * * * A Tájékoztatási Hivatal elnöke dr. Garam Józsefet — érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulása miatt — felmentette a Figyelő főszerkesztői tisztségéből. Egyidejűleg dr. Varga Györgyöt főszerkesztővé nevezte ki. Útmutató az új műszaki szabályzókról A műszaki szabályzók új módosított rendszeréről — amely a Pénzügyminisztérium rendelkezése nyomán 1985. január elsején lép életbe — a közelmúltban útmutató jelent meg az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár kiadásában. Az útmutató közreadásáról Jávorka Edit szerkesztő, az OMFB főosztály- vezetője elmondta: a műszaki fejlesztés irányításában és szabályozásában olyan fontos változások történtek millió köbméterről 730 millió köbméterre tudják növelni; a Szovjetunióból érkező földgázt sajtolják be a korábban letermelt hajdú- szoboszlói mezőbe. A fogadóbázis bővítésével egyidejűleg folynak a kitermelés fejlesztését szolgáló munkálatok is. Az összesen mintegy 400 millió forintos beruházás a tervek szerint 1985 tavaszára készül el, s a hajdúszoboszlói üzem teljesítménye a jelenleginek kétszeresére, napi 12 millió köbméterre nő. örvényt alkotott az országgyűlés, elfogadta az 1985. évi állami költségvetésről beterjesztett javaslatot. Megszokott, minden esztendő végén időszerű feladata ez a képviselőknek, ám most — igazolta a törvényjavaslat vitája — az elvárhatónál, az ilyenkor tapasztaltnál is fokozottabb volt a figyelem, a felelős mérlegelés. Fokozottabb volt, mert 1985 egyszerre befejező esztendeje a hatodik ötéves tervnek és előkészítő éve a hetedik középtávú programnak. Olyan időszak, amikor lehetőségeink és feladataink körvonalai élesebben kirajzolódnak abban a helyzet- és teendőtükörben, amelyet az MSZMP Központi Bizottságának a párt XIII. kongresszusára kibocsátott irányelvei tártak elénk. Ezek tudatában, valamint a törvényjavaslatot bevezető expozé és a felszólalások ismeretében megállapíthatjuk, az 1985. évi állami költség- vetés a realitások tiszteletére alapozódott, olyan tennivalókat határoz meg. amelyekhez a feltételek rendelkezésre állnak, illetve —'kemény munkával — folyamatosan megteremthetők. Biztató jelekkel és gondokkal egyaránt szolgált az utolsó munkanapjainál tartó 1984-es esztendő. Ezek a biztató jelek — mint amilyen a nemzeti jövedelemnek az előirányzottnál némileg nagyobh növekedése, az ipari termelésnek a tervezettet meghaladó mértéke — elengedhetetlen feltételeivé váltak annak, hogy a jövő évben több tekintetben előre, s nemcsak előre, hanem felfelé is léphessünk. Ilyen összetett lépés a beruházások és a reálbérek csökkenési folyamatának megállítása. indezt persze csak kemény munkával, s okosabb, ésszerűbb gazdálkodással tudjuk elérni. Ennek útját a módját is meghatározta az országgyűlés, amikor kimondotta, hogy az ipar a jelenleginél nagyobb mértékben járuljon hozzá a külgazdasági egyensúly további javításához, a behozatal bővülését kétszeresen meghaladó gyarapodás a kivitelhez. Ilyen és hasonló kockái vannak annak a mozaiknak, amely az 1985-ben megteendő út képét tárják elénk. Amint látjuk, szó sincsen arról, mintha súlyuk válla- kat, inakat Toppantana. Lehetőségeink reális, felelős felismeréséről van szó — és ezt a képviselők véleménye, pozitív és negatív előjelű tapasztalatok sorolásával jól érzékeltette — arról, hogy igenis mód van a népgazdaság jövedelemtermelő képességének fokozására. Elhangzottak jó példák és meghökkentő esetek a parlament ülésén forrásaink értő és balkezes kezeléséről, szinte filmként pergetve le előttünk mindennapjaink ellentmondásos gyakorlatát. A törvényjavaslatot indokoló expozé, az ahhoz kapcsolódó — terv- és költségvetési bizottsági — véleményezés sem szűkölködött olyan, megfogható tényekben, amelyek azt mutatták, lehetnénk — legyünk! — jobb sáfárai javainknak, a társadalmi vagyon termelésre fogható részének. Hiszen igaz, a fejlett tőkés országok piacain sokféle hátrányos megkülönböztetésben van részünk, igaz. hogy — egyetlen rész- példára utalva — ötszáz dollárral csökkent egy tonna marhabúi exportára, ám az is igaz — és erről mintha a kelleténél halkabban esnék szó —, hogy az idén kivitelre került ipari termékek között az először gyártott, azaz új és lényegesen korszerűsített áruk aránya csupán öt százalékot ér el... Aminek látszatra nincsen sok köze ahhoz, az elképzeléseknek megfelelően felépül-e 1985-ben a költség- vetésben szereplő nyolcszáz általános iskolai tanterem, megteremtődik-e a fedezet a tervezett — elsősorban a nyugdíjasok, a nagycsaládosok körét érintő — szociálpolitikai intézkedésekre, valójában azonban mindannyian tudjuk, nagyon is szoros a kötődés, logikus a kapocs a két dolog, valameny- nyi tervezett teendő között, ligha lehet eléggé hangsúlyossá tenni azt a sorrendet. hogy előszóra nemzeti jövedelem előállításában kell feljebb jutni, változatlanul elsőbbséget szükséges adni az ország külső pénzügyi egyensúlya javításának, s csak azt követően, kellő fedezet birtokában kerülhetnek sorra a lakossági fogyasztáshoz, az egy főre vetített reáljövedelemhez fűződő elképzeléseink, terveink, céljaink. Meglehet, nem kellemes ezt a sorrendet tudomásul venni — és ennek halk felhangjai olykor beleszövődtek a parlament realista tárgyalási hangnemébe is — ám éppen a közös érdekeltség teszi elkerülhetetlenné. Az a közös érdekeltség, melynek egyszerre kell láttatnia az 1985-ös év kiviteli többletét és a felépítendő 74—75 ezer lakást, az anyag- és energia- gazdálkodás fokozott tempójú ésszerűsítését és a lakossági alapellátás szerény javítását. különös tekintettel a kistelepüléseken élőkre. Amik persze pusztán kiragadott mozzanatok az országgyűlési tanácskozás jelképezte, elemezte jövő esztendei gazdálkodási feladatokból, de talán megfelelően érzékeltetik, először termelők vagyunk — kell, hogy legyünk —, csak utána következhet fogyasztói szerepünk. bár bizonyos, ez az utóbbi szerep sokak számára kedvesebb. Az ülésszakot megelőző bizottsági tanácskozásokon 34 képviselő mondta el véleményét a törvényjavaslat vitájában. A pénzügyminiszteri expozét követően tizenhármán kértek szót. Lakásgondok, iskolaépítés, tanácsi gazdálkodás, az idős korúak helyzete — így váltakoztak a témák, amint a tervezett lépések is — túl a termelés körén, például a gyermekgondozási díj bevezetésével, a táppénzrendszer átalakításával, a három és több gyermek után fizetendő családi pótlék emelésével — váltakozva állítja elénk a teendőket és hasznukat, a fedezet létrehozását szolgáló erőfeszítéseket és a fedezetre támaszkodó eredményeket. jövő évi költség- vetésben — a felszólaló miniszterelnök-helyettes szerint — a legutóbbi esztendőkénél nagyobb követelmények fbgalmazód- tak meg és több a kockázat is benne. Mégis, mindkettőt vállalni kell. Mert csakis ezek vállalásával — és a követelmények teljesítésével — érhető el a szerény eladás 1985-ben. ami azonban már alapja lesz a hetedik ötéves terv kezdetének, a fejlődés meggyorsítását ígérő fél évtizednek, A törökszentmiklósi Gépjavító Ipari Szövetkezet bármunkában, a szentesi Kontakta üzemnek villamossági dugaljakat szerel. Eddig 120 ezret állítottak össze dolgozói T. F. Fiatal pedagógusok megyei rétegkonferenciája Szolnokon Fóliák alatt a munkahelyek Bővítik a hajdúszoboszlói töld alatti gáztárolót
