Szolnok Megyei Néplap, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-19 / 297. szám
1984. DECEMBER 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 IA tévé képernyője előtt Számomra nincs szörnyűbb, mint ha valaminek nem látom az értelmét; legyen az egy félperces riport, amelyből hiányzik a célt kifejező gondolat, vagy akár , másfél órás íelcicomázott televíziós dráma, prózai vagy zenei, egy remegy, amelyben formai cafrangok okoznak fejtörést. Ez utóbbira „példa” a vasárnap este bemutatott Lysistrate, Petrov ics Emil koncertoperájának tévéváltozata Maár Gyula rendezői elképzelésében. Tévéopera szeplökkel A meglehetősen egyszerű cselekményű — sőt statikusnak is mondható zenedráma, megengedem, ha színpadra vagy netán képernyőre kerül, mozgásért kiált.. A zenében meglévő dráma vizuális kifejezésére a látványban mozgás kelletik. Ebben valóban nem volt hiány a mostani televíziós átköltésben, de — hogy csak egyetlen elemét ragadjam ki, mi szükség volt a férfiak kórusában a lomhán táncoló, kirívóan barna medvére, túl azon, hogy érdekes színfoltot jelentett a fáradt sárga-barnák társaságában, a férfiak többsége ilyen színű kosztümöt viselt. A lányok-asszonyok élére is honnan keveredett elő a 'botjával erőteljes marsét diktáló cifra „menyecske”. Mire jó az efféle tarkaság, amelynek logikája nem a játékban magában, hanem máshol keresendő: a rendező szeszélyes képzeletében, vagy épp önkényes szemléletében. Egyébként zeneileg igen magas színvonalat képviselt ez a televíziós opera, kitűnő énekesekkel, főleg a címszerepben bemutatkozó Zempléni Mária, a férfiakat vezető Gulyás Dénes és a kórus zenei teljesítménye emelkedik az átlagos fölé. Persze meglehet, csak a magamfajta „sült realistának” okoz fejtörést és bosszúságot a fentebb említett formai „értelmetlenség”, aki nem keresi mindennek az okát, ügyet sem vet rá, az zavartalanul élvezhette a zenét. Irigylem őket. Hol itt a sci-fi? S ha már a végén kezdtem, rák módjára haladjunk visz- szafelé az elmúlt hét műsorában,. Az opera előtt láthattunk egy angol sci-fi-t — Dominick Hide kalandozásai — egy fiatalember könnyű kis űrsajkáján visszalátogat a hajdani időkbe, és sok mindent nem ért a régiek szokásaiból, egynek az ízére azonban hamarosan rájön, a csóiki íze, azt azután nem könnyen felejti. Elismerem, az alapötlet fantasztikus, de mi 'benne a tudományos? Hisz a Sugártelep, a visszalátogató férfi hona 2130-ban, és a „szerkentyű”, amelyikkel ingajáratban közlekedik, oly gyermeteg elképzelés, hogy még egy tizenéves is megjmosolyogná. Mire jó ez az egész hókusz-pókusz, fordul meg az ember agyában, mikor a lényeg egyszerű és emberi; egy bátortalan fiatalember és egy ifjú hölgy váratlan találkozásából születő „finom” szerelem. Minek éhhez Sugártelep, csészealj meg más hasonló mutatvány. Én ismerek egy magyar regényírót, aki igaz fordítva csinálta, feltámasztott egy régi vitézt és előrehozta a maga korába, a regényíró Mikszáth, a mű pedig az Űj Zrínyiász — csakhogy ott ebből a fantasztikus ötletből éles társadalomszatíra bontakozik, az író korának mulatságos bírálata És ebben van az igazi tudomány — ha ezt nem is sci-fi-nek hívják. Az angol tévéfilm gyenge kis limonádé, szerelmi románc — tudományos-fantasztikus történetnek1 álcázva. Elmebajnokok S még ebben a tévéfilmben az elme sziporkázását hiányolom, az Egri János szellemi bajnokságában épp az emberi teljesítőképességet csodálom; Mádat Péterét, aki az 1984-es esztendő elmebajnoka lett, és a társaiét, akik alig maradtak el mögötte. Itt azután semmi feleslegesen zavaró — ha csak nem a villamosszékre emlékeztető ülőhely, a versenyzők „tüzes trónja”, vagy tud valaki, vagy — passz! Megszerettem ezt a játékot, mert alkalmat ad nekem nézőnek is az elme csiszolására, az emlékezés formájára. Nem a játék ez a verseny — csak egyik fajtája a szellemi szórakozásnak — nemes fajtája, van fantázia benne, folytatni még mindig érdemes. Emlékezzünk Apropos: emlékezés. A televíziónak nem mellékes szerepe van abban, hogy emlékeztessen bennünket — akár a régiekre is, a letűnt időkre. Ahogy „A láthatatlan ember” című összeállítás, vagy a Volt egyszer egy zászlóalj tette, ez utóbbi az 1944- es háborús időkbe vitt el bennünket, az előbbi Gárdonyi Géza történelmi tárgyú regényeit hozta új közelünkbe. Az egyik a szemtanúk révén idézte érdekesen a históriát, a másik egy-egy regényrészlet megelevenítésé- vel színesítette az író történelemlátását foglaló stúdióbeli beszélgetést. Amelyből megtudhattuk, hogy az Egri csillagok Mekcsei kapitányát ezen a vidéken, Tiszavár- konyban érte utói a halál, méghozzá kegyetlen formában. Kuczka Judit szerkesztő olyan szakembereket szólaltatott meg, akik nemcsak jó ismerői Gárdonyi írói világának, de egyben lelkes hívei is az Egri csillagok szerzőjének; lelkesedésük önkéntelenül ráragadt a nézőre. Fáradnak a Mesék? Az viszont lehervasiztja az embert, ha kedvenc műsorát gyengélkedni látja: ha azt tapasztalja, hogy a kifáradás jelei mutatkoznak meg egy sorozaton, amilyen a Vitray Tamásé, a péntek esti Csak ülök és mesélek. Szép, hogy régebbi meséinek alanyaira vissza-visszatér, sorsukat követi, különösen ha tragikus sorsúak, mint a súlyos balesetet szenvedő artistanő, elszórakozhattunk azon, hogy a televízió közismert munkatársain miként próbálnak ki egy egészségvizsgálati módszert, (reklámnak is vígan elment volna), de ezt látva mégis inkább az fordul meg a fejemben — a csodagyerek és a gyerekcsoda kicsit hajánál előráncigált meséinek hallatán: elfogyták volna az igazán érdekes mesék? Már Vitraynak is azt kell összegereblyéznie, amit régebbi meséinek tarlóján — gazdag aratás közben — elhagyottelhullatott? Persze meglehet: a következő adás rácáfol aggályoskodó kételyeimre: bárcsak úgy lenne. Végül Ezzel az érzéssel zártam el a készüléket kedd este a Forró szél után is, hogy tudniillik lesz ez még mulatságosabb is, ennek a széltoló, Bélgrádban szerencsét próbáló fiatalembernek a fura kalandjai. A Surdának becézett nem túl rokonszenves férfiút bizonyára szívünkbe zárhatjuk majd, egyelőre időtlenségeivel idegesít. Szokatlan szatíra, belgrádi produkció. Egyébként még egy hasonló, bár ennél fanyarabb filmet láthattunk — ugyancsak szatírát — északi szomszédainktól, A táppénzcsalókat. S ha ehhez még hozzávesszük a kétrészes angol krimit, a Brecht-bemutatót, A szecsuáni jólélek tévéváltozatát, továbbá a Kazancev színművéből készült tévéjátékot — „ ... és elszakad az ezüstkötél” — ez jelzi a múlt heti kínálat drámabeli bőségét —, hogy volt mit néznünk, ha egyes programok nem is azt adták; amit vagy amennyit vártam tőlük. — VM — Úttörők emlékeztek Tisza Antalra Pályázat és vetélkedő Vendég a névadó unokája A forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő szolnoki alakjára, Tisza Antal kommunista harcosra emlékeztek tegnap Szolnokon, a csapatnévadó napon a Kassai úti Általános Iskolában. A példamutató hősről elnevezett 2787-es számú úttörőcsapat, a névadójának közelgő 90. születésnapja tiszteletére meghívta és tiszteletbeli tagjává avatta a Szovjetunióban született unokáját Szokin Nyi- kolajt. A csapatnévadó napon öttagú rajok részvételével vetélkedőt rendeztek Tisza Antal életéről* munkásságáról, a Vörös Hadsereg 29. tüzérezrede, ezredpolitikai biztosának tevékenységéről. Az iskola pinceklubjában a Verseghy Ferenc megyei könyvtár és az Üttörőház közreműködésével kiállítás nyílt Tisza Antal életútjáról, majd megkoszorúzták a mellszobrát. Értékelték az évforduló tiszteletére meghirdetett őrsi pályázat eredményét és átadták a legjobbaknak járó díjakat. A névadó tiszteletére rajvetélkedőre is sor került és ötletesen összeállított dokumentumműsor hangzott el. Szaffi, Abigél és Koma Űj filmek gyerekeknek Több gyermek- és ifjúsági film bemutatását tervezi a MOKÉP a jövő év első harmadában. Id. Kollányi Ágoston Álmodik az állatkert című alkotásának nézői a kamera segítségével a világ sok tájára ellátogathatnak, hogy természetes környezetükben ismerjék meg a zsiráfok, elefántok, majmok és medvék életét. A film március közepén kerül a mozikba. A Pannónia Filmstúdió áprilisban ismét egész es- tés rajzfilmmel lép a közönség elé. Dargay Attila Szaffi Című alkotásának története Jókai Mór A cigánybáró és Szaffi című műveire épül. A film két fiatal szerelmi történetét beszéli el, a szereplőknek Kern András, Pogány Judit, Gobbi Hilda, Bárdi György és Maros Gábor kölcsönöz hangot. A televízióból már ismert, nagy sikerű Abigél fiimso- zat moziváltozatát januárban láthatják. A második világháború idején játszódó történet rendezője Zsurzs Éva, főszereplői: Szbrfencsi Éva, öze Lajos, Garas Dezső, Piros Ildikó, Nagy Attila és Ruttkai Éva. A legkisebbek szórakozását szolgálja majd január első napjaiban a Hiúz a vadászösvényen című szovjet természetfilm, amely a korábban nagy sikert aratott Koma kalandjai című produkció folytatása. Agaszi Badajan szovjet rendező színes, szinkronizált filmje egy erdőkerülőről és egyetlen társáról, a maga nevelte hi- úzról szól. Extra igény? Olvasótermet a pályaudvarra Jövőre lesz tízéves a szolnoki személy- pályaudvar. Az impozáns épület az előtte lévő Jubileum térrel együtt a megye- székhely kellemes színfoltja. mondhatni idegenforgalmi látványossággá vált. Az utazóközönség kényelmével azonban mintha kevesebbet törődött volna az építész — aki ezért a munkájáért egyébként Ybl-dí- jat kapott — mint az egész épületegyüttes „megkompo- nálásával”. Az utascsarnok mintha túlontúl nagyra sikerült volna, kényelmes ülőhelyet meg éppenséggel vajmi keveset találni benne. A fűtött, nemdohányzó váróteremben is mindössze negyvenen foglalhatnak helyet egyszerre. Amit azonban az ország más városait járó utasok egy- némelyike hiányol — mármint azok, akik a kényszerű várakozás perceiben nem szívesen keresik fel a pályaudvar vendéglátó egységeit — egy kényelmes, nem túl nagy, inkább meghitt, csendes zug, néhány napilappal, folyóirattal. Évekkel ezelőtt az úgynevezett diákvárótermekben jelentek meg először a napilapok, képesújságok, uram bocsá’ folyóiratok. Másutt az Üj Tükör jolvasószolgálata invitálta az indulás előtt rövid pihenőre, kikapcsolódásra az utasokat. Hasonló példákkal a közeli városokban is találkozhatunk, például Debrecenben és Cegléden, hogy csak a legközelebbieket említsük Az ötlet — már ahol megvalósult — láthatóan bevált. Az emberek szívesen lapozgatják az újságokat töltenek egy negyedórát, ieiorai ezekben a várótermekben. Szolnokon eddig senkinek nem jutót eszébe, hogy szóvá tegye egy pályaudvari olvasóterem szükségességéit. Vettem a bátorságot, és megtettem. Kétségtelenül elismertem a meglévő erényeket; azt, hogy a pályaudvaron több helyen is lehet újságot, folyóiratot vásárolni, kellemesen elböngészgethet az utas a nagycsarnokban a könyvárus standjánál is, és egyéb szolgáltatásban sem szenvedhet különösebben hiányt. Kapható itt virág, szolnoki és budapesti autóbuszjegy, édesség, üdítő ital, csokoládé, szendvics sütemény, hogy csak a legkelendőbb áruféleségeket említsük. Az is igaz — amint azt a pályaudvar illetékesei a legfőbb ellenérvként hangoztatták — hogy Szolnok a rendszeresen bejáró dolgozókat kivéve nem induló illetve érkező pályaudvar, inkább átmenő forgalomra rendezkedett be. A menetrend meglehetősen jól alkalmazkodik az igényekhez, így csatlakozásra sem kell hosszasan várakozni. Sőt. ha valaki lekéste az éppen induló vonatát, annak sem kell félnapokat várni, mert fő vonalakon félóránként, óránként, a mellékvonalakon valamivel ritkábban követik egymást a vonatok. Azt is elismerem, hogy ilyenfajta igényre nem könnyű következtetni, azok a csatornák végképp hiányoznak, amelyeken keresztül az utas eljuttathatná ilyenfajta igényét az illetékesekhez. Hát ezért voltam kénytelen tollat ragadni. Felkerestem előtte természetesen az illetékest, aki azonban az előbb felsorolt ellenérveit hangoztatta. Ezért kívánkozik nyilvánosság elé a kérdés: vajon miért ne lehetne kialakítani valamiféle szerény olvasó-várótermet a szolnoki pályaudvaron? Annyira extra 16«»*j . ----v "o,-------»- ..n m ára talán igen. Ez azonban még nem indokolja, hogy eleve meg se próbálkozzunk vele! És ha óránként csupán néhányan választanák az olvasást, azt hiszem elismerhetnénk, hogy megérte. Egri Sándor Hungaroton-tervek A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat a jövő év első hónapjaiban 13 komolyzenei és 2 népzenei felvétel megjelentetését tervezi. A komolyzenei lemezek között három újabb operafelvételt adnak ki. Donizetti Lammerpioori Lucia című, náromfelvonó- sos operáját magyar nyelven rögzítették. Lord Áshton szerepében Svéd Sándor, Luciaként Gyurkovics Mária, Edgardoként Szabó Miklós, Arturoként Kölkey László, Raimondként Littasy György lesz hallható. Közreműködik Tiszay Magda és Kövecses Béla, valamint a Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara Kórodi András vezényletével. A másik opera Erkel Hunyadi László-ja lesz. V. Lászlót Molnár András, Ciliéit Gáti István, Szilágyi Erzsébetet Sass Szilvia, Lászlót és Mátyást Gulyás Dénes, illetve Dénes Zsuzsanna, Garát Sólyom Nagy Sándor, Máriát, a leániyót Kalmár Magda szólaltatja meg. Az Országos Filharmónia felnőtt bérleti hangverseny sorozatában hétfőn este a Postás szimfonikus zenekar mutatkozott be a szolnoki közönség előtt a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ színháztermében. Műsoron Mozart-, Stamitz- és Haydnművek szerepeltek Készenlétben Vöröskeresztes állomások Ha a bajt nem is, súlyosbodását megelőzendő, a Magyar Vöröskereszt télen rendkívüli elsősegély nyújtó állomásokat működtet. Budapest környékén a Normafánál, Dobogókőnél és Nagyhi- deghegyen —, ez utóbbi URH-kapcsolatban van a "mentőszolgálattal, hiszen a hegyi utakon nem mindenütt közlekedhetnek a segélykocsik. Azonos céllal — mentőszánokkal fölszerelt — segélynyújtók állnak készenlétben Bánkúton, Mátrafüreden, Bükkszentkereszten, vagyis a legkeresettebb síterületeken, minden olyan hét végén, amikor a hóviszonyok a téli sportolásra alkalmasak. Tiszteletbeli taggá avatták Tisza Antal unokáját
