Szolnok Megyei Néplap, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-19 / 297. szám

1984. DECEMBER 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Kunszöv tíz éve Epizódok egy szövetkezet életéből Moldova György népszerű riportkönyve bizonyította: téves nézet, miszerint köny- nyűiparunk más ágazatok nyakán élősködik, és ezért vissza kell fejleszteni, külö­nösen a textilipart. A kérdés eldőlt: ne inportáljuk a ru­haféléket (mivel ez több mint egvmilliárd forintunk­ba kerülne!), hanem gyárt­suk, sőt olyan minőségben, hogy külföldre, is szállíthas­sunk. Ezért a fölismerésért meg­fizettük a tandíjat. A lét­szám apadása, a részleges rekonstrukció és más gondok közepette a könnyűiparra ma jelentős feladatok hárul­nak, de a piac kihívásaival, a beszűkülő értékesítési le­hetőségekkel, tehát a vál­ságjelenségekkel a hajdani „szent tehénnek” is szembe kell néznie. Ilyen körülmé­nyek között tájékozódtunk a Kisújszálláson székelő Kunság Bőr- és Textilruhá­zati Ipari Szövetkezetben. Az üzem újabbkori ..tör­ténelmét” 1975-től számít­hatjuk. Ekkor egyesült a ci­pészek és a textilesek szö­vetkezete. Lépésüket a váro­si pártbizottság is ösztökél­te. Ha a két kis szövetkezet nem köt „házasságot” — bi­zonyára képtelenek tovább­lépni, s valóban a „szent tehén” sorsára jutottak vol­na. .. Lassan, nehezen, de végül lábra kapott az „új­szülött” Kunszöv. Sőt az el­telt időszakot — az iparága­zat említett hullámvölgye el­lenére — meredeken fölfe­lé ívelő út jellemzi. Megújulás, megújulás... Ennek „titka” mindenek­előtt a termékszerkezet folytonos megújulásában ke­resendő. ami napjainkban is jellemző az ipari szövetke­zetre. A textilből készült konfékciócikkekre alapozott számítás bevált. Bébi- és igyier mekpi zsaímói k, tipegő­ik, blézereik, szoknyáik, matrózblúzaik népszerűek a Vevők körében,, amely há- iromnegyedrészt hazai fo­gyasztókból tevődik ki. 35— 40 százalékban szocialista piacra dolgoznak, de egy­másfél millió forint értékben tőkés bérmunkát is vállal­nak. Az itt dolgozók nem tesznek különbséget kül- és belföldi vevők között, ezért is övezi jó hírnév a Kunszöv felsőruházati ter­mékeit. Bőrdíszműveseik az egyszerű ibevásárlószatyrok- tól eljutottak az Adidas és a Triál iskolás, női, illetve sporttáskáinak színvonaláig! ’84-től hátizsákokat is szab- nak-varrnak. Hosszú évekig 5—6 milliót ért a munkájuk, idei terme­lési értékük várhatóan 15 millió forint lesz. Cipészeik ugyan (az egykori alapítók) részlegre „fogytak le”, de míg 20 évig nehéz csizmát készítettek, tavaly végrehaj­tották a nagy fordulatot: könnyű, tetszetős sarukat, papucsokat kezdtek gyárta­ni. A jelek szerint jövőre ezekből is kevesebbet kér­nek a megrendelők, ezért ismét váltottak: a szobapa­pucsokra álltak át. (Emellett széles körű javítóhálózatot is kiépítettek, ellátva me­gyénk keleti részét.). A Kunszöv évtizednyi históriájának könyvéből mit olvashatunk még ki,? Azt, hogy új gépparkot állítottak a termelésbe, épületeiket fel. újították, ötmillió forintos állami támogatással tavaly korszerű tanműhelyt létesí­tettek 12 millióért, a köve­telményeknek megfelelő utánpótlás biztosítása érde- kében. Jelenleg 97 tanuló­juk van. Az új tanműhely szinte gombnyomásra ter­melőüzemmé alakítható át. Ez is mutatja hogy a Kun- szövben a távlatokat figye­lembe vevő szemlélet ural­kodik. Ma már a fontos poszto­kon fiatal, képzett irányítók állnak1. Főiskolát végzetté-' két hívtak s hívnak most is, és saját közgazdászuk van. Minden ötletre számítanak Ám legyen fiatal vagy ko­rosabb a szakember, a Kun- szövben mindig számítanak ötleteire, nem beszélve a 7 tagú előkészítő-tervező cso­portról! Hiszen jól tudják, hogy ebben az iparágban a divatjamúlt áru elad:hata1/i lan, tehát a piaci siker a tervezésen múlik. Kérik a divatintézetek segítségét, forgatják a divatlapokat, s ami megnyeri tetszésüket, pontosabban megfelel a pi­ackutatás alapján megismert fogyasztói ízlésnek, azt elké­szítik, s piacra dobják. Kü­lönösen az utóbbi két évben izmosodott a marketing-te­vékenységük. Azt vallják: állandóan jelen kell lenni a piacon! így már érthető, miért olyan népszerűek a Kunszöv -Készítette (zömmel import- kiváltó) cikkek, amelyekből még mindig nem tudnak annyit gyártani, amennyit a belkereskedelem igényel. Persze, amikor az anyag- és kei lékeli átásró 1 kérdezem, a szövetkezet dolgozóit, so- katmondóan sóhajtanak: bi­zony, ez gyakorta okoz gon­dot, sokszor utána kell jár­niuk, hogy legyen gomb, hú­zózár .. S néha nem is si­kerül: például az idén ilyen okok miatt csökkent valame­lyest a szocialista export-: juk. A „kunszövösök” évtize­des fejlődésük során tízsze­resére (az utóbbi két eszten­dőben csaknem 50 millió­val!) növelték a termelést. Ezt az évet várhatóan 122 millió forint termelési érték­kel s 26 milliós nyereséggel zárják, bár eredetileg 98 milliós termelést és 16 mil­liós nyereséget terveztek. A túlteljesítés nagyrészt a dolgozók jó munkájának il­letve a szocialista brigádok jubileumi felajánlásának eredménye. Még néhány szám: az eltelt tíz esztendő alatt a szövetkezet létszáma is gyarapodott: főállásban 127 helyett ma 240-en. be­dolgozóként pedig 65 helyett 400-an dolgoznak a Kun- szövben. (Megjegyzendő: je­lenleg 75-en tartózkodnak gyesen.. .). Az eredmények önmaguk­ban ,is bizonyítják: az évek összekovácsolták az embere­ket. S a töretlen fejlődés — az említetteken kívül — nemcsak annak köszönhető, hogy a Kunszövben bíztak a jövőben, példásan terveztek és dolgoztak, s ha kellett 8 óra helyett 12-t- teljesítet­tek. .. ’75-től következetesen érvényesítették a „kevesebb részesedés, több bér” elvét — így manapság 7—10 ezer forinttal többet (fejenként átlagosan évi 53 és fél ezret) keresnek, mint más hasonló üzemekben. A bedolgozók nem „albérlők” Az sem mellékes, hogy itt a bedolgozók nem „albér­lők”. Amikor a ’70-es évek­ben sorvadni kezdett a „leg­olcsóbb munkaerő” hálózata, a Kunszövben még nagyobb figyelmet fordítottak a be­dolgozókra. Ez a számítá­suk is bevált Üjabban kedvező rendele­tek születtek a rendkívül gazdaságos bedolgozói rend­szer föllendítésére, ezzel él­ve a Kunszöv az eddigieknél még jobb körülményeket, nagyobb munkakedvet te • remtett négy megye (Szol­nok, Hajdú-Bihar, Heves, Bács-Kiskun) mintegy öt­ven településén működő be­dolgozói számára. Ök is megkeresnek ha­vonta 3—4 ezret, emellett a Kunszöv sajátos módon bri­gádokba tömörítette, mi több a szocialista munkaver­senybe is bevonta őket. Rendszeresen értékelve munkájukat, különböző cí­meket (Kiváló bedolgozó, Kiváló bedolgozó brigád és község) alapított számukra. Íme, ismét egy olyan ötlet, módszer, amelyet a kívülál­lók eleinte kétkedve fogad­tak, de az eredmények me­gint a szövetkezetét igazol­ták. Sz. Tamás Tibor Ma összeül az országgyűlés II jövő évi költségvetésről tárgyal a parlament Élénkülő termelés és nemzeti jövedelemnövekedés az előirányzatokban Az országgyűlés mára összehívott plénumán — a téli ülésszakon — a képviselők megvitatják a Magyar Népköztársaság 1985. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot. A napirendre kerülő tör­vényjavaslatot az ülésszak előkészítése során úgy véle­ményezték a parlamenti szakbizottságok és a megyei képviselőcsoportok, hogy a jövő évi költségvetés terve­zetében szereplő előirányza­tok — az éves népgazdasági tervvel összhangban — meg­felelően tükrözik és segítik megvalósítani gazdaságpoli­tikánk fő céljait, a népgaz­dasági egyensúly javítását, a hatékonyság és a takarékos­ság követelményeit, összesen tíz bizottsági ülésen mintegy félszáz képviselő fejtette ki gondolatait a törvényterve­zetről. A közös véleményt végül úgy összegezték a terv- és költségvetési bizottságban, hogy javasolják a törvényho­zó testületnek: a beterjesz­tett formában fogadja el a költségvetést. Mire épülnek az előirány­zatok? — tették fel többen is a kérdést a bizottságokban. A válasz; mindenekelőtt ar­ra, hogy a termelés és a nemzeti jövedelem bővülése az előző évekhez viszonyítva élénkül. A nemzeti jövede­lem — miként a pénzügymi­niszter a képviselőknek el­mondta a terv szerint — 2,3—2,8 százalékkal növek­szik. A termelés bővülését meghaladóan .fokozódik a ki- vitel. Döntő fontosságú Lrzwo- telmény, hogy a termelés ha­tékonyságának növelését a ráfordítások csökkentése, a munka termelékenységének az eddiginél gyorsabb növe­kedése, a termelés javuló fajlagos anyag- és energia­felhasználása alapozza meg. A gazdasági növekedés üte­mével és a külgazdasági egyensúly javulásával össz­hangban az az elképzelés, hogy a nemzeti jövedelem belföldi felhasználása — ha kismértékben is, de — növe­kedjék: 1—1,5 százalékkal. Várhatóan javulnak a lakos­ság életkörülményei. Bizto­sítható a szocialista szektor beruházásainak 1984. évi színvonala, de új beruházá­sok kezdésére. csak korláto­zott számban és elsősorban a következő ötéves tervidő­szakban erőteljesebben fej­lesztendő területeken kerül­het sor. A magasabb hatékonysági követelmények érvényesüié- sét előmozdítja a gazdaság­irányítási rendszer átfogó továbbfejlesztése, amelynek során a szabályozókban és a vállalatvezetés rendszerében lényeges változtatásokat ve­zetnek be, a megfelelő prog­ramok kidolgozása és végre­hajtása segíti a kiemelt gaz­dasági célok megvalósítását. A bizottsági tanácskozáso­kon a képviselők olyan ész­revételeket, javaslatokat la tettek, amelyekkel nemcsak a következő naptári évben érvényesítendő követelmé­nyeket fogalmaztak meg. így például szorgalmazták, hogy erősödjék az építőipari szer­vezetek vállalkozói készsége. Folytatni kell az olyan gaz­dasági környezet megterem- lésZt amolv .s«öít.i a vállala­tok! közötti verseny fo­kozódását és meggátolja az építési árak túlzott növeke­dését. A kivitelezői megbízá­soknál legyen nagyobb sze­repe a versenytárgyalások­nak. Nemcsak egyetértés, hanem több kezdeményezés is van a tekintetben, hogy javítani kell a lakosság zöld­ség- és gyümölcsellátását. Ugyancsak! reális igény, hogy legyen jobb a távközlés, a távbeszélő hálózat jövőre le­galább további 25 ezer lakás- állomás bekapcsolódásával bővüljön. A jövő évi népgazdasági tervben és a költségvetésben is fontos helyre kerül a la­kásépítés, amelyet — az elő­irányzatok szerint — az 1984. évihez képest növelni kell, ' mégpedig úgy, hogy az álla­mi lakásépítés ne csökken­jen, s ezen belül emelkedjék a szociális igények kielégíté­sére felhasználható bérlaká­sok aránya. Az átlagos reál­bérek szinten tartása — mi­ként a bizottsági üléseken szóba került — oly módon történhet, hogy a keresetek a hatékonyan működő gaz­dálkodószervezeteknél az át­lagosnál gyorsabban, a ke­véssé hatékonyaknál viszont lassan növekedjenek, A fo­gyasztói árszínvonal a ter­vek szerint jövőre 7 száza­lékkal emelkedhet. Mindent egybevetve, a T. Háznak olyan költségvetésről kell döntenie, amely lehetővé teszi, hogy az utóbbi évek visszafogottabb fejlődésének periódusából élénlkebb idő­szakra válthassunk majd át, ha további, következetes munkával megteremtjük ennek feltételeit. Csomagolva többet ér 0 pályázat díjkiosztása A csomagolva többet ér el­nevezésű országos pályázat díjait tegnap osztották ki Budapesten a KISZ Kb szók- házábani. Az Ipari, a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi, a Belkereskedelmi, a Külke­reskedelmi Minisztérium és a KISZ KB által kiírt csoma­golástechnikai pályázaton 35 éven aluli fiatal szakem­berek, tervezők, s az általuk vezetett kollektívák vehettek részt. A pályázaton lehetősé­get teremtettek a csomago­lási különféle területein új ötletek kidolgozására, vagy külföldi megoldások hazai viszonyokra való gazdaságos adaptálására. A beküldött 61 alkotásból három egyéni és hat kollek­tív munkát díjaztak. Műanyag termékek a melléküzemágból Az idén januárban hozta létre műanyagüzemét a fegy- verneki Vörös Csillag Tsz. A régi magtárból kialakított műhelyekben polietilén húzógépet, vágó és hegesztő beren­dezéseket, fröccsöntő és présgépeket állítottak munkába. Az első évben a termelési tervüket harmincmillió forintban állapították meg — most már úgy tűnik, reálisan. Az új üzem az év végéig teljesíteni tudja a célkitűzését. Szabászat. A polietilén fóliából különböző zacskók, csoma­golóanyagok lesznek Fröccsöntött termékeiket két gépen állítják elő Kiváló Termelőmunkás cím a legjobbaknak Új versenyforma a kendergyári üzemekben A Kenderfonó és. Szövőipa­ri Vállalat gyáraiban új, egyéni versenyformát hono­sítottak meg a felszabadulá­si és kongresszusi munkaver­seny keretében. A feltételek szerint ebben a versenyben a teljesítménybérben dolgozó fizikai munkások vehetnek részt. A Kiváló Termelő - munkás címet az kaphatja meg, aki első osztályú árut állít elő, igazolatlanul nem marad el a munkahelyétől, fegyelmileg nem vonják fe­lelősségre és mindenkori nor­máját mennyiségben is két százalékkal túlteljesíti. A versenyt havonta értékelik. Aki a kollektívák által jóvá­hagyott versenyfeltételeket minden szempontból teljesí­ti, havonta 400 forint jutal­mat kap, gépére pedig el­helyezik a Kiváló Szövő, a Kiváló Fonó, a Kiváló Gép­kezelő feliratú táblákat. Aki egy év alatt legalább hét alkalommal teljesíti a szigo­rú feltételeket, elnyeri a Vál­lalat Kiváló Termelőmunká­sa oklevelet és az azzal járó 1500 forint jutalmat. Az éves verseny a jövő év szeptem­berével zárul. A dolgozók közül október­ben százharmincnyolcan, no­vemberben csaknem százki- lencvenen lettek kiváló ter­melőmunkások és kaptak pénzjutalmat. Az egyre szélesebb körű munkaversenyforma is hoz­zájárult, hogy a vállalat gyá­raiban az idén hat-hét szá­zalékkal nőtt a termelékeny­ség, előreláthatólag a tava­lyinál 18 százalékkal több árut értékesítenek dollárért, a szocialista országokba irá­nyuló exportjukat maradék­talanul, a szállítmányok többségét határidő előtt cél­ba juttatva teljesítették, és nem maradtak adósak a ha­zai piacon sem. Nagyüzem és ügyelet a vágóhídon Ünnepekre készül az ÁHV Az állatforgalmi és húsipa­ri vállalatok a több éves ta­pasztalataik alapján készül­nek a lakosság hús-, és hús- készítményekkel való ellátá­sára. Az elmúlt esztendőben is számos áruféleségből vá­logathattak a vásárlók a téli ünnepeken, valamint az azt megelőző napokban. Az ága­zat munkáját ezért a minisz­teri dicséret is fémjelzi. A Szolnok megyei ÁHV — kereskedelmi partnereivel — egyeztetve — közvetlenül az ünnepek előtt a szokottnál több sertést és szarvasmarhát vág le. Ebben az időben a vá­góhídon és a raktárakban is tartanak ügyeletet, amely a bőséges ellátást biztosítja. Az idén mintegy 200 mázsa füstölt csülökből készülhet karácsonyi kocsonya. Ilyen­kor télen a disznóvágások idején jóval kevesebb húské­szítményt vásárolnak az üz­letekből, azonban az ÁHV mintegy húsz-hu­szonöt százalékkal több húst értékesít mint az év többi hónapjaiban. A szilveszterre való készülődéskor valame­lyest nehezebb lesz a vállalat dolga, ugyanis a 300 mázsa virsli elkészítésére csupán két munkanap áll rendelke­zésre. Ezért már karácsony másnapján nekilátnak a deb­receni és a hot-dog gyártás­hoz. A többi ÁHV-termékből is lesz bőségesen az idei ünne­peken, hiszen a vállalatnál naponta 30—35 különféle terméket készítenek.

Next

/
Thumbnails
Contents