Szolnok Megyei Néplap, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-16 / 295. szám

1984. DECEMBER 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Jubileum Tisza földváron II dalárdától a Fesztivál-díjig A tiszaföldvári tanács és szövetkezetek férfikórusa az elmúlt hetekben íjubileumi hangver.9ennyell '• ünnepelte megalakulásának 60. évfor­dulóját. Az 1924-ben iparos dalkörként alakult kórus az elmúlt évtizedekben rangos helyet vívott ki magának nemcsak Tiszaföldvár, de a megye művészeti, zenei éle­tében is. A jubileum alkal­mat ad a visszatekintésre, az összegzésre is. Erre kér­tük a kórus karnagyát, Jor­dán Antalt, aki 1964 óta ve­zeti a tiszaföldvári férfikart. — Az egykori iparos dal­kör, Petrányi Elemér szol­noki karnagy vezetésével igen jelentős eredményeket ért el — mondja. A hábo­rús évek sajnos a kórus munkájában is törést okoz­tak azonban, a felszabadu­lást követően már ismét hallhattunk róla. Hosszú Meg vegyeskarként dolgo­zott. Amikor aztán a ’70 -es évpk elején egyre nagyobb igény mutatkozott az iránt, hogy jelentős társadalmi és családi eseményeiket úgy­nevezett polgári szertartá­sokkal tegyék emlékezetes­sé az emberek a kórus is­mét férfikarrá alakult. Ele­inte csak Tiszaföldváron és Martfűn vett részt ezeken az eseményeken — sajnos legtöbbször és ez azóta is így van — a legszomorúbb családi eseményekre, teme­tésekre hívták, hívják a kórust. Ma már a környék 30 településén teszünk ele­get az igényeknek. — A tiszaföldvári férfi­karnak ez csupán az egyik, noha igen meghatározó arca. E heti ajánlatunk érde­kesnek ígérkező műsorait a Kossuth rádió sugározza. Hétfőn 12.45-ös kezdettel hallhatjuk az Utak, ösvé­nyek ... (Agrárépítők az arab világban) című riport­műsort. Az Agrobernek szá­mos sikeres építménye áll az arab világban. Ebben a műsorban arról lesz szó, hogyan lehet építési fővál­lalkozóként fellépni egy igé­nyes beruházási piacon. Mit tud az ipar és mit tud a háttéripar? És az sem mel­lékes, hogy a magyar ag­rárépítők. számos hazai ter­méket tudnak exportálni egy-egy csibekeltető építése­kor. olyat, amely egyébként nem kerülne ki, mint önálló exporttermék. Kedden 21.30-kor Eke Ká­roly arról számol be. hogy az egészségügyi világszerve­zet genfi központjában nem­rég zajlott le a rádiós új­ságíróknak az a tanácskozá­sa, amely a szív- és érrend­szeri betegségek megelőzé­sével foglalkozott. A világ- szervezet feltárta már azo­kat az indító tényezőket — amelyek együttes jelentke­zése — csaknem biztos szív- infarktust eredményez. A riportban azokról a kutatási eredményekről hallhatunk, amelyek segítséget nyújta­nak a legszélesebb tömegek­nek e betegségek megelőzé­sében. Megjelent könyv alakban a Kossuth Kiadó gondozásá­ban annak a tudományos ülésszaknak az anyaga, ame­lyet hazánk felszabadulása 40. évfordulójának, tisztele­tére a Magyar Tudományos Akadémia Történettudomá­nyi Intézete, az MSZMP KB Párttörténeti Intézete és a Hadtörténeti Intézet rende­zett ez év július 14-én. A négy évtizeddel ezelőtt lezajlott események egykori résztvevői, szemtanúk és ei­Hatvanóves a férfikar — Természetesen bekap­csolódunk Tiszaföldvár köz- művelődési, zenei életébe is. Talán nem hangzik dicsek­vésnek az sem, ha azt mon­dom, mára sikerült rangos helyet kivívnunk magunk­nak a megye kórusmozgal­mában, de sikerrel szerepe­lünk országos fesztiválokon és volt alkalmunk már arra is, hogy külföldre vigyük el a magyar kórusmuzsika hír­nevét. — Eredményes, színvona­las munkájukra bizonyság, Fesztivál-díjas minősítésük és az is, hogy a közelmúlt­ban a megyei tanács Művé­szeti díjával tüntették ki a kórust. — Ezeket az eredményeket aligha érhettük volna el tá­mogatóink nélkül. A tisza­földvári tanács, a termelő- szövetkezet, az áfész, a Ve­gyesipari Szövetkezet és a Tisza Cipőgyár minden fel­tételt biztosít a zavartalan munkához. Igazán nem pa­naszkodhatunk, hisz ben­nük nagyon jó „mecénások­ra” leltünk. Talán ez is bi­zonyítja, hogy Földvár ma­gáénak érzi nagymultú kó­rusát. Ennek „fejében” igyekszünk színvonalasan, eredményesen dolgozni. A kórus tagjai elsősorban szö­vetkezeti tagok, oipőgyárl dolgozók, tehát nem rendel­keznek magas zenei előkép­Csütörtökön 8.20-kor Köz­napi ügyeink címmel Szath- mári Gábor jegyzete azokra az aggodalmas kérdésekre keresi a választ, miszerint változatlanul időszerű-e a háromszor nyolc jelszava, nem adta-e fel a szakszer­vezeti mozgalom ezt a haj­dan sokat hangoztatott kö­vetelést? Tudniillik a három nyolcas — a 8 órás munka­idő és a kétszer 8 órás pi­henőidő — a szakszervezetek fő követelése volt valami­kor. Mostanában azonban a másodállások, mellékfog­lalkozások és az egyéb ke­resetkiegészítő foglalatossá­gok terjedésével sokan kér­dezik: „mennyi ma a há­romszor nyolc?” Ugyanaznap 13.40-kor a szolnoki stúdió műsorát su­gározza a Kossuth adó. Cseh Éva riportot készített Az év lakóháza — de mi az ára? címmel. A sajtóból is érte­sülhettünk arról, hogy az év lakóháza pályázat Bács- Kiskun megyei első helye­zettje Kecskeméten a Mária utca 3. számú ház, az orszá­gos rangsorban pedig mi­niszteri dicséretben részesí­tették a Széchenyi tér 20. számú lakóépületet. Am ezek igen sokba kerültek. Akinek nincs pénze, miből építsen ilyen szép házat? A műsor a két kecskeméti épü­letről, tervezőiről és lakóiról szól. lenállók, történészek, írók, egyházi személyiségek val­lottak a tanácskozáson az 194V év Magyarországáról. Különböző szemléletű elő­adások, hozzászólások hang­zottak el. Árnyalt képet raj­zoltak a korabeli társa'dal- mi, történelmi, ideológiai valóságról, kritikus és ön­kritikus hangvétellel. A kötetben az előadások és felszólalások elhangzá­suk sorrendjében, módosítá­sok nélkül jelentek meg. zefttséggeb .viszont nagyon szeretnek énekelni. Sok-sok gyakorlás, próba előzi meg a sikereket. — Milyen művek szere­pelnek repertoárjukban? — A kórus tagjai szeretik Kodály Zoltán, Bárdos La­jos műveit, de a romantikus, preklasszikus kórusműveket is szívesen énekelik. Szerencsére nincs gond a kórus szakmai vezetésével sem. Jordán Antal éppen két évtizede áll a férfikar élén, a kórus sikereiben nem kis része van hozzáértő, odaadó munkájának. A ze­ne, a kórusmuzsika szerete- te azonban úgy tűnik „csa­ládi vonós” Jordánéknál. A pedagógus-feleség szintén bekapcsolódott a kórus mun­kájába, vezetésébe, de Mol- nárné Váczi Márta, a tisza­földvári gimnázium tanára, karvezető ugyancsak joggal osztozhat a férfikar sikerei­ben. <3, hogy a továbbiakban milyen tervei vannak a hat­van esztendős kórusnak? Mindenekelőtt társadalmi és művészeti feladataiknak sze­retnének továbbra is a tő­lük megszokott jó színvona­lon eleget tenni. Fellépések- ret ífsztiválokra készülőéi­nek Folytatódnak tehát a hétköznapok, sok próbával, munkával, gyakorlással. Ta­lán azért nem kis ünnepi esemény lesz a kórus életé­ben a jövő évi finnországi vendégszereplés. A tisza- földváriak,. a tavaly náluk járt finn kórus fellépéseit viszonozzák ezzel az úttal. T. E. „Megvédtek” dolgozataikat Tehetséges diákok megyei találkozója Tegnap megyei találkozóra hívták azokat az általános iskolásokat, akik legered­ményesebben szerepeltek — a tudományos-technikai út­törőszemle helyébe lépett — tehetségkutató egyéni pályá­zaton. Az országos pályázat­ra — amely a tehetségek felkutatását, a hatékonyabb tehetséggondozást szolgálja — megyénk csaknem kétezer tanulója küldte el dolgoza­tát. A felsőtagozatos diákok a társadalom- és természet­kutatás, a magyar, orosz és nemzetiségi nyelv, az esz­perantó, a matematika, a technika és a mezőgazda­ság témakörében pályázhat­tak. A Megyei Pedagógiai Intézethez beérkezett dolgo­zatokat szakemberekből álló zsűri bírálta el. A legjobb „kis technikusokat” csütör­tökön, Szolnokon a MÁV Járműjavító üzemében, a „mezőgazdászokat” pedig a rákóczifalvi Rákóczi Tsz szajoli kerületében fogadták. A tegnapi találkozón, a szolnoki Beloiannisz úti Ál­talános Iskolában a társa­dalom- és természetkutatók a magyar, orosz, és eszpe­rantó nyelvből pályázó diá­kok vettek részt. A tanulók­ra itt nem kisebb feladat várt, mint az, hogy „meg­védjék” dolgozataikat, A szakemberekből álló bizott­ság a legjobb százhúsz pá­lyázó közül — ennyien kap­tak meghívást a megyei ta­lálkozóra —i választotta ki a legtehetségesebbeket, akik megkapták a második for­duló kérdéseit. A felada­tokat — hasonlóképpen az első fordulóhoz — otthon kell megoldaniuk a gyere­keknek. A legjobbak orszá­gos szaktáborokban gyara­píthatják majd tudásukat. A találkozón résztvevő diákok érdeklődésüknek megfelelően tegnap külön­böző programokon vehettek részt. Ellátogattak a levél­tárba, a megyei könyvtarba és a meteorológiai állomásra is. Rádiófigyelő Mennyi ma a háromszor nyolc? Könyv alakban a tudományos ülásszak anyaga Magyarország 13ZjJL|.-ben Hz egyszerűség dicsérete Ha a mai folyóiratokat olvasom, eléggé régi törté­netek jutnak eszembe az irodalom életéből. Az egyik már a 17. században Módi­éra Az embergyűlölő című darabjában szerepelt, midőn a főhős. Alceste, egy egy­szerű francia népdalt állít szentbe a bonyolult udvari költészettel. Ehhez kapcso­lódik a II. világháború után készült Szerelmek városa című film — egyébként Marcel Carné legjobb film­je — egyik jelenete. A hős rendkívül hosszan udvarol szíve hölgyének, aki megun­ja a hosszú széptevést, és bezárkózik hősünk barátjá­val, s amikor elhúzza a függönyt, ennyit mond: a szerelem egyszerű. Az egyik emlék irodalmi, a másik filmművészeti, de mindkettő azt fejezi ki, hogy mennyire káros a problé­mák és az egyszerűen elin­tézhető ügyek, valamint a kifejezések agyonbonyolítá- sa. Az agyonbonyolítás min­dig egy-egy olyan társada­lomra vagy irodalomra, mű­vészetre vagy kultúrkörre emlékeztet, amely már túl­szabályozza önmagát; a ren- deletek, a kifejezések a megfogalmazások érvényü­ket vesztik, mert elöreged­tek, s nagyon óvatosan kell mindent megfogalmazni, mert minden félreértésre ad alkalmat, s a félreértések­ből igen bonyolult szituáci­ók keletkezhetnek. Ha ma például valaki be­adná egy szerkesztőségbe a következő sorokat: „Őszbe csavarodott a természet fe­je, Dérré vált a harmat, hull a fák levele” — valószínű­leg azonnal visszakapná, pe­dig ezek Arany János-i so­rok, mégpedig a Toldi esté­jének nyitósorai. De egysze­rűek. Nem úgy. ahogy Sza­bolcsba Mihály volt egysze­rű, hanem úgy, mint min­den igazi művészet, minden igazi költészet, és minden olyan társadalom vagy olyan társadalmi réteg, mely nyíltszívű, őszinte és köz­vetlen. De elfelejtettük a közvetlenséget. S ez lenne az oka annak, ha ma már visz- szaadnák az előbb idézett szöveget. S azt hiszem, hogy emögött az irodalmi jelen­ség mögött társadalmi je­lenséget kell látnunk, amely egyfelől érthető. Mélyen ösz- szefügg ugyanis azzal, hogy társadalmunk hosszú ideje konszolidált, és minden kon­szolidációban egyre bonyo­lultabbá, finomabbakká, ci­zelláltabbá válnak az élet szabályai. Továbbá társadal­munk egyre több lehetősé­get nyújt, és a több lehető­ség mindig új kérdéseket, komplikáltabb viszonyokat termel ki magából. Mindez igaz, ennek a ténynek tudatosítása azon­ban egyáltalán nem felesle­ges. Sőt csak akkor, ha tu­datosítjuk, hogy a társadal­mi folyamatok a konszoli­dáció periódusában szükség­képpen bonyolultabbak, köz­vetettebbek. mint a nagy változások idején, akkor le­het igazán felvenni a küz­delmet az egyszerűség, az őszinteség és a közvetlenség érdekében. Persze nevetsé­ges volna, ha valaki magu­kat a konszolidált viszonyo­kat támadná, mert a kon- szolidáltság szükségszerű fejlődési eredmény, melyet egyetlen társadalom sem ad fel. Azonban a nyugalomból, az agyonszabályozottság, a túl minuciózus és túl pre­cíznek látszó bürokrácia nem szükségképpen követ­kezik. Hadd említsem meg pél­dául, hogy még a fiatalok iskolai dolgozataiban és írá­saiban is sokszor találkozunk a túlbonyolítottsággal. Ott is. ahol nemcsak szükségte­len. hanem egyszerűen aka­dályozza a gondolat kifejté­sét. Tehát társadalmi beteg­ségről van szó, mélyből ki kell gyógyulnunk, visszatér­ve nem a leegyszerűsítéshez; hanem ahhoz, hogy a sza­vaknak elsődleges értelme is van. Milyen jelenségeket sorol­hatnék még fel a fentiek alátámasztására? Senkit sem akarok kanonizálni, de még­iscsak furcsa, hogy igen sok írás születik napjainkban, mély számos marxista szer­zőt idéz, olyanokat, akik — helyesen vagy helytelenül — Marx, Engels és Lenin írá­saiból indultak ki. Értelmet­len volna előírni azt, hogy ki kit idézhet és kit nem. Különben is az úgynevezett citatológia, vagyis az idéz- getések korszaka már el­múlt. Az viszont mégiscsak furcsa, hogy sokszor közis­mert marxj igazságokat más szerzők, Lukács. Alt­husser vagy Gramsci, tehát modernebb alkotók átírásai alapján ismeri meg a mai fiatalság. Az egészről eszem­be jut az, midőn egy német tudós nem Goethétől idézte Goethe híres mondatát, mely szerint: „Szeretlek, s ha szeretlek, mi közöd hozzá”, hanem mint André Gide fordulatát szerepeltette, aki pusztán Goethét idézte. Mi is hasonlóképpen vagyunk. Az idézetek idézeteinek az idézetét kezdjük megterem­teni, és nem fordulunk visz- sza a meglehetősen evidens forrásokhoz. Persze többről van szó mint irodalmi vagy tudomá­nyos kérdésről. Ha csak az irodalmi módszerek forogná­nak kockán, szükségtelen volna ezeket a sorokat leír­ni. De az az igazság, hogy saját életünket néha tele­rakjuk olyan kérdésfelveté­sekkel, olyan ellentmondá­sokkal, melyeken már nem látszanak át azok a legfon­tosabb összeütközések, me­lyeket a magyar társadalom átél. Nemcsak lánckereske­delem létezik, hanem lánc­gondolkodás is. Nemcsak a termelőtől a fogyasztóig ve­zető út hosszabbodik meg, hanem a valóságos konflik­tusoktól a megfogalmazottá kig is egyre hosszabb lesz, s így aligha tudjuk megol­dani az igazi nehézségeket. Pedig megvan a visszaút az egyszerűséghez. Azoknak van igazuk, akik nem azt követelik meg. hogy pusz­tán néhány tiszteletkor le­írása után, néhány szemé­lyes aggály feltárásával és bizonyos önmagunkba vetett kételkedéssel mondjuk ki, hogy mi fáj, hanem azt ké­rik: közvetlenül és igaz mó­don áruljuk el, hogy sajog­nak a sebek. Hermann István Házi vetélkedő a tanácsnál A túrkevei Városi Tanács dolgozói hazánk felszabadu­lásának 40. évfordulója tisz­teletére, a megyei tanács és a közalkalmazottak megyei bizottsága szervezésében meghirdetett megyei döntő­re készülve, házi vetélkedőn adtak számot felkészültsé­gükről. A versenyen négy csapat indult, és a kérdé­sek a választói, valamint a tanácstörvényhez, illetve a felszabadulás eseményeihez kapcsolódtak. A győztes trió — Gál Sándor, Bencze Ist­vánná és Csornné Bozóki Edit — tagjai képviselik Túrkeve színeit a jövő év elején megrendezendő me­gyei döntőben. A csillagos égbolt titkai Holnap este hat órakor a TIT szolnoki Jubileumi téri csillagvizsgálójában a Nap­rendszer című hangosított diasorozat előadással egybe­kötött vetítése várja a kí­váncsiskodókat. Derült idő esetén távcsöves bemutatóra is sor kerül. Angolul és németül (tanulnak a zagyvarék asi Béke Termelőszövetkezet tagjai. Mivel a baromfifeldolgozó üzemük imunkája miatt sok külföldi partnerrel állnak kapcsolat­ban, most a nyelvtanulással teszik közvetlenebbé az .érintkezést. Egy angol és két német tanfolyamon a gazdaságnak mintegy nyolcvan dolgozója tanul. Képünkön Fe­hérvári Erzsébet tanárnő angol órát tart a szövetkezetben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents