Szolnok Megyei Néplap, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-15 / 294. szám

1984. DECEMBER 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 2 Határozat Dél-üfrika ellen ( Kommen-1 tárunk I PSOE­dilemmák Nincs könnyű helyzetben a Spanyol Szocialista Munkásr- párt, amely most tartja 30. kongresszusát, Több megfi­gyelő a PSOE válságáról ír, mondván; amikor Spanyolor­szág 1982 májusában csatla­kozott a NATO-hoz, a szo­cialisták ellenzéki pozíció­ból hevesen ellenezték ezt a lépésit. Csakhogj időközben kormánypárttá léplek elő. A mostani kongresiszuy elé tárt határozattervezet így már abból indult ki, hogy Euró­pa biztonsága közvetlenül érinti Hispániát, s a jelenle­gi körülmények közepette Madrid érdekei azt követelik, hogy tagja maradjon a NA- TO-nak, csupán a katonai szervezetbe ne integrálódjék. Ügy tűnik, a küldöttek több­sége támogatja González kor­mányfő irányvonalát. Ugyan­akkor a párt balszárnya — amely a slpanyol közvéle­mény haladó elemeinek a vé­leményét is tükrözi — elveti a NATO-tagságot. Egy fel­mérés szerint a spanyolok hatvan százaléka mögöttük áll. Nemcsak külpolitikát, ha­nem gazdasági kérdésekben is megoszlik a szocialisták álláspontja. Annál is inkább, mert a munkanélkülis íg re­kordmagasságba szökött: no­ha a PSOE 1982-es nagysza­bású választási győzelme előtt ígéretet tett négy év alatt 800 ezer új munkahely létesítésére, valójában két év alatt az állást keresők. száma 2,2 millióról 2,5 mil­lióra emelkedett. A kor­mányzat szigorú pénzügyi1 politikáját saját táborában is sokan élesen bírálják. Ni­colas Rolando, az Általános! Munkásszövetség főtitkára a kongresszuson hibáztatta a kabinet által diktált ipari korszerűsítési ütemet, amely véleménye szerint „eszeve­szett gyorsasága” miatt sem a munkásosztály, sem az or­szág érdekeit nem szolgálja. Mindez természetesen érin­ti az orslzág csatlakozását is a Közös piachoz. Boyer pénz­ügyminiszter azzal indokolja a takarékossági intézkedése­ket, hogy azok elengedhetet­len feltételei a belépésnek, általuk ugyanis növekedhet a spanyol gazdaság verseny- képessége. S az valóban ered­mény, hogy csökken az inf­láció, s nőtt az ország valu­tatartaléka. Akik azonban a PSOE tu­dati válságáról beszélnek, aligha tévednek. González di­namikus! politikája kétségkí­vül sok fontos kérdésben si­keresnek bizonyult, ugyan - akkor a párt fokozatosan el­távolodott eredeti irányvona­lától. Ez tükröződik a kong­resszusa vitákban, s erről folytatódik bizonyára az eszmecsere a spanyol köz­véleményben a tanácskozás után is, tekintettel a közös! piaci csatlakozás közeledtére, s az 1986 februárjában ese­dékes népszavazásra, amely a NATO-tagságról hivatott dönteni. Gyapay Dénes Howe balkáni körútja Londonban tegnap hivata­losan bejelentették, hogy Sir /Geoffrey Howe külügymii; niszter februárban Romá­niába, Bulgáriába, majd Tö­rökországba látogat. A balkáni körút állomá­sai közül Szófia a legérde­kesebb, minthogy a brit- bolgár kapcsolatok történe­tében brdtl külügyminiszter, még soha nem járt a bolgár fővárosbah. Bukarestben négy évvel ezelőtt Lord Car­rington, a brit diplomácia ekkori vezetője járt. (Folytatás az 1. oldalról.) Szakszervezeti szabadságot, érvénytelenítse a megkülön­böztető törvényeket. A közgyűlés tegnapi ülé­sén 106 szavazattal 10 elle­nében, 21 tartózkodás .mel­lett olyan határozatot is el­fogadott, amely megfigyelői státust biztosít az Afrikai Egységszervezet, illetve az Arab Liga által elismert Perez de Cuellar ENSZ- főtitkár csütörtökön ,a cip­rusi kérdésről szóló beszá­molót terjesztett a Bizton­sági Tanács elé. Ebben szá­mot adott a szigetország gö­rög és török közösségének vezetőivel folytatott tanács­kozásáról és megelégedéssel nyugtázta, hogy a megbeszé­lések eredményeként megál- lapodás született a két cip­rusi fél magas szintű talál­kozójának megtartásáról. Minit az ENSZ székhelyén csütörtökön hivatalosan be­jelentették, Szpiros Kipri- anu, a ciprusi köztársaság elnöke és Rauf Denktas, a török közösség vezetője ja­nuár 17-én New Yorkban, a világszervezet székházában ül össze. A NATO tegnap véget ért decjemberi tanácsülésén a Résztvevők reményüke/t fe­jezték ki, hogy Shultz ame­rikai és Gromiko szovjet külügyminisziter január ele­jére kitűzött genfi találkozó­ján megállapodás születhet új és átfogó fe gy vérkor láto- zási tárgyalások megkezdé­séről. A kiadott közijeményből kitetszik, hogy a tagállamok tovább korszerűsítik fegy­verzetüket, s — mint fej­tegetik — „megfelelő” vé­dőerőt tartanak fenn. . Ugyanakkor ismét kifejtet­ték, hogy fegyverkorlátozá- 'si me^áillíapodiásokra, építő ! jellegű párbeszédre törek­szenek. A közleményből ez A Franciaország—Szovjet­unió Társaság kollokviumot rendezett Párizsban a két ország közötti diplomáciai ■kapcsolatok felvételének 60. évfordulója alkalmából. A kollokviumon Julij Vo- roncov, a Szovjetunió párizsi nagykövete emlékeztetett Mitterrand elnök júniusi moszkvai látogatására s ar­ra, hogy akkor mindkét rész­ről egyetértettek a francia— szovjet kapcsolatok sokolda­lú fejlesztésének szükséges­ségében. A nagykövet hang­súlyozta: most mindent meg kell tenni, hogy e törekvés valóra váljon, s, hogy teljes mértékben kiaknázzák szov­nemzeti felszabadító moz­galmaknak. A döntés lehetővé teszi, hogy a Nyugat-Szahara füg­getlenségéért küzdő Poli- sario Front megfigyelőt küldjön az ENSZ-be. A vi­lágszervezetben eddig a Pa­lesztinái Felszabadítási Szer­vezet, a SWAPO, valamint a Dél-Afrikában tevékeny­kedő két felszabadító moz­galom rendelkezett megfi­gyelői státussal. A főititkár reményét fe­jezte ki, hogy a magas szin­tű tanácskozáson, amely for­dulópontot jelent a ciprusi kérdésben, a két fél áttörést ér el a válság megoldásá­ban. Pérez de Cuellar megál­lapította, bogy a rendezési lerőfeszítések folytatásához (szükséges feltételek megte­remtése és a rend fenntartá­sa végetit továbbra is szük­séges az ENSZ-erők ciprusi állomásoztatása. Ezzel ösz- szefüggésben kérte a Bizton­sági Tanácsot, hogy további hat hónappal hosszabbítsa meg az ENSZ fegyveres erő­inek december 15-én lejáró ciprusi megbízatását. alkalommal sem hiányzott a Szovjetunió elleni vádas­kodás az I— úgymond — „ál­landó fegyverkezése” miatt. Arra hívták feli a Szovjet­uniót és szövetségeseit, hogy „hozzájuk, hasonló” készsé­get (tanúsítsanak az },igaßli fenyhülés” érdjeikében. Nyo­matékkai közölték, hogy a nyugat-európai irakétla tele­pítést az eddigi terveknek megfelelően folytam kell a létrejöttéig, noha ezelőtt ki­jelentették, hogy az atom- (fegyverlek számát .„jelenté­keny módon csökkenteni kellene az Egyesült Államok és a Szovjetunió között foly­tatandó tárgyalások ered­jet—francia együttműködés­ben rejlő gazdag lehetősége­ket. A nagykövet arra is rá­mutatott, hogy néhány té­nyező rkadályozza az együtt­működés kívánatos fejlesz­tését. Ilyen hátráltató ténye­zők a Franciaországban foly­tatott szovjetellenes kampá­nyok s az a tény is, hogy a ikét kormány álláspontjai egyes nemzetközi kérdések­ben távol állnak egymástól. Ehhez járul gazdasági téren a francia üzleti körök passzi­vitása. Ezeket a nehézsége­ket azonban le lehet küzde­ni. II ciprusi kérdés beszámolója a BT előtt Befejeződött a NATO tanácsülése Lord Carrington főtitkár (balra) és Genscher nyugatnál külügyminiszter a kétnapos tanácskozás elnökségében ményeképpen”. A diplomáciai kapcsolatok 60. évfordulóján Francia—szovjet kollokvium A szovjet küldöttségvezető értékelése Van lehetőség a konkrét tárgyalásra Stockholmban Meghalt ümerígo Tot Hosszú betegség után het­venöt éves korában csütör­tök éjjel a római Gemelli klinikán elhunyt Amerigo Tot magyar származású szobrászművész, aki évtize­deken keresztül Olaszor­szágban élt. A művész mind a magyar, mind az olasz kö­zönség számára ismert sze­mélyiség volt. Tótnak szá­mos alkotása díszíti az olasz köztereket és középületeket, és hazánkban is avattak fel keze által létrehozott alko­tásokat. Amerigo Tot halálával érzékeny veszteség érte a magyar és a nemzetközi művészetet. Brit bányászsztrájk Kincs megegyezés A tíz hónapja tartó brit bányászsztrájik rendezésére tett legfrissebb erőfeszítés is hamvába holt. Tegnap dél­előtt a brit szakszervezeti főtanács több vezetője, Nor­man Willis főtitkárral az élen másfélórás tárgyalást tartott Peter Walker ener­giagazdálkodási és Tóm King foglalkoztatásügyi mi­niszterrel. Norman Willis a találkozót „csalódást keltő­nek” minősítette. Elmondta: arra próbálták rábeszélni a minisztereket, hogy az egész szénipar jövője felé fordít­sák figyelmüket, hátha egy perspektivikus keretben fel­oldhatók lennének a pilla­natnyi bányabezárásokkal kapcsolatos ellentétek. Eb­ben azonban keveset értek el. A két munkacsoport lét­rehozása, ami módot ad mind a politikai, mind pedig a katonai természetű bi­zalomerősítő intézkedések egyenlő alapon való áttekin­tésére, lehetővé teszi, hogy tmegkezdődjenek, a (konkrét tárgyalások Stockholmban — jelentette ki Oleg Gr.inyevsz- kij nagykövet, a szovjet kül­döttség vezetője a svéd fő­városban, ahol tegnap vé­get ért az európai bizalom- és biztonságierősítő, valamint liaszerelésii konferencia ne­gyedik fordulója. A jelenlegi forduló ered­ményeit összegezve Gri- nyevszkij aláhúzta, hogy a munka középpontjában a Szovjetunió és más szocia­lista országok nagy jelen.tő­Az indiai választási csatá­rozások hangjait még most is elnyomják a tíz nappal ezelőtt történt bhopali tra­gédia utófejleményei. Az új-delhi lapok címolda- llony bőséges terjedetembelri foglalkoznak a helyi kor­mány „semlegesítési” tervé­vel és az intézkedés beje­lentését követő -tömeges me­neküléssel a közép-indiai városból. A hatóságok az amerikai Union Carbide cég leány- vállalatánál holnap reggeltől kezdődően gyorsított ütem­ben, öt nap alatt rovarirtó szernek kívánják feldolgoz­ségű javaslatai álltak, ame­lyek célja ez európai poli­tikai légkör egészségesebbé tétele. A szocialista országok Stockholmban is a konkrét tárgyalások építő szeliemb)?n való folytatásáért, lényeges megállapodások eléréséért szállnak síkra. Amennyiben az Egyesült 'Államok és a többi NATO-ország is arra törekszik, hogy valamennyi résztvevő állam jogegyenlő­sége és biztonsági érdekei (tiszteletben tartása alapján kéréseié a megállapodást, akikor a stockholmi konfe­rencia reálisan hozzájárul­hat a bizalom megerősítésé­hez, és a háborús veszély enyhítéséhez — hagoztatta befejezésül Oleg Grinyevsz- kij. tatai a tartályokban még meg­maradt, mintegy tizenöt ton­nányi metilcianidot. Az ország többi része — noha a figyelem érthetően a bhopáli fejleményekre irányul — rendben készülő­dik a választásokra. A Nemzeti Kongresszus Párt (I) lelnöke, Radzsiv Gandhi kormányzó az utóbbi két napban Kerala államban korteskedett. Talán ő az egyetlen politikus, aki súlyt helyez arra, hogy minél több íkörzetben,, miinél szélesebb szavazói tömegekkel .talál­kozzon személyesen. Indiai gázmérgezés Tömeges menekülés Az Izvesztyija az űrfegyverkezésről Értelmetlenek és veszélyesek a Pentagon tervei A Pentagon által kierőszakolt, s mindenáron megvaló­sítani kívánt űrfegyverkezési tervek értelmetlenségét és ve­szélyességét tárja fel az Izvesztyija csütörtöki számában megjelent cikkében Valentyin Falin, a neves szovjet hír- magyarázó. Falin emlékeztet, hogy Weinberger amerikai hadügyminiszter egy nyilvánosság előtt elhangzott kijelen­tése szerint az Egyesült Államok és a NATO a genfi kül­ügyminiszteri találkozó eredményétől függetlenül folytatja a maga katonai programjának végrehajtását. Shultz kül­ügyminiszter pedig nem az űrfegyverkezés leállítása, ha­nem annak „megmagyarázása” céljából utazik Genfbe. A fegyverkezés kérdései­ben járatlan emberek is jól tudják, állapítja meg Fa­lin, hogy több módon is ár­talmatlanná lehet tenni azo­kat az űreszközöket, ame­lyeknek a fegyverkezés hí­vei szerint sebezhetetlenek- ké kellene tenniük az Egye­sült Államokat, mindenfajta nukleáris válaszcsapással szemben. A legegyszerűbb megoldás — beszórná a vi­lágűrt szeméttel. A kifino­mult felderítő és azonosító rendszer így ahhoz a vadász- kopóhoz válik hasonlóvá, amelynek dohányporral és borssal beszórt úton kell nyomot találnia. S mi tör­ténik akkor, ha földön és ivízen szakadatlan ánfravö,- rös jelek állandó tűzijátékát működtetik, sok ezer raké­tahajtómű működését imi­tálva ezzel? Ebben az eset­ben bármilyen számítógép csődöt mond, tartozzon akár a tizedik nemzedékbe. Ám elképzelhető valami­lyen bonyolultabb megoldás is. Például a Holdra telepi- lett rakétatámaszpontok. A hozzánk legkuzcfebta égites­tig mindössze három nap a repülési idő. Ha az ameri­kaiak az űrernyő mögé búj­va úgy döntenének, hogy — természetesen csak a feltar­tóztatás céljából — hasz­nálják első csapás mérésé­re alkalmas fegyvereiket, akkor három nap múlva holdbéli vendégek .látogat­nák meg őket. Ha úgy dön­tenének, hogy először a Hol­don levő támaszpontokat tá­madják, akkor már útköz­ben szembetalálnák magu­kat a megtorlásra szánt eszközökkel. Aztán ott van még a félorbitális és orbitá- lis rakéták lehetősége, ame­lyekkel szemben az egyetlen védelem, ha valaki nincs birtokában ilyen rendszerek­nek. Lehűthető az első csa­pás megtételének vágya víz alá rejtett szupernehéz ra­kétákkal, vagy olyan beren­dezésekkel, amelyek a világ­űrben, levegőben és vízben megbénítanak minden táv­közlési és ellenőrzési rend­szert, és lehet, hogy még az áramellátást is” — írja Fa­lin. De bármilyen nyilvánva­ló is az űrfegyverkezéshez fűzött remények illuzórikus volta, az nem lehet ok a tét­lenségre, a passzív kivárás­ra. A politika és a nemzet- védelem területén ugyanis’ semmi nem történik csak úgy magától. „Amíg ez a kezdeményezés” .önmagá­tól kimúlik’, addig még sokat kell dolgoznunk és sokat kell költenünk” — jegyzi meg a szemleíró. Valentyin Falta felveti azt is, hogy az űrfegyverke­zés elkerülhetetlenül több nemzetközi jogi szerződés megszegését eredményezné. Ezek között említi az atom- csendegyezményt, azt a szerződést, amely rögzíti az államok űrkutatási és a vi­lágűr hasznosításával (ezen belül a Hold és más égites­tek kutatásával és hasznosí­tásával) kapcsolatos tevé­kenyégének elveit, vala­mint a természeti környeze­tet befolyásoló eszközök ka­tonai, vagy más ellenséges célú felhasználásának tilal­mára vonatkozó megállapo­dást. Leszögezi azonban azt is, hogy ebben a kérdésben senki sem ringathatja magát illúziókban. Ezeknek a szer­ződéseknek a sorsa annak a szerződésnek a sorsához kö­tődik, amelyet a rakétaelhá­rító rendszerekről kötöttek, s amelyet az űrfegyverek te­lepítése megsértene. Az Izvesztyija szemleírója szerint a washingtoni veze­tés jelenleg nem egyszerű­en fékezi az előrehaladásit a fegyverkezési kérdések meg­oldásában, hanem földig akar rombolni mindent, amit az államok közös erő­feszítéssel a jelenlegi kor­mányzat hivatali idejének kezdete előtt létrehoztak. Ez az esztelen és kalandor ma­gatartás még az Egyesült Államok szövetségeseire is riasztóan hat. Washingtoniban tisztában vannak ezzel, de a maguk módján értelmezik. Kijelen­tik, hogy aki a világűrt el­lenőrzi, az ellenőrzi az egész világot. Abból indulnak ki, hogy a fegyverkezési hajsza kiterjesztése a világűrre megnyitja a zsilipeket a ver­sengés előtt minden terüle­ten. A Pentagon tervei kö­zött szerepel a hadászati- és operatív támadó fegyverze­tek erőltetett ütemű fejlesz­tése, legyen szó nukleáris vagy hagyományos, száraz­földi vagy akár tengeri te­lepítésű fegyverekről. Végezetül az Izvesztyija hírmagyarázója Konsztan- tyin Csernyenko figyelmez­tetését idézi: a nukleáris ha­talmaknak vállalniuk kell a népek színe előtt rájuk há­ruló történelmi felelőssé­get, s konkrét cselekvéssel kell hozzájárulniuk a nuk­leáris háború veszélyének csökkentéséhez,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents