Szolnok Megyei Néplap, 1984. november (35. évfolyam, 257-280. szám)

1984-11-03 / 259. szám

1984. NOVEMBER 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 15 SAKK Osztályozó az NB ll-be jutásért Véget ért az 1984. évi me­gyei sakkcsapatbajnokság. Az I. osztályban kilenc együttes indult, az Alföldi Olajbányász 9 pontos előny­nyel, veretlenül nyerte a bajnokságot. A nyolc for­duló során 21 versenyző ju­tott játéklehetőséghez, kö­zülük 13 maradt veretlen. Legjobb pontszerzők: Kele­men 7, Bánczi, Dancza 6,5 —6,5, Abel 6, Illés 5,5, Sál­lal, Pallós 5—5 pont. A baj­noki cím elnyerésével az Olajbányász jogot nyert az NB II-be jutásért kiírt osz- tályozón résztvenni. A Magyar Sakk Szövet­ségiben elkészült a sorsolás. 1. Szentesi Spartacus, 2. Gyulai SE, 3. Hajdúszobosz­lói Gázláng, 4. Alföldi Olaj­bányász. Az osztályozót no­vember 3—5. között rende­zik Szolnokon. Az I. és III. forduló a Kőolatiitermelő Vállalat székházában (Ady E. u.), a II. forduló az A ÉV munkásszállóján lesz. A 3 napos versenyt a magyar női olimpiai válogatott első táblásának, Verőci Zsuzsá­nak az édesapja, Verőci Bé­la országos versenybíró ve­zeti. Az eddigi szolnoki sakk. osztályozókon minden alka­lommal az SZMTE képvi­selte megyénket: 1967-ben és 1976-ban az első helyen, 1973-ban a Nyíregyházi Spartacus mögött a 2. he­lyen végzett. Az Olajbá­nyász eddig két alkalommal nyert osztályozót (1970. Bé­késcsaba, 1972. Debrecen). A négy együttes egyenlő esély- lyel indul. Ismerve az eddi­gi osztályozok feszült légkö­rét, izzó hangulatát (hiszen csak az első helyezett jut­hat fel) nehéz 3 napos fel­adat vár a sakkozókra. B. S. Rinus Michels a kapitány Nem maradt következmé­nyek nélkül’ a holland lab­darúgó válogatott legutób­bi — Magyarország elleni — vesztes világbajnoki se­lejtező'mérkőzése. Az ANP holland hírügynökség jelen­tése szerint Kees Rijvers szövetségi kapitány lemon­dott tisztségéről. A szakve­tő 1981. július 1-én vette át a nemzeti labdarúgó csapat irányítását, és szerződése 1986. július 1-ig szólt. A holland labdarúgó vá­logatott élére most azt a Rinus Michelst nevezték ki, aki 1974-ben világbajnoki 'ezüstéremig vezette a na­rancssárga mezeseket. Már a neves mesteredző készíti fel az együttest a november 14-én, Bécsben, Ausztria el­len sorra kerülő VB-selejte- zőre. Hétvégi események Asztalitenisz. NB II. Női: H. Killián FSE—2. sz. Épí­tők, Szolnok, Killián torna- csarnok 11. NB III: Mezőtú­ri FSE—Nagykőrös, 11, Sz. Volán—Békéscsabai Előre Szolnok, kereskedelmi szak- középiskola 11. Attétika. November 7. mezei futóverseny, Szolnok, Szandai rét, 9.30. Kosárlabda. NB II. Férfi: KSE—Miskolci EAFC, Kar­cag, sportcsarnok. 11. Női: SZMÁV MTE—Mezőberény, Szolnok, Véső u. 16.30, K. MÁV ESE—MEAFC, Kisúj­szállás, gimnázium, 10, TSE —Miskolci Postás, Török- szentmiklós, Bercsényi Gim­názium, 11. Röplabdái. NB II. Férfi: Sz. Titász—D. Kinizsi, Szol­nok, dr. Csanádi u. 10. Sz. Vegyiművek—Hejőcsabai CSK, Szolnok, tiszaligeti sportcsarnok 11. Tószeg— Nyíregyházi MGFSE, Tó­szeg, általános iskola 16. Sakk. Nemzetközi villám­verseny, Szolnok, városi ta­nács, 9. Osztályozó az NB II-be jutásért: Szolnok, Kő­olajtermelő Vállalat székhá­za, Ady E. u. 10. Teke. NB II. Női: SZMÁV MTE—Kecskeméti MÁV, Szolnok, Munkásőr u. 8.30. Üszáe. A megyei szakszö­vetség meghívásos versenye, Jászberény, hűtőgépgyári fedett uszoda 10.30. Vízilabda. Komjádi Ku­pa: SZVSE—Tatabányai Bá­nyász, Szolnok, Damjanich uszoda, 11. Labdarúgás. NB-s ifjúsá­gi és serdülő bajnokság: SZMÁV MTE—MTK—VM Sí, Szolnok, tiszaligeti sta­dion, 11 és 12.30, Kökény. Dísztoma. Szolnok, tisza­ligeti sportcsarnok, 14.30 és 17 óra. Idegenben szerepelnek: a férfi röplabda NB II-ben Kunhegyes Gyöngyösön, nőknél a Lehel SE Sziget- szentmiklóson, a Szolnoki MÁV MTE serdülő és út­törő birkózói Cegléden, ill. Záhonyban. Vasárnap Asztalitenisz. Megyei ösz- szevont serdülő fiú és le­ány csb., Szolnok, Killián tornacsarnok 10. Kosárlabda. NB II. Női: TSE—Egri TK, Törökszent- miklós, Bercsényi gimnázi­um 11. Röplabda. NB I. Női: Sz. Vegyiművek—Csepeli Duna SK, Szolnok, tiszaligeti sportcsarnok, 11. Máthé, Hatházi. NB II. Férfi: Sz. Titász—Nyíregyházi MGFSE, Szolnok, dr. Csaná­di u. 10. Sakk. Osztályozó az NB II-be jutásért, Szolnok ÁÉV Munkásszálló. 9. Vízilabda, komjádi Ku­pa: SZVSE—Szentesi Víz­mű, Szolnok, Damjanich uszoda 11. Labdarúgás. NB II: Szol­noki MÁV MTE—Diósgyőri VTK, Szolnok, Tiszaliget, 13, Németh L. Területi baj­nokság, Karcag—Rákóczi­fálva, Karcag, 13, Fodor F., Jásakisér—Hajdú Vasas, Jászkisér, 13. Fodor S. Me­gyei bajnokság: Abádszalók I— TTiszaföldvár, 13, Csényi, Tószeg—Besenyszög, 13, Ko­vács, Jászapáti—Szolnoki Cukorgyár, 13, (Heves me­gyéből), Középtiszai' íMé- dosz—Szolnoki Vegyiművek, 13, Tajtihy, Tiszafüred— Jászjákóhalma, 13, Szabari, Szolnoki MÁV MTE junior —Jászárokszállás, Tiszaliget, 11, (Békés megyéből), Tö­r ökszen t mikiás—Kuns zent- márton, 13, Kelemen, Kun­hegyes—Szászberek, 13, Tóth S., Szajol—Jászfény­szaru, 13, Pethő. Idegenben szerepelnek: a Szolnoki MÁV MTE NB II- es férfi tekézői Egerben, a területi labdarógó-bajnok- ságban. a Mezőtúri Honvéd Rakamazon, a Lehel SE Balmazújvárosban, a Tisza Cipő SE Szegeden, a VSE ellen. A Szolnok felszabadulásá­nak 40. évfordulójára szer­vezett sportműsorból kie­melkedett a háztömbkörüli kerékpáros kritérium ver­seny,, amelyen indult Tal­linn, a Csepel, az, FTC és a KSI négy-négy tagú csapa­ta. A Kun Béla krt.—Ság- vári krt.—Ady E. útvona­lon a 40 kilométeres távot harminc kör alatt hajtották - le a versenyzők. Az időmé­rők 40—42 km átlagot mér­tek óránként, ami jó telje­sítmény. Az első részhajrát 20 km- en a tallinni Ivan Mones nyerte honfitársa Toomas Kirsipu és Pintér (FTC), valamint Prommel (Csepel) előtt. Sajnálatosan az egyik észt versenyző, Riho Suun bukott és feladta. Az ötödik kör után kettő, majd később három részre szakadt a me­zőny, s végül az élen haladó hármas boly döntötte el a dobogós helyezések sorsát. Az élcsoport: 1. Pintér Bé­la (FTC) 8, 2. Ivan Mones (Tallinn.) 8, 3. Toomas Kir­sipu (Tallinn) 4, 4. Zámbori (Csepel) 2. 5. Prommel (Cse­pel) 1. ponttal. Az első két versenyző 1 óra 05, 19, a többi pedig 1 óra 06,30 mp. időt hajtott. Képünkön! A mezőny az Ady E. úton a piacnál tart. A múlt adósságát törlesztve Vajon megkapta volna-e a városi rangot Tiszafüred ak­kor is, ha a mérlegelés egyetlen szempontja a sport­élet szervezettsége, a ver­senyeredmények szintje lett volna? Aligha. Am, mielőtt ünneprontó módon ítélkez­nénk az urbanizáció útján lépést szaporázó település fölött, időzzünk el a múlt­ban, nem lesz minden ta­nulság nélkül. Mindig is egy szálon Magyari László Tiszafü­red sportjának alighanem legjobb ismerője. A járás sportfelügyelőjeként ment nyugdíjba, de olyan pályá­ról, mint a sportvezetőé, nem lehet nyomtalanul eltűnni, máig is fogva tartja hiva­tása. A múzeum számára ké­szített egy anyagot Tiszafü­red sportmúltjáról, ez volt segítségünkre a visszatekin­téshez. A városnak mindig is egy szakosztályos egyesü­lete volt. A felszabadulás előtt a TTC-nek csak lab­darúgócsapata létezett, ame­lyik jobbára barátságos mér­kőzéseket vívott sorozatban. Három földbirtokos rendel­kezett teniszpályával, az egyik éppen az úrikaszmó mellett volt. A futballistákat kezdetben a vásártér mel­letti lacikonyhások engedték be a bódéjukba öltözni, ké­sőbb egy sportszerető korcs- máros, Tamási (Smotzer) An­dor adott egy szobát a szá­mukra a sajátjából. A felszabadulás után meg­alakult a Barátság SE, a szocdem párt kezdeményezé­sére. A két vezető Herman Gyula és Goldman Béla volt. Ezután a Bástya követke­zett, természetesen egy szak­osztállyal, a futballal, és az is füredi sajátosság volt, hogy egy új klub alakulása­kor a régit körültekintően elparentálták. A Petőfi a közalkalmazottak egyesülete volt, a Spartacus már in­kább a ktsz-eké. Napjaink VSZSE-je valamennyi tisza­füredi törekvést igyekezett egyesíteni. Mindig az az egy ember Máig is kitartott természe­tesen a futball, sőt olyan magaslatokra ért, ahol ko­rábban soha nem járt. A megyei bajnokságban sokáig retúrjeggyel közlekedtek a fürediek: bejutottak, kiestek, ez volt a sorsuk évekig. Kó­nya Gyula edzői munkájá­nak nagy része van abban, hogy ma a bajnokság esé­lyesei között emlegetik őket. Hát persze, hogy most is van némi torzsalkodás az egyesületben — Oláh István szakosztályelnök például le­mondott, de a klub vezető­sége ezt a „megfutamodást” nem fogadja el — az ifjú­sági csapat azonban a do­bogós helyezést célozta meg, ami semmiképp nem szal­maláng nekibuzdulásra vall. A többi sportág? Mindig is egy ember nevéhez Xű­M agy ári László: Fogva tart­ja hivatása Bártfai István: A tömeg­sportban kihasználatlan pá­lyák ződtek a sikerek. Galambos Sándor, a gimnázium test­nevelője Csőke Katalinból válogatott diszkoszvetőt, Eártfai Istvánból 60 méteren felüli gerelyhajítót nevelt, hallhattunk ekkor Sári Edit futóeredményeiről, Galambos távozásával azonban elmúlt az atlétika virágkora. Súly­emeléssel dr. Doktor Zoltán „bolondította meg” a fiatalo­kat. Neves versenyzői vol­tak, a sportszerető ügyvéd azonban félreállt, ezzel oda lett ez a sportág is. Gulyás Vince az asztaliteniszezők­kel ért el számottevő ered­ményt. .A földhivatal dolgo­zója Szolnokra került, így a zöldasztal mellett egyből nagy lett a csend. Volt olyan egyesületi elnöke a füredi klubnak, aki szívesen dicse­kedett azzal, hogy ha sport- közvetítés van a rádióban, ő kikapcsolja a készüléket. A Tisza II üdülőkörzet épí­tésének programja szolgált olyan ígéretes pillanatokkal, amikor reális esély látszott egy komoly stadion építésére lelátókkal, pályákkal, szoci­ális épületekkel. A Horto­bágy szélén ez az óhaj — délibábbá vált. Márton Ferenc kajak-kenu sportot álmodott a füredi vizekre. Szemán Zoltán úttö­rő olimpiai bajnokságot nyert éppen Szolnokon — vízi élet Tóth Lajos: „Mostoha körül­ményeket örököltünk...” van, de a folytatás már va­lamivel szerényebb. A kosár­labdázók eljutottak az NB Il-ig, visszaléptek, és most amolyan tetszhalálból kel­lene feltámasztani őket. Még mindig a múlt kisért Tóth Lajos, a városi párt- bizottság első titkára, egy szurkoló jól tájékozottságá­val — és indulatával mozog a sportélet berkeiben. — Mostoha körülményeket örököltünk a sport számára — kezdi a mérlegkészítést. — Irigyelni lehet bennünket az iparosítás üteméért, nem kell szégyenkeznünk az út­jaink miatt, büszkék lehe­tünk a kereskedelmi háló­zatunkra — ám, van iskola, amelyik nem rendelkezik tornateremmel, a városnak pedig nincs fedett létesít­ménye a sport számára. A VII. ötéves tervben épül egy 14 tantermes iskola, 1986-ra elkészül és mellette ott lesz a tornaterem, amely már a város sportját is fogja szol­gálni. Aztán Bártfai István sport­felügyelővel hangosan gon­dolkodva, amolyan gyors prognózist készítenek a kö­zeljövőre. Szóba kerül, hogy Holczreiter Sándor, az egy­kori neves súlyemelő eset­leg letelepedne Tiszafüreden, ahol felesége egy vendéglőt nyitna, a férj pedig a súly­emelő sportot próbálná fel­támasztani. Aztán a tenisz- kedvelők igényeiről is szó esik, hiszen számukra a KPM létesített pompás pá­lyákat; ezzel is lehetne ka- matozóbban gazdálkodni. A tömegsport frontján könnyű lenne az előrehaladás, hi­szen a város ipari negyedé­ben alig kihasznált sport­pályák is árválkodnak. Egyszóval, ha az eredmény még nem is — de a pezs­gés már várost idéz. Haazt gés már várost idéz. Ha azt vesszük, hogy milyen mesz- sziről indultak, dicséretes, hogy a saját városuk határá­ba értek. raláfyi Beta

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents