Szolnok Megyei Néplap, 1984. november (35. évfolyam, 257-280. szám)

1984-11-28 / 279. szám

1984. NOVEMBER 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Jászapátin, a MÄV rakodótéren; a Velemi Endre Termelőszövetkezet cukorrépáját szál­lítják a hatvani Cukorgyárba. Naponta 50— 10 tonna répa kerül a vasúti kocsikon a gyárba Népfront-vita a településfejlesztési hozzájárulásról A településfejlesztési hoz­zájárulás bevezetésével ösz- szefüggő tanácsi teendőket vitatta meg tegnap Budapes­ten a Hazafias Népfront Országos Elnökségének vá­rost- és községgazdálkodási albizottsága. Kállai Lajos pénzügyminiszter-helyettes­nek, az albizottság elnöké­nek vezetésével megtartott eszmecserén a résztvevők hangsúlyozták: az új rende­let a helyi tanácsok önállósá­gának növelését megalapozó gazdasági intézkedések sorá­ba illik, bevezetésével tovább szélesedik a lakosság és a tanácsok kapcsolata. A tanácskozásion elhang­zott, hogy a lakosság — a jelenlegi adójellegű község­fejlesztési hozzájárulás he­lyett — jövőben a helyi ha­tározatokon alapuló telepü­lésfejlesztési hozzájárulással vesiz részt szőkébb környeze­tének gazdagításában. A fej­lesztési vagy működési célok kiválasztásaktor1; illetve a hozzájárulás mértékének, időtartamának meghatározá­sakor a lakosság véleményét ki kell kérni. A hozzájáru­lást a lakásbérlet vagy a sízemélyi tulajdonú lakás- használat, illetve az egyéb ingatlantulajdon — például üdülő, műhely, üzlet, telek, — tartós használata alapján állapítják meg. Mentesülnek a hozzájárulás fizetése alól azok a családok, amelyeknél az egy főre eső jövedelem a 2503 forintot nem haladja meg. A hozzájárulást a helyi tanácsok szociális in­dokok alapján elengedhetik, illetőleg mérsékelhetik. A lakbérterhek növekedése miatt kevesebb településfej­lesztési hozzájárulást kell fizetniük a lakásbérleti jog­viszonnyal rendelkezőknek, mint a személyi tulajdonú lakásban lakóknak. A tele­pülésfejlesztési hozzájáru­lást — az ország egész terü­letére — 1986-ban vezetik be, a helyi lakosság döntésétől A belkereskedelmi tanács­kozássorozat részeként teg­nap a Belkereskedelmi Mi­nisztériumban az idei sze­zon tapasztalatairól, vala­mint. a jövő évi feladatokról folytattak eszmecserét a ha­zai idegenforgalmi szakem­berek. Meggyes István, az OIH vezetője elmondta: idei ide­genforgalmunk jelentős ered­ményeket könyvelhet el. To­vább nő az érdeklődés Ma­gyarország iránt, jelzi ezt az is, hogy a KfSST-országok- ból 9 millióan, a tőkés or­függően. Lehetőség van vi­szont arra, hogy az önkéntes­ség elve alapján a helyi ta­nács javaslatára — a pénz­ügyminiszter hozzájárulásá­val — a törvényerejű rende­letben foglaltakat már 1985* január 1-től alkalmazzák. A hozzájárulás mértéke évi 300-tól 2000 forintig ter­jed. Ahol azonban a helyi tanácsok már jövőre telepü­lésfejlesztési hozzájárulást állapítanak meg, a fizetendő összeg abban az évben nem haladhatja meg a 600 forin­tot. E rendelet hatálya alá tartozók mentesülnek a köz­ségfejlesztési hozzájárulás egyidejű fizetése alól. A hoz­zájárulásból befolyt pénzzel kizárólag a helyi tanácsok rendelkeznek: fejlesztésre, meglevő intézmények működ­tetésére és felújítására hasz­nálhatják fel. A helyi taná­csok kötelesek nyilvánosan elszámolni arról, mire fordí­tották a lakosságtól származó pénzt. Az ülésen elmondták azt is, hogy nem csupán a tanácsok pénzügyi apparátusára, ha­nem a különböző szakigazga­tási szervekre is nagy felada­tokat ró a hozzájárulási be­vezetésével kapcsolatos mun­ka. Tennivalóik közé tarto­zik, hogy kialakítsák a hoz­zájárulást fizetők nyilván- rterfását, meghatározzák a kedvezmények és a mentes­ségek feltételeit is. Munká­ljuk természetesen nemcsak az adatok rögzítésére korlá­tozódik, hanem aktív részvé­telük nélkülözhetetlen az új­szerű lakossági kapcsolatok kialakításában ds. Ehhez azonban a társadalmi terve­zésben jelentős előbbre lépés szükséges, mivel a helyi la­kossággal együtt kell kivá­lasztani a megvalósítandó célokat. Ehhez az eddigieknél is részletesebb információk­kal kell a lakosság segítsé­gére lenni. Ebben a népfront­aktivistákra is jelentős sze­rep hárul. szágokból pedig 3,5 millióan keresték fel' hazánkat. 30, il­letve 20 százalékkal többen, mint az elmúlt évben. En­nek megfelelően a bevételek is növekedtek, a dollárbevé­telek az év végéig elérik a 266 milliót, rubel bevétele­ink pedig a 334 milliót. A tőkés országokba több mint 600 ezren utaztak Magyar- országról, Jugoszláviát 430 ezer magyar kereste föl, a többi szocialista országba pe­dig 4,5 millió magyar uta­zott. Országos tanácskozás Szolnokon Számítógépek a ■ ■ rt ■« ■ r ■ Számítástechnika a műve­lődési intézményekben cím­mel kiállítással és bemuta­tóval összekötött országos tanácskozást rendeznek Szol­nokon december 4-én és 5- én a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban. A tanácskozást Tóth Já­nos, a Népművelési Intézet igazgatóhelyettese nyitja meg, majd Páris György, a Tudományszervezési és In­formatikai Intézet igazgató­ja A személyi számítógépek szerepe a társadalomban címmel tart előadást. Ezt kö­vetően két korreferátum, beszámoló hangzik el a szá­mítógépek művelődési intéz­ményekben történő alkalma­zási lehetőségeiről. Országos, s megyei intézmények kép­viselői adnak számot eddi­gi eredményei krőll, tapasz­talataikról. így a tanácsko­zás résztvevői megismerked­hetnek többek között a sze­mélyi számítógépek és a nagyszámítógépek összekap­csolásának lehetőségeivel, a Neumann János Társaság, a Népművelési Intézet kiber­netikai oktató kabinetjének munkájával, s végül a házi­gazda intézmény a számítás­technika és tudomány nép­szerűsítésében elért eredmé­nyeiről, s a további tervek­ről. Az előadások után propa­gandabemutatót, szoftver- börzét, s fórumot tartanak, majd másnap a kiállítók előadásaival, bemutatóival véget ér a tapasztalatcsere. TOT Elnökségi Ülés Az elmúlt években álta­lában javult a szövetkezeti növénytermesztők anyagi­műszaki ellátása, és ez a ho­zamok kedvező alakulásában is megmutatkozott. A lehe­tőségek, mindent egybevetve elegendőek az éves tervek teljesítéséhez, a termelés fej­lesztése azonban megkívánja, hogy a tapasztalt hiányossá­gokat, időnként adódó ellátá­si gondokat mielőbb felszá­molják, megoldják — ezt ál­lapította meg a TOT elnök­sége tegnapi ülésén. Négy év alatt mintegy 8 százalékkal nőtt a traktor­park vonóereje anélkül, hogy a gépek száma gyarapo­dott volna. Kombájnokból kevesebbet használnak, az arató-cséplők teljesítőképes­sége viszont minden eddigi­nél nagyobb. A növényter­mesztés más területein is mindinkább előtérbe kerül­nek a korszerű berendezések. Téma: az idegenforgalom A fa! színe is fontos! A kényelem, a közérzet mint termelőerő Ha föltennénk a kérdést, hogy milyen munkahelyen (dolgozik (dolgozna) szíve­sen, szinte kivétel nélkül azt a választ kapnánk a meg­kérdezettektől: olyan helyen, irodákban és persze a mun­katársi kapcsolatokban; ahol nincs szúrka-piszka, meg­hallgatják a véleményem.. . Velünk született igényt tük­röznek ezek a kívánságok. Mégis eléggé sok vállalatnál találhatunk még ma is elszo­morító látványt nyújtó épü­letet, helyiséget, ellentmon­dásokkal, problémákkal vemhes kapcsolatokat... Mert ilyen munkahelyen aligha nevezhetők közösség­nek az ott dolgozók laza csoportjai. S ennek a ter­melés is kárát látja. Hiszen nyilvánvaló: zajos, piszkos, túl hideg, vagy túl meleg klímájú. elavult techniká­val működő üzemben ko­rántsem lehet úgy dolgozni, ahogy a termelési érdek dik­tálná. Az érem másik olda­la: hiába a legkorszerűbb, legkényelmesebb környezet, ha felszínes, rideg, netán el­lenséges a munkatársak vi­szonya. Éppen ezért „találtuk föl” az ergonómiát. Csakhogy a munka humanizálását, kom­fortosítását, a munkás ké­nyelmét, biztonságát, illetve jó közérzetét magában fog­laló görög szó nem újkeletű „találmány”. De hát körül­ményeink közepette igazán ildomos volt eljutnunk az ergonómia jelentőségének fölismeréséig. Egyszóval, komfort szükséges. Ehhez azonban pénz kell, nem is kevés. Abból pedig, tudva­lévő, nincs sok, ugyanakkor a kényelmes, emberhez mél­tó körülmények megteremté­se nélkül a teljesítmény sem... Ördögi kör? Csak ideig-óráig lehet az. Fölis­mervén, hogy a közérzet javí­tására fordított forintok sokszor megtérülnek, számos megyénkben üzem komolyan vette, veszi az ergonómiát. Utóbb korszerű körülménye­ket alakítottak ki a szolno­ki Vörös Csillag Ruházati Ipari Szövetkezetben, a Vasipari Vállalat szászbere- ki részlegében, a füredi Alu- míniumárugyárban ,és az MHD gyáregységében, a karcagi Cipőipari Szövetke­zetben és még, sorolhatnók. Tervezi, illetve végzi a kom­fortosítást a Szolnoki Me­zőgép (több gyárában is; legjelentősebb vállalkozása a törökszentmiklósi öntöde megújítása), a füredi Gép­ipari Szövetkezet, a Május 1. Ruhagyár szolnoki gyár­egysége. .. S kivétel nélkül minde­nütt: ahogy javul a közérzet, tisztaság és rend uralkodik a munkában, úgy nő a ter­melés s a minőség. Amihez még pénz sem szükséges, de kedvezően hat a termelés­re, az a kiegyensúlyozott munkatársi kapcsolatok megteremtése. Tehát ha már modernek a gépek, harmó­niát áraszt a világítás, a kellemes színűre festett fal, akkor ugyanezt kell elérni az emberek között: kitartó neveléssel, kellő megbecsü­léssel, a vélemények figye­lembe vételével... Hogy a munkahely nem csupán a termelés színtere, hanem az emberformálás műhelye is, jó példával szol­gál erre például a Hűtőgép­gyár vasúti rakodóinak, a füredi darugyár Meteor, a Kőolajkutató Vállalat Zrí- ;nyi Miklós vagy az ÁHV Április 4. nevét viselő bri­gádja. E közösségeket a szi­lárd értékrend kovácsolta össze és a következetesség a mindennapi munkában, vál­lalásokban s apró-cseprő gondjaik megoldásában. Aki kilóg a sorból, figyelmezte­tik, s ha nem használ, el is küldik. De talán azzal kel­lett volna kezdenem, mert a kollektívák érettségét ez fémjelzi igazán: aki nem üti meg a mércét, be sem veszik maguk közé. Közösen beszé­lik meg teendőiket, egy em­berként húznak, így szerez­vén rangot a csapatnak, a szakmának s önmaguknak! Egyszersmind a napi felada­tok szorításában csekélysé­gekre is figyelnek, hiszen tudják: az „apróságok” grá­nitszilánkként roncsolhat­nak. . . Summázva: az ergo­nómia szó görög' eredetű, talán nem ismerik, de a ma­guk módján igyekeznek ké­nyelmes, derűs munkakö­rülményeket. jó közérzetet teremteni — hiszen ez is termelőerő! Sz. Tamás Tibor Téli zöldség-gyümölcs tárolás A tavalyinál 30 százalékkal több burgonyát raktároznak Jó ütemben halad a bur­gonya, a hagyma, a zöldség­félék, valamint az alma téli tárolása az orskág 15 Zöldért Vállalatánál, az áfészeknél, a gazdaságokban, illetve az er­re vállalkozó élelmiseerke- reskedelmi vállalatoknál. A téli tárolás megszervezé­sét a Belkereskedelmi Mi­nisztérium a tanácsok szak- igazgatási szerveivel, vala­mint a MÉM-mel és a Szö- vosszal közösen már a nyá­ron megkezdte; megyénként felmérték a lakosság s a közületek várható igényeit, s eszerint határozták meg a szükséges mennyiségeket. A tárolt zöldségnek, gyümölcs­nek körülbelül a jövő év jú­nius 15-ig, az új termés megjelenéséig kell kitartania. Burgonyából az idén mint­egy 30 százalékkal többet tá­rolnak, mint tavaly, s ez várhatóan elég lesz a zavar­talan ellátáshoz. Hagymából, zöldségfélékből — gyökérből, sárgarépából, zellerből és ká­posztából — kielégítő volt az idei termés, így a tavalyihoz hasonló — az igényeket ki­elégítő — mennyiséget tárol­hatnak. A főváros és a megyék több száz burgonya-, zöldség- és almatárolójában az áru­kat minőségromlás nélkül őrizhetik meg. A burgonya­tárolókban a termelőknél és a kereskedelemben is alkal­mazzák a korszerű csírázás­gátló kezelést, ami különö­sen a márciustól forgalomba kerülő krumplinál fontos. Or­szágszerte megoldották a téli alma hűtőtárolását is. A korszerű tárolás azonban nem jelenti azt, hogy min­denkor kifogástalan minősé­gű áru kerül télen, illetve kora tavasszal az üzletekbe. Az áruátvételnél a minőségi követelmények érvényesítése a kiskereskedelem feladata. Fontos, hogy a szállítóktól csak kifogástalan árut vegye­nek át, és szükség esetén megköveteljék a zöldségek és gyümölcsök átválogatását. A vállalatok megrendelése alapján a Kereskedelmi Mi­nőségellenőrző Intézet folya­matosan vizsgálja a téli táro- lású gyümölcs- és zöldségfé­lék minőségét, s ennek alap­ján sorolják osztályba az árut. (MTI) Exportra Szereléstechnikai rendszerek Már teljes egészében lekö­tötték a hazai és külföldi megrendelők a veszprémi Bakony Művek 1985. évi sze­reléstechnikai rendsizert ter­vező és gyártó kapacitását. A legnagyobb vásárlója jövő­re is a Szovjetunió lesz. Oda egy elektromotor-gyár és a Moszkvics autógyár rekonst­rukciójához szállít szerelő- rendszereket. Emellett meg­rendelési érkezett az NDK- ból és az NSZK-ból is. A veszprémi Bakony Mű­ivek egyébként 1974-ben kezdte meg Bosch-licenc alapján a szereléstechnikai eszközök gyártását. Összesen 32 termékcsalád előállítására rendezkedett be. Ezek fel- használásával terveznek a vásárlók igényeinek megfele­lő rendszereket. Ma már ez a gyár a hazai szereléstech­nika bázisvállalata: eddig 50 vállalat ésszerűsítette a termékeivel az idő- és mun- kaercagényes folyamatokat. Tekintettel a növekvő ke­resletre és a termék gyártá­sához szükséges sajátos ter­vező, fejlesztő munkára, a gyáróriás termékétől eltérő anyagszükségletre és mar­keting munkára, úgy döntött a Bakony Művek vezetése, hogy 1985. január l-től az automatizálási és szerelés- technikai üzem a vállalat ön­álló gyára lesz. I Munkapszichológia A lakosság szava dönt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents