Szolnok Megyei Néplap, 1984. november (35. évfolyam, 257-280. szám)

1984-11-24 / 276. szám

984. NOVEMBER 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 1 túrkevei Vörös Csillag Tsz-ben Elsők között a Lajta vetőgépek karbantartásához kezdtek a hármas kerületi gépműhelyben Emlékezés a KMP megalakulására Új fejezet kezdődött... Ezerkilencszáztizennyole november huszonnegyedikén „ .. . a magyar munkásmoz­galom történetében új fejezet kezdődött. Hazánkban is ki­bontották a kommunisták zászlaját, megalakult és el­indult történelmi útjára a .magyar munkásosztály for­radalmi marxista—leninista élcsapata, a Kommunisták Magyarországi Pártja” — mondotta a párt megalakulá­sáról Kádár János. A magyar történelemnek e jelentős nap­ja hetven évvel azután kö­vetkezett be, hogy London­ban megjelent a Kiáltvány, amelynek kezdő sorait oly sokszor idézték már: „Kísér­tet járja be Európát — a kommunizmus kísértete . . .” Lenin volt az, aki legtisz­tábban felismerte. milyen óriási jelentősége van a pro- letáriátus forradalmi szerepét megvalósító elméletnek. Ezért hangsúlyozta: „Kom­munista Pártnak kell nevez­nünk pártunkat — ahogy Marx és Engels nevezték pártjukat. Ismételten ki kell jelentenünk, hogy mi mar­xisták vagyunk és alapul a Kommunista K;áltványt vesszük”. 1918. márciusában a VII. kongresszuson a párt nevét Oroszországi Kommu­nista (bolsevik) Pártra vál­toztatták. Ekkor már tagjai voltak az Oroszországban hadifogságba került haladó érzelmű magyar csoport leg- kiválóbbjai: Kun Béla, Mün- nich Ferenc, Seidler Ernő, Jancsik Ferenc, Karikás Fri­gyes, Vántus Károly, Sza­muely Tibor. Ligeti Károly. Ez a csoport alapította meg az első ’ magyar kommunista szervezetet, az OK(b)P ma­gyar csoportját. Idehaza a munkásmozga­lom baloldali szárnyát a há­borúellenes csoport alkotta, a Galiei-kör baloldali diákjai, forradalmi értelmiségiek, kö­zülük a legismertebbek: Kor­vin Ottó, Mosolygó Antal, Kelen József, Sallai Imre, Hevesi Gyula, Duczynska Ilo­na, Révai József. Ez a Korvin Ottó vezette csoport az 1918- as októberi forradalom után szorosabb kapcsolatba lépett a szociáldemokrata baloldal­lal, többek között László Je­nővel, Vágó Bélával, Rudas Lászlóval, Landler Jenővel, Hamburger Jenővel és Nyisz- tor Györggyel. Ez az együtt­működés olyan nagy hatá- . sú akciókhoz -segített, mint például az úgynevezett Szverdlov-távirat nyilvános­ságra hozatala. A polgári kormány ugyanis mélyen hallgatott Lenin és Szverdlov felhívásáról, amelyet az őszi­rózsás forradalom győzelme alkalmából küldtek. Ám Korvin Ottónak a csepeli szikratávíró állomáson dol­gozó harcostársa átadta a Népbiztosok Tanácsának üd­vözletét. amelyet aztán száz­ezer példányban sokszorosít­va, röpiratként szórtak repü­lőgépről a Parlament előtt összegyűlt tömeg közé, no­vember 16-án, a köztársaság kikiáltásának ünnepi percei­ben. Ilyen forrongó légkörbe ér­kezett haza másnap, novem­ber 17-én Kun Béla fogoly­társaival. Egy hét telt el, aho­gyan Szántó Béla emlékezett a nagy eseményre: „A párt alakuló ülését a következő vasárnapra, november 24-re tűzték ki. Az alakuló ülés Korvin Ottó fivérének, Kelen Józsefnek lakásán folyt le. Az ülésen Vántus Károly elnö­költ, a referátumot Kun Bé­la tartotta, ismertetve a for­radalom helyzetét, és azokat a feladatokat, amelyek a pro- letáriátusra várnak”. Az új fejezet tehát mag- kezdődőig, a magyar kom­munisták pártja elindult tör­ténelmi útján. Ez az út a szocialista Magyarországhoz vezetett, ahol társadalmunk vezető ereje a magyar mun­kásosztály marxista—leni­nista pártja; anol a dolgozó nép hatalma szilárd. Nem volt könnyű megjárni ezt a történelmi utat, és ma, hat­vanhat esztendő elmúltán is van még tennivaló bőven. De azok az eredmények, amelye­ket a magyar nép a párt ve­zetésével elért, és amelye­kért hazánkat világszerte el­ismerés övezi, bizonyítják, hogy a párt megtalálta a he­lyes választ a Kommunisták Magyarországi Pártja hat­vanhat esztendővel ezelőtt meghirdetett programjában feltett kérdésre: „Ki vezesse a proletáriátust a harcban?” — IE — Nehéz napok a szolnoki „Vasfában” Csökkent a kereslet, fokozzák a gyártmányfejlesztést Lassan elcsöndesedik a ha­ír, megyénk mezőgazdasági agyüzemeiben az őszi mun- ák végéhez közelednek. Az lmúlt napokban lehullott sapadék miatt kényszerpi- enőt tartanak a tápanyag- isszapótlás, a szántás és a alajmunkálás gépei. A me- őgazdászok mégsem bosz- zankodnak, sőt örülnek az szí vetésekre időben érke- ett csapadéknak. Így min- en bizonnyal még az idén ikel az utolsó szem búza 5. A betakarító- és vetőgé- ek már a műhelyudvaro- on várják a téli karbantar- ást. Az állattenyésztési fo­gazatokban pedig a jószá- ok „beteleltetése” ad mun- :át az ott dolgozóknak. Megfelelő takannánybázis Szolnok megye egyik leg- .agyobb termelőszövetkeze­tben, a túrkevei Vörös Csil- sgban — a többi gazda­ághoz hasonlóan — az yenkor szokásos teendők­el foglalatoskodnak a szak- mberek. A téesz takar- íánygazdálkodási ágazatve- etőjének, Herczegh István- ak íróasztalán tucatnyi pa- riros fekszik, szerződések, íblázatok, feljegyzések és ülönféle számítások. Ilyen agy termelőszövetkezetben ókora állatállományról kell ondoskodni: — Nem kevesebb, mint 3 zer szarvasmarhát, 11 ezer értést és 22 ezer juhot tar­unk a szövetkezet különbö- ő telepein. A 22 ezres júh- llományból 4 és fél ezer - a gyapjúforgalmival kö- ítt szerződés alapján — érhizlalásos bárány. Eze- en az állatfajokon kívül lintegy 100 hektárnyi ha- astóban nevelkedő ponty, usa és amúr tartozik még z ágazathoz — mondja az gazatvezető, s íróasztala iókjából újabb papirost húz lő. — A takarmány gazdálko- ási számításokat is a ter­méseredményekhez kell iga- ítani, ezek határozzák meg szükséges vásárlásokat, mnak ellenére, hogy már második esztendeje aszályos örülmények között gazdál- odunk, jó búzatermést si- erült betakarítanunk. Saj- os, a többi takarmánynö- ény megsínylette a szélső- égés időjárást. A kukorica vártnál kevesebbet ter­mett, s a lucerna eredmé- yeivel sem lehet dicseked- i. Ami érzékenyen érintet- s a takarmánybázist. az a ilókukorica gyenge termés- redménye volt. Ennek el­mére a szemes termények­éi — a kukorica kivételé- el — e^en a télen is el­itjük az állatainkat. A bú- a és az árpa elegendő lesz z új termésig, kukoricát zonban mindenképpen vá- árolnunk kell. — Hogy mi a helyzet a' zálas takarmányokkal? A Tegnap a szarvasi Dózsa Mezőgazdasági 'Terme’őpzö-; /etkezetben ünnepélyesen felavatták a geotermikus mergia komplex hasznosítá­sára létesített hévízművet. \z ünnepélyes avatáson jelen mit Faluvégi Lajos, a Mi- lisztertanács elnökhelyette­se. az Országos Tervhivatal minőké. A termelőszövetkezet és a szarvasi Állami tangazdaság közös beruházásában elké­szült hévízmű két meddő iszénlhid rogén-kú tr a | tele­pült. A kutak vízho­zama percenként meg­közelítőleg 2200 liter. A 91,5 'okos vizet 3,740 méter hosz- szú távvezetéken Ijulítatínak d két, egyenként 100 köbmé- ;eres tartályba, majd a hő- tözpontba, ahonnan kezelés Után kerül a fűtőházba. jó minőségű lucernaszénát maguk a téesztagak gyűjtöt­ték be „részesben”. Ebből is valamivel kevesebb áll ren­delkezésre, mint amivel szá­moltunk, így csökkenteni kell a fejősteheneknél a na­ponkénti fejadagot. Gyep­szénával pótoljuk a hiányt, abból viszont a tervezettnél többet takarítottunk be, ez köszönhető volt a néhány éve elkezdett gyepkezelés­nek, az okszerű műtrágyá­zásnak és az öntözésnek. Egyszóval meghálálta a gyep a gondoskodást, s így pár esztendő alatt megduplázó­dott gyepeink hozama. A tömegtakarmányokból is valamelyest kevesebb lesz ezen a télen, azonban a melléktermékek is beleke­rültek a jószágok étrendjé­be. A hideg téli napokon arányosan elosztva 3 és fél ezer tonna nedves cukorré­paszeletet etetnek Túrkevén. Amíg lehetséges, a kukorica- szárat is felhasználják a ké­rődző állatok takarmányozá­sára. Végül a vásárlásokról is essék szó. A szövetkezet ter­vei szerint 41,4 millió fo­rintért koncentrátumokat, tápokat és különféle takar­mánykiegészítőket vásárol, hat különböző vállalattól. Ezek közül is a legjelentő­sebb a Szolnok megyei GMV, ahonnan mintegy 20 millió forintért vesznek ab­raktakarmányt, a Tszkertől az agárdi Agrokomplextől, a Szolnoki Cukorgyártól és a Haltenyésztési Kutatóintézet­től is vásárolnak takarmá­nyokat. Várhatóan nem lesz gond az átteleltetéssel, a túrkevei takarmánybázis er­re a garancia. Elfoglaltság „holt időben” A téli hónapok alatt va­jon mivel foglalatoskodnak a másik főágazat, a növényter­mesztés dolgozói? — Részben a Kötivizignek végzünk bérben csatomatisz- títást, valamint az állatte­A termelőszövetkezetben ezzel a hévízzel fűtik a köz­ponti telep irodáit, a tehené­szeti telepet, a javítóműhelyt, a borjúnevelőt, az elletőt, a fe­jőházat. 16, egyenként 22 000 férőhelyes csibenevelőt, va­lamint a szociális épülete­ket. Ebből a hálózatból kap­ják a fűtést a Szarvasi Álla­mi Tangazdaság gépjavító gyáregysége, tanműhelye, raktárai és szociális létesít­ményei, valamint a meliorá­ciós. főmérnökség gépjavító telepe, a húsüzem, a rizsfel­dolgozó és a terményszárító. Az 55 millió forintos beru­házásnál megoldották az el­használt hívéz elhelyezését is. A környezetvédelmi előíráso­kat figyelembe véve a már nem hasznosítható vizet tá­rozókban ülepítik, majd ter­mészetes szűrés után engedik a Holt-Körösbe. nyésztő telepek rendezésé­ben, tisztításában is segéd­kezünk — válaszolja kérdé­semre Lengyel Károly, a nö­vénytermesztési főágazat ve­zetője. — Tulajdonképpen nem olyan sok, mindössze másfélszáz dolgozót érint a más munkakörbeni téli el­foglaltság. Az embereink kö­zül néhányan erdőfenntartá­si munkálatokban vesznek részt, a magtárokban pedig a termények rendezésével, kezelésével lesznek elfoglal­va. Végül is ezen a télen is lesz mindenkinek munkája. Szakosítón gépjavítás A Vörös Csillag Termelő- szövetkezet hármas számú kerületében, az Ozsvát ta­nyai gépműhelyben Árvái Károly meós kalauzol a ja­vításra váró gépek között. — Gazdaságunkban sza­kosított gépjavítás folyik, ami azt jelenti, hogy minden egyes kerületi gépműhely más és más erő- vagy mun­kagép karbantartását végzi. Itt a mi kerületünkben lánc­talpas DT és U—650-es trak­torok, vetőgépek és pótko­csik javításával „ foglalko­zunk. Az egyik műhelyben 32 soros Lajta vetőgép fogas­kerekeit, a csoroszlyákat vizsgálják a szerelők, át­vizsgálják, s ha szükséges, új alkatrészeket beépítve ta­vaszra ismét üzembiztosán állnak a gépek munkába. A szomszédos helyiségben ép­pen egy DT vár javításra. „Az idén különösen sok ba­junk volt a csontszáraz ta­laj miatt a nyomaték- és sebességváltókkal.” — A raktárokban levő al­katrészeket már most be­szereljük, minden percben megérkezhetnek az előtárolt pótszerelvények, azokat csak a következő esztendőben építhetjük be. Időben hoz­zákezdhetünk az erő- és munkagépek javításához, így tavaszra, a kampány kezde­tére, startra készek leszünk. F. T. Lengyel vegyiszál a magyar könnyűiparnak A Hungarotex Textilkül- kereskedelmi Vállalat és a lengyel Textilimpex képvi­selői tegnap Budapesten aláírták az 1985. évi kölcsö­nös vegyiszál szállításokra vonatkozó szerződést. Az immár 15 éve jól működő magyar—lengyel vegyiszál gyártásszakosodási és a hosszú lejáratú kölcsönös szállítási megállapodás ér­telmében a magyar Víscosa gyár poliakrilnitrijl szálas- anyagáért a lengyel partne­rek ELALA poliészter szá­lasanyagot szállítanak. Az 1983. évi kölcsönös szállí­tások értéke meghaladja a 15 millió rubelt. Ugyancsak tegnap írták alá a két vállalat képviselői azt a szerződést, amelynek alap­ján a lengyel fél 1985-ben nagy mennyiségű torlen po­liészter fonalat szállít Szénbányászat Ifjúsági védnökségek A bányászati nagyberuhá­zások elkészülését segítő if­júsági védnökségek eddigi eredményeit összegezte teg­nap Oroszlányban az Ipari Minisztérium ifjúsági bi­zottsága. Az eocénprogram bányáinak építéséről a do­rogi, az oroszlányi és a ta­tabányai, a liász programról pedig a Mecseki Szénbá­nyák képviselői adtak szá­mot. A négy bányavállalat­nál több mint hétezer fia­tal különféle munkaakciók­kal gyorsította, illetve gyor­sítja az új széntermelő mun­kahelyek kialakítását. Komárom megyében a vál­lalati KISZ-bizottságok kez­deményezésére a fiatalok már hat esztendeje dolgoz­nak azon, hogy a földtörté­neti harmadkor legalsó sza­kaszában, az eocén korban keletkezett barnaszén kiak­názására szolgáló bányák mielőbb elkészüljenek. Az ifjú bányászoknak nagy sze­repük volt abban, hogy a márkushegyi bányában fél évvel, a nagyegyháziban pe­dig egy évvel korábban kezdték meg a termelési. Most mindkét bányában azon dolgoznak, hogy fokozato­san növeljék a termelést, és ezzel egyidejűleg mielőbb befejezzék az aknák teljes kiépítését. 76 régi téglagyárban Véget ért az idény A Tégla- és Cserépiparí Tröszt 76 régi gyárában a nedves agyagmasszából for­mázott téglát égetés élőtt még hagyományos módon: szabadtéri szárító fészerek­ben szikkasztják. Így csak az esőtől óvják a félkész terméket, a hideggel szem­ben védtelen a nyerstégla, s a fagy tönkreteszi, szétmál- lasztja. Ezért a fagyveszély miatt általában október má­sodik felében leállítják a téglapréseket, de ezúttal a gyárak kockáztattak, s to­vábbi két hetet ráadva, a napokban fejezték be a tég­lagyártási idényt. A szárító­színekben tárolt félkész tég­lakészlet most elegendő ar­ra, hogy a téglaégető ke­mencék még az év végéig folyamatosan dolgozzanak. Szebb napokat is látott már a szolnoki Vas- és Fa­ipari Szövetkezet 144 dol­gozót számláló kollektívája. Ugyanis a fő profilt jelentő Akor-kazánok iránt erősen megcsappant a vevők ér­deklődése; például az elmúlt esztendő hasonló időszaká­ban csupán az első negyed­év rubrikája telt meg meg­rendelésekkel, s azután sem javult lényegesen a vasipari részleg helyzete. Emellett a faipari üzemben is csak hó­napok múltán kezdett oszla­tó a bizonytalanság a kapa­citás elfogadható lekötésé­ben. A szövetkezet vasipari dolgozói a termékszerkezetet is módosítani voltak kény­telenek, mivel a tőkés export is visszaesett. így a nem dol- 'Iírelszámolású piacra pró­báltak betörni — úgy tűnik, sikerrel. Az idén 3 hőhasz­nosító berendezést szállítot­tak Csehszlovákiába, 2 mil­lió forint értékben. A „pu­ding próbája” sikerült: észa­ki szomszédaink elégedettek a szövetkezeti új terméké­vel. Növekvő kivitel körvo­nalai bontakoztak ki, hiszen máris jelezték: jövőre több Ikazánt kérnek. Másik új berendezést is kikísérlete­zett a szolnoki „Vasfa”, az jdén 5 millió formtot érő mennyiségben gyártott a széntüzeléses SZK—500-as kazánokból. összességében viszont azt mondhatjuk: ke­vesebb kazán kell, mint az előző években. Ezért az üzem a korábban is „drága mulatságként” számon tar­tott javítást, karbantartást is elvállaja megbízóitól, no­ha ez munkaigényesebb és kisebb árbevételt hoz a cég­nek. A ’84-es gazdasági év (a korábbiakhoz képest), !|ked- vezőtlen körülményeit sú­lyosbítja a létszám fokoza­tos csökkenése, illetve az, hogy a „Vasfát” is érzéke­nyen érinti az oxigén- és dissousgáz hiánya, ami kü­lönösen a második és har­madik negyedévben sújtotta az üzemet, hiszen a felét sem kapták meg annak, amire szükségük lett volna! A megrendelések csökkené­sét sem a gazdasági munka- közösséggel, sem a minimá­lisra leszorított ráfordítás­sal nem sikerült ellensúlyoz­ni, mi több, a kooperációs partnereknek sem tudtak munkát adni. Mindezek eredményeként a vasipari­sok termelése az eltelt 9 hónapban 9,5 millió forint­tal maradt el a tervezettől. Várhatóan 95—96 százalék­ra teljesíti idei, 61 millió forintos termelési célkitűzé­sét a szövetkezet, nyeresége pedig csaknem 5 millió 800 ezer forint körül alakul. Sokkal jobb a helyzet a faipari üzemben, ahol bel­sőépítészeti munkákat vé­gez, bútorokat készít, s la­kossági igényeknek is eleget tesz. Tervéhez képest az itt dolgozó húsz asztalos 124 százalékos teljesítményt ért el. Hasonlóképpen jó ered­ményeket tudhat maga mö­gött gépjárműjavító részle­gük is. Az energia-racionalizálás jegyében a Landler Jenő úti telepen áttértek a gáztüze­lésre, amelyre mintegy másfél milliót költöttek: már csupán arra várnáéi hogy a Tigáz bekösse a telepet a hálózatba. Summázva: a piackutatás és a gyártmány- fejlesztés fokozásával -igye­keznek ellensúlyozni a ne­hézségeket. Kedvező előjel, hogy a szóbeli megállapodá­sok és a szerződések révén az eddiginél több megrende­lést teljesíthetnek az új esz­tendőben. Sz. ,T. T,-ütenek vele a téeszben Hévízművet avattak

Next

/
Thumbnails
Contents