Szolnok Megyei Néplap, 1984. november (35. évfolyam, 257-280. szám)
1984-11-23 / 275. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. NOVEMBER 23. TIT a kistelepüléseken Alighanem a magyar filmgyártás történetének eddigi legnagyobbszabású szabadtéri diszletegyiittese épült fel Pilisvörösvár határában. Készül Sándor Pál új filmje, a Csak egy mozi. A népes szereplőgárdában neves külföldi és magyar színészeket találhatunk. Képünkön Major Tamás a produkció egyik jelenetében Ha jé a program, nincs szükség lassz óra Majális, barlangtúra, színházlátogatás a hajnóczysoknál Kevés előadó Forgatom a TIT Szolnok megyei szervezetének legújabb kiadványát. A kötet a szaktudományokat sorra véve különböző témajavaslatokat tartalmaz. Hosszadalmas volna megszámolni is, hogy hány előadást, előadássorozatot ajánl a közművelődési intézményeknek, munkahelyeknek. Mindenesetre a paletta igen sok színű, a hadtudománytól az új vállalkozási formákig, az oktatáselmélettől a lakáskultúráig sokfajta tudnivaló megszerzésére kínál lehetőséget. A múlt évben csaknem 7000 alkalommal éltek ezzel a lehetőséggel megyénk településein. Az előadásokat. a különböző rendezvényeket több, mint tizenhétezren látogatták. A TIT rendezvényeinek felét községekben, kistelepüléseken tartotta. Ez az arány jónak mondható, különösen ha hozzátesszük, a megyei szervezet ezernégyszázas tagságának alig egyharmada él ezeken a településeken. Azonban 13 községi és 10 úgynevezett helyi csoportban a falusa értelmiségnek meglehetősen kis hányada dolgozik, vesz részt az ismeretterjesztő munkában. Mindez természetesen megnehezíti a helyi igények kielégítését, a TIT ezért is törekszik arra, hogy a falusi értelmiség mi • nél szélesebb körét bevonja munkájába. Törekvését azonban nem mindig követi siker. Aki kicsit is ismeri, a falun élő orvosok, agrárszakemberek vagy éppen pedagógusok munkáját, s a munkájuk mellett adódó sokezernyi elfoglaltságokat; tudja, milyen nehéz újabb feladatokkal Olvasmány pályakezdőknek Kiss Untai: Népművelő lettem Első hallásra talán furcsa, de így igaz; ez a módszertani útmutató — kitűnő olvasmány, s valószínűleg még azok is kedvtelve lapozgatják, akiknek korábban a leghalványabb sejtésük sem volt a népművelői munka mibenlétéről. Kisis Antal, a jászberényi Déryné Művelődési Központ igazgatóhelyettese Népművelő lettem című, a közelmúltban megjelent könyvét nem véletlenül ajánlja „olvasmány” gyanánt. Mert 'bár a szerző lépésről, lépésre haladva — mintegy a kezdő sors — és pályatárs kezét fogva — áttekinti a legfontosabb köz- művelődési, művelődéspolitikai, szervezési, vezetésiirányítási, gazdálkodási tudnivalókat; eközben egyetlen pillanatra sem hagyja el mesélő kedve. Az a világ — a vidéki, még közelebbről: a falusi népművelés —, ahonnan Kisis Antal a példákat, példázat értékű anekdotákat citáltja, nincs híján az olyan pillanatoknak, amelyek hatására a népművelő (ha van benne bölcsesség) inkább nevet, mint bosszankodik. Félreértés persze ne essék: a „Népművelő lettem” nem az itt-ott mosolyt fakasztó passzusok miatt jó és hasznos olvasmány, de — ezekkel együtt teljes értékű. Am; a kötet részleteit illeti: arányos tagolású fejezetekben a művelődési ház alapvető funkcióit, kapcsolat- rendszerét, a helyi adottságok szerepét, a népművelő személyiségének legfontosabb vonásait, a tervezés— irányítás—vezetés kérdéséit tárgyalja — sok-sok ötletet, gyakorlatban kipróbált módszert átadva eközben. Ebből következik, hogy elsősorban kezdő népművelők forgathatják haszonnal, akár úgy is, mint hétköznapi munkájuk ügyes-bajos dolgaiban eligazító kézikönyvet. — Vágner —- sok előadás „megterhelni” őket. Ugyanakkor az igazsághoz tartozik az is. hogy a TIT-tagság ma nem bír különösebb „ranggal”. Az ismeretterjesztő munkát nem kíséri kellő erkölcsi és anyagi elismerés. A TIT megyei szervezete mindezek ellenére sem mondott le arról, hogy megnyerje céljainak a vidéken élő értelmiség legjavát. Bizonyság erre például a DATE mezőtúri Mezőgazda- sági Gépészeti főiskolai karán tíz esztendeje folyó TIT- előadó képzés. A jövendő agrár szakembereket már a főiskolán felkészítik az ismeretterjesztő munkára, hisz az alapvetően mezőgazdasági jellegű településeken alighanem az ő szaktudásuk kamatoztatható legjobban. A Jászberényi Tahítőképző Főiskola hallgatói hasonló módon kapcsolódnak be a TIT munkájába. A megyei szervezet a jövőben még jobban szeretne támaszkodni e szellemi műhelyekre, nem csupán a hallgatókat, de a főiskola tanárait is szeretnék megnyerni az ismeretterjesztés ügyének, nem utolsó sorban azért, hogy emelkedjék annak színvonala, váljék tartalmasabbá gazdagabbá. A TIT munkája természetesen nem különíthető el a közművelődés egészétől, éppen ezért csak úgy válhat eredményesebbé, ha a társszerveivel — művelődési házakkal. könyvtárakkal, munkahelyekkel — együttműködve végzi azt. Különösen fontos ez a kistelepüléseken, ahol a lehetőségek szűkösebbek. T. E. Nem isi olyan régen a Hungária néven sokadik reneszánszát élő csoportosulás sikert sikerre halmozva, üstökösként száguldott a hazai rockmu- zsii'ka viharvert egén. Három vérpezsdítő rock and roll parti után a zenekar tagjai szétszéledtek a szélrózsa minden irányába szerencsét próbálni. A Dolly Roll dallamos ar- rivedercivel búcsúzott hazai rajongóitól, és délre, a pálmafák árnyéka alá költözött — legalábbis dalaiban. Első nagylemezük után pályájuk a legmagasabbra ívelt mindhárom ex-hungáriás közül: hamar belopták magukat a 6—16 éves korosztály szívébe. A jelenlegi lemezvásárlási lázt figyelemmel kísérve, nagy a valószínűsége annak, hogy az Eldoradoll című közös! munkájuk is hasonló sorsra jut. Hogy mi garantálhatja ezt a váteszi gondolatot? Nos, a ’60-as évek homályából újra előbukkanó dallamoknak, ritmusoknak ma sem kell cégér, anélkül is igen jó az ázsiójuk. Dollyék felismerték a nosztalgia kínálta határtalan lehetőségeNovember 26 — december 12 Honvédelmi filmnapok a megyében A szolnoki Helyőrségi Otthonban november 26-án délelőtt fél tízkor nyílik a honvédelmi fflmnapok rendezvénysorozat. A kiemelkedő esemény célja, hogy a művészeti szempontból jelentős, a hazafias-honvédelmi neve- liést segítő értékeg haladó mondanivalót közvetítő játék-, ismeretterjesztő és oktatófilmek eljussanak a legszélesebb közönségréteghez. December 12-ig a megye öt településén — Szolnokon, Jászberényben, Kisújszálláson, Kunhegyesen, Török- szentmiklóson — zajlanak majd filmankétok, díszbemutatók, természetesen az alkotók részvételével. A jelenlevők megismerkedhetnek többek között Bokor Péterrel, a Királygyilkosság című magyar film rendezőjével, Magyar József filmrendezővel, valamint Hajdúffy Miklóssal, a Klapka légió alkotójával, megannyi történelmi sikerfilm rendezőjével. A filmnapokon képzőművészeti és fotókiállítást is rendeznek. Szolnokon a Tisza mozi előcsarnokában Képek a Magyar Néphadsereg életéből címmel fotókiállítást, Jászberényben a Lehel filmszínházban a Majd ha katona leszek című gyermekrajz tárlatot, a szolnoki Helyőrségi Művelődési Otthonban pedig a Honvédelem című filmfotó- és plakátkiállítást láthatják az érdeklődők. Az eseménysorozat megnyitóját követően a megye különböző pontjain a helyi filmszínházak játékfilmeket vetítenek katonai szakértők kiselőadásával kiegészitve. két, és az „Aranyországiba” vezető úton egy-egy talonba került slágerről lefújták a port. Második nagylemezük legtöbb száma a korabeli olasz dalok „neobarokkos” hangzásvilágát eleveníti fel. Ennek eklatáns példáját, a Gina, a bestia című sikert a legelszántabb kritikusok sem foszthatják meg a slágerlista előkelő helyezéseitől. De ugyancsak listára ítélt a Rockadili bál és a Kolibri panzió is. A szövegekkel viszont hadilábon állnak a szerzők. A Maria Makaróni „fülemen jön ki a nokedli” sóra és más efféle szabadasszociáci- ós költői képek e sorok íróját Szolnok város tiszai mellékfolyójának nevére emlékeztetik. Szinte bizonyos, hogy ama híres Pegazus nem röpíti a Helikon kies ormára Dolilyék sizövegíróit. Mindezek ellenére nem kell azért Delphoiba menni, hogy megjósoljuk: a Dolly Roll második LP-je ugyanolyan siker lesz, mint amilyen az első volt. A tiszai öld vári Hajnóczy József Gimnáziumba és Óvónőképző Szakközépiskolába jelenleg négyszázötven tizenéves jár. Több mint kétszázan gimnazisták, a többiek pedig azért ke-- rültek ide, mert pedagógusok, óvónők szeretnének lenni. Az intézmény rendelkezik még egy sajátossággal: az általánosnál jóval színesebb, érdekesebb iskolai mozgalmi munkáért négy éve megkapták a KISZ KB Dicsérő Oklevelét, majd ezt követően tavaly is. meg az idén is elnyerték a Kiváló KISZ-szervezet címet. A titok nyitját, az alapszervezetekben folyó érdemi munkát egy csokor itt tanuló diákkal bogozgattuk. Közülük az egyik Patkós Ágnes, az iskolai KISZ-bizottság titkára. II diákok döntöttek — Én abban látom a sikerek nyitját, hogy nálunk a tanárok még véletlenül sem erőltetik ránk az elképzeléseiket. Szerencsés dolognak tartom azt is, hogy Nagyné Varga Ilona, a RISZ- tanácsadó tanárnőnk korábban az intézet diákja volt, és mint fiatal nevelő jól ismeri a helyi hagyományokat, szokásokat. A munkatervet például úgy állítottuk össze, hogy az igazgató úr eljött az iskolai KISZ-bi- zottság egyik ülésére, és elbeszélgettünk az idei célokról, a soros feladatokról. Azután. mi harmincötén, a vezetőség tagjai, megkérdeztük a fiúkat, meg a lányokat: ti mit szeretnétek csinálni a KISZ-ben az idén? Az elképzelések ismeretében szerkesztettük meg a munkatervet. — (Mire épül ez a program? — Az alapszervezetek akcióira. Az igényeknek megfelelően az iskolában tizenegy alapszervezetet hoztunk létre. Van közöttük két. énekkari, két országjáró, két sporttal—röplabdával és kézilabdával — foglalkozó, közművelődési, barlangász, képzőművészeti, Ifjú Gárda és idegennyelvi levelező alapszervezet. — Ágnes, járnak a társaid a KlSZ-gyűlésrekre? — Ha jó a program, senkit sem kell lasszóval fogni. Mivel a szervezettség kilencven százalék fölötti, nem erőltettük, és soha nem erőltetjük a megjelenést. Ha egy összejövetelen kevesen vesznek részt, akkor a hibát magunkban, az előkészítésben keressük, és nem a távolmaradókban. Akik valószínű azért hiányoznak, mert unalmasnak elcsépeltnek vélték a témát. Lázár Éva a sok élmény közül másra emlékezik. — Én mint leendő óvónő, az egyik énekkari alapszervezetnek vagyok a tagja. Az elmúlt év sok, sikeres akciója közül nekem az a nap tetszett a legjobban, amelyiken délelőtt hét középiskola részvételével a termelőszövetkezet székházában mozgalmi (dalversenyt rendeztünk. Ez az összejövetel a ti. di. máj. nevet viseli, ami nem más, mint a tiszaföldvári diákmajális elnevezés rövidítése. A délelőtti komolyabb programot ebéd után tréfás vetélkedők [váltották fel, mint kockacukor és lekvároskenyér evése, fekvőtá- masz-verseny. Néhány nyelvész-jelöltnek a zseniális ví- zibeleprütty fogalmat kellett szemléltető módon elmagyarázni. Ezt az egyik fiú úgy oldotta meg, hogy rövid mormolás után egy lavór vizet a hahotázók fejére zúdított. A legnagyobb sikert azonban az jelentette, amikor az egyik csoportnak a hajdani óvodai élményeit kellett eljátszani. Természetesen az óvó néni fiú volt,' és a jelenetből nem maradt- ki a spenótevés sem. Kedvtelésből falra másznak Tóth Attila, aki egyedül képviseli az erősebb nemet, 3. b. osztályos, és gimnazista. — Az országban csak nálunk alakult barlangkutató KISZ-alapszervezet. Ugyanis van egy barlangunk a Bükkben, amelyet még a hetvenes évek elején fedeztek fel az akkori földvári diákok. Az egész ezerhét- száz. méter hosszú, és száztizenhét méter a szintkülönbsége. Már majdnem végig jutottam benne, ami nem könnyű, mert néhány helyen olyan szűk, hogy szinte úgy kell átpréselni magunkat. Nem beszélve arról, hogy a benne folyó víz mindössze kilencfokos. . — Hol gyakoroltok? — Bármilyen hihetetlen, a suli falán. Mifelénk igaz a szólásmondás: azt hittem, falra mászok. Mi tényleg ezt tesszük — kötelek segítségévek— a belső falakon. és még a vakolatot sem nagyon vertük le. A Szolnokról 'bejáró Chris- nyán Hédi mást emel ki a programból, mivel ő a köz- művelődési alapszervezet tagja. — Nálunk látványos rendezvények nincsenek, mivel a mi programjaink csendesebbek. Színházbérletünk Van, rendszeresen járunk Szolnokra előadásokat nézni, Irodalmi folyóiratokat tanulmányozunk, és érdekességképpen elmondom, hogy a megyében előfizetett százkilencvenhét Kritika közül 180 ide jár, mi olvassuk. ünnepi megemlékezések A martfűi Kiss Zsuzsa megemlíti, hogy az ő énekkari alapszervezetük patronálja a homoki gyógypedagógiai intézetet. A lányok rendezvényeket, vetélkedőket, télapóestet szerveznek az intézet diákjainak, báb- készítésre tanítják őket. Gazdag Ildi pedig azt fejtegeti, hogyan kapcsolódnak a kollégiumi programok az iskolai KISZ-rendezvényekhez. Lehetne még hosszasan sorolni az elképzeléseket, hiszen például az iskola kisze- sei, énekkari tagjai részt vettek a község felszabadulása 40. évfordulója tiszteletére szervezett rendezvényeken, műsoros esteken. Novemberben fővárosi kirándulásra indulnak, majd alapszervezetenként elkezdik a .készülődést a decemberi télapó és karácsonyi vidám „bulikra”. Ezek az estek bizonyára telt házakat vonzanak, pedig közhely, de így igaz: itt sem könnyű ma diáknak lenni. A többség reggeltől estig igen sokat dolgozik, hiszen a délelőtti— délutáni hat-hét óra után énekkari próbák, szakkörök kezdődnek, amelyeket általában két-háromórás tanulás követ. Legalább is eny- nyi kell egy jó bizonyítványhoz. Mondhatja valaki: szép, szép, de akkor mi marad a mozgalmi munkára? Szerencsére akad hatvan-nyolcvan olyan diák, jó néhány pedagógus, aki erre is szakít időt, Ügy köznyelven fogalmazva: halad a KISZ szekere. Akik ezért sokat tesznek nem azt latolgatják, hogy munkájuk eredménye jövőre ismét oklevélre, vagy valamilyen másféle elismerésle elegendő lesz-e. D, Szabó Miklós L emezfigyelö Meghívás Eldoradollba
