Szolnok Megyei Néplap, 1984. november (35. évfolyam, 257-280. szám)

1984-11-03 / 259. szám

Hazaérkezett a magyar küldöttség Havannából Tegnap hazaérkezett Ha­vannából a magyar küldött­ség, amely Sarlós Istvánnak, az MSZMP Politikai Bizott­sága tagjának, a Miniszter- tanács elnökhelyettesének ve­zetésével részt vett a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsának 39. ülésszakán. A delegáció tagjai voltak: Ha­vasi Ferenc, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára; Marjai József, hazánk állan­dó KGST-képviselője, Falu­végi Lajos, az Országos Terv­hivatal elnöke, miniszterel­nök-helyettesek és Nagy Já­nos külügyi államtitkár. Véres összecsapások Indiában Több mint ötszázan vesz­tették életüket az indiai za­vargásokban a Gandhi asz- szony ellen elkövetett szer­dai merénylet óta — jelen­tette tegnap este a PTI in­diai hírügynökség. A jelen­tés szerint az áldozatok fele Üj-Delhiben halt meg az ut­cai összecsapásokban. Az UNI indiai hírügynökség szerint a gyilkosságok jelen­tős hányadát már a „lázongó és fosztogató” szikhek köve­tik el hinduk ellen, válasz­ként az eddigi szikh-ellenes kilengésekre. A fővárosban az üzletek jelentős hányada zárva van. Néhány piacon árusítanak ugyan élelmiszert, de az (Folytatás \a 2. 'oldalon.) Politikai könyvnapok Országos megnyitó a fővárosban Kettős esemény színhelye volt tegnap a Magyar Mun­kásmozgalmi Múzeum: itt tartották meg a politikai könyvnapok ünnepélyes meg­nyitóját, s egyben jubileumi könyvkiállítás nyílt a meg­alakulásának 40. évforduló­ját ünneplő Kossuth Könyv­kiadó négyévtizedes termé­séből. A megnyitó ünnepségen — amelyen ott volt a párt- és az állami élet több vezető személyisége, jelen voltak a könyvszakma képviselői, a Kossuth Kiadó aktivistái, a szocialista országok pártki­adóinak a budapesti tanács­kozásán résztvevő vezetői — Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a KB titkára a Központi Bizottság nevében köszön­tötte a résztvevőket. Megnyitó beszédében szólt arról, hogy hazánkban a po­litika igazából a felszabadu­lás után vált a tömegek sa­játjává, s ebben nagy sze­repet játszik a politikai könyvkiadás. A mostani könyvünnep jelentőségét nö­veli, hogy közéletünk fontos eseményre készül: jövő év tavaszán tartja a párt XIII. kongresszusát. A továbbiakban hangoztat­ta: az idei politikai könyv­napoknak a kongresszusi fel­készülés mellett különös je­lentőséget ad az is, hogy ké­szülünk hazánk felszabadu­lásának 40. évfordulójára, s megemlékezünk a német fa­sizmus és a japán militariz­mus felett aratott győzelem­ről. Ezt követően a Központi Bizottság titkára rámutatott, hogy a szocialista építés tu­dati feltételeinek megerősí­tésében nagy szerepe van a politikai könyvkiadásnak. Emlékeztetett arra, hogy a Kommunista Párt Könyvki­adója 1944 novemberében — Szikra néven — együtt szü­letett a felszabadulással. Munkája mindenkor tükröz­te a párt politikáját; törté­netében megnyilvánulnák szocialista utunk eredményei és gondjai. Megalakulása óta nagy szerepet játszott a szo­cialista építés részeként meg­indult, s ma sem lezárult kulturális forradalomban. A Kossuth Kiadó által kibo­csátott könyvek erősítik, szé­lesítik politikánk eszmei alapjait. Közvetítik, közel viszik a párttagokhoz és a pártonkívüliekhez, a politi­kai oktatásban résztvevők­hez a marxizmus—len iniz­mus klasszikusainak írásait, eszménk eredeti forrásait. A szocialista ideológia klasszikusainak művei eddig 2 millió 400 ezer példány­ban láttak napvilágot. A pártnak a tömegek között végzett munkáját is segíti, hogy a Kossuth Kiadó kiad­ványait saját terjesztőháló­zata, s pártmegbízatásként maguk a kommunisták ter­jesztik. A 40 év alatt kibo­csátott, összesen 8800 könyv 205 millió példányban infor­mál, késztet állásfoglalásra világunkról, a hazai és a nemzetközi eseményekről, folyamatokról. Segíti az em­bereket, hogy eligazodjanak korunk alapvető kérdéseiben, a reakció és a haladás, a ka­pitalizmus és a szocializmus, a háború és a béke ügyed­ben; hozzájárul a marxis­ta—leninista világnézet ter­jesztéséhez; a meggyőzés eszközével mozgósít az előt­tünk álló feladatok megol­dására. Végezetül Óvári Miklós hangsúlyozta: a politikai könyvkiadás helyesen jár el, amikor felkarolja az olyan munkákat, amelyek társadal­mi elkötelezettségre, politi­kai érzékenységre nevelnek, s korunk kérdéseire válaszol­va segítik a gondolkodás és a szemlélet pozitív formálá­sát. A politikai tevékenység természetéből fakad, hogy a politikai irodalom kiadásá­ban végzett munkának szín­vonalasnak, gyorsnak és frissnek kell lennie. A poli­tikai könyvkiadás legnagyobb érdeme, hogy szinkronban van a valósággal — mondot­ta a Központi Bizottság tit­kára. Ezt követően az ünnepsé­gen Nonn György, a Kos­suth Kiadó igazgatója kitün­tetéseket, nívódíjakat adott át. A mintegy 1200 kötetet fel­vonultató jubileumi könyv­kiállítás november 25-ig te­kinthető meg. A napokban egyébként országszerte könyvbemutatókat, kiállítá­sokat rendeznek a politikai könyvnapokra megjelent új­donságokból. Elkészült a nagyberuházás Határidőre, olcsóbban a tervezettnél Avatási ünnepség a szolnoki papírgyárban Az ünnepség résztvevői me gtekintik az új papír gépet Tegnap délelőtt Szolnokon ünnepélyesen adták át ren­deltetésének a Papíripari Vállalat Szolnok; gyárának állami rekonstrukciós nagyberuházás keretében elkészült berende­zéseit és Létesítményeit. Az ünnepség elnökségében ott volt Szabó Imre ipari miniszterhelyettes, Petrovai László épí­tésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes, Gennagyij Progyin, a Szovjetunió erdészeti, cellulóz-, papír- és fafel­dolgozóipari miniszterhelyettese, Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke, Beledi Dezső, az MSZMP KB alosztályveze­tője, Simon József, a megyei pártbizottság titkára, Varga Sándorné, a Szolnok városi pártbizottság első titkára, Lux János, a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szak- szervezetének főtitkára. Takács László, az Építő-, Fa és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének titkára és Nyit- rai István, a KISZ KB titkára. Az ünnepséget megnyitó rövid műsor után Lécz Já­nos, a szolnoki papírgyár üzemi pártbizottságának tit­kára köszöntötte a résztve­vőket, közöttük a beruházás megvalósításából részt vál­laló 35 haza; vállalat és a berendezéseket szállító kül­földi partnerek képviselőit. Juhász Mihály, a Papír­ipari Vállalat vezérigazga­tója beszédében többek kö­zött arról szólt, hogy már a ’70-es évek elején kereste a hazai papíripar a lehetősé­geket az igényes író-nyomó papírok iránt dinamikus nö­vekvő keresletek hazai ter­mékekkel kielégíteni. A het­venes évek második felére — a Szovjetunióval és Ju­goszláviával kötött hosszú­távú cellulózszállítási egyez­ményeknek köszönhetően — a terv valóra váltása külö­nösen célszerűnek látszott. A fejlesztés előnyeit és a beruházási lehetőségeket mérlegelve az Állami Terv- bizottság döntött úgy, hogy a beruházást meg kell va­lósítani. ternber 30-án határidőre, az előírt költségkereten belül, hiánytalan műszaki tarta­lommal befejeződött, az ál­lami nagyberuházás avatás­ra kész. Szabó Imre ipari minisz­terhelyettes ünnepi beszédé­ben először a hazai papír- gyártás 40 éves fejlődését elemezte. Ma — állapítot­ta meg — ez a hazánkban egyetlen vállalat keretében működő iparág például a munkaidőt annyira jól hasz­nálja ki, amennyire csak a világ legjobb, hasonló pro­filú üzemei. Nem véletlen (a szolnoki beruházás előtti tárgyalások és a közbeni nemzetközi kapcsolatok is ezt tanúsítják), hogy a Pa­píripar; Vállalat a világ bármely részén dolgozó tár­sának elismert partnere. A hazai papírtermelési le­hetőségeket 15 százalékkal növelő szolnoki beruházást — emelte ki Szabó Imre — a munkában résztvevő ma­gyar vállalatok és a külföl­di partnerek az iparág el­ismerésre méltó termelési színvonalához méltóan vé­gezték. Ennek bizonyítására akár csak azt is elég meg­említeni, hogy a munka so­rán eredetileg a beruházás­ra szánt összeg 5,4 százalé­kát (290 millió forintot) si­került megtakarítani, kon­vertibilis valutából pedig 390 millió forint értékűvel (18 százalékkal) költöttek kevesebbet a tervezettnél. Pedig — folytatta az ipari miniszterhelyettes — Szol­nokon nehéz, szokatlan kö­rülmények között dolgoztak. A beruházási feladatokat egy működő üzemben kellett úgy megoldani, hogy a gyár­ban elegendő papír is ké­szülhessen. Szabó Imre annak a gon­dolatnak a jegyében fejezte be beszédét, hogy a rekonst­rukcióban résztvevő 35 vál­lalat ..ütőképes gárdává” kovácsolódott dolgozóinak a jövőben az ország különbö­ző részein kell nehéz fel­adatokat megoldani. Űj mun­kába fogni biztos nem lesz könnyű, lendületet adó ön­bizalmat adhatnak azonban (Folytatás a 3. oldalon.) A több mint 6 milliárd forintos rekonstrukció állo­másainak — a IV-es papír­gép félújításán és kapaci­tásának növelésén, az V-ös paoírgépnek, a mázológép­nek és az új kiszerelő üzem­nek helyet adó gyárrészleg építésén és a szerelési mun­kálatokon, valamint a ki­szolgáló létesítmények kor­szerűsítésén dolgozók mun­káiénak — méltatása után a vezérigazgató az üzemsze­rű működés eddigi tapasz­talatait összefoglalva meg­állapította. hogy az úi és a felújított technológiai beren­dezések képesek azoknak a feladatoknak a megoldására, amelyeket a beruházás meg­indításakor vártak tőlük. Ennek alapján vezérigazgató jelentette Szabó Imre ipari miniszterhelyettesnek, hogy a szolnoki papírgyár re­konstrukciója, az új papír­gép felállítása 1984. szep­A nemzetiszínű szalagot Szabó Imre miniszterhelyettes vágja át Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXV. évi. 259. sz., 1984. nov. 3., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A TARTALOMBÓL: Pénz a lakáshoz Vita a jövö iskolájáról Szolnok ’84

Next

/
Thumbnails
Contents