Szolnok Megyei Néplap, 1984. november (35. évfolyam, 257-280. szám)

1984-11-17 / 270. szám

1984. NOVEMBER 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 15 i események Szombat Birkózás. Űttörőolimpia, megyei döntő, kötött fogás, Törökszentmiklós, Székács MSSZKI, 10.30. JégkDrong. Alföldi Ven­déglátó Kupa nemzetközi junior torna, Jászberény, hűtőgépgyári műjégpálya 9 és 15. Kosárlabda. Centrum Ku­pa úttörő leány torna a szolnoki Centrum Áruház díjaiért SZMÁV MTE I és II, Törökszentmiklósi SE, Szar­vasi FSSC, Szolnok, Véső u. 8. Röplabda. NB II. Férfi: Sz. Vegyiművek—Tószeg, Szolnok, tiszaligeti sport- csarnok 11. Vízilabda. Komjádi kupa: SZVSE—Űjpesti Dózsa. Szol­nok, Damjanich uszoda 11, Medveczky, Samu. Idegenben szerepelnek: a férfi kosárlabda NB II-ben az Alföldi Olajbányász a fő­városban az OSC ellen, Karcag Miskolcon, nőknél az SZMÁV MTE Egerben, Tö­rökszentmiklós Békésen. Kis­újszállás Miskolcon, a női röplabda NB II-ben a Lehel SE Tatabányán, az SZMÁV MTE felnőtt és ifjúsági bir­kózói Dombóváron, a vasu­tas bajnokságon. Vasárnap Jégkorong. Alföldi Ven­déglátó Kupa nemzetközi junior torna, Jászberény, hűtőgépgyári műjégpálya 9.30 és 14. Röplabda. NB II. Férfi: KESE—Kandó FSE, Kunhe­gyes, gimnázium, 10. Vívás. Szolnok város 1984. évi úttörő és középiskolás minősítő versenye, Szolnok, Véső u. 8. Labdarúgás. NB II: Szol­noki MÁV MTE—Tapolcai Bauxitbányász, Szolnok, Ti- szaliget 13, Bubori. Területi bajnokság: Karcag—Hajdú Vasas, Karcag, 13, Szakács, Jászkisér—Kisvárda, 13, Vi- rágh. Megyei bajnokság: Tó­szeg—Középtiszai Medosz, 13, Hagyó, Jászapáti—Abád- szalók, 13, Szabari, Szolnoki Cukorgyár—Szajol, 13, Taj- thy, Besenyszög—Kunhegyes, 13, Kökény, Tiszaföldvár— Törökszentmiklós, 13, Somo­gyi, Jászfényszaru—Tiszafü­red, 13, (Heves megyéből), Szászberek—Szolnoki MÁV MTE junior, 13, Jancsó, Kunszentmárton—Szolnoki Vegyiművek, 13, (Békés me­gyéből), Jászjákóhalma— Jászárokszállás, 13, Juhász. Tömegsport. Felszabadulási Kupa körzetközponti döntő, női, férfi kispályás labda­rúgás, kézilabda, Szolnok, tiszaligeti sportcsarnok, 9. Idegenben szerepelnek: a női röplabda NB I-ben a Szolnoki Vegyiművek Szege­den a Délép SC ellen a Szol­noki MÁV MTE kardozói Ózdon, férfi tőrvívói Debre­cenben, a területi labdarú­gó-bajnokságban a Jászberé­nyi Lehel Rakamazon, Rákó- czifalva Nyírtelken a H. Asztalos SE ellen, a Tisza Cipő SE Kecskeméten, az SC ellen. Röplabda Könnyű győzelem NB I. Női: Szolnoki Vegyi­művek—Délép SC 3:0 (5,3,16). Tiszaligeti sportcsarnok, 200 n. V.: Huszti, Varga. Sz. Ve­gyiművek: Vargáné, Pinczi, Vasicsek, Kovácsné, Kolláth, Takács Zs. Csere: Bak, Ta­kács L. Edző: Vasicsek Já­nos. Amint az várható volt, az újonc és még nyeretlen szegedi csapat legyőzése nem okozott különösebb gondot a Vegyiműveknek. A Délép SC játéka nem ütötte meg az osztály színvonalát, inkább kellemes edzőpartnere, sem mint komoly ellenfele volta minden tekintetben jobb. de csúcsformájától még messze lévő Sz. Vegyiműveknek. A mérkőzés mindössze 47 per­cig tartott. Jók: Vargáné, Takács Zs. Bruch beállította a világ idei legjobbját Az utóbbi hónapokban szenzációs formában ver­senyez a már 38. évét ta­posó veterán svéd diszkosz­vető, Ricky Bruch. Leg­utóbb egy malmöi sportfesz- tiválon 71.26 m-re hajítot­ta a diszkoszt, s ezzel beál- lítojtta az amerikai Pawell által elért idei legjobb ered­ményt. A világcsúcsot a szovjet Jurij Dumcsev tartja 71.86 méterrel. Szövetkezeti tömegsport A KISZÖV a kisipari szö­vetkezetek dolgozói részére többfordulós tömegsport­versenyt szervezett, amely­re a megye tizenegy telepü­léséről száznégy brigád ezer- 'háromszázötvenhat taggal •nevezett. iAz első fordulót ma és holnap rendezik, nőknek 10, férfiaknak 20 kilométert kell kerékpároz­ni szintidő alatt. A jövő hé­ten szombaton iMátrafüred és Mátraháza között 15 km gyalogtúrát kell teljesíteni. A legjobbaknak a megyei döntőt jövőre, március utol­só szombatján rendezik Szol­nokon. A budapesti télből a ciprusi nyárba Asztalitenisz Megnyerték a nemzetek pontversenyét Az NDK-beli Stendhalban hat ország versenyzőinek részvételé­vel rendezték meg Werner Seelenbinder emlékére az NDK nemzetközi asztalitenisz-bajnok­ságát. A magyar válogatottat az utánpótlás legjobbjai képvi­selték. A férfi csapat Kern- hardt, Lőrinczi (Honvéd Killián FSE), Podpinka (Főv. Vízmű), a női csapat Bőhm, Gál (Sta­tisztika) összetételben vette fel a versenyt a nemzetközi me­zőnnyel. Versenyzőink színvo­nalas mérkőzéseken négy első és három második helyezést ér­tek el. A nemzetek pontverse­nyét nagy fölénnyel nyerték. Eredmények. Férfi csapat: 1. Lengyelország, 2. Magyarország, Női csapat: 1. Lengyelország, 2. Magyarország. Férfi egyes: 1. Krenhardt András, 2. Munch (lengyel), 3. Lőrinczi Róbert. Női egyes: 1. Calinska (lengyel), 2. Bőhm, 3. Gál. Férfi páros: 1. Lőrinczi, Rasonszki (magyar, NDK-beli) női páros: 1. Gál. Bőhm. vegyespáros: 1. Podpin­ka, Bőhm. A megyei ifjúsági labdarúgó -bajnokság állása 1. SZMÁV MTE II 15 15 62- 9 30 2. Jászapáti 15 11 1 3 34-10 23 3. Cukorgyár 15 8 3 4 42-17 19 4. K. Medosz 15 8 3 4 40-22 19 5. Jászfénysz. 15 8 3 4 28-24 19 6. T.-földvár 15 8 2 5 32-17 18 7. Szajol 15 8 2 5 33-24 18 8. Szászberek 15 7 3 5 28-20 17 9. T.-füred 15 7 3 5 27-28 17 10. Besenyszög 15 7 1 7 26-25 15 11. T.-miklós 15 5 3 7 33-26 13 12. Vegyim. 15 5 4 7 27-28 13 13. Kunhegyes 15 5 3 7 25-45 13 14. J.-ároksz. 15 5 2 8 20-34 12 15. KuTE 15 4 3 8 32-32 11 16. J.-iákóh. 15 2 2 11 12-47 6 17. Abádszalók 15 2 — 13 15-57 4 ld. Tószeg 15 1 1 13 7-58 3 Jeges iszél fújt csütörtö­kön délután a télies hangu­latot árasztó Ferihegyi repü­lőtéren, amikor a levegőbe emelkedett a magyar labda­rúgókat Ciprusba szállító TU—134-es. Három és fél órával később a larnacai lé­gikikötőben 18 fokot muta­tott a hőmérő, amikor föl­det ért a MALÉV különjá­rata, pedig már majdnem este nyolc volt, s a naptá­ron itt is november 15-e állt. Larnacában elbúcsúztak egymástól a VB-selejtezőre készülők az utánpótlás EB- mérkőzés előtt állóktól. — Kellemes ez a meleg, de remélem „melegebb” már .nem lesz — jegyezte meg a kapitány. Mindenki tudta, hogy a szombat esti 90 percre gondol. A magyar válogatott harmadik világ- bajnoki selejtező-vizsgájára, amely az ötödik, vagy talán a hatodik pontot is meghoz­hatja. Ez a lehető legszebb zárást jelentené 1984-ben. A mostani minőségében 15. mérkőzésre készülő ffiatal szakvezető már járt a kis szigetországban, má­jusban a 2:l-es vendéggyő­zelemmel zárult Ciprus— Ausztria világbajnoki selej­tezőn. Akkor még csak ta­pasztalatokat gyűjtve. — Olyan csapatot ismerd tem meg, ameljíkről hiba volna azt állítani, hogy csak a helyi specialitásnak szá­mító „fapados” pályának köszönheti a sikereit — mondta Mezey. — Pontot vesztett itt tavaly Olaszor­szág, Csehszlovákia és Gö­rögország is, az osztrákok pedig kínkeservesen valósí­tották meg a terveiket. Ne­künk sem lesz könnyebb dolgunk, de a rotterdamihoz és a budapestihez alig ha­sonlítható új taktika így is meghozhatja a győzelmet. . Amilyen az elnök, olyan a vezetőség Tisztújítás újabb négy esztendőre A közgyűlések előtt beszélgetés Szabó Józseffel, a megyei sporthivatal vezetőjével A sportban is rohan az idő. Mintha csak teg­nap lett volna, hogy esténként közgyűléseken, küldött közgyűlé­seken hallgattuk egy-egy egyesület legközelebbi .hoz­zátartozóinak” ví­vódásaiig csendes örömét — pedig már két év telt el azóta. Vezető­ségválasztásra csak minden má­sodik közgyűlésen kerül sor, ezúttal azonban tisztújítás lesz a megye sportjában. Azoknak a tisztségviselőknek a meg­bízatása jár le, akiket 1980- ban tüntetett kj bizalmá­val az egyesületek tagsága. Az eltelt négy esztendő, né­mi toldással, éppen egy olimpiásznyi idő. Milyen maradandót hozott e ciklus a megye sportjának? — Er­ről kérdeztük Szabó Józse­fet, a Szolnok megyeij Ta­nács V. B. Testnevelési és Sporthivatalának vezetőjét, — Az utóbbi négy év bő­ségesen hozott számunkra megszívlelendő tanulságokat. Bár a mérleget menetköz­ben rendre megvontuk, egy- egy elgondolkodtató szám­adat azonban ide kívánko­zik: a megye a legtöbb olimpiai pontját 1979-ben szerezte, szám szerint 344- et. Ezt azóta csak megkö­zelíteni sikerült, 1983-ban például 300,5-del. Az idei összesítés njincsi miég ké­szen, hiszen a MÁV MTE ökölvívói a hétvégén az or­szágos serdülő bajnokságon, Kecskeméten gyarapították a pontok számát. Mindeneset­re máris szembeszökő az a tendencia, hogy túlzottan Szolnok-centrikus a verseny- sportunk. Bár a megyében több mint 30 sportág műve­lésére van lehetőség, 1983- ban mindössze hét egyesü­let szerzett 12 sportágban olimpiai pontot úgy, hogy a megyeszékhelyen kívüliek csak 27 ponttal járultak hozzá a végösszeghez. — Az egyes sportágak mi­lyen bizonyítványt állítottak ki magukról? Az 1983-as év adatai és az idei esztendő szemre tör­ténő összegzése alapján úgy találjuk, hogy 14 sportág­ban volt előrelépés, hétben az elvárásoknak megfelelően alakultak a dolgok öt sport­ágban pedig egy helyben to- pogást vagy visszalépést ta­pasztaltunk. Különösen rossz hangulatot keltett az, hogy az 1982-es átszervezéskor sem a Mezőtúri Honvéd, sem a Jászberényi Lehel nem tudta biztosítani helyét a labdarúgó NB II-ben. Az okok a széthúzásra, nevelé­si gondokra, a szakmai munka hiányosságaira ve­zethetők vissza. A követke­ző évben a Mezőtúri Hon­véd kiharcolta z NB Il-es tagságot, de mindössze egy esztendőre, a Lehel SE pe­dig az osztályozó küszöbén botlott el. — Hány egyesület készül a megyében a közgyűlések­re és milyen terveknek vág­nak neki a következő négy évnek? — A megye 96 sportegye­sülete és 39 diák sportköre tart december 1. és március 1. között közgyűlést, vagy küldöttközgyűlést. Az egye­sületek száma csökkent, en­nek a közigazgatási átszer­vezések az okai. Nincs to­vábbra sem sportegyesülete Tiszavárkonynak és Torna j- monostorának. Egyébként a megyei sporthivatalnak azaz álláspontja, hogy minden kis településen meg kell tartani az egyesületet akkor is, ha esetleg többüknek egyetlen termelőszövetkezet ad kenyeret. Ha úgy tetszik, jelszavunk az, hogy olyan vezetőségeket kell választa­ni, amely nemcsak nevét ad­ja az egyesület zászlajára, de dolgozni is hajlandó. Ta­pasztalatunk szerint, ha jól sikerült kiválasztani az el­nök személyét, akkor az egész vezetőség aktívan te­vékenykedik, tehát azt ja­vasolnánk minden klubnak, hogy az elnök megválasz­tása legyen gondos és kö­rültekintő. —■ Az egyesületek elnök­ségeit ismerve, milyen mér­vű változásokra számítanak? — Ügy véljük, hogy az el­nökök 20—25 százaléka cse­rélődik majd. az elnökségi tagok közé pedig 30—40 szá­zalékban jelölnek új embe­reket. Az új tisztségviselők legfontosabb tennivalója az lesz, hogy a települések egész lakosságának szerez­zenek a versenysporttal szó­rakoztató időtöltést, a sza­badidős sportba viszont azo­kat is vonják be, akik egy­egy meccsén a pályák körül állnak. A nők aránya vala­melyest javult a vezetésben, ám még mindig nem lehe­tünk a számukkal elégedet­tek. Ugyancsak várjuk az elnökségbe a fiatalokat és azokat.. akik sportszakmai képesítéssel rendelkeznek: testnevelők, játékvezetők, edzők tehetnének sokat egy- egy község vagy város sport­életéért. — Mennyi pénz jut a me­gye sportjára az elkövetke­ző esztendőben? — Az 1984. évinél egy ke­véssel több lesz azoknak a tendenciáknak az erősítésé­re, melyek a versenysport előrelépését és a szabadidős sport tömegességét szolgál­ják. Mi az elosztásnál ezek­nek az elveknek a szem előtt tartásával differenciá­lunk, szándékunk szerint igazságosan. Azt szeretnénk, ha az egyes szakosztályok megszüntetnék az ingázást az NB-s osztályok között. Az Olajbányász kosárlabda csapatát, a Vegyiművek fér­fi röplabdacsapatát, a Me­zőtúri Honvéd vagy a Jász­berény labdarúgócsapatát szeretnénk magasabb osz­tályban látni, ahol természe­tesen meg is kapaszkodná­nak. — Miután a diák sport­körök is megtartják közgyű­léseiket. számukra milyen napirendeket javasol? — A testnevelés oktatásá­nak színvonala iskolatípu­sonként más és más. A leg­magasabb a középiskolák­ban, a legalacsonyabb a szakmunkásképzőben. Az ál­talános iskolákban a legna­gyobb a szóródás, ott a léte­sítményhelyzet és a szak­ember személye számít dön­tő tényezőnek. A testneve­lők heti óraszáma általában 30 körül van, ami az előírt másfélszerese. Jó lenne, ha a más szakos pedagógusok levennének valamit a ter­hekből. Elsősorban a verse­nyekre való utaztatásban se­gíthetnek a sportszerető fia­tal tanárok testnevelő kol­légáiknak. Ami az egyesületek és az iskolák kapcsolatát illeti: korábban a két „szomszéd­vár” egymásra várt. Az ál­láspontunk, hogy a jövőben az egyesületeknek kell kez­deményezni a kapcsolatte­remtést, a nyitottságot ter­mészetesen az oktatási in­tézményektől is elvárjuk. A közgyűlések, küldöttközgyű­lések időpontját úgy kell megválasztani, hogy az biz­tosítsa az egyesület tagságá­nak minél nagyobb arányú részvételét. A felelősség nagy. a megye sportjának közeli jövőjéről döntenek a meghívottak. — pb — Megváltozott szerepkörben idén február elsejétől meg­szüntették a szakosztályt. Egy versenyző a régiek kö­zül, Sike Zsolt Simon Zoltán, a Törökszent­miklósi Csikós József Álta­lános Iskola biológia, föld­rajz és pedagógia szakos ta­nára az idén néhány alka­lommal elment még az edző­terembe emelni — talán a nosztalgia vezérelte, vagy búcsúzott kedvenc sportágá­tól — a jövőben azonban már csak egyik barátja la­kásán, kimondottan egész­ségügyi célból hódol a ra­jongásig szeretett súlyeme­lésnek. Hogy miért? Ne vág­junk a dolgok elébe, men­jünk sorjában. Talán negyedszázada, hogy Törökszentmiklóson. a Ber­csényi Miklós Gimnázium­ban az egyik testnevelő va­lahonnan szerzett egy súly­zókészletet, gyakorolgattak, majd a Fáklya Sportegyesü­letben megalakult a súly­emelő szakosztály. Gimna­zistákból toboroztak ver­senyzőket, köztük vort Si­mon Zoltán is. — Ösztönzést adott a régi nagyok, Földi, Veres és a többiek sikere — emlékezett vissza. Előtte atlétizáltam, de akkor még nem volt olyan színvonalon a sportág, mint ma, ezért átpártoltam a súly­emeléshez. öntevékenyen, minden szakmai segítség nélkül szer­vezték a súlyemelést, a vá­rosban nem volt hagyomá­nya. Aztán szépen haladtak előre, Simon Zoltán levelező tagozaton biológia és föld­rajz szakos képesítést szer­zett, 1969-től három évig társadalmi edzőként dolgo­zott a súlyemelő szakosztá- ban, 1971-től pedig — miu­tán elvégezte az edzői tan­folyamot — már mellékfog­lalkozásban. Tanult — a debreceni egyetemen peda­gógia szakot végzett — ver­senyzett, szakosztályt veze­tett, közben változtak az egyesületek — Fáklya, ITSK, Dózsa Tsz, Tiszatáj, Tsz, vé­gül TSE — a sportolók közül Takács István érte el a leg­jobb eredményeket, költöz­tek egyik helyről a másikra, míg végül megállapodtak a mai edzőteremben. Szerény körülmények kö­zött, általában tíz-tizenkét versenyzővel működött a szakosztály. Azért értek el eredményeket is. Országos ifjúsági, serdülő és úttörő bajnokságokról, területi ver­senyekről helyezésekkel tér­tek haza, volt országos kö­zépiskolás bajnokuk, minő­sítéseket szereztek, egy súly­emelő távozásáért pedig ne­velési térítést kapott az egye­sület. A Magyar Súlyemelő Szövetség kimutatása szerint az ország mintegy száz szak­osztálya között általában a negyvenedik hely körül ta­nyáztak. Nem kellett szé­gyenkezni a. súlyemelők eredményei miatt, talán ezért is hatott váratlanul a február elsején keltezett levél, amelyben az egyesület elnöksége közölte, hogy a súlyemelő szakosztályt meg­szüntetik. Mi indokolta ezt a határozatot? — Kifogásolták, hogy ke­vés a versenyzői létszám — mondta, miközben fél szem­mel diákjait figyelte. — Va­lóban előfordult, hogy keve­sen voltunk. De tudni kell, hogy versenyzőink zöme gimnazista volt, akik érett­ségi után továbbtanultak, más egyesületbe, vagy ka­tonának mentek. Volt olyan év, hogy heten is elmentek, helyettük újakat kellett to­borozni. Aztán, amikor té­len a hideg terembe jártunk edzésre, sokan lemorzsolód­tak. Ezért javasoltam az el­nökségnek, hogy az edzése­ket tartsuk az iskolánkban. Ezzel egyetértettek, tavaly ősszel helyeselték, rövid gon­dolkodási időt kértek. Vár­tam a választ, helyette egy körlevél érkezett, amelyben közölték, hogy a yégi helyen legyen az edzés, majd az Simon tanár úr igaz­ságtalannak tartja a határozatot, hiszen a semmiből, megszállottként, szinte egyedül rakta le a súlyemelés alapjait, magára hagyatva dolgozott, nem ezt várta. Tudomásul vette, de aki szereti a sportot, az nem marad munka nélkül. ' Né­hány éve sakk-szakkört ve­zet az iskolában, versenyek­re viszi a diákjait. Kimon­dottan egészségügyi céllal az egyik barátja lakására jár súlyt emelni, a rajongókkal tömegsport-szinten tenisz­szakosztály létrehozásán fá­radoznak, a megszűnt szak­osztály súlyemelő készleté­ből pedig szeretne egyet megszerezni az iskolának, hogy a tanulókkal megsze­rettesse ezt a sportot s egyébként is szükség van a gyerekeknek a testi erősí­tésre. A tantervbe be tudja illeszteni, s talán az ököl­vívók is használhatják, hi­szen az iskolában tartják az edzéseiket. Simon Zoltán szervez, ter­vez, dolgozik tovább, mert aki a sportot szereti, nem tud nyugton maradni. (pataki)

Next

/
Thumbnails
Contents