Szolnok Megyei Néplap, 1984. november (35. évfolyam, 257-280. szám)

1984-11-16 / 269. szám

Az embert szolgáló városokért Örzse néni A jövő heti rádió és tévé­műsor Évi 20 millió forintos termelési értékkel dolgozik a tiszaföld- vári Áfész dobozüzeme. Legnagyobb megrendelői a Tisza Ci­pőgyár és a Budapesti Csokoládégyár Az idén 250 ezer, az angol Lee-Cooper cég licence alapján gyártott farmert szállít a hazai piacra a budapesti Ruhaipari Szö­vetkezet karcagi üzeme és az Ekisz ózdi gyáregysége. Ezzel nemcsak e kényelmes ruhadarab hazai kedvelőinek igényeit elé­gítik ki, hanem 300—100 ezer tőkés piac­ról vásárolt nadrágot „váltanak ki” a gyár­tók. Ugyancsak importot takarítanak meg azzal is, hogy az alapanyagot a Budaflax állítja elő. Egy nadrág ára előreláthatóan 920 forint lesz. Az előzetes piackutatóik azzal a reménnyel kecsegtetik a karcagia­kat és az ózdiakat, hogy jövőre mintegy százezerrel több Lee-Cooper farmert szab­hatnak, varrhatnak Két Korea - egy asztalnál (Külpolitikai kommentárunk a 2. oldalon) KÖZLEMÉNY az MSZMP Központi Bizottságának 1984. november 15-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága 1984. november 15-én ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság tagjai, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei és a megyei jogú pártbizottsá­gok első titkárai, a Budapesti Pártbizottág titkárai. A Központi Bizottság megtárgyalta és elfogadta Kádár János elvtárs előterjesztésében a Politikai Bizott­ságnak a XIII. kongresszussal kapcsolatos javaslatait. Ügy határozott, hogy a Magyar Szocialista Munkás­párt XIII. kongresszusát 1985. március 25-ére hívja össze. A Központi Bizottság az alábbi napirendi javaslatot terjeszti a kongresszus elé: 1. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának beszámolója a XII. kongresszus határoza­tának végrehajtásáról, a párt feladatairól. 2. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi El­lenőrző Bizottságának jelentése. 3. A fellebbviteli bizottság jelentése. 4. A Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság tagjainak megválasztása. A Központi Bizottság megtárgyalta és elfogadta a kongresszusi irányelvek tervezetét, és úgy határo­zott, hogy a vita alapján véglegesített dokumentu­mot december elején nyil­vánosságra hozza. Az irányelveket a kommunis­ták taggyűléseken, küldött- értekezleteken és párt­értekezleteken vitassák meg, a pártonkívüliek vé­leményét is kérjék ki, és tegyék meg észrevételeiket. A Központi Bizottság fel­kéri a Hazafias Népfront Országos Tanácsát, a Szakszervezetek Országos Tanácsát, a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövet­ség Központi Bizottságát, a Magyar Nők Országos Tanácsát, az Országos Szö­vetkezeti Tanácsot, a Mű­szaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövet­ségének Országos Elnöksé­gét és a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Elnöksé­gét, hogy a kongresszusi irányelveket tárgyalja meg és véleményezze. A Központi Bizottság megvizsgálta a párt szer­vezeti szabályzatát és a pártszervektől beérkezett ide vonatkozó javaslatokat. Eddig a szervezeti szabály­zat alapvető módosításá­nak és általános megvita­tásának igénye nem vető­dött fel. A párt tagjai az irányelvek vitája során a szervezeti szabályzatot érintő észrevételeiket, ja­vaslataikat is megtehetik. A Központi Bizottság e javaslatokat áttekinti, és az indokolt módosításokat a kongresszus elé terjeszti. Élen járnak a megye újítói Milliárdos hasznot hozó ötletek az agrárgazdaságból Iparjogvédelmi nap a mezőtúri főiskolán Az utóbbi esztendőkben, a műszaki-technikai fejlesztés­hez rendelkezésre álló anya­gi eszközök csökkenésével fordított arányban, megnőtt a jelentősége az agrár ágazat­ban is a „legolcsóbb”, beru­házás nélkül megvalósítható fejlesztések számos lehetősé­gét kínáló újító mozgalom­nak. Ezért is méltán furcsál- hatták a szervezők — a Ma­gyar Iparjogvédelmi Egyesü­let megyei szervezete és a Teszöv — a tegnapi rendez­vényük, a mezőtúri főiskolán megrendezett iparjogvédel­mi nap iránti gyér érdeklő­dést. Valamennyi mezőgaz­dasági ,( termelőszövetkezet újítási előadójának, az újítá­si bizottságok elnökeinek, a legeredményesebb újítóknak címezték a meghívókat, de bizony csak kevesen, hall­gatták meg a MÉM képvise­lőinek tájékoztatóját a mező- gazdaság újítómozgalmának helyzetéről és eredményeiről, valamint a licencvásárlások­kal kapcsolatos tudnivalók­ról. Akik viszont ott voltak tegnap Mezőtúron, nem kis büszkeséggel hallhatták dr. Csercser Péter MÉM osztály- vezetőtől, hogy megyénk mezőgazdasági újítói évek óta a mozgalom élgárdáját alkotják. Nem kis mértékben részesei annak, hogy az ága­zatok közötti országos újítá­si-találmányi versenyben is a MÉM tárcához tartozó szö­vetkezetek, vállalatok és intézmények járnak az élen. A termelőszövetkezeti szek­torban például, országosan 1280-ról 3000-re nőtt az utób­bi öt esztendőben az éven­ként benyújtott újítások szá­ma. Az 1978 évi 115 millióval szemben 1983-ban már a 220 millió forintot is meghalad­ta a bevezetett műszaki szel­lemi termékek népgazdasági haszna. Hasonlóan kedvező a statisztika a találmányokat illetően is: számuk öt év alatt megkétszereződött, gaz­dasági eredményük pedig 2,5 millióról 190(!) millió forint­ra nőtt. Az agrárágazatban az öt­éves tervidőszak végére egy- tfnilliárd forint újításokból, találmányokból származó haszonnal számolt a népgaz­daság. Ezzel szemben már 1983 végéig 1,4 milliárd forint hasznot hoztak az országnak 'azok a mezőigazdaságban, élelmiszeriparban, erdő- és fagazdaságokban, kutatóinté­zetekben dolgozó ötletembe­rek, akiknek ésszerűsítései, újításai és találmányai nyo­mán könnyebbé, gyorsabbá vált a munka, nőtt mennyi­ségben és javult minőségben a termelés. Vannak persze még tartalékok — amint azt Antal Zoltán MÉM-osztály- vezetőtől hallották a mező­túri tanácskozás résztvevői — a mozgalomban, például a nemzetközi eredményekre alapozott műszaki fejlesztés­ben. Amíg ugyanis világvi­szonylatban az utóbbi két év­ben 18-szorosára, addig ha­zánkban csak másfélsize- resére nőtt a licencforgal- mazás. Az országos helyzetet be­mutató és nemzetközi kite­kintést is nyújtó tájékoztató­kat jól egészítették ki a ren­dezvény házigazdáit képvise­lők korreferátumai. Dr. Di- nya László, a főiskolai kar tudományos igazgatóhelyet­tese elmondta, hogy intéze­tükben, az országban első­ként vezették be fakultatív tantárgyként az alapfokú iparjogvédelmi ismeretek ok­tatását a leendő mezőgazda- sági gépészmérnököknek. Gonda Sándor elnökhelyet­tes, a helyi Magyar—Mongol Barátság Téesz eredményes újító tevékenységét ismertet­te, amelynek eredményeként már újítási exporttermékek birtokosa is a közös gazda­ság. Ez utóbbiakat — a jog­védelmi nap programjaként megnyitott megyei újítássá kiállításon ismerkedhettek meg a jelenlevők. I u M Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXV, évf. 269. sz., 1984. nov . le., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Az Elnöki Tanács elnökének indonéziai programjából Látogatás a Tungsram üzemben Mozgalmas napja volt teg­nap az Indonéziában tartóz­kodó Losoncai Pálnak és kí­séretének. A magyar állam­fő vidékre látogatott: meg­tekintette a Citeureup város­kában levő Tungsram vil­lanyégő- és fénycsőgyárat, a Gunung Mas teaültetvényt és a tropikus flórát bemuta­tó világhírű bogori botani­kus kertet. Az Elnöki Tanács elnökét Subroto megbízott iparügyi miniszter kísérte el a ma­gyar technológiát alkalmazó indonéz üzembe, A magyar államfőt és kíséretét szállító konvojt indonéz ési magyar zászlócskákat lengető iskolá­sok fogadták a Dzsakartá- tól húszegynéhány kilo­méterre levő üzem felé ve­zető úton — az itt lakók számára hazánk nem csu­pán egy távoli európai or­szági hanem a mindenna­pokban is ismert valóság, amióta 1978-ban megkezdte termelését az évente 24 millió villanykörtéit ési 5 millió fénycsövet gyártó üzem. A magyar licencre alapozott üzem 340 munkást foglalkoztat, technikai igaz- gató/ja, Rozman Ervin a bu­dapesti Tungsramból érke­zett. Még valaki tökéletesen beszélt magyarul az üzem­ben; az egyik indonéz mér­nök, aki Budapesten végez­te iskoláit. Másfajta élményt nyújtott Újabb 'harminc kilométeres autózás után — miközben feltárult a buja vegetációja, sűrűn lakott táj megannyi szépsége — az 1000 állandó és 600 szezonmunkást fog­lalkoztató Gunung Mas ál­lami teaültetvény és szárí­tóüzem. Itt a vulkanikusi hegyláncolattal a háttérben hindu mejt í viimak át idéző tánccal köszöntötték az El­nöki Tanács elnökét, majd az állami gazdaság munká­jának, a teatermesztés és -szárítás 'technológiájának ismertetése után Losonczi Pál és kísérete közelről cso­dálhatta a fürge ujjú szal­makalapos indonéz teaszedő asszonyok boszorkányos ügyességét. Itt a magyar ál­lamfő házigazdája Achmad Affandi mezőgazdasági mi­niszter volt. A bogori botanikus kert gazdag növényzettel, a leg- gyakiokibb tróplikus faóriá­sokkal, színpompás virágok­kal, számtalan pálmafajtá­val kápráztatta el a magyar vendégeket. Itt Muhammad, Bogor kormányzója köszön­tötte az Elnöki Tanács el­nökét és kíséretét, és ebédet adott tiszteletükre a bogori "elinlöki palotában. Délután R. Subrapto, Dzsakarta kormányzója a városházán fogadást adott a magyar elnöki pár tisztele­tére. A szívélyes hangulatú ta­lálkozón Losonczi Pál a többi között hangsúlyozta: Suharto elnökkel fbiytatott személyesl megbeszélése, csakúgy, mint a többi pár­huzamos tárgyalás megerő­sítette nézetét, miszerint a jövőben a nagy földrajzi tá­volság ellenére is ki lehet alakítani a mainál jobb és szélesebb együttműködésit, főleg gazdasági és kereske­delmi síkon. Este az Elnöki Tanács el­nöke a nagykövetségen az indonéziai magyar kolóniá­val találkozott — családta­gokkal együtt mintegy negy­ven honfitársunk él, dolgo­zik a távoli oszágban, de a kapcsolatok élénkülésével ez a szám növekedhet. Ma Losonczi Pál és kísé­rete búcsúiátogatást tesz Su­harto elnöknél, majd a 480 kilométerre keletre levő Dzsogdzsiakartába utazik, ahol megtekinti a közeli, hí­res Boróbudur buddhista szentélyt, innen pedig Báli szigetére repül.

Next

/
Thumbnails
Contents