Szolnok Megyei Néplap, 1984. november (35. évfolyam, 257-280. szám)
1984-11-15 / 268. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. NOVEMBER 15. Polgári védelem Ha sebet kell ellátnunk. A kötözés módszeréről Ismeretes, hogy a testet ért úgynevezett erőművi behatás következtében a bőrön és a bőr alatti szövetekben szerkezeti változások, folytonossági hiányok — köznapi nyelven: sebek — jönnek létre. Az erőbehatás jellegétől függően beszélünk zúzott. metszett, lőtt, szúrt, harapott, égett. stb. sebekről. A sebzés következtében kisebb-nagyobb fokú vérzés keletkezhet; enyhébb-heve- sebb fájdalom léphet fel, és a sebzés körülményeitől függően különböző mértékben szennyeződhet a seb, utat nyitva a fertőzésnek. títsuk. Tilos a sebet kimosni, abba belejódozni! A jódampulla használata megelőzi a seb bekötését. Ennek célja a sebkörnyék kórokozó csíráinak hatástalanítása. A jódampulla használata: az ampulla nyakát az azt fedő párnácskán keresztül törjük össze. Lefelé fordítva az ampullát, a jód a párnácskába folyik. Az így átitadódott párnácskával a seb környékét a sebszéltől kezdve kifelé irányuló húzásokkal körbejódozzuk. Az elsősegélynyújtó feladata a seb ellátása és nem kezelése. Ez annyit jelent, lyet megfelelő eljárásokkal csírátlanítottak, kórokozómentesítettek. A kötszerek sterilitását különleges csomagolás biztosítja. Sérült csomagolású kötszer már nem tekinthető sterilnek! Közvetlenül a sebre csak steril anyagot szabad tenni! Steril lapokat, kötszereket tartalmazó csomagolásokat úgy kell felbontani, hogy a sebre kerülő felületük semmivel se érintkezzék. A csomagolásból kibontott steril lapot ujjaink közé csippentve úgy emeljük ki, hogy az az oldala, melyet a sebre helyezünk, semmivel • se érintkezzen. Változatos nagyságúak a steril lapok, a seb mérete szerint választhatjuk meg, milyen nagyságút használjunk. Csakis a sebre helyezett steril lap fölé helyezhetünk steril vattát, ha ez szükséges, majd ezt a steril lappal együtt pólya segítségével rögzítjük. Közvetlenül a sebre azonban steril vatta sem kerülhet, mert a véralvadás során beleragad a sebbe, megnehezítve a végleges ellátást. A sebkötöző pólyák különböző szélességűek, általában nem sterilek. Rendeltetésük a sebet fedő gézlapok rögzítése. Sterilek viszont a sebkötöző csomagok, gyorskötöző Az ujj bekötése A sebellátás során arra törekszünk, hogy az esetleges vérzést megszüntessük, vagy legalábbis csillapítsuk; hogy a seb további fertőzését megakadályozzuk. A sebellátás tennivalói; a sebkörnyék megtisztítása; a seb steril fedése; vérzéscsillapítás; a sebzett testrész nyugalomba helyezése. A sebkörnyék megtisztítása azért szükséges, hogy a sebet fedő kötszer esetleges elmozdulása ne sodorhasson szennyező anyagot a sebbe. Fertőtlenítő oldatba, esetleg csapvízbe mártott törlő segítségével a seb környékéről eltávolítjuk a durva szeny- nyeződést — olajat, földet, stb. —. gondosan ügyelve arra, hogy mindig a sebszéltől kifelé töröljünk. A sebet magát nem szabad mosogatni, abból a durva szennyeződést mint pl. üvegszilánk, salak — óvatosan csak akkor szabad eltávolítani, ha nem rögzültek a sebben, és eltávolításukhoz nem kell a sebbe nyúlni. A sebkörnyéket a közvetlen sebszéltől kifelé irányuló húzásokkal, mintegy 1—2 centis sávban tiszhogy az elsősegélynyújtó kötözze be sterilen a sebet, a sérültet pedig további kezelésre utasítsa, vagy juttassa orvoshoz. Tilos tehát a seb felesleges vizsgálgatása, széthúzása, nyomkodása. Szigorúan tilos a sebbe bármiféle kenőcsöt, sebhintőport, gyógyszert juttatni! A sebet sterilen kórokozóktól mentes kötözőanyagokkal, steril lapokkal fedjük. Steril az az anyag, mepólyák. Ezekre gyárilag 1—2 gézlapocskát rögzítettek. Felbontásukkor, alkalmazásukkor ügyelnünk kell arra, hogy a sebre kerülő párnácskát meg ne érintsük. Kisebb sebek ellátásánál á sebet fedő steril gézlapot rögzíthetjük ragtapaszcsíkokkal is. Ez nem steril, tehát ez sem kerülhet közvetlenül a sebre! Nedves, zsíros bőrfe- lületen a ragtapasz nem tapad meg. Polgári védelmi kiállítást vándoroltatnak a megye községeiben. Képünk az újszászi művelődési házban készült Polgári védelmi komplex gyakorlat az ÉKV-nái Jól vizsgáztak a résztvevők Déli 12 óra. A Szolnok megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat alagsori helyiségeiben nagy a mozgolódás. Kezdődik a polgári védelmi komplex gyakorlat, melynek célja, a parancsnoki törzs, a szakszolgálati alakulat és az üzemi dolgozók felkészültségének felmérése. Tóth András, a megyei éleLmiszerel'látó szakszolgálat parancsnoka ismerteti a feladatokat. Kezdődik a munka, mely három mozzanatban kerül végrehajtásra. Az első részben a háborút megelőző időszak feladatainak feldolgozása, a második mozzanatban a polgári védelmi szervezet készenlétbe helyezése, míg a harmadikban az ellenség várható csapása után elvégzendő feladatok feldolgozása szerepel. A gyakorlaton csaknem százhatvanan vesznek részt. Az első feladatok meghatározása után az üzemi polgári védelmi parancsnok tájékoztatót tart, s beindul a gépezet, megkezdődik a tervben foglaltak végrehajtása. Intézkednek a védőlétesítmények üzemeltetéséről, az óvóhelyek biztosításáról, a légiriadó esetére előkészített magatartási szabályok sokszorosításáról, azok szétosztásáról és kifüggesztéséről. Megszervezik a vállalati dolgozók védelmét, a polgári védelmi alegységek gyors kiképzését. Intézkedéseket foganatosítanak az ivóvíz, az élelmiszer, a csomagolóanyag, a szállítóészközök védelmére. Az üzemi kitelepítési bizottság pontosítja az üzem kitele- fritési tervét, kidolgozza a dolgozók szállításával kapcsolatos feladatokat. A munka összehangoltan, minden zökkenő nélkül zajlik. A második mozzanatban a feltételezett helyzet alapján az üzemi polgári védelem parancsnoka tájékoztatja a polgári védelmi törzset a kialakult helyzetről és elrendeli a feladatok végre hajtását. Kiosztják az egyéni védőeszközöket és kipróbálják azokat. Előkészítik a dolgozók elrejtéséhez kijelölt óvóhelyeket. Megkezdik a 90 számú ABC-áruház megelőző RBV-védelmének Végrehajtását, az áruk védelmét, a biztosító eszközök, berendezések, felszerelését. A harmadik mozzanat keretében a 90. sz. ABC szokásos hét eleji forgalmát bonyolítja. .. A polcoknál keresgélő vevők, a pénztárgép kattogása hozzátartozik a bolt mindennapi életéhez. Háromnegyed kettőkor az utolsó vevők is elhagyják az üzletet, elcsendesedik minden. Kulcs fordul a zárban, bezár a bolt. Műanyagfólia kerül a polcokra. Kezdődik a polgári védelmi gyakorlat. Az áruátvevő térben is fóliával borították a nyílászárókat, a kiszóródás elleni védelem biztosítása érdekében. Így az ablak- és ajtókereten mindenhol műanyag fólia feszül. Kérdések hangzanak el, s az eladók készségesen válaszolnak. A kétnapos gyakorlaton részt vett Sztanek Endre ezredes, a Polgári Védelem országos törzsparancsnokának első helyettese és Szé- csi Ferenc alezredes megyei polgári védelmi törzspa- fancsnok, akik jónak minősítették a gyakorlatot, hiszen a résztvevők mind elméletben, mind gyakorlatban jól vizsgáztak s ez biztosíték arra, hogy a Szolnok megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat kollektívája fegyelmezett és szakszerűt munkával helyt tud állni a polgári védelemi feladatok ellátásában... Fenti képünk a gyakorlaton készült. N. T. Nemcsak háborúban Nemcsak háborúban, sőt a békés viszonyok között egyre inkább szükség van a polgári védelemre. Világszerte terjed ez a felismerés. Az elemi csapások, természeti katasztrófák mellett napjainkban az ipari, közlekedési katasztrófák gyakori előfordulása is temérdek veszélyt jelent az emberiségre. Borzasztó következményük intő figyelmeztetés arra, hogy mindig felkészült, szervezett erővel kell rendelkeznünk bekövetkezésük esetén, ne kelljen tétlenül szemlélni az eseményeket. A károk — még jól szervezett polgári védelem esetén is — felbecsülhetetlen értékűek lehetnek. Nemzetközi és hazai példákat bőven találunk erre. Japánban az 1923-as földrengéskor például másodpercek alatt 122 ezer lakóház pusztult el. Igaz, hazánk területén még nem volt pusztító földrengés (a szomszédos Jugoszláviában igen), de a természet nálunk is megmutatta már pusztító erejét, — gondoljunk csak a Tisza felső szakaszán árvíztől elpusztult falvakra, a Körös-mentén a közelmúltban víz alá került tanyavilágra. a Duna jeges árvizére. Szűkebb hazánknak is kijutott'a rosszból, amikor a Zagyva a Jászság jelentős részét elöntötte és tízezreket kellett otthonukból biztos fedél alá telepíteni. Ha ilyenekre gondolunk, mindjárt nem tartunk feleslegesnek olyan gyakorlatokat, mint amikor a polgári védelem a szolnokiak egy csoportját a Jászságba „menekítette”, — példamutató szervezettséggel gondoskodva gyülekezésükről, szállításukról és befogadásukról. Szerencsére nálunk olyan nagyméretű ipari katasztrófa sem volt még, hogy leküzdéséhez mozgósítani kellett volna a polgári védelem egészét. Ebben a vonatkozásban is érvényes viszont az a mondás, hogy jobb félni, mint megijedni. Figyelmeztető példák megyénkben is előfordultak már. Emlékezzünk csak a Szolnoki Cukorgyár szeletraktárában keletkezett, vagy a szolnoki Fészek Áruházban pusztító tűzre. Ezek is bizonyítják, hogy szervezett, begyakorolt polgári védelmi egységekre minden nagyobb üzemben szükség van békeidőben is. És nemcsak a csapások elhárításáért, hanem mégin- kább a mentési és helyreállítási munkák sikere érdekében. A közlekedésben is gyakoriak világszerte a katasztrófák. A szolnokiakban például még mindig él a két évtizeddel ezelőtti karácsonyi vasúti szerencsétlenség. A város alatti vonatösszeütközéskor tucatszám haltak meg az emberek, sokszázan vártak gyors segítségre. . A közlekedés napjainkban is bőven szedi áldozatait. Az eflső ködös napokon a négyes főútvonalon gépkocsik sokaságával történt tömeges baleset. Egyébként a felmérések alapján az európai országokban minden 30. másodpercben történik közúti baleset, amelynek következtében öt másodpercenként hal meg egy-egy ember és további húsz sebesül meg. A világon évente 250 ezer ember veszíti életét az autópályákon. Az élet ezernyi oldaláról vett példák igazolják, hogy nemcsak a háborús pusztítások ellen, hanem egyéb veszélyek elhárítása, a mentési és helyreállítási munkák biztosítása érdekében is erősíteni kell a polgári védelmi szervezeteket, és szorosabbá fűzni azt a köteléket, ami a mentőkhöz, a tűzoltókhoz, a mentésben hasznosítható technikával rendelkező honvédségi erőkhöz fűzi őiket. A polgári védelem szükségessége minden józanul gondolkozó ember számára egyértelmű. Ugyanúgy az általa végrehajtott gyakorlatok. És nemcsak olyan szempontból, hogy vész esetén begyakoroltán, olajozottan látja el feladatát, hanem azért is, mert minden gyakorlatot a népgazdasági előnyök figyelembe vételével terveznek meg és hajtanak végre. Csupán néhány példa ennek bizonyítására: A Szolnoki Papírgyár bővítése előtt a polgári védelem gyakorlata elősegítette az ottani terület szanálási munkáinak gyorsítását. Mezőtúron, Tiszainokán a termelő- szövetkezetekben kialakított óvóhelyek zöldség és egyéb termények tárolására is alkalmas. Valahogy jelképnek is felfoghatók ezek a példák. Azt jelzik, hogy nemcsak a vész elhárítására, hanem a fejlődés elősegítésére is hivatottak a polgári védelem szervezetei. Ezért érdeke valamennyiünknek, hogy minél teljesebben betölthessék hivatásukat. S. B. Így fogjuk meg a steril géz lapot
