Szolnok Megyei Néplap, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-13 / 241. szám
1984. OKTÓBER 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Papírgyári beszélgetések A beruházás befejeződött A tervezettnél 200 mlllléval kevesebbe került — Kérem, ne fogalmazzon így: „Voltak-e nehéz pillanatai ennek a beruházásnak?” — tiltakozott indulatosan az első kérdés hallatán Szilágyi Ottó, a Szolnoki Papírgyár igazgatója. — Nehézségei mindig annak vannak, aki olyasmit csinál —, amihez nem ért. Aztán, vagy nem tudja a feladatot megoldani, vagy megtanulja a dolgát, és akkor könnyebben. Diktált a valóság A nehézség szót tehát igyekeztünk elkerülni a beszélgetés során. Arról azonban szó esett, hogy az igazgató az utóbbi években jött rá, milyen hasznos dolog is a hobbitelken végzett munka. Szüksége volt a gyárban eltöltött napok után időnként „levezetésre”, pedig az ilyen kikapcsolódás korábban soha nem hiányzott neki. Persze — tette hozzá szavaihoz magyarázatként — nem a rekonstrukció nagysága miatt voltak a termelésben a szokásosnál nagyobb igénybevételnek kitéve, hiszen az előkészítés is a feladat nagyságához méltóan alapos volt. Egyszerűen csak azért, mert egy beruházásban vettek részt — ma, Magyarországon. — Tudományos alapossággal készítettük például el a beruházás hálódiagrammját — mondta el egyik nagy csalódását Szilágyi Ottó —, pontosan meghatároztuk kinek, mikor mit kell végeznie, mi mikorra készül el. De a gyakorlatban nem a hálóterv vezényelte a feladatok megoldását, hanem a diagrammot igazítottuk rendszeresen a valósághoz. Kénytelenek voltunk ezt tenni, hiszen a javasolt átütemezéseknek mindig volt elfogadható magyarázata. Ilyen objektiv körülmények miatt váratott magára ez év januárjáig az V-ös pa- pírgép próbaüzemének megkezdése. A Papíripari VálA papír minőségére számítógép Is felfigyel lalat szakemberei e késés mi - att döntöttek úgy, hogy a próbaüzem a tervezett hat helyett csak négy hónapig tarthat. A szolnokiak sikerrel oldották meg a rájuk váró feladatot, sőt a hat 'hónapra tervezett 3630 tonna helyett négy hónap alatt 6712 tonna papírt készítettek az új berendezésen. A legutóbbi napokig pedig 21 ezer tonna papírt gyártottak. A „termésből” Fűzfőn már készítettek iskolai füzeteket, az Athenaeum Nyomdában színes folyóiratot!. a Zrínyi Nyomdában könyvet és hetilapot, a Révai Nyomdában pedig külföldi megrendelésre képes regényújságot. Beváltak az új szolnoki termékek, és ez leginkább az új gépek mellett dolgozóknak köszönhető. Elégedett gazdák — Pedig nem volt, és még ma sem könnyű ezzel a percenként 500—700 méteres sebességgel dolgozó géppel bánni — vélekedett Halász Ferenc üzemvezető. — A műszerek sokat segítenek, számítógép ügyel például arra, hogy a papír egyszer már beállított minősége ne változzék. A kezelésük megtanulására azonban igen kevés volt az idő. Igen alapos elméleti képzést kaptunk, hasonló gép mellett dolgozva külföldön tanulni azonban csak néhány kulcsfontosságú helyen dolgozó munkás jutott ki. ök is csak néhány hétre. A gyakorlati tudás javát mindenkinek itthon kellett és kell megszereznie. A januári „megindulás” óta — igen sok más termék mellett — az V-ös gépen már úgynevezett mázolásra alkalmas alappapírt is készítenek. (A Szolnokon elkészült gyárrészleg igazi újdonsága az eddig kizárólag importált, igényes kidolgozásra is alkalmas mázzal bevont papír.) A Papíripari Vállalat kutató intézetének és a gyárnak a szakemberei (bár ezt eredetileg külföldről kellett volna megkapni) közösen dolgozták ki a gyártás technológiáját. — Egyre jobb alappapírt kapunk — ismerte el Kézai Zsolt, a mázoló gép üzemvezetője —, és ez komoly eredmény, hiszen (mert Magyarországon ilyen terméket eddi" nem gyártottak) a technológia csak elméleti ismeretek birtokában készült. A papírgép és a kísérleti termék mázolása során szerzett tapasztalatok sok módosításra kényszerítettek. Ügy tűnik, megtanultuk a mázkészítés és a mázolás fortélyait is, mert a nyomdák még egyszer sem kifogásolták a különböző mázolt papírfajták minőségét. Olcsóbban a tervnél A Szolnoki Papírgyár 6,1 milliárd forintosra tervezett rekonstrukciója befejeződött. A IV-es papírgép felújítása, az V-ös papírgépet, a mázoló gépet és az új kiszerelő üzemet magába foglaló gyárrészleg és a kiszolgáló létesítmények elkészítése több mint 200 millió forinttal kevesebbe került a tervezettnél (A PV és a gyár vezetői a megtakarítást szívesen költötték volna a legkifizetődőbb tevékenység, a papírfeldolgozás fejlesztésére. Erre azonban ma még nem kaptak lehetőséget.) A beruházás befejezése azonban nem jelenti azt, hogy ezután szürke hétköznapok következnek. Ad bőven új feladatot a „felfutás”, az a kölcsönszerződés szerint 3 éves időszak, amíg fokozatosan, teljesen kihasználhatják a termelési lehetőségeket. És az eddigi jó eredmények ellenére is tökéletesebbé, gazdaságosabbá kell tenni a technológiákat. V. Szász József Tegnap ülést tartott Szolnok város Tanácsa. A végrehajtó bizottság beszámolt arról, hogy a város 1976— 1990 évekre szóló kereskedelmi és idegenforgalmi távlati fejlesztési tervéből eddig mit valósítottak meg. Előterjesztés szerepelt az ülésen az Ecseki úti Általános Iskola létesítéséről, valamint a fásított és parkosított zöldterületek használatáról szóló tanácsrendelet Budapesten tegnap befejezte tanácskozását a szocialista országok erdő-, fa-, fa- feldolgozó és papíripari társadalmi egyesületeinek értekezlete. A tanácskozáson át kiegészítéséről, módosításáról. A Városi Tanács dr. Krdzsa Sándort, a városi tanács vb. igazgatási osztályvezetőjét — más beosztására való tekintettel — felmentette osztályvezetői tisztségéből, és dr. Próbáld Ferencet kinevezte a városi tanács igazgatási osztályának vezetőjévé. Az előterjesztéseket a tanácsülés elfogadta. tekintették a társadalmi egyesületekben az' utóbbi két évben végzett munka eredményeit, és javaslatokat dolgoztak ki a műszaki fejlesztésre. Kitüntetés, kinevezés Az Elnöki Tanács Zele Ferencet, a Hétfői Hírek fő- szerkesztőjét több évtizedes szerkesztői és közéleti tevékenységéért — nyugállományba vonulása alkalmából — a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetésben részesítette. A kitüntetést tegnap Lakatos Ernő, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propaganda osztályának vezetője adta át. A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke a Hétfőj Hírek főszerkesztőjévé Lőkös Zoltánt, a Központi Sajtószolgálat eddigi vezetőjét nevezte ki. A Központi Sajtószolgálat új főszerkesztője Vasvári Ferenc lett, Társadalmi egyesületek tanácskozása Nyílt beszéd a fiatalokról, életükről Széles körű élénk vita folyik a magyar közéletben ifjúságpolitikai kérdésekről éppúgy, mint ahogyan joggal és egyre alaposabban foglalkozik közvéleményünk a nemzetközi élet, a külpolitika kérdéseivel; és előtérben áll, mint a szocialista demokrácia kiteljesedése egyik intézményrendszerének problémája, az országgyűlés és a tanácsok tevékenysége is. Márcsak azért is nagy figyelmet keltett nemcsak a kommunisták, hanem az egész lakosság körében a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának legutóbbi ülése, amelyről a csütörtöki napilapok számoltak be, közölték a hivatalos közleményt. A Magyar Szocialista Munkáspárt. mint az országot vezető párt egyszerre felelős hazánk jelenéért és jövőjéért. Ez a mély felelősségérzet nyilvánult meg abban, ahogyan a Központi Bizottság az ifjúság társadalmi helyzetével foglalkozott, és állást foglalt ifjúságpolitikai kérdésekben. Hangsúlyozva azt az igazságot, amelyet a szabad Magyarország négy évtizedes fejlődése során immáron több generáció saját élettapasztalata, politikai meggyőződése támaszt alá; az ifjúság fő kérdéseinek megoldása társadalmi feladat, ugyanakkor sorsuk alakításáért a fiatalok maguk is felelősek. Nehéz időket élünk, és a fiataloknak soha nem volt könnyű. Az emlékek sok mindent megszépítenek, a történelmi igazság azonban az, hogy minden nemzedéknek, ha más-más módon is, de meg kellett küzdenie azokkal a gondokkal, nehézségekkel, amelyeket a pályakezdés, a családalapítás, az életbe való beleilleszkedés jelent. 1945 óta a mindenkori magyar fiatalok soha nem maradtak magukra egyéni gondjaikban. A szabad Magyarország első dolga volt, hogy a jövőre vetve tekintetét, mindent megtegyen azért, hogy a fiatalságot megnyerje a maga számára, és segítsen neki jövője kialakításában. Ma már nyugdíjasként emlékeznek vissza sokan azokra az időkre. Mások, ötvenévesen, negyvenesen másként élték át fiatalságukat, találták magukat szemben a nehézségekkel, és kaptak segítséget azok legyőzéséhez. Mindig voltak ellentmondások, időnként feszültségek is. Mégis bízvást mondhatjuk: hazánk szocialista körülményei között a nemzedékek viszonyára nem az a jellemző, amiben különböznek, hanem ami összeköti őket. Sok jogos igénye lehet egy fiatal embernek, de az ifjúságnak tudnia kell, hogy azt egyetlen társadalom, a mienk sem tudja azonnal és teljesen kielégíteni. Bármennyire szeretnénk, nem mondhatjuk fiainknak és lányainknak, hogy befejeztük a szocializmus nagy művét, most már csak bele kell ülniük a készbe, hogy hozzájussanak ahhoz, aminek szükségét érzik. A legkülönbözőbb területeken dolgozó vagy tanulással eltérő munkakörökre készülő, de egyéni életkörülményeikben is nagyon különböző fiataloknak tudniok kell: és ez összeköti őket az idősebb korosztályokkal is — a szocialista erkölcs, a boldogulás első parancsolata, s hogy ők a munka társadalmába születtek bele. Egy olyan világba, amelyben a magyar ifjúság természetesnek tartja a szocialista társadalmi rendet és annak vívmányait, és amelyhez hozzátartozik a munka szeretete, becsülete, egyedül üdvözítő voltának tudata. És aki munkával alkar boldogulni, ezzel máris tanújelét adta felelősségérzetének. így kapcsolódik ösz- sze az egyéni érdek, a kisebb közösségek előrehaladása, és a haza fogalma. A fiatalok teret kémek maguknak — és ezzel egyetért a párt. A vállalatok, a szövetkezetek és az intézmények biztosítsanak a fiatalok számára képzettségüknek és képességüknek megfelelő munkát, hogy meg tudják mutatni, mire képesek, egyben pedig a teljesítményükkel arányban álló bérekkel, fizetésekkel köny- nyíthessenek egzisztenciális terheiken. Olyan korszakban. mint a mai. a népgazdaságnak feltétlenül szüksége van a fiatalok többségét jellemző tulajdonságokra: az új iránti fogékonyságra, ötletességre, újító készségre, munkabírásra. A szocialista építés már olyan szintet ért el Magyarországon, amelyről — különösen, ha figyelembe vesszük a nem éppen kedvező külső körülményeket, amelyek ugyancsak kifejezésre jutnak a közleményben — a további fejlődésért nagyon meg kell dolgozni. Kádár János a KISZ legutóbbi kongresszusán a küldöttekhez, és általuk az egész ország fiatalságához szólva felidézte a sportolók útját a rekordokig: eleinte könnyű megjavítani- ok korábbi eredményeiket, de később minden századmásodpercért is vért kell izzadni. És ez nagyjából így van a társadalom fejlődésében is. Az MSZMP Központi Bizottságának október 9-i ülésén megerősítést nyert újólag az is, hogy a KISZ, a párt ifjúsági szervezete a szocialista rendszer fontos politikai tényezője. Az ifjúsági szövetség sokrétű feladatot lát el, munkáját szüntelenül meg kell újítania. Más és más korok fiatalságához mindig megfelelő módon kell és lehet közel kerülni, segítse a napi problémák leküzdését és soha nem tévesztve szem elől a szocialista célok kiterjesztését, megvalósítását. Nem vitás, hogy ehhez hozzájárulhat, ha a KISZ, de egyes tagjai és általában a fiatalok az eddiginél nagyobb számban, szélesebb körben vesznek részt a közéletben, amelyet a szocialista demokrácia ki- terebélyesedése jellemez. A mai fiatalságnak abban is követnie kell az előző nemzedékeket, hogy meg kell tanulnia az igaz ügyért szilárdan kiállni és vitatkozni, érvelni és másokat meggyőzni, Mindazok akik felelősséget éreznak hazánk sorsáért, méltán remélik, hogy az ebben az országban felnőtt és felnövekvő ifjúság követi a pártot olyan időszakban is, amikor utunkon nagyobb akadályok, újabb nehézségek várhatnak ránk, amelyek próbára teszik az erőt, a tudást, a találékonyságot. A párt — kitetszik ez most nyilvánosságra hozott álláspontjából is — bízik az ifjúságban és számol azzal, hogy á fiatalok bizalmát továbbra is megtarthatja. Ez az alapja mindennek. Erre épülhetnek azok a megoldások, amelyeket a Központi Bizottság által meghatározott teendők követelnek meg. Bízhatunk benne, hogy amint az előző időszakokban, úgy az ezután következőkben is pártunk politikája alapján az ország megoldja az ifjúságpolitika mindig újrafogalmazódó feladatait. Országos konferencia Kisújszálláson (Folytatás az 1. oldalról.) vei mindenütt megalakultak a pártszervezetek. A pártszervezetek létrehozását, szervezését az illegalitásból előjőve, központi irányítás nélkül, öntevékenyen, lelkesen, nagy felelősséggel végezték a régi munkásmozgalmi tapasztal lattal rendelkező párttagok, állapította meg az előadó, majd a párt irányító szerveinek kialakításáról, a tag- szervezés kérdéseiről beszélt. A tudományos konferencia délután Szabolcs Ottónak, a Magyar Történelmi Társulat főtitkárának elnökletével folytatódott. Ott volt a tudományos tanácskozáson Fábián Péter, a megyei párt- bizottság titkára is. Kiss Kálmán gimnáziumi tanár, szakfelügyelő Az új élet szervezése, a demokratikus fejlődés kibontakozása Kisújszálláson témakörben tartott előadást. A Nagykunság e kisvárosában Kisújszálláson, de a szomszédos városokban, községekben gyorsan szerveződtek azok az erők, amelyekre az új, demokratikus politikai hatalom építhetett — állapította meg, majd így folytatta: — Nyomon követhetjük a korábbi progresz- szió létezését, a forradalmi szervezkedést. Eredeti, hiteles jegyzőkönyv bizonyítja, hogy Kisújszálláson 1944. október 10-én, két nappal a város első felszabadulása után, amikor tulajdonképpen még nem sikerült a város teljes területét megtisztítani a német csapatoktól — megalakult az Ideiglenes Városi Tanács. Tagjai kubikosok, agrárproletárok, törpebirtokosok voltak. Az Ideiglenes Városi Tanácsban a földmunkásokat Bakó Kálmán és Földi István, a szervezett iparosokat Földi Endre és Vígh Elek, a baloldali értelmiséget Her- pai Sándor tanító (aki polgármester lett), az 1919-es kommunistákat Szűcs Elek kéDviselte. Szerencsés helyzetben volt tehát ez a város, mert a korábban kialakult baloldali mozgalom olyan erőforrásokkal rendelkezett, amely a felszabadulás után minden különösebb nehézség nélkül képes volt biztosítani a folytonosságot Az október 10-én megalakult Ideiglenes Városi Tanács 1944 végéig ezen a néven működött, a kezdettől fogva túllépve a közigazgatási feladatokon és a város társadalmi-politikai életének a közrendnek fontos letéteményesévé vált; Ennek a tanácsnak széles osztálybázisa volt, élvezte a város lakosságának bizalmát. A lakosság érdekében cselekedett, nem ösztönösen, tudatosan irányította a közügyek intézését. Politikus intézkedései és állásfoglalásai alapján nyugodtan mondhatjuk, hogy megszületésétől kezdve forradalmi-hatalmi szervezet volt. A kommunisták meghatározó szerepet töltöttek be az Ideiglenes Városi Tanácsban. A felszabadult város sokféle feladatainak megoldásában kezdeményezők voltak, a gyakorlatban érdemi munkát végeztek, hangsúlyozta az előadó. Zsoldos István nyugdíjas gimnáziumi tanár A gazdasági élet megszervezésének kezdetei Kisújszálláson címmel értekezett, majd a tudományos konferencia az elnöki zárszóval ért véget. Ülést tartott a szolnoki Városi Tanács
