Szolnok Megyei Néplap, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-11 / 239. szám

xxxv. évf. 239. sz„ 1984. okt. íi., csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA KÖZLEMÉNY az MSZMP Központi Bizottságának 1984. október 9-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága Kádár János elvtárs elnökletével 1984. októ­ber 9-én ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizott­ság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osz­tályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tag­jai, az országos főhatóságok vezetői, valamint a köz­ponti sajtó képviselői. A Központi Bizottság kegyelettel megemlékezett közelmúltban elhunyt tagjairól, Dabrónaki Gyuláról és Závodi Imréről. A Központi Bizottság — Szűrös Mátyás elvtársnak, a Központi Bizott­ság titkárának előterjesztésében időszerű nemzetközi és külpolitikai kérdésekről, — Németh Károly elvtársnak, a Politikai Bizott­ság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előter­jesztésében ifjúságpolitikai kérdésekről, — Korom Mihály elvtársnak, a Politikai Bizott­ság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előter­jesztésében az országgyűlés és a tanácsok tevékeny­ségéről tárgyalt. A Központi Bizottság a beterjesztett jelentéseket és javaslatokat elfogadta. A Mezőgép Vállalat cibakházt gyáregységében a közelmúlt­ban elkezdték egy új kaszáló adapter, az AZU—107-es típus sorozatgyártását. Csehszlovák megrendelőik részére idén még 204 darabot szállítanak Nagyvállalati export-eredmények Piaci verseny, anyaghiány nehezítette a külföldi értékesítést i. A Központi Bizottság át­tekintette a nemzetközi hely­zet alakulását, a párt- és állami szerveknek a legutób­bi ülés óta végzett külpoli­tikai tevékenységét, és meg­állapította: I Az elmúlt időszakban • a feszült nemzetközi helyzetben nem következett be javulás. A fegyverkezési versenyben érdekelt impe­rialista körök folytatják a katonai erőfölény megszerzé­sére irányuló politikájukat. Emiatt fokozódik a katonai és politikai szembenállás, az erőegyensúly a fegyverze­tek mind magasabb szintjén jön létre. A Központi Bi­zottság aláhúzta: az egész emberiséget fenyegető ve­szélyek csökkennének, ha a NATO tagállamai érdemi választ adnának a szocialis­ta országoknak a fegyverke­zési verseny korlátozását, a katonai erőszak kiiktatását, a bizalom helyreállítását cél­zó kezdeményezéseire. Kü­lönösen fontos lépést jelen­tene, ha a Szovjetunió ja­vaslatának megfelelően tár­gyalások kezdődnének a vi­lágűr katonai célú felhasz­nálásának megakadályozásá­ról, s ennek előmozdítása érdekében felfüggesztenék az ilyen kísérleteket. A Központi Bizottság üd­vözli a Szovjetunió külügy­miniszterének az Egyesült Államok vezetőivel folyta­tott megbeszéléseit. A to­vábblépés lehetősége döntő­en attól függ, hogy az ame­rikai vezetés viszonozza a kapcsolatok fejlesztésére irá­nyuló szovjet készséget, és tettekkel támassza alá a nyilatkozataiban hangozta­tott megegyezési szándékát. A Magyar Népköztársaság nagy jelentőséget tulajdonít a bizalom- és biztonságerő­sítő, valamint leszerelési kérdésekkel foglalkozó stock­holmi konferenciának. Szö­vetségeseivel együtt min­dent megtegz, hogy a tár­gyalásokon az egyenlő bizton­ság követelményének meg­felelő, az államok közötti bizalmat erősítő megállapo­dások szülessenek. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy a béke megvédéséhez, a nemzetközi biztonság megszilárdításá­hoz, az enyhülés vívmányai­nak megőrzéséhez és to­vábbfejlesztéséhez szükség van a szocialista és a tőkés­országok közötti folyamatos, érdemi párbeszédre. Nagyra értékelte a szocialista or­szágok kezdeményezéseit a rendszeres érintkezés és a kölcsönösen előnyös együtt­működés fenntartására; meg­erősítette, hogy a Magyar Népköztársaság is folytatja ez irányú erőfeszítéseit. Európa valamennyi népé­nek érdeke azt kívánja, hogy a revansizmus és a militarizmus újjáéledése ne veszélyeztesse a különböző társadalmi rendszerű or­szágok, köztük a két német állam viszonyát, az egymás szuverenitásának, társadal­mi berendezkedésének tisz­teletben tartására épülő együttműködés továbbfej­lődését. 2 Pártunk és kormá- • nyunk a nemzetközi helyzet kedvezőtlen fejle­ményeinek visszaszorításá­hoz alapvető fontosságúnak tartja a szocialista országok egysegének, védelmi képes­segének erősítését, külpoliti­kai lépéseik összehangoláSát, s a nemzetközi osztalyharc, valamint a szocialista tár­sadalom építése során fel­merülő új elméleti-politikai kérdések megválaszolását. Ezeket a törekvéseket jól szolgálták a szocialista or­szágok testvérpártjaival loiytatott rendszeres mun­kamegbeszélések és találko­zók. Országaink és pártjaink internacionalista kapcsolata­it, népeink testvéri barátsá­gát fejezte ki a magyar párt- és kormányküldöttség részvétele Lengyelország, Románia, Bulgária felszaba­dulása 40. évfordulójának és a Német Demokratikus Köz­társaság megalakulása 35. év­fordulójának ünnepségein. 3 Pártunk képviselői ■ több testvérpárt kül­döttségével folytattak meg­beszéléseket. Ezek elősegí­tették egymás helyzetének és tevékenységének kölcsönösen jobb megismerését, az inter­nacionalista szolidaritás és együttműködés erősödését. Az MSZMP képviseltette magát az Etióp Dolgozók Pártja alapító kongresszu­sán, a Kongói Munkapárt, a Zimbabwe Afrikai Nemzeti Unió—Hazafias Front kong­resszusán. Szolidaritásunkat fejezte ki párt- és állami küldöttségünk részvétele a nicaraguai, a líbiai és az etiópiai forradalom győzel­mének évfordulói alkalmá­ból rendezett ünnepségeken. A Magyar Szocialista Munkáspárt a nemzetközi munkásosztály közös érde­keinek, a leszerelés, az eny­hülés ügyének előmozdítása céljából folytatta a párbe­szédet szocialista és szociál­demokrata pártokkal. II. A Központi Bizottság megtárgyalta az ifjúság tár­sadalmi helyzetéről készült jelentést, és állást, foglalt ifjúságpolitikai kérdések­ben. A magyar ifjúság magá­tól értetődőnek és természe­tesnek tartja hazánk szocia­lista társadalmi rendjét és annak vívmányait. Társa­dalmunk biztosítja a tanu­lás és a szakmai képzés le­hetőségét, a munkát, sokol­dalúan támogatja az önálló élet megalapozását. A Köz­ponti Bizottság 1970. évi ál­lásfoglalása segítette az if­júság körében végzett poli­tikai tevékenységet. Az az­óta eltelt csaknem másfél évtizedben nagy változások történtek a társadalom és benne az ifjúság életében. Javult a fiatalokról való társadalmi gondoskodás. Je­lentős eredmények szület­tek, ugyanakkor számos feladat megoldásának felté­teleit nem sikerült megte­remteni, ellentmondások, nehézségek és feszültségek is keletkeztek. Ezért indo­kolt újra áttekinteni a hely­zetet és számba venni az if­júságpolitika időszerű fela­datait. 1 A magyar fiatalok ■ döntő többsége tettei­vel bizonyítja: elfogadja és támogatja szocialista célja­inkat. Becsületesen tanul, helytáll a munkában, telje­síti állampolgári és hazafi­as kötelességét. Pártunk, társadalmunk, mint eddig, továbbra is épít és számít a magyar ifjúság tudására, tettrekészségére, elkötelezettségére. Az ifjú­ságot népünk haladó hagyo­mányainak tiszteletére, szo­cialista vívmányaink meg­becsülésére, megőrzésére és gyarapítására hívja fel. A szocialista társadalom további eredményes építése megkívánja, hogy a fiatalok kapjanak több lehetőséget képességeik kifejtésére és fejlesztésére, a megszerzett tudás alkalmazására. A fiatalokat a munka sze- retetére kell nevelni. A munkához való helyes vi­szony kialakításában nagy szerepe van a felnőtteknek, a példamutatásnak. A válla­latok, a szövetkezetek és az intézmények biztosítsanak a fiatalok számára képzettsé­güknek és képességüknek megfelelő munkát. Gondos­kodjanak a teljesítményük­kel arányban álló megbe­csülésükről, a kiemelkedő­en dolgozók előléptetéséről. Az ifjúság fő kérdéseinek megoldása társadalmi fela­dat, ugyanakkor sorsuk ala­kításáért a fiatalok maguk is felelősek. A fiatalok helyzetének ja­vítására felhasználható erő­forrásokat arra kell össz­pontosítani, hogy részesül­jön nagyobb társadalmi tá­mogatásban a gyermekneve­lés; javuljanak az oktatás­nak, valamint a tanulóifjú­ság szociális ellátásának fel­tételei; csökkenjenek a tár­sadalmi esélykülönbségek. Fokozottabban segíteni kell a pályakezdő fiatalokat, és meg kell könnyíteni, hogy a családalapító fiatalok önál­ló lakáshoz jussanak. A fel­adatok megoldásában tá­maszkodni kell a fiatalok véleményére, javaslataira, öntevékenységére, erőfeszí­téseire. 2 Az ifjúságpolitikai ■ feladatok kimunkálá­sában és megoldásában a pártszervezetek, a kommu­nisták járjanak élen, mutas­sanak példát. A fiatalok kap­janak hiteles képet a szocia­lizmus megvalósulásának fo­lyamatáról és a tanulságok­ról. Ismerjék meg, sajátít­sák el világnézetünk alapja­it, tanulják meg alkalmazni valóságunkra, váljanak épí­tőmunkánk tudatos és tevé­keny résztvevőivé. A kom­munisták győzzék meg a fia­talokat az egyéni és kollek­tív erőfeszítés, a helytállás, a küzdelem szükségességé­ről, arról, hogy a szocializ­mus az egész társadalom együttes munkájával épül. Vállaljanak nagyobb felelős­séget abban, hogy a fia­talok a családban, a munkahelyen, a lakóterüle­ten megfelelő nevelésben ré­szesüljenek. Tekintsék sze­mélyes ügyüknek, hogy kö­zülük a legjobbak eljussa­nak a párt soraiba A pártszervek és a párt- szervezetek rendszeresen kí­sérjék figyelemmel a kör­nyezetükben élő, tanuló, dol­gozó fiatalok helyzetét. Se­gítsék elő, hogy az állami és a társadalmi szervek politi­kai és gazdasági döntéseik­nél vegyék figyelembe az if­júsággal kapcsolatos tenni­valókat, és megvalósításukat ellenőrizzék. Gondoskodja­nak arról, hogy a fiatalok megfelelő képviselethez jus­sanak a társadalmi és a poli­tikai életben, véleményüket igényeljék, és érdemben mér­legeljék. _ A magyar Kommu- nista Ifjúsági Szövet­ség a párt ifjúsági szerveze­te, szocialista rendszerünk fontos politikai tényezője, a magyar ifjúság egységes tö­megszervezete, amely a párt irányításával, szervezetileg önállóan működik. A KISZ fő feladata az, hogy hirdesse a párt politi­káját, vállaljon részt annak alakításában és megvalósí­tásában. Nyerje meg az if­júságot társadalmi céljaink­nak, az elérésükért folytatott cselekvésnek. Képviselje és védje a fiatalok sajátos ér­dekeit. Végezzen tudatosabb politikai munkát annak ér­dekében, hogy a fiatalok mi­nél nagyobb tömegei sajátít­sák el a szocialista eszméket. Vegyen részt a párt után­pótlásának nevelésében. Ápolja nemzeti hagyománya­inkat, nemzeti történelmünk részeként ismertesse meg a munkásmozgalom, a kommu­nisták harcait, a szocializ­mus építésének magyaror­szági tapasztalatait. Erősítse a szocialista hazafiságot, az internacionalizmust, a Szov­jetunióhoz, a szocialista or­szágok népeihez fűződő ba­rátságot. Hazai és nemzetkö­zi tevékenységében segítse elő a népek közötti jobb megértést, a béke védelmét és megszilárdítását. Az ifjúsági szövetség fi­gyelmét összpontosítsa a szo­cialista tudat, életmód és műveltség térhódításának elősegítésére, a munkához, a közösséghez, az embertársak­hoz való felelős viszony kia­lakítására. Lépjen fel a tár­sadalmunkban, az ifjúság soraiban is fellelhető olyan jelenségek ellen, amelyek szemben állnak szocialista elveinkkel, és összeegyeztet­hetetlenek az emberi tisz­tességgel is. (Folytatás a 2. oldalon) A Tisza Cipőgyár 1984. harmadik negyedévének vé­géig 2 millió 775 ezer pár lábbelit tervezett exportálni. A tényleges kivitel 2 millió 636 ezer pár, tehát az idő­arányos exportterv teljesíté­se szeptember végéig 95 szá­zalék volt. A szocialista or­szágokba tervezett értékesí­tés a vállalatnak 107 száza­léka a tervezettnek, a kon­vertibilis export tervét azon­ban 85 százalékra teljesítette. A martfűiek igyekeznek az év végéig a konvertibilis el­számolású piacokon tapasz­talt lemaradást csökkenteni, az erőfeszítések eredményes­ségét azonban erősen leront­ják a tőkés piac mai viszo­nyai, a konkurrenciaharc és a gazdaságos értékesítést megakadályozó árverseny. Piaci pozíciójának javítá­sára a Tisza Cipőgyár — a már évek óta fennálló fran­cia kooperáció mellé — a múlt hónapban kötötte meg a második jelentős termelési együttműködési szerződést egy NSZK világcéggel. A kapcsolat várhatóan kedve­zően hat majd a konver­tibilis export jövőbeni alaku­lására. A vállalat a kapacitás helyzetét kihasználva, terven felül 387 ezer pár lábbeli szovjet exportjára vállalt az Befejezéséhez közeledik a vöröshagyma betakarítása a Jászságban is. Az elmúlt na­pok csapadékos időjárása miatt ugyan kényszerpihenőt tartottak a gazdaságok dol­gozói, de a néhány napos száradás után ismét nekilát­tak a munkához. A jászladányi Egyetértés Termelőszövetkezetben ebben az esztendőben 110 hektárnyi terület jutott a hagymának. A háztáji művelésre kiadott területen szinte alig maradt már hagyma a földeken. Az idei rendkívül aszályos idő­járás ellenére a közös gazda­ság tagjai hektáronként 50 tonna feletti termést takarít­hattak be. Ez főleg a jó tőál­lománynak és a többszöri ön­tözésnek köszönhető, vala­mint a gyomirtás is jobban sikerült, mint tavaly, így az Aroma fajtájú vöröshagyma bő terméssel hálálta meg a gondoskodást. A következő évben is hasonló nagyságú területen kívánnak hagymát termelni a termelőszövetke­zet tagjai. Mivel a megye többi hagy­matermesztő gazdaságaiban idén kötelezettséget. Ezzel a mennyiséggel együtt a „Ti­sza” a Szovjetunióba 1 mil­lió 731 ezer pár cipőt szállít, és szocialista exporttervét 119 százalékra teljesítheti. A jászberényi Hűtőgépgyár 1984. évben tervezett terme­lésének tevékenységében — mint az előző években is — igen nagy részét kívánja kül- külföldön. tőkés és szocialis­ta országokban értékesíteni. A tőkés exportból legjelentő­sebben részesedő termékcso­port tagjaiból, a háztartási hűtő- és fagyasztószekrény­ből, amelynél 1984-ben eddig a vártnak megfelelő mennyi­ségűt adhatott el a Lehel. Mindezt annak ellenére sike­rült elérnie, hogy a készter­mékeket gyártó jászberényi vállalat az idén az anyag-, félkész- és alkatrészbeszállí- lítások terén nehézségekkel találkozott, különösen sok gondot okozott az import eredetű részegységek gyakori hiánya. A vállalat alkalmazkodását segítő intézkedések végrehaj­tása után a Hűtőgépgyár ve­zetői úgy ítélik meg, hogy 1984 hátralevő időszakában mind az export, mind a ha­zai ellátás javítása érdeké­ben vállalt feladataikat tel­jesíteni tudják. az idén a tervezettnél is több termést takarítanak be, az értékesítés okozza pillanat­nyilag a legtöbb gondot. A jászladányiak az előző évek tapasztalatai aiaipjóin az idén is több csatornán ke­resztül kívánják termésüket eladni. A tisztított, szár nél­küli hagymát a Zöldért, a szárral felszedettet, ugyan­csak a Zöldért Vállalat és a Tszker, szerződés alapján vá­sárolja fel. Az időben meg­kötött értékesítési szerződé­sek biztosítják a vöröshagy­ma átvételét, amit pedig nem befolyásol az sem, hogy a belföldi árak jelenleg ala­csonyabbak, a tavalyinál, és az exportszállítás is nehéz­kesen halad. Értékesítési gondokkal küzd azonban a jászkiséri Lenin Termelőszövetkezet. Hagymatermésének csupán a felére kötött szerződést a szolnoki Zöldérttel, a többi termés sorsa foglalkoztatja most a hagymával egész éven át sokat serénykedő szövet­kezeti tagokat és alkalmazot­takat. Hagyma a Jászságból Bő termést adott az Aroma

Next

/
Thumbnails
Contents