Szolnok Megyei Néplap, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-10 / 238. szám

1984. OKTÓBER 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Magyar—csehszlovák kooperációban Bővítik az Egyesült Jászsági Afész jászberé nyi áruházát. A kivitelezési munkákat a Jász­sági Építőipari Szövetkezet végzi Folyami kotrómű Magyar—csehszlovák koo­perációban. a szlovákiai Ko­máméi hajógyárban elké­szült az Európában eddig gyártott egyik legnagyobb folyami kotrómű. A berende­zést szovjet megrendelésre gyártották. Terveit a Prizma Tervező Szövetkezet mérnö­kei készítették. Osztályozó egységeit az Országos Bánya­gépgyártó Vállalat állította elő és szállította Komarnóba, a NIKEX Külkereskedelmi Vállalat közreműködésével. A sikeres vízrebocsátás után a kotróhajót a Baskír Autonóm SZSZK fővárosába, Ufába viszik. A magyar és csehszlovák partnerek a továbbiakban újabb kotróművek közös elő­állítására vállalkoznak har­madik piaci értékesítésre. Bór ó8 jövedelem Aki jobban dolgozik — kapjon többet! „Nagyító alatt” a megye tizenöt üzeme Ki hogyan keres, miért visz haza vastagabb vagy véko­nyabb borítékot, mint munkatársai? Teljesítménnyel ará­nyosan áramlik-e ki a vállalatoktól a bér? Aki árt mond mondjon bért is? „Örökzöld”, zsebbe nyúlós kérdések. A kö­zelmúltban a szakszervezetek megyei tanácsa átfogó vizsgá­latot végzett a megyénk ipari nagyüzemeiben dolgozók bér­es jövedelemhelyzetóről. Az elemzés szerint a ke­resetek a szocialista elosz­tás elvéhez igazodva, több év átlagában kedvezően alakultak, s ebben a válla­lati szakszervezeti bizottsá­gok aktívan részt vettek. A döntésekben való felelőssé­güket növelte, hogy az el­múlt esztendőkben szigoro­dott a bér- és jövedelem szabályozása, a cégek mind nehezebben alkalmazkodtak a megnövekedett követelmé­nyekhez. Az SZMT 15 gazdálkodó egységet vett nagyító alá. Ezekben az üzemekben 1980 —83 között 15,6—26,5 száza­lékkal nőtt a bérszínvonal. A havi átlagbérek pedig 12,5—26,3 százalékkal emel­kedtek: a vizsgált vállala­toknál zömében magasabb volt, mint a megye szocia­lista iparának 4205 forintos átlaga. Tavaly új bér- és keresetszabályozás lépett érvénybe, amely szerényebb fejlesztési lehetőséget bizto­sít. Néhány vállalat (Szolno­ki Papírgyár, TVM) kísérle­ti bérszabályozást vezetett be, többletmunka teljesíté­séért jelentősen emelhette a bérszínvonalat. Mások (Kő- olajkutató. NKFV) sajátos­ságaik miatt az átlagnál jobban növelhették a bére­ket, míg többek között az ÁHV és az MHD alig tudott többet adni, a Cukorgyár és Aprítógépgyár pedig keve­sebbet emelt, mint az átlag. Ennek oka: az egy főre jutó részesedési alapon belül csökkent a nyereségrészese­dés. A vizsgált vállalatoknál tavaly a fizikaiak 65,7 szá­zalékát foglalkoztatták vala­milyen teljesítményhez kö­tött bérformában, ami 3,4 százalékkal volt magasabb, mint 1980-iban. Leginkább a prémiummal kombinált és a személyi béren alapuló for­mában ismerték el a telje­sítményt az üzemek, s fő­képp a minőséget és a taka­rékosságot premizálták. A teljesítmény szerinti bé­rezést igen differenciáltan alkalmazzák a vállalatok. Jóllehet, az iparban „ki mennyit teljesít” alapon történő értékelés ösztönöz a nagyobb hatékonyságra, azonban csak így nem lehet serkenteni, elsősorban a mennyiség növelésére azo­kat, akik ebben a bérrend­szerben dolgoznak. Többet akkor hoz a „konyhára” a teljesítmény szerinti elisme­rés, ha az értékelést előze­tesen megoldotta az üzem. A vállalatok zöme az el­múlt évben s az idén a meg­változott gazdasági feltéte­lekhez igazította, illetve — figyelembe véve a termelési körülményeket és a felada­tokat — tovább fejlesztette anyagi ösztönzési rendsze­rét. Fő céljuk: az eddiginél jobban növelni a termelé­kenységet és a nyereséget, csökkenteni a termelés költ­ségeit, fokozni az anyag- és energiatakarékosságot, va­lamint javítani a termékek minőségét! A vállalatok bérszerkeze­tét vizsgálva, az SZMT meg­állapította, hogy 1983-ban a bérpótlékok aránya a bér­költségen belül 3,9 és 19,4 százalék között szóródott. A pótlékok jórészét a műszak- pótlék teszi ki a cégek több­ségében. Az idén számosán (NKFV, ÁHV) fölemelték a műszakpótlékok összegét. Ezen kívül a túlórapótlék is ■igen eltérő az üzemekben. A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat például alig 0,7 százalék­ban fizet ki túlórát bérpót­lék gyanánt, míg a Gabona­forgalmi és Malomipari Vállalat csaknem 49 száza­lékot. Az üzemek zöme erre az esztendőre általában csak szerényebb emelést tervez a túlórapótlékot illetően. Az SZMT felmérése sze­rint a gazdálkodó egységek­nél a prémiumok aránya 1,0—7,5 százalékot tesz ki, amit meghatározott felada­tokért kapnak a dolgozók. A prémiumrendszert a leg­több vállalat korszerűsítet­te, illetve korszerűsíti, ily módon is növelvén a haté­konyságot. Jutalmat néme­lyek (Aprítógépgyár, BOV) tavaly nem fizettek, ugyan­akkor mások (például a Cu­korgyár) a prémium több­szörösét fizették ki. Prémium, jutalom, norma a bérekhez hasonlóan tehát szintén eltérően alakult a vizsgált vállalatoknál ta­valy, s az idén is jelentős eltérésekre számíthatunk. De az előrelépés mindenütt tapasztalható. Emellett megfigyelhetjük, hogy a műszakok száma általában nem vagy csekély mérték­ben emelkedett az üzemek­ben, s az elmúlt időszakhoz hasonlóan ebben az évben sem nő jelentősen. Mint az az SZMT vizsgá­latából kitűnik: a 15 válla­lat megfelelően intézkedett a dolgozók keresetének javí­tása érdekében. A belső bérfeszültségek csökkentek. De az is vitathatatlan, hogy a bérfejlesztés lehetőségeit kihasználva tovább kell tö­rekedniük az üzemeknek a hatékonyság növelésére, a jövedelmi viszonyok javítá­sára. Húsz százalékos exportnövekedés Húsz százalékkal növeli az idén tőkés exportját élelmi­szeriparunk egyik legkorsze­rűbb létesítménye, az évi 140 ezer tonna kukoricát feldol­gozó szabadegyházi Izocukor és Szeszgyár, ötvenezer hek­toliter finomszeszt szállít Svájcba és Japánba, hétezer­ötszáz tonna kukoricacsírát pedig Görögországba. A gyárban előállított kukorica­csírát már tavaly is külföl­dön értékesítették, de finom­szeszből — amelyből az izo­cukor és szeszgyár üzembe helyezése előtt jelentős beho­zatalra szorult a hazai gyógyszer- és vegyipar — az idén szállítanak először na­gyobb mennyiséget határain­kon túlra. Chemo-Caola Közös külkereskedelmi vállalat Chemo-Caola néven új külkereskedelmi vállalatot alapított a Caola Kozmetikai és Háztartásvegyipari Válla­lat a Chemolimpex Külke­reskedelmi Vállalattal közö­sen. A közös vállalat kereté­ben a külkereskedőket az eddiginél jobban érdekeltté teszik az új piacok feltárásá­ban, az újdonságok külföldi bevezetésében, a Caola ter­mékek konvertibilis export­jának fokozásában. Ezekből eddig évente mintegy másfél millió dollár értékben szállí­tottak a tőkés országokba. A Chemo-Caola a jövő év elején kezdi meg külkereske­delmi tevékenységét. SZ. T. T. Nagyméretű szellőzőberendezések készítésére kapott megrendelést a Kunhegyes és környé­ke Vegyesipari Szövetkezet. A több tonnás elemeket a győri Magyar Vagon- és Gépgyár­ban építik be. Bio...bio...bio... avagy természetes, hogv természetes A hazai sajtó át a melléktermékekig min­den hozzátartozik, teljes mértékben 'hasznosítsuk, ne­tán újabb élelmiszerfélesé- gek előállítására, akár ener-*' gia formájában is bevessük. Talán egyszerű a példa, de kézenfekvő: a napraforgóból nemcsak olajj készülhet, ha­nem hasznosítható préselés után a technológia mellék- terméke, a dara is, sőt a hé­ja elégethető, ezzel energiát nyerhetnek a gyártók, s az így keletkezett pernyét táp­anyagok pótlására használ­hatják. Mint ahogyan ezt te­szik Martfűn a Növényolaj­gyárban. Példákat lehetne még sorolni a megyei Állat­forgalmi és Húsipari Vállalat gyógyszeralapanyag szállít­mányain ót a levágott álla­tok szarujából készített dísz­tárgyakig, a centrifugázott vérig. Felhasználható anyag van bőven, olyan is, amelyből nemcsak apró mütyüröket, hanem milliókat lehet nyer­ni. Gondoljunk csak a ker­tekből kikerülő nyesedékre. Egy-egy gazdaság óriási gyü­mölcsösében, évről évre ha­talmas mennyiség halmozód­hat fel a lemetszett ágakból. Hasonlóan van ez — egy má­sik eset — a sertéstelepekről származó híg trágyával, amely ráadásul a környeze­tet is szennyezi. Érdekesség, hogy megyénkben mindkét haszontalan anyag kamatoz­tatására készült terv Fegy- verneken, és Tiszaföldváron a helyi termelőszövetkeze­tekben, de egyikből sem lett mind a mai napig valóság. A két eset egyben példáz­za, miért nem elsöprő a tér­hódítása a biológia adta le­hetőségeknek, az ilyesfajta kezdeményezéseknek. Ma még elsősorban pénz kérdé­se az, hogy az ilyen ideákból valódi vállalkozás legyen, méghozzá olyan, amely maj­dan „kíméli” a befektetések, a létesítmények valóra váltó­inak pénztárcáját, ötlet te­hát, úgy tűnik, már akad: említhetnénk a Keviterv La­tijainak napkdlektoros fűté­si rendszerének tervét, vagy a tiszaföldvári ipart szövet­kezet már elkészült, ugyan­ilyen célt szolgáló berendezé­seit. Tehát éca, nyers vagy kidolgozott for­mában már lekerül a rajz­asztalokról, ami azt bizo­nyítja, hogy az ötletemben reknek jóval túl kell látni a saját szakmájuk képezte ke­rítéseken, sőt az esetek több­ségében szükséges is több ágazat képviselőijének az ösz- szefogása. Mint ahogyan az ilyesfajta üzlet nyélbeütésé­hez, a beruházáshoz sem ele­gendő általában egy-egy cég ereje. Latolgatni kell tehát, mikor éri már meg a bfio- módszerek alkalmazása, amelynéil persze nem mind­egy, milyen költséggel és mi­lyen biztonsággal hozza meg a várt eráedményeket. Nyilván így van, ez kollé­gám növényével, annak al­kalmazásával is. S talán ha valamilyen érdekelt már ke­resztül vitte az ötletet, árul­ja, értékesíti vagy haszno­sítja a növényt, akkor egy növénytermesztő újságíróról is szólhat majd a híradás. Bár az ilyen a hazad sajtó gyakorlatában ritkaság, mint gazdasági életünkben a bio­lógia kínálta lehetőségeket felhasználó létesítmény. Hajnal József Tanulnak a kisiparosok Mestervizsgák 16 szakmában A KISZ megyei választmá­nyának ülésén megállapítot­ták, hogy a kisiparosok kö­zül egyre többen végeznek középiskolát, egyetemet, en­nek következtében nő szak­mai és általános műveltsé­gük. Bővült a mestervizsgáz­tatás lehetősége is, a korábbi 12 szakma helyett 16-ban te­hetnek mestervizsgát az erre vállalkozók Szolnok megyé­ben. Bővült a megyei szintű szakmai napok, tanfolyamok száma is, ugyanakkor né­hány rendezvény túlzottan elméleti volt. A KIOSZ további feladatai közé tartozik a világnézeti tudatformáló munka és a tájékoztató tevékenység szí­nesebbé, változatosabbá té­tele, és a kisiparosok általá­nos műveltségét, tájékozott­ságát növelő rendezvények szervezése. gyakorlatában nemigen szo­kás a személyeskedés, külö­nösen nem az, hogy vala­mely lap SEjját munkatársa tevékenységének csináljon hírverést. Most mégis ez kö­vetkezik. Ami „enyhítő kö­rülményként” hat, az hogy nem kollégám cikkeiről, ha­nem munkálkodásának egé­szen másfajta gyümölcséről, jobban mondva terméséről van szó. Nem csekély büsz­keséggel, ő ugyanis e külön­legesség hazánkban legna­gyobb termesztőjének vall­hatja magát, a pár ezer szé­pen fejlett példánnyal. Mit tud e teremtmény? Termése olyan, mint a szivacs — ve­le a természetes, importból származó igen jól helyettesít­hető — azután alkalmas le­het lábbelik puha alkatré­szeinek készítésére, netán parafa pótlására. (S ki tud­ja még mire?) Miért a fel­tételes mód és a sejtelmesség a növény körül? Noha világ­szerte ismert, hazai termesz­tésének titka gazdájáé. S hogy mikor figyel fel a ter­mésre , helyesebben alkal­mazhatóságára egy nagy­üzem, az még a jövő zenéje. Annyi bizonyos, hogy e rejtélyes növény termesztője nincs egyedül abban a felis­merésben, hogy az élet mind több területén keresni kell a megoldást, miként helyette­sítheti a mesterséges anyago­kat, eljárásokat a természe­tes. Gondoljunk lapunk egy híradására, amely arról szólt, hogy a jászberényi kertbará­tok körében micsoda népsze­rűségnek örvendett egy kis könyvecske, amelynek címe ez: öngyógyító kiskert. S amely arra ösztönzi tanácsai­val a kertek szerelmeseit, hogy mesterséges beavatko­zások — vegyszerek nélkül védjék meg a kártevőktől gyümölcsösüket, növényeiket. Szóval, hódít a bio, min­denféle akció, és mindenféle szabályozók nélkül, legalább­is a kiskertekben. Hasonló tendencia figyelhető meg, igaz még csupán a jelenség szintjén, a nagyüzemekben is. Hogy e szemlélet térnye­rése nem viharos, az elsősor­ban a pénzszűkének, s kevés­bé a szűklátókörűségnek a következménye. Mert példá­ul pusztán biológiai ténye­zőkre építve, magas termés­hozamokat elérni képtelen­ség, s ugyanígy lehetetlen kellő számú forint híján bio­létesítményeket felépíteni. Kezdeményezés már akad, példa rá a tervezett szolnoki biogáztelep, vagy a más nyersanya­gokra épülő de hasonló me­tódussal működő, hasonló cé­lokat szolgáló hazai épít­mény. Kísérleteznek mikro­organizmusok ipari alkalma­zásával, s szép számmal elő­fordul gazdaság, amely igyek­szik természetes anyagokkal segíteni a tápanyagok mes­terséges pótlását a földeken. Mindez, a természetes fo­lyamatok adta lehetőségek jobb kihasználása, s ebből következően a természet vé­delme természetesen nem választható el más gazdasá­gii folyamatoktól. Így példá­ul a Minisztertanács februári határozata a biológiai erő­források komplex hasznosí­tását fogalmazza meg. Mit is takar a döntés, s az elv? Azt, hogy az élelmisze­rek előállítása során keletke­ző, mindenféle anyagot, az úgynevezett biomasszát, melyhez a késztermékeken

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents