Szolnok Megyei Néplap, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-10 / 238. szám

XXXV. évt. 238. sz„ 1984. október 10., szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága Az MSZMP Központi Bizottsága 1984. október 9-én Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának el­nökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékozat ót, az ifjúságpolitikai kérdé­sekkel foglalkozó állásfoglalást, vala­mint az országgyűlés és a tanácsok te­vékenységéről, munkájuk továbbfej­lesztéséről szóló jelentést. Az ülésről közlemény jelenik meg. Csernyenko a közel-keleti válságról Továbbra is érvényben vannak a szovjet békejavaslatok Barátsági szerződés a Szovjetunió és Észak-Jemen között Ali Abdullah Száleh. a Je­meni Arab Köztársaság ál­lamfője tegnap Moszkvába érkezett. A Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnöksége és a Minisztertanács meghívá­sának tesz eleget. A vendéget a repülőtéren Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB PB tagja, miniszterel­nök, valamint Gejdar Alijev, az SZKP KB PB tagja, a Minisztertanács elnökének első helyettese fogadta. ' Ali Abdullah Szálehet megérkezése után a Kreml­ben, a Nagy Palota előtti té­ren Konsztantyin Csernyen­ko, az SZKP XB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke üdvözölte. Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára és Ali Abdullah Szaleh tegnap a Kremlben barátsági és együttműködési szerződést írt alá. Aláírták a két or­szág közötti konzuli egyez­ményt is. A dokumentumok aláírásánál számos szovjet és észak-jemeni állami ve­zető volt jelen. A meleg, baráti légkörű tárgyalásokról kiadott köz­lemény szerint Csernyenko és Ali Abdullah Száleh elé­gedetten szólt a két ország kapcsolatáról és hangsúlyoz­ták, hogy mindkét fél min­den tőle telhetőt megtesz azok továbbfejlesztéséért. A tárgyaláson áttekintet­ték a közel-keleti helyzetet, megállapítva, hogy az otta­ni robbanásveszélyes légkör oka az Egyesült Államok ál­tal támogatott izraeli agresz- szió. Határozottan elítélték a libanoni területek izraeli megszállását, kijelentve, hogy Izraelnek haladéktala­nul és minden feltétel nél­kül ki kell vonnia csapatait Libanonból. Száleh elnök kijelentette: hagy jelentőséget tulajdonít a Szovjetunió közel-keleti kérdésben vallott elvi állás­pontjának. A Jemeni Arab Köztársaság támogatja a kö­zel-keleti rendezésre vonat­kozó s az arab népek alap­vető érdekeinek megfelelő szovjet javaslatokat. Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke tegnap Moszkvában, az Ali Abdullah Száleh észak-jeme­ni államfő tiszteletére adott» vacsorán mondott pohárkö­szöntőjében a nemzetközi helyzetről szólva nagy figyel­met szentelt a Közel-Kelet­nek. A szovjet vezető hangsú­lyozta, hogy a térség tovább­ra is veszélyes válsággóc, s ennek fő oka, az Egyesült Államok, és „stratégiai szö­vetségese” — Izrael — poli­tikája. Az arab népek sza­badságra és függetlenségre való törekvése akadálya az újgyarmatosításnak, s csupán egyetlen állam, Izrael vállal­ta magára az Egyesült Álla­mok vazallusának szerepét a Közel-Keleten. Nyilvánvaló,.hogy ha van is bármiféle változás Wa­shington Közel-Keletet illető pozíciójában, úgy az mindig Izrael javára és az arab or­szágok kárára következik be. Nem látni semmiféle válto­zást a közel-keleti kérdések megközelítésében az új iz­raeli kormánynál sem — mondotta Konsztantyin Cser­nyenko. A szovjet vezető pohárkö­szöntőjében rámutatott: to­vábbra is érvényben vannak a Szovjetuniónak a Perzsa­öböl és a Földközi-tenger térsége békéjének biztosítá­sára tett szovjet javaslatok. A Szovjetunió azt akarja, hogy ezekben a térségekben korlátozzák az idegen or­szágok haditengerészeti tevé­kenységét, ne alakulhassanak itt ki idegen katonai tá­maszpontok, s ne telepítse­nek nukleáris fegyvereket. Ne fenyegesse az erő alkal­mazásának veszélye e térség országait és senki ne avat­kozzon belügyeikbe. Nyilván­való, hogy e javaslatok meg­valósulása hozzájárulna e robbanásveszélyes térségben a feszültségek csökkenéséhez, s általában a nemzetközi helyzet javulásához. A két ország kapcsolatai­ról szólva Konsztantyin Cser­nyenko beszélt arról, hogy a két ország hosszú múltra visszatekintő jó kapcsolatai különösen szorossá váltak az Észak-Jemenben 1962. szep­temberében lezajlott forra­dalom után, amely megnyi­totta az utat az ország füg­getlenségének megszilárdítá­sához, a társadalmi haladás­hoz. Szovjetunió Észak-Je­mennek önzetlen segítséget nyújtott és nyújt jelenleg is céljai elérésében, s a két or­szág kapcsolatai a kedden aláírt barátsági és együttmű­ködési szerződés megkötésé­vel új, magasabb szintre Folytatás a 2. oldalon) Oki lobban dolgozik - kapjon többel! „Nagyító alatt” a megye tizenöt üzeme 3. oldal n szerkesztőség postájából 4. oldal fl néprajz lett a főbérlő Gazdagodó gyűjtemény Kisújszálláson 5. oldal Kétoldalú kapcsolatok II finn mezőgazdasági és erdőgazdasági miniszter látogatása Toivo Yläjärvi, finn mező­gazdasági és erdőgazdasági miniszter Váncsa Jenő mező- gaz)da(ságá és élelmezésügyi miniszter meghívására októ­ber 4—9. között látogatást tett hazánkban. Tárgyaláso­kat folytatott a kétoldalú együttmúködés fejlesztésének lehetőségeiről és mezőgazda- sági, valamint élelmiszeripa­ri üzemeket látogatott meg. Toivo Yläjärvit fogadta Marjai József, a Miniszter­tanács elnökhelyettese. Ta­lálkozott Veres Péter külke­reskedelmi miniszterrel, Sza­bó Istvánnal, a TOT elnöké­vel és Csendes Bélával, az Országos Tervhivatal elnök- helyettesével. Toivo Yläjärvit tegnap el- I utazott Budapestről. 360 hektáron termeltek az idén cukorrépát a rákóczifalvi Rákóczi Tsz-ben. Az októberi eső akadályozta ugyan a munkát, de a gépek ismét dolgoznak, és jelenleg a betakarítás feléné] tartanak A túrkevei XVII. számú Autójavító Vállalat fő profilján kívül, ami — tehergépkocsik javítása és alkatrészgyártás — ellátja a környék személygépkocsijainak szervizmunkáit is. Felvételünk egy futómű-beállítás során készült Tanácskozás Budapesten KGST — elektronikai együttműködés Átfogó program a színes televíziótechnika fejlesztésére Tegnap Budapesten, a MEDOSZ székházában meg­kezdte tanácskozását a KGST rádiótechnikai és elektronikai ipari együttmű­ködési állandó bizottsága. A 48. ülést Kapolyi László ipa­ri miniszter, a REÁB elnö­ke ve/eti. A tanácskozáson a KGST-tagországokból és Ju­goszláviából a híradástechni­kai és elektronikai ipar fel­ügyeletét ellátó miniszterek, illetve miniszterhelyettesek vesznek részt. Az ülés napirendjén szere­pel, az 1986—1990. évi ter­vek koordinációja keretében a következő öt évre szóló gyártásszakosítási és koope­rációs egyezmények előké­szítése, s a hosszabb távra szóló komplett szakosítási lehetőségek egyeztetése. A kétnapos tanácskozáson meg­vizsgálják az egységes kap­csolástechnikai rendszer és az egységes . digitális átvitel­technikai rendszer fejleszté­sének helyzetét, kijelölik az URH-hálózatok és a szí­nes televíziótechnika fejlesz­tését és gyártását átfogó programok időszerű felada­tait és tárgyalnak e szerző­dések bővítéséről is. Napi­renden szerepel az elektro­nikai alkatrészbázis fejlesz­téséről szóló egyezmény. A bizottság meghatározza a fényvezetős hírközlési rend­szerek egységes műszaki kö­vetelményeit, megszervezd a fejlesztési együttműködést. * A REÁB keretében együtt­működő országok eddig 16 átfogó gyártásszakosítási megállapodást kötöttek, kö­zülük 13-ban a magyar ipar is érdekelt. A mostani buda­pesti tanácskozáson dönte­nek arról a szovjet kezde­ményezésről is, amely azt indítványozza: dolgozzanak ki együttműködési progra­mot az optikai híradástech­nikai rendszerek és azok részegységei közös fejleszté­sére és későbbi gyártására. Az úgynevezett fényvezetős hírközlés minden tagország­ban napirenden szerepel, s mindenhol kísérleteznek ve­le. 2000 körül várhatóan el­terjednek az ilyen hírköz­lési rendszerek, ezért cél­szerű már most összehangol­ni a kutatásokat és fejlesz­téseket, hogy közös munká­val mielőbb eredményt ér­jenek el a korszerű optikai hírközlés kialakításában. őszi vízügyi szemle a Közép-Tisza vidékén A tapasztalatok értékelése novemberben Megkezdődött az általános őszi vízügyi szemle a Közép- Tiszavidéki Vízügyi Igazga­tóság öt megyét érintő terü­letén. Az igazgatóság szak­értő brigádai a következő hetekben 650 kilométeres árvízvédelmi fővonalat, 200 kilométeres folyamszakaszt és 1500 kilométer belvízi főcsatornát utaznak be, megvizsgálják a létesítmé­nyek állapotát, ellenőrzik az idei karbantartási és fejlesz­tési feladatok végrehajtását. Sor kerül a Tisza II. vízlép­cső öntözőrendszeréhez tar­tozó 500 kilométer hosszúsá­gú öntözőcsatoma, továbbá a másodpercenként 150 köbméter víz átemelésére képes 42 szivattyútelep szemléjére is. Ez az esztendő az időjárás miatt meglehetősen változó volt, jelentős feladat elé ál­lította a vízügyi igazgatósá­got. A folyó alacsony vízál­lása kedvezett a folyamsza­bályozási és partbiztosítási munkáknak, töltéserősíté­seknek. Az első háromne­gyed év időarányos felada­tait rendben végrehajtották, rendezték a gázlókat, meg­erősítették az omladozó partszakaszokat, helyreállí­tották az eldeformálódott sodorvonalakat. Az aszály miatt nagy igénybevételnek voltak kitéve az öntözőmű­vek. A szivattyúk és öntö­zőcsatornákon keresztül 200 millió köbméternél több vi­zet juttattak a földekre, a térségben 56 ezer hektár nö­vényi kultúrát öntöztek meg. A szemle tapasztalatait november elején értékelik ki és a tapasztalatok képe­zik majd a jövő évi vízügyi tervkészítés egyik alapját, a feladatok meghatározását.

Next

/
Thumbnails
Contents