Szolnok Megyei Néplap, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-07 / 236. szám
xxxv. évi. 236. sz., 1984. okt. 7., vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A TARTALOMBÓL: Hal(l)atlan bőség a piacon Családi magazin Zenei élet Tanmedencék szárazon Vasárnapi kitekintés Díszünnepség Berlinben az NDK évfordulóján Erich Honecker mondott beszédet Ifjúmunkás nap Szolnokon Cselekvésre késztető együttgondolkodás Díszünnepséget rendeztek tegnap délután a berlini köztársasági palotában a Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának 35. évfordulója alkalmából. A demókratikus német állam nemzeti ünnepén számos ország és testvérpárt képviselteti magát, közöttük a szocialista országok párt- és állami delegációi. Jelen van a magyar párt és kormány küldöttsége, Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára vezetésével. A köztársasági palotában megnyílt ünnepségen Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke emlékezett meg a Német Demokratikus Köztársaság három és fél évtizedes fejlődéséről, a szocializmus építésében elért eredményeiről. Honecker megállapította, hogy a Német Demokratikus Köztársaság megalakulása fordulópont volt a német nép és Európa történelmében. A szocializmust építő demokratikus német állam — amely a második világháború romjaiból született (Folytatás a 2. oldalon.) Új berendezések és módszerek a takarékosság jegyében Díjnyertes kutatás-fejlesztési eredmények Karcagról A mostani tervidőszakban — összhangban a legfontosabb élelmiszer-termelési programokkal, a gabona és a hústermelés fejlesztésével — a földhasználat racionalizálásával kapcsolatos kutatás-fejlesztés a fő profilja a Debreceni Agrártudományi Egyetem karcagi kutatóintézetének. Az ott munkálkodó huszonhárom tagú kutatókollektíva, a MÉM tárcaszintű célprogramján belül, elsősorban a talajok komplex meliorációjának fejlesztésével és a jobbá tett területek hasznosításával foglalkozik. A két kiemelt témacsoportban végzett kutatások mellett az intézet tudományos munkatársai rendszeresen bekapcsolódnak az országos szervek által meghirdetett különböző pályázatokba is. Teszik ezt kettős céllal: egyrészt,hogy a pályázattal elnyert támogatással is bővítsék a kutatómunkájukhoz szükséges anyagi bázist, másrészt pedig, hogy a sikeres pályamunkáik nyilvánosságra hozásával is elősegítsék a kutatási-fejlesztési eredmények gyorsabb, széles körűbb elterjesztését. Az utóbbi céllal ebben az lévben benyújtott pályázatok közül három, országos elismerést szerzett a karcagi kutatóintézetnek. A díjnyertes pályamunkákban kidolgozott új technológiák fő erénye, hogy elősegítik az anyaggal, az energiával és az élőmunkával való takarékosságot. Ez a cél vezette a karcagi kutatókat akkor is, amikor a sertés-, szarvas- marha- és baromfiágazatok iparszerű, valamint a juhágazat hagyományos, meglehetősen élőmunkaigényes hústermelése közötti ellentmondások felszámolásának lehetőségét keresték. A takarmánytakarékos önetetőjászol és a gépesített tömegtakarmányozási eljárás a juhászaiban című pályázatukban olyan új műszaki megoldásokat ajánlanak a nagyüzemeknek, amelyeknek a bekerülési értéke 20—30 százalékkal kisebb a szokásosnál, alkalmazásukkal ötven százalékkal csökkenthető az élőmunka-szükséglet, és lényegesen javítható a hodályok állatférőhely-ki- használása. Az épületek lábazatának helyére kiír ülő stabil, és a belső térben elhelyezhető mobil etetőjászolok feltöltésénél 16—20 százalékkal csökkenthető a szálas és az abraktakarmány vesztesége. Az ágazat jövedelmezőségét javíthatja a tisztább, jobb minőségű gyapjú is, mert ellentétben a hagyományos etetőmegoldásokkal, az új jászolba kiadagolt takarmány nem szennyezi az állatokat. Az ugyancsak díjnyertes, a mély almos juhtrágya kezelésérje, komposztálására és felhasználására kidolgozott, új eljárást bemutató karcagi pályázat készítői tudományosan bebizonyították, hogy a mélyalmos trágyakezelés kedvezően befolyásolja a hodályok mikroklímáját. Ez javítja a juhok hús-, tej- és gyapjútermelő képességét, csökkenti az úgynevezett lábvégbetegségek gyakoriságát. Megfelelő adalékanyagokkal kezelve a mélyalmos juhtrágyából szagtalan, fertőző anyagoktól mentes, a hagyományos trágyánál biológiailag értékesebb talajl(Folytatás a 3. oldalon.) Párbeszéd a megye vezetőivel A tiszaligeti megyei ifjúmunkás nap megnyitójának egy pillanata. Hegyi Istvánné, a KISZ Szolnok megyei Bizottsága első titkára köszönti a résztvevőket, közöttük az elnökségben helyet foglaló Mohácsi Ottót, a megyei tanács elnökét, Simon Józsefet, a megyei pártbizottság titkárát, Árvái Istvánt, az SZMiT vezető titkárát, és Sándor Lászlót, a HNF Szolnok megyei Bizottsága titkárát Tegnap délelőtt 9 óra körül benépesült Szolnokon a tiszaligeti politikai képzési központ előadói terme. A megjelent, közel másfélszáz fiatal ipari, szövetkezeti dolgozó, kereskedelmi eladó, illetve szakmunkástanuló érdeklődéssel lapozgatta a megyei KISZ-bizottság Jel-Show című újságját. Ezt a hatlapos alkalmi kiadványt az ifjúmunkás nap tiszteletére állították össze: benne sok fotóval, színes írással illusztrálva a munkásfiatalok helyzetét, terveit: gondjait, örömeit egyaránt. A találkozót Hegyi Istvánné a megyei KISZ-bizottság első titkára nyitotta meg. Bevezetőjében utalt arra, hogy a megyei KlSZ-bizott- ság májusi küldöttgyűlésének állásfoglalása alapján, olyan határozat született, amely értelmében még ebben az évben rendezni kell egy megyei tanácskozást, ahol az ifjúmunkások, szakmunkástanulók adnak, adhatnak számot az életükről. Ebből az alkalomból mintegy százötvenen jöttek el a megyeszékhelyre. Hegyi Istvánné szólt arról, hogy jó' néhány, korábban megfogalmazott kérdés érkezett a tanácskozáson részt vevő, különböző vezetőkhöz a lakáshelyzet, az érdekvédelem, a pályakezdés nehézségeiről, az életkörülmények alakulásáról, a társadalmunkban tapasztalható, fiatalokat érintő, negatív jelenségekről. A találkozó alkalmat biztosít mindezek megválaszolására, a közös gondolatcserére, s arra, hogy a KISZ növelje népszerűségét, befolyását az ifjúság körében. Ezután Simon József, a megyei pártbizottság titkára tartott rövid történeti Visszapillantást megyénk felszabadulás óta elért fejlődéséről. Szólt arról, hogy az utóbbi négy évtizedben a legnagyobb változás az élet feltételeiben következett be nálunk. A hajdani elmaradott agrármegye jelenleg magas színvonalú mezőgazdasággal, dinamikusan fejlődő iparral, kulturális élettel rendelkezik. A 60-as évek közepétől, az ipartelepítések hatására már 13 olyan települést tartunk nyilván, ahol gyárak, üzemek találhatók. Elértük azt, hogy napjainkra már az ország ipari termelésének a négy, a mezőgazdaságénak pedig több mint a tíz százalékát a megyénk termeli, biztosítja. Az is érdekes sajátosság. hogy az ország legfiatalabb értelmiségi rétege, szakember gárdája is a megyénkben dolgozik. Az élet- körülmények is változtak: napjainkban 122 mozi, 7 múzeum, 101 művelődési (Folytatás (o 3. oldalon.) Kunsági Tájház Karcagon Szeptember 28-án, az országos múzeumi és műemléki hónap megnyitó napján tárta ki kapuit a látogatók előtt Karcagon a Nagykunsági Tájház. A ház eredetileg i835-ben épült, lakói egykor jómódú karcagi család tagjai voltak. A szépen felújított épület most a jellegzetes kunsági lakóházat reprezentálja. A vályogfalas, nyeregtetős épületben két szoba és a konyha található. A kiállított korabeli berendezési és használati tárgyak a hagyományos kunsági életmódot tükrözik. A szép kunhímzésű párnák, a múltat idéző különböző stílusú székek, lócák, a mesterien faragott bölcső hiteles képet nyújtanak az előző század emberének életkörülményeiről. A nagyszoba bútorai, a falon látható képek már a polgári életvitelre engednek következtetni. A lakóházhoz csatlakozó gazdasági épület felújítását a közeljövőben fejezik be. Fotó: T. Z.
