Szolnok Megyei Néplap, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-06 / 235. szám

1984. OKTÓBER 6. SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 3 SZOT-ülésen Téma: a gazdaságirányítás A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa tegnap ülést tartott. A tanácskozáson részt vett Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára is. Napirendi pontként Gál Lászlónak, a SZOT főtitkár- helyettesének előadói beszé­de alapján a gazdaságirányí­tási rendszer továbbfejlesz­tésének kérdéseit és az eh­hez kapcsolódó szakszerve­zeti feladatokat vitatta meg a tanácsülés. , TaWinnbanl, Szovjet-Észtor­szág fővárosában tegnap be­fejeződött a magyar gazda­sági és műszaki napok ren­dezvénysorozata. A Magyar Kereskedelmi Kamara és a MTESZ — a szovjet partne­rekkel közösen — hetedik alkalommal rendezte meg a Szovjetunióban immár ha­gyományos magyar napokat. A rendezvény legfőbb cél­ja, hogy segítse a gazdasági együttműködés bővítését, hozzájáruljon a vállalatközi kapcsolatok fejlesztéséhez. A gazdasági és műszaki napokon részt vevő hivata­los magyar küldöttséget Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese ve­zette. Tallinni tartózkodása alatt több alkalommal foly­tatott megbeszélést a köz­társaság párt- és állami ve­Gál László beszédét vita követte, majd a tanácsülés egyhangúlag elfogadta a gaz­daságirányítás továbbfej­lesztésével kapcsolatos szak­szervezeti feladatokról szóló határozati javaslatot. További napirendi pont­ként Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a SZOT elnö­ke szóbeli kiegészítést fűzött a magyar szakszervezetek nemzetközi tevékenységéről előterjesztett elnökségi je­lentésiben. zetőivel hazánk és az Észt SZSZK közötti gazdasági kapcsolatok helyzetéről, az együttműködés bővítésének lehetőségeiről. A szakmai programokon kívül szórakoztató-kulturális és hazánk életét bemutató programokat is szerveztek á rendezők. Mind az öt alka­lommal nagy érdeklődéssel fogadták a tallinniak a Bu- daflax termékeit felvonulta­tó divatbemutatót. Sikeres volt az Apostol együttes be­mutatkozása is az észt fővá­rosban. Néhány napon keresztül magyar ételeket szolgáltak fel a „Kadriorg” étterem­ben, s a legnagyobb tallinni áruházban a szolnoki Cent­rum Áruház termékeit vá­sárolhatták az észt főváros lakosai. Október 11-én Ülést tart a megyei tanács A Szolnok megyei Tanács soron kövketkező ülését ok­tóber 11-én, csütörtökön dél­előtt tartja. Fő témája: ja­vaslat Szolnok megye VII. ötéves tanácsi fejlesztésére, elgondolások kialakítására. Tekintettel a téma közérde­kűségére, a jelentés és a tanácskozás teljes anyaga — ugyanis egyéb kérdések tár­gyalására is sor kerül —• az érdeklődő állampolgárok rendelkezésére áll a Szolnok megyei Könyvtár Kossuth téri olvasótermében. Az eset­leges észrevételeket és vé­leményeket írásban vagy szóban közölhetik az állam­polgárok a megyei tanács vb szervezési és jogi osztá­lyán. Rekordidő alatt Rekordidő, öt hónap alatt készült el Szolnokon, a Kes­keny János úton épülő 125 lakásog. garzonház szerkeze­tének öntése, az úgynevezett PEVA technológiával. A Szolnok megyei OTP beru­házásában és a Szolnok me­gyei Tanács Építőipari Vál­lalata (SZOTÉV) kivitelezé­sében épülő házba várható­an fél évvel korábban köl­tözködhetnek be majd új otthonukba a lakók, túlnyo­mó többségében fiatal értel­miségiek. Magyar napok Tallinnban II szolnoki Centrum termékeit vásárolhatták az észt főváros lakosai Negyedszázados jubileum Új csapatzászló alatt Az uj csapat- zászló átvételének ideje egybeesett az alakulat 25. íjubiLeumávaÜ. Ez alkalom­mal Fricz Sándor alezre­dest, Szabó Ferenc őrna­gyot a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatá­val, Tóth Gábor zászlóst pe­dig ezüst fokozatával tün­tették ki. Többen részesül­tek egyéb kitüntetésben, di­cséretben és jutalomban. * Álltam a sorfal előtt és közben régi tudósítások, ri­portok alkalmával történt beszélgetések, események idéződtek gondolatvilágom­ban. Mennyi minden történt ezalatt a negyedszázad alatt! Nevezetes az egység első ejtőernyős ugrása 1960. szep­tember 17-én. Kovács Sán­dor százados így emlékezik: — Az akkori ejtőernyőket nem katonáknak találták ki, hanem csak sportcélokra. Gyorsan merültek, nagyon lengtek, jókorákat estek ve­lük a fegyverrel ugró ka­tonák. Ezért az első ugrá­sokat tőzeges területen haj­tottuk végre, hogy a rugal­mas talaj ellensúlyozza a gyors merülést. A mostani ejtőernyők már megfelelnek a katonai követelmények­nek. Bármely napszakban, bárhová le lehet velük eresz­kedni.. A régi sorkatonák közül ma sokan az egység tiszt­jei, tiszthelyettesei. Például Csőke Pál százados, aki már ezernégyszázszor ugrott. Az ellátás vezetője is itt vállalta a továbbszolgálatot. Az egységparancsnok szerint nincs oly an--pénzügyi norma, amit „kapásból” túl ne szár­nyalna. Jó nevelőiskolának bizonyult ez az alakulat. Népköztársaságunk katonai diplomáciai területén sok innen kikerült tiszt tevé­kenykedik. A puhánynak tartott mai fiatalok tömegével jelent­keznek ehhez az alakulat­hoz. Ejtőernyős ugyanis csak az lesz, aki önként vállalja a kiképzés nehézségeit. És becsülettel állják is a sarat. Már háromszor elnyerték a KISZ KB oklevelét és két­szer a csoportfőnökség szin­tű kiváló ifjúsági klub cí­met. A budapesti díszszem­lén kétszer lettek kiválóak. Negyedszázad alatt 1294 ki­váló és 2916 élenjáró kato­nát neveltek. Alegységeik 203 kiváló és 486 élenjáró címet szereztek. Az alakulat egésze 12 alkalommal kapott élenjáró kitüntetést. Most az ezüstkoszorús élenjáró cím birtokosa. A nagyközönségnek főleg az alkotmánynapi vízipará­dén mutatkoznak be. Nem kis bátorságot követel az épületeikkel, magasfeszült­séggel övezett, hidakkal tűz­delt Dunába való ejtőernyős ugrás. Nem véletlen, hogy Európa egyetlen nagyváro­sában sem kerítenek sort ilyen rendezvényre. - A sor­katonák mégis versengenek a részvételért. Nemzeti ejtőernyős éshad- seregválogatottunk- ebbőliaz egységből nőtt ki. Büszkék lehetnek azok az újoncok, akik ennek az egy­ségnek csapatzászlaja, alatt sorakozhatnak fel. S. B. Tegnap Kaszás Ottóné, a Kelen­földi Textilművek igazgatója a vál­lalat dolgozói ne­vében csapatzász­lót adott át nép­hadseregünk egyik egységének. Az ünnepségen meg­jelent Szűcs Fe­renc altábornagy, dr, Mórócz Lajos altábornagy. Pol­gár Ervin vezér­őrnagy és Szik- szai Sándor ve­zérőrnagy. Az új csapatzászlót Fricz Sándor alezredes vette át. Az ün­nepségen Szűcs Ferenc altábor­nagy, Kaszás Ot­tóné és Fricz Sán­dor alezredes szólt az egység állo­mányához. Az új csapatzászló átadása Óvári Miklós beszéde a mezőtúri felszabadulási ünnepségen A Központi Bizottság tit­kára beszéde elején tolmá­csolta Mezőtúr lakosságának a párt Központi Bizottsága és személy szerint Kádár János, a központi Bizottság első titkára szívélyes üdvöz­letét és jókívánságait. Hang­súlyozta, a város felszaba­dulása része volt annak a világméretű küzdelemnek, amely a fasizmus népeket leigázó uralma ellen folyt. — A második világháború fő terhét — mondta Óvári Miklós — a Szovjetunió vi­selte, és ez azt jelenti, hogy Magyarország mai lakossá­gának mintegy kétszerese, körülbelül 20 millió szovjet ember esett el a fasizmus ellen vívott harcokban. Ide, Mezőtúr városába is a szov­jet hadsereg hozta el a sza­badságot. Kegyelettel emlé­kezünk a harcokban elesett hősökre és azokra a román, bolgár hősi harcosokra is, akik ugyancsak magyar föl­dön ontották vérüket. Az évfordulón népünk emelt fővel, tiszta lelkiisme­rettel emlékezhet a négy év­tized alatt megtett útra. A magyar nép saját erőből már példát adott forradal­mi tetteiről, amikor Szov- jet-Orcszország után először 1919-ben megteremtette a nép hatalmát, létrehozta a magyar Tanácsköztársaságot.’ Az a százezer magyar hadi­fogoly, aki az első világhá­ború utolsó éveiben, s a Nagy Októberi Szpcialisjtla Forradalom idején a Szov­jetunióban harcolt felismer­te, hogy a szovjet forrada­lom közelebb hozhatja saját felszabadulását is. Óvári Miklós ezután ar­ról beszélt, hogy mit jelen­tett a felszabadulás a ma­gyar nép életében. — A felszabadulás nem­csak azt jelentette, hogy a szovjet hadsereg kiverte a fasisztákat az országból, ha­nem szabadságot is hozott. Népünk válaszúton állt, és jól választott: a társadalmi haladás útjára lépett, meg­kezdte a szocialista társa­dalom építését. Amikor a 40. évforduló­ról beszélünk, nagy törté­nelmi vívmányokat említ­hetünk. Kivívtuk a népha­talmát, köztulajdonná tet­tük a termelési eszközöket, megvalósítottuk a tervgaz­daságot, iparunk gyors üte­mű fejlődését, a mezőgaz­daság szocialista átszervezé­sét. Gyökeresen megváltoz­tattuk az életkörülményeket és az életmódot, s hihetet­lenül nagy eredményeket értünk el hazánk lakossága műveltségének emelésében. Mindez négy évtized mun­kája, forrása jogos nemze­ti büszkeségünknek és alap­ja további haladásunknak. Ezért hinnünk kell erőink­ben. tapasztalatainkban, né­pünk elszántságában, — az 1945-ben megkezdett úton tovább tudunk járni. Az ünnepség szónoka, Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára A Központi Bizottság tit­kára ezután a második vi­lágháború után kialakult nemzetközi helyzetről szó­lott. Hangsúlyozta a világ- történelmi fordulat jelentő­ségét, a szocialista világ- rendszer létrejöttét, amely megnyitotta a forradalmak útját az egész világban, így jelentős fordulatot hozott a gyarmati rendszer felbomlá­sában. Óvári Miklós beszélt nap­jaink legfontosabb kérdései­ről is. — Mostanában két nagy kérdés foglalkoztatja az or­szágot, a népet. A nemzet­közi helyzet, a béke meg­óvásának ügye és a gazda­sági fejlődés további lehe­tőségei. Ami a nemzetközi helyzetet illeti, gyakran fel­tesszük a kérdést: sikerül-e megőrizni a békét, megvé­deni az emberiséget egy újabb világégéstől? Sok rosszat hallunk, merénylet­ről. háborúskodásról értesü­lünk a rádióból, a sajtóból. Nem tagadják, a nemzetkö­zi helyzet feszültebb, az USA mai vezető körei meg­próbálják a történelmileg ki­alakult erőegyensúlyt meg­bontani, hogy katonai erő­fölényre tegyenek szert. Az is közismert, hogy ezért minden lehetségest megtesz­nek:. Kérdezhetjük, mi az a minden, mi az a lehetséges, amit meg tudnak tenni? Tudnunk kell, hogy közben a négy évtized alatt Euró­pában és a világban is ki­alakult egy erőegyensúly, ami biztosíték arra, hogy az imperializmus nem bo­csátkozhat kalandokba. & ha mi fenn akarjuk tartani a békét, ezt az egyensúlyt kell fenntartani. Természe­tesen nem úgy, hogy ponto­san annyi fegyver és kato­na álljon a mi oldalunkon, mint a másikon. Ennek az egyensúlynak fontos eleme a szocialista országok egysé­ge, közös fellépéseinek ere­je. Ezért mondja a mi pár­tunk is, hogy ennek az egy­ségnek alapvető jelentősége van. Óvári Miklós ezután a gazdasági fejlődés lehetősé­geiről szólt. — Az utóbbi évtizedben két nehéz feladatot kellett megoldanunk. A népgazda­ságban az extenzív fejlődés­ről át kellett térnünk az in­tenzívre. Nem többet, ha­nem jobban kell dolgozni, a fvilágszínvonalhoz közelíte-| ni, természetesen ennek nem könnyű anyagi, szellemi fel­tételeit is megteremteni. A másik feladat, hogy alkal­mazkodnunk kell a megvál­tozott világgazdasági viszo­nyokhoz, amelyek eddig is sok nehézséget okoztak nép­gazdaságunkban. Tíz éve nagy nyomás alatt áll gaz­dasági életünk. Ezen a ne­héz szakaszon még nem vagyunk túl, de jelentős eredményeket értünk el, megőriztük gazdaságunk egyensúlyát, nemzetközi fi­zetőképességünket. Készülődvén a XIII. kongresszusra gondolkod­nunk kell azon, hogyan foly­tassuk munkánkat. Erről volt szó a Közpon­ti Bizottság áprilisi ülésén is, amelyen szocialista meg­oldásokat kerestünk a mun­ka megbecsülésére, a tár­sadalom szervezettségére és fegyelmére, az ésszerű taka­rékosságra és a mértéktar­tó szerénységre. Mindezeket a dolgozó emberek felelős­ségének növelése közepette szeretnénk megvalósítani, hogy saját dolgaikról ma­guk dönthessenek. Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára ezek után azt taglalta: az erőviszonyok nem rosszabbodtak, sőt va­lamelyest javultak, a nem­zetközi kommunista mozga­lom, a népek felszabadító törekvése, s a második vi­lágháború sebeit nem fe­lejtő európaiak a biztos hát­tér erre. Belpolitikai felté­teleink se rosszak ahhoz, hogy gazdasági feladatain­kat erőnkkel, tudásunkkal, tapasztalatainkkal megva­lósítsuk. Rengeteg eredmény, sok siker az elmúlt négy évti­zed története. A mainál na­gyobb nehézségeken is úr­rá lettünk már. Ezek tuda­tában magabiztosan és biza­lommal hihetünk további eredményeinkben. E gondo­latok jegyében köszöntjük hazánk — s itt most Mező­túr város — felszabadulásá­nak 40. évfordulóját. A nagygyűlés résztvevői a mezőtúri sportcsarnokban

Next

/
Thumbnails
Contents