Szolnok Megyei Néplap, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-06 / 235. szám
A TARTALOMBÓL: Uj csapatzászló alatt Apák és fiúk Káosz a butikok körül Újra áll a derzsi „ház” , Kulturális kilátó Óvári Miklós a Szolnoki Mezőgép Vállalat számítógépközpontjában Véget ért az országos közművelődési tanácskozás A KB titkárának beszéde a mezőtúri felszabadulási ünnepségen Havasi Ferencnek, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága és a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsa meghívására pénteken magyar párt- és kormányküldöttség utazott Berlinbe, az NDK megalakulása ‘35. évfordulójának ünnepségeire. A küldöttség tagja Medve László egészségügyi minisztériumi államtitkár és Szálai Béla, hazánk berlini nagykövete, aki az NDK fővárosában csatlakozik a delegációhoz. Tegnap délelőtt Szolnokra érkezett Övári Miklós, a párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A párt megyei bizottságának székházában a Központi Bizottság titkárát Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára, Mohácsi Ottó megyei tanácselnök, Fábián Péter és Simon József, a megyei pártbizottság titkárai fogadták. Ezt követően Óvári Miklós találkozott a megyei pártvégrehajtóbizottság tagjaival. Szolnok megye politikai, gazdasági és társadalmi életéről, a pártmunka-időszerű feladatairól szóló tájékoztató után, amelyet Szűcs János tartott, Óvári Miklós a megye vezetőinek társaságában a Szolnoki Mezőgép Vállalatot kereste föl. Magyar párt- és kormányküldöttség utazott az NDK-ba Kádár János Franciaországba látogat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja Francois Mitterrand-nak, a Francia Köztársaság elnökének meghívására a közeli napokban hivatalos látogatást tesz Franciaországban. Óvári Miklós látogatása Szolnok megyében Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXV. évf. 235. sz., 1984. oké. fi. szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Vitával folytatódott tegnap a Parlament kongresszusi termében az országos közművelődési tanácskozás, amelyen az 1974. évi közművelődési pártihatározat létrejötte a köz- művelődési törvény 1976. évi megalkotása óta eltelt időszak legfontosabb tapasztalatait tekintették át a kulturáils életben tevékenykedő szakemberek. A konferencia vitájában felszólalt Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Aczél György felszólalása A Mezőgép Vállalatnál Varga Sándorné, a szolnoki városi pártbizottság első titkára, Sziráki András vállalati igazgató és Barta Szilveszter, az üzemi pártbizottság titkára köszöntötte a Központi Bizottság titkárát. Óvári Miklós megismerkedett a vállalat vezető munkatársaival, a szakszervezet és a KISZ tisztségviselőivel, majd meghallgatta Sziráki András igazgató beszámolóját a négyezer dolgozót foglalkoztató gyár munkájáról. A Szolnoki Mezőgép Vállalat a népgazdaságra általánosan jellemző nehéz gazdasági helyzet ellenére is jól fejlődik, évente mintegy 8— 10 százalékos a fejlődés dinamikája. Köszönheti ezt elsősorban a nagyarányú termékszelekciónak amelynek következtében profilja letisztult, s jelenleg a takarmánybetakarítás és szárítás gépesítésének fő képviselője a mezőgépiparban. Részt vesz a KGST gyártmányszakosodási programjában is. Jó együttműködést alakított ki a Német Demokratikus Köztársaság és Csehszlovákia mezőgépiparával, s jelentős szerepet tölt be a tőkés nagyvállalatok kooperációjában is. A tájékoztató után a házigazdák bemutatták azt a kisfilmet, amely a szálasta- 'karmány betakarítás technológiájáról készült. A vetítés után Óvári Miklós arról érdeklődött, hogy elterjedtek-e itthon a filmen látott gépek? A válasz szerint egyre inkább, s máris dolgozik a betakarításban kétezer-ötszáz berendezésük. Rövid látogatás következett a számítógépközpontban. Majd a Landler Jenő úti fejlesztési üzemben Bölcskei Tamás fejlesztési üzemvezető-főmérnök először a tanműhelybe kalauzolta a - Központi Bizottság titkárát. Ha- uk Iván tanműhelyvezető elmondotta, hogy négy szakmában — géplakatos, forgácsoló, hegesztő és szer- számkészítő-lakatostanulók — sajátítják el az üzemben a gyakorlati tudnivalókat. Óvári Miklós megtekintette a csehszlovák programvezérlésű helyzetfúrógép munkáját, valamint a japán gyártmányú szikraforgác^oi- lót, amely a szerszámalkatrészek pontos megmunkájá- sához nélkülözhetetlen. A szerszámműhely kollektívája nevében — amely egyben a Mező Imre ötszörös aranykoszorús szocialista brigád közössége is — Oláh István kérte meg a vendéget, írjon a brigád naplójába emléksorokat, aki' nem kérette magát: „Gratulálok a szép munkához, további sikereket kívánok” — jegyezte be Óvári Miklós. Délután Mezőtúron a város felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségre várták a Központi Bizottság titkárát. A zsúfolásig megtelt sportcsarnokban a magyar és szovjet Himnusz elhangzása után kisdobosok és úttörők köszöntötték a felszabadulás évfordulóját ünneplő mezőtúriakat. Móricz Béla, a városi pártbizottság első titkára üdvözölte az elnökségben helyet foglaló Óvári Miklóst, Szűcs Jánost, Mohácsi Ottót, Fábián Pétert és a munkásmozgalom veteránjait, a város politikai, társadalmi életének vezető személyiségeit. Köszöntőjében hangsúlyozta: „október 7-én lesz 40 éve, hogy Mezőtúr városa felszabadult. Ünnepségünk résztvevőinek első gondolata a szovjet hősöké, azoké, akik vérüket áldozták szabadságunkért, akik hazájuktól távol itt nyugszanak a túri temetőben”. A megnyitó után Óvári Miklós mondott ünnepi beszédet. (Óvári Miklós beszéde lapunk 3. oldalán.). Az ünnepségen Papp János tanácselnök „Mezőtúr városért” emlékplakettet adott át tíz, a közösség gyarapításában élen járó mezőtúri polgárnak. Az ünnepség második részében a Munkásőrség Országos Parancsnokságának Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett központi férfikara adott műsort. A mezőtúriak félszabadulási megemlékezése fáklyás felvonulással s a szovjet hősi emlékmű megkoszorúzásával ért véget. Aczél György hangsúlyozta: Nem az 1974-ben született közművelődési párthatározat, s az akkor tartott konferencia jubileumát ünnepelni találkoztak most a szakemberek, a terület felelős vezetői, hanem az a sürgető igény hozta létre ezt a tanácskozást, hogy az új helyzetben értékeljük, megfogalmazzuk feladatainkat. Emlékeztetett arra, hogy tíz éve kedvezőbb külső és belső körülmények között dolgoztunk. A szűkebb és tágabb környezet változásainak jobban be kell hatolni- ok a közművelődési intézmények falai közé, a kulturális életbe is. A művelődés és a gazdaság összefüggéseiről szólva hangsúlyozta: szocialista körülmények között a demokrácia nem adomány a nép számára, hanem a fejlődés követelménye. A magyar mezőgazdaság nem állhatna például a világ élvonalában szövetkezeti demokrácia nélkül. Azért törekszünk most az üzemek, a vállalatok életében is a társadalmi élet különböző területein a demokratikus továbbfejlesztésére, mert az a hatékony termelés egyik rendkívül fontos feltétele. Ugyanakkor nincs demokrácia nagyobb tudású nép, a műveltségi színvonal állandó emelése nélkül. Népünk műveltségi szintje az elmúlt négy évtizedben példátlan mértékben emelkedett. Társadalmunk képes hatalmas teljesítményekre, önmaga megújítására; ehhez a közművelődésben dolgozók, a tudományos, művészi értékek terjesztőinek erőfeszítései is nagyban hozzájárultak. Az emberek megélhetésének közvetlen gondjai mára a legnagyobbrészt megszűntek. Ugyanakkor előtérbe került a „hogyan éljünk” kérdése — állapította meg a továbbiakban. Ennek megválasztásához adhat segítséget társadalmi méretekben a közművelődés és az új értelmiség, amely a szocializmusban nőtt fel, és vállalja népünk szolgálatát. Rendkívül fontos, hogy ez a réteg mind szélesebb körben kapcsolódjék be a kultúra közvetítésébe, terjesztőébe, s hogy a közművelődés olyan személyiségekkel gazdagodjék, akik tudásukat, emberi-erkölcsi értékeiket továbbadva tudatosan hatnak környezetükre. Aczél György a továbbiakban a közművelődés értékközvetítő szerepével foglalkozva kiemelte annak fontosságát, hogy a szelekció elve minden területen aminőség legyen. Jelentse ez a tudomány, a kultúra mindén értékének kiválasztását és felmutatását, az értéktelen elutasítását, s jelentse azt is, hogy az emberek igényeit úgy elégítsük ki, hogy egyúttal új igényeket is keltsüolk. Ezzel összefüggésben kitért a mostanában gyakran hallható, a hagyományos értékek válságával kapcsolatos nézetekre is. Hangsúlyozta: a kultúra munkásainak bátran ki kell állmok szocialista értékeink mellett; ezek védelmében továbbfejlesztésében bőségesen van tennivaló. S nem csupán a szűkebben vett kultúra területén, hanem például az emberek egymás közötti viszonyát szabályozó magatartáskultúrában is, ahol az új normák mellett p régi beidegződések továbbélése is tapasztalható. De minőségileg mások ma a gondok a szórakoztatás területén is; a szórakozás, a kikapcsolódás tömeges igénye nem jelenti azt, hogy kulturális selejtet kínáljanak a. közönségnek. A köz- művelődésnek világosan fel kell ismernie feladatait a művészi produktumok közvetítésében is. A KB titkára felszólalásában foglalkozott a szocialista nemzettudat erősítésének szükségességével és a művelődési intézmények ezzel kapcsolatos feladataival is. (Folytatás a 2. oldalon.)
