Szolnok Megyei Néplap, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-31 / 256. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. OKTÓBER 31. |A szerkesztőség postájából I Határidő előtt DBC-áruház összefogással Jászladányon több éve megoldatlan volt a Somo­gyi Béla út és környékének kereskedelmi ellátása — ol­vashattuk Donkó Jenő nagy­községi tanácselnök minap érkezett beszámolójában. „Szorított” ez a gond, így jutottak elhatározásra: fel­veszik a kapcsolatot a Mé­szövvel és a megyei tanács illetékes osztályával, ötszáz­ezer forint innen, ugyanany- nyi amonnan... és jól a „zsebébe nyúlt” a Jászapáti és Vidéke Áfész is: egymillió háromszázezer forinttal nö­velte a beruházó — a nagy­községi tanács fejlesztési alapját. Ezután már „csak” az építkezés volt hátra, amelyre generálkivitelező­ként a gyömrői Tövál vál­lalkozott. A 203. sz. ABC-áruház re­kordidő alatt készült el. A minőséggel is elégedettek. Május utolsó hetében kez­dett az építőbrigád az ala­pozáshoz, s október 19-én — ekkor készült Lázár Lénárd itt látható fotója — megvolt az ünnepélyes átadás, bolt­nyitás, amit eredetileg no­vember 7-e tiszteletére, a nagyközség felszabadulásá­nak 40. évfordulójára (no­vember 11) terveztek. Na­gyon sok fejtörés, szervezés előzte ezt meg. A társadalmi munka értéke mintegy 200 ezer forint. Főleg a befejezés időszakában segítettek a Szolnok megyei Épszöv szakemberei, a helyi nyugdí­jasok, a környék lakossága, az áfész szocialista brigád­jai. Az új bolt dolgozói oly­kor vasárnapjukat is szor­goskodással töltötték. Véradó konferencia Mezőtúron A Magyar Vöröskereszt mezőtúri, túrkevei városi, és kunszentmártoni nagyközsé­gi vezetősége, a városi ta­nács egészségügyi intézmé­nyei, a Vértranszfúziós Ál­lomás október 26-án konfe­renciát rendezett nyolcvan véradó és véradás-szervező részvételével. Dr. Ambrózy Péter, a Vö­röskereszt városi szervezeté­nek elnöke megnyitója után a mozgalom fejlődéséről, a szervezés és a soron lévő tennivalókról Becske Bálint- né, a városi Vöröskereszt tit­kára beszélt. Dr. Debreczeny András osztályvezető főor­vos a folyamatos vérellátás, a minőségi igények és a fel- használás tapasztalatairól szólt. A hozzászólások után ki­tüntetéseket adtak át a vér­adás szervezőinek és a húsz- harminc-negyvenszeres do­noroknak. K. J. P. Mezőtúr A kíváncsi kincskeresők A szolnoki Tallinn körzeti Általános Iskola negyven 4/á osztályos tanulója felszaba­dulási emléktúrán vett részt Jászboldogházán. Megnézték az Aranykalász Tsz földje­in dolgozó gépeket, ismer­kedtek az állattenyésztéssel. Sok újdonságot jelentett a gyerekeknek a Hűtőgépgyár radiátorüzeme. Azután jó étvággyal fogyasztották el az iskolában felszolgált ízletes ebédet. A tanintézet igazga­tónője egyébként beszélt a városi gyerekeknek a falusi életről, községükről. Jártak a tanácsházán, az iskolában, a falu közepén lévő Répás­tanyán a kisdiákok, ahol természetesen a gémeskút volt a szenzáció. A 4/a Kincskereső rajának krónikása úgy tájékoztatott bennünket: nagyon jól érez­ték magukat Jászboldoghá­zán. Köszönik az élmények­ben gazdag napot a vendég­látóknak. A kapcsolatot szí­vesen ápolnák a jövőben is. A képen: A Répás-tanya — a falu közepén. Kettős esküvő Papp Jánosné szajoli olva­sónk hűséges, szorgalmas le­velezőnk. Rendszeresen hírt ad a pávakor szerepléséről, rendezvényeiről, nyugdíjas­találkozóról — mikor, mi történik körülötte, amiről úgy gondolja: számot tart­hat az érdeklődésre. Most egészen más levele témája. Molnár Magdikéra úgy emlékszik, hogy már hete­dik-nyolcadik osztályos ko­rában a népdalkörben éne­kelt. Kellemesen csengő hangja nagyon hiányzott, amikor főiskolára került. Magdikéból közben Magdol­na lett, s diplomával a zse­bében hazatért szülőfalujá­ba. Egykori iskolájában az idén kezdte meg a tanítást... Molnár Magdolna október 20-án házasságot kötött Kis Imrével. Nem akármilyen esküvő volt ám! A fiatal pár mellett ott állt Molnár Já­nos és Mészáros Franciska, a „tanító néni” nagypapája és nagymamája. Kicsit „csú­szott” az aranylakodalmuk, de így, együtt szebb volt, fe­lejthetetlen minden résztve­vőnek. Nagy boldogság, a sors ajándéka, hogy együtt ünne­pelhetett nagyszülő és uno­ka, közösen fogadhatták a szívből jövő jókívánságokat Szüreti mulatság Berekfürdőn A berekfürdői területi KISZ-alapszervezet és a mű­velődési ház ifjúsági klub­ja szüreti mulatságot ren­dezett október közepén. A fiatalok szinte már hagyo­mányt teremtettek ezen, a szőlőt csak kis házikertek­ben termelő vidéken, s min­den évben megrendezik a szüreti felvonulást és bált. Lelkes készülődés előzte meg a rendezvényt, az ifjúsági klub néptánccsoportja ez alkalomra a menettáncot is megtanulta. Minden úgy volt, ahogy ilyen alkalommal lenni szo­kott. Elöl haladt hintóján a bíró, s a bíróné. (A bíróné a klubügyelő Nagy Miklósné volt — a fiataloknak „Ica mama” —, aki a férjeurát is rábírta a bíró szerepére). Utána a srófos kocsi haladt a zenekarral, majd a tánco­sok, később Bugyi sógor, aki — ahogy illik — végigkomé- diázta az utat. A vidáman, énekelve-táncolva-bolondoz- va vonulók útját az egész település érdeklődése kísér­te. A művelődési házban a mozitermet alakították át bálteremmé. Ezt is, s vala­mennyi klubszobát szőlő dí­szített, ahogyan ez szüreti bálon dukál. A fiatalok haj­nalig ropták a táncot, na­gyon hangulatos estét, éjsza­kát töltöttek el. Minden úgy sikerült, ahogy azt a klub­vezetőség és a KlSZ-alap- szervezet eltervezte. Az információt és a fény­képet Kása Erzsébettől, a karcagi Déryné Művelődési Központ igazgatójától kap­tuk. A szülőföld szeretete „Rozmis István, a fiatal mérnök, diplomája megszer­zése után Kecskemétre nő­sült, ott is dolgozik. Felvető­dik bennem a kérdést: miért választotta mégis . szülőfalu­ja óvodájának patronálását azután, hogy a Bánky Donát Szocialista Brigádot megala­kította? Hiszen mindössze három csépai „óvodásapu­ka” dolgozik brigádjában... Talán azért, mert annyira szereti Csépán élő idős, tsz- nyugdíjas szüleit?... Esetleg a Tiszával körülvett kis köz­ség vonzza? Netán sok szép emlék él még benne, amit ettől az óvodától kapott még kisgyermek korában? Talán — és bizonyosan. A brigád tagjai mintegy 20 ezer forint értékű társa­dalmi munkával tették szeb­bé, gazdagabbá ebben az év­ben óvodánkat. Gondoskod­tak udvari játékokról, a játszóteret elválasztó dísz­kerítésről, s törülközőtartó­kat készítettek. A nagyköz­ségi közös tanács ünnepi ta­nácsülésen díszoklevéllel is­merte el a szocialista kollek­tíva munkáját....” Az óvodavezetés nevében pedig Mayer Jánosné veze­tő óvónő köszöni a segítsé­get. Katonák voltak... Szinte hagyomány Mező­túron, minden év októberé­ben az általános iskolák he­tedikes és nyolcadikos tanu­lói, háromszáznál is többen versenyeznek célratörően azért, hogy igaziból bevo­nulhassanak „katonának”. Az idei válogató emlékver­seny október 16-án kezdő­dött. Túnkeve, Mezőtúr és Kétpó kisdiákjai politikai, honvédelmi, egészségügyi ismeretekből, az úttörő aka­A hónap rendeletéi Az árellenörzós szabályai Technikusképzés a műszaki szak- középiskolákban — Közérdekű tudnivalók a tanulmányi versenyekről Az árellenőrzés egye;': kérdéseiről adott ki rendelkezést az Orszá­gos Anyag- és Árhiva­tal elnöke. Eszerint az árel­lenőrzés módszere lehet a helyszíni vizsgálat — ideért­ve a próbavásárlást és min­tavételt '—, a beszámpltatá- sos, vagy adatgyűjtésen, adatszolgáltatáson alapu­ló vizsgálat. Az árhatóság az ■ ellenőrzést saját dolgozóival, külső szakértők megbízásá­val és társadalmi aktívák bevonásával egyaránt vé­gezheti. Nem vehet részt viszont az árellenőrzésben az a személy, aki az ellenőrzött cég vezető állású dolgozójá­nak hozzátartozója, Silletve, akitől az árellenőrzés tár­gyilagos lefolytatása nem várható. Az árellenőröket — az árhatóság dolgozóit kivé­ve — a rendelet szerint meg­bízólevéllel kell ellátni, amit ők kérésre kötelesek felmu­tatni. A rendelet részletesen le­írja az árellenőrzés végre­hajtásának módját, a külön­böző eljárási szabályokat, tudnivalókat. Az egyik pa­ragrafus kimondja például, hogy ha a vizsgálat az ár­képzési jogszabályok súlyos megsértését tárja fel, erről haladéktalanul külön jegy­zőkönyvet kell felvenni. Az árellenőrnek jogában áll azokat az okmányokat, ira­tokat bevonni, amelyek bűn- cselekményre, károkozásra, fegyelmi vétségre utalnak. A Magyar Közlöny szep­tember elsejei, 36. számában jelent meg az Országos Anyag_ és Árhivatal elnö­kének az a rendelkezése is, amely kiegészíti az árváltoz­tatás előzetes bejelentési kö­telezettségébe vont, szabad árformába tartozó termékek, illetve szolgáltatások listáját. Ebbe a körbe tartozik ezen­túl a rendelet melléklete sze­rint a gyógyfürdők belépődíja (medence, kád), valamint a fürdőkben nyújtott. gyógyá­szati szolgáltatások díja is. A férfi fodrászipari szolgál­tatások közül a borotválás, a hajvágás fazonra és borot­vával, a női fodrászipari szolgáltatások közül pedig a hajvágás, a hajmosás szárí­tással és fésüléssel, a haj- hullámosítás vízzel, vala­mint vassal és kifésüléssel. A Magyar Közlöny szep­tember 6-i, 37. számában ol­vasható a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter egyik korábbi, az apaállat­gazdálkodásról szóló rende­letének módosítása. Az új szabály szerint az apaállat használatáért fizetett díj — a mén kivételével — az apa­állat tartóját illeti meg. A mén használati díjának 75 százaléka az apaállat tartó­ját, 25 százaléka pedig a mén kihelyezésével megbí­zott gazdálkodó szervezetet illeti. A szeptember 12-i Magyar Közlönyben (38. szám) több fontos, közérdekű új jogsza­bály is található. Itt olvas­ható részletesen a közleke­dési miniszter rendelete a víziközílekedés szabályainak módosításáról és kiegészíté­dálypálya leküzdéséből, grá­nátdobásból és lövészetből mérték össze tudásukat. A mezőtúri 4. számú Ál­talános Iskola igen szoros mezőnyből került ki győzte­sen, elnyerte a vándorser­leget. Az I. és II. helyre ke­rült csapat tagjai „szabá­lyos” behívóparancsot kap­tak két napra. Az első dél­után kiképzésen vettek részt, tájékoztatást kaptak az ala­kulatról, fegyver-; és lövés­szé ti ismereteiket gazdagí'-j tották. Éjszaka riadó keltett izgalmat a kis „katonákban”, a zászlót kellett megtalál­niuk a terepen. A feladat végrehajtásában vállvetve ott voltak velük tanáraik is. Az utolsó délután az isko­lák igazgatóit, honvédelmi séről, valamint a művelődé­si miniszter rendelete a mű­szaki szakközépiskolákban folyó technikus- és szak­munkásképzésről. Az utóbbi egyebek között kimondja, hogy a műszaki szakközép­iskolák esti, levelező tagoza­tán a technikusképzés ideje az érettségizett szakmunká­sok számára két év, a kö­zépfokú szakképzést folyta­tó műszaki szakközépisko­lákban érettségizetteknek, illetőleg az érettségi-képesí­tő vizsgát szerzetteknek egy év. Az esti, levelező tagoza­ton — a nappali tagozatéval azonos technikusi szalmkon, ágazatokon — csak szakmai képzés folyik. Az esti levelező tagozaton folyó technikusképzésben azok vehetnek részt, akik a választott szakhoz előírt megfelelő képesítéssel (szak­munkásvizsgával, szakközép­iskolai érettségivel) már rendelkeznek. Kivételes, egyedi elbírálás alapján a (kétéves esti vagy levelező technikusképzés résztvevői lehetnek azok is, akik mű­szaki felsőoktatási intéz­ményben legalább két fél­évet eredményesen elvégez­tek, s tanulmányaikat meg­szakították. A jelentkezés határideje (minden esetben a tanévkezdést megelőző március 31. A jelentkezők közül a rendelet szerint el­sősorban azokat kell felven­ni, akik már szakmai gya­korlattal rendelkeznek, a akiknek a képzésben való részvételét a munkáltató ja­vasolja. Az oktatási témához kapcso­lódik a művelődési, a belke­reskedelmi, valamint a me­zőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter együttes ren­delete. amely a Magyar Köz­löny idei 39. számában je­lent meg és amely a szak­munkásképző iskolák és tan­folyamok tanulóinak tanul­mányi versenyeit szabályoz­za. Eszerint a szakmunkás- tanulók részére iskolai, fő­városi, megyei illetőleg or­szágos, a Szakma kiváló ta­nulója minősítésért folyó szakmai és tantárgyi tanul­mányi versenyek hirdethe- tők. Iskolai tanulmányi ver­senyt a szakmunkásképző iskola, ennél’ magasabb szin­tű versenyt az illetékes ta­nácsi vb művelődési felada­tot ellátó szakigazgatási szerve hirdethet. Országos tanulmányi versenyt a Mű­velődési Minisztérium, a Szakma kiváló tanulója mi­nősítésért folyó versenyt az illetékes (minisztérium, or­szágos hatáskörű szerv, ille­tőleg ágazati szakszervezet hirdethet. A rendelet a to­vábbiakban a verseny lebo­nyolításával, minősítésével és díjazásával, valamint a költségek viselésével kapcso­latos kérdéseket szabályoz­za. A rendelet melléklete tartalmazza a szakmunkásta­nulók országos tanulmányi versenyeinek versenysza­bályzatát. „ „ D. A. nevelőit, csapatvezetőit hív­ták meg a laktanyába ta­pasztalatcserére annak ér­dekében, hogy a jövőben még izgalmasabbá, szebbé tehessék a gyerekek számá­ra az alkalmi katonaéletet — írta Nagy Gáborné. Összeállította: Farkas Ferencné

Next

/
Thumbnails
Contents