Szolnok Megyei Néplap, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-28 / 254. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. OKTÓBER 28. Megkeidte munkáját a X. országos békekonferencia (Folytatás az 1. oldalról.) és a függetlenség megszilárdítására irányuló törekvések támogatását, s a hozzájárulást a nemzetközi konfliktusok békés, tárgyalásos rendezéséhez. • — Mozgalmunk joggal lehet büszke arra — mondotta —, hogy ha szerény mértékben is de tevőleges jelét tudta adni szolidaritásának, példáid az évtizedekig harcoló Vietnam támogatásával, vagy a kambodzsai gyermekváros felépítésével. A Oekemozgalomnak most feladata az is, hogy kezdeményezéseket tegyen az imperializmus támadásainak kereszttüzében helytálló nica- raguai nép támogatására, s erősítse szolidaritását Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népeivel. A magyar békemozgalom eredményeit, gondjait számba véve rámutatott: az elmúlt hat esztendőben gazdagodott a békemozgalmi tevékenység politikai tartalma, szélesedett társadalmi bázisa. Erősödött a munkájára irányuló figyelem is. Mindez megmutatkozott az egyes emberek és a helyi közösségek fokozódó érdeklődésében, de a társadalmi és tömegszervezetek megnövekedett aktivitásában is. Különösen megélénkült a fiatalok tenniakarása. Ebben jelentős szerepe van a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetséggel kialakított harmonikus együttműködésnek. — Ügy tapasztaljuk, hogy a fiatalok többségének elkötelezettsége megnyilvánul tetteiben, munkájában, magatartásában. Ez a nemzedék azonban másként kérdez, vitatkozik és töpreng, mint a megelőző kor' Károly: Elöljáróban Németh Károly köszöntötte a tanácskozás résztvevőit, s átadta az MSZMP Központi Bizottsága, és személy szerint Kádár János szívélyes üdvözletét, jókívánságait. — A X. országos békekonferencia hazánk fontos politikai eseménye, hiszen önök olyan kérdésekről tanácskoznak itt. amelyek népünk, s az egész emberiség szempontjából — a szó szoros értelmében — életbevágóak. Tanácskozásuknak súlyt és tekintélyt kölcsönöz az a munka, amelyet az elmúlt évkeben az Országos Béke- tanács folytatott, és égisze alatt a cselekedni kész, békeszerető honfitársaink végeztek. Az egységes magyar békemozgalom teret és kibontakozási lehetőséget ad a kezdeményezéseknek; igazi közössége a különböző társadalmi rétegekhez és korosztályokhoz tartozó, világnézetüket tekintve gyakran különböző embereknek — hangsúlyozta. — örvendetes, hogy mind a munkában, mind a Konferencia küldöttei között megnőtt a fiatalok száma és aránya. Lendületük, tettre- készségük éppen úgy nélkülözhetetlen a békéért vívott küzdelemben, közös ügyünk továbbvitelében, mint az idősebb nemzedékek élettapasztalata. Meggyőződésünk, hogy a magyar békemozgalom a jö vőben is aktívan kiveszi részét a békéért folyó világ- méreltű küzdelemből. Honfitársaink ott voltak a szervezett béke-világmozgalom születésénél, és nem hiányoztunk azóta sem a küzdők közül. Éppen napjainkban van a nemzetközi békemozgalom létrejöttének, szervezeti kialakulásának 35. évfordulója. A történelem tanulságait felismerve, nagy felelősséggel jártak el mindazok, akik erejüket latbavetve munkálkodtak a wroclawi és a párizsi békekonferenciák ösz- szehívásán, a Béke-világtaosztályok. És kérdéseikre válaszolni kell! — hangsúlyozta a főtitkár, majd hozzátette : a legutóbbi időszak megmutatta, kik azok, akikkel lehet és szükséges is vitatkozni és azt is, hogy kik azck az — egyébként elenyésző számú és társadalmi támasz nélküli — emberek, akiknek az ifjúsági békemozgalom csupán álca és ürügy. — Az üzemek munkásainak, a mezőgazdaság dolgozóinak helytállása az országépítő munkában, a béke, a haladás és a szolidaritás ügyének támogatására tett felajánlásaik mozgalmunk sikerének alapvető összetevői voltak és maradtak. Az értelmiség, a tudósok, az írók, a művészek képviselői is tevékenyen részt vesznek a békemozgalomiban, s hagyományosan jélentős részt vállalnak a feladatokból a vallásos emberek és egyházaik. Az utóbbi évek eredménye, hogy a békemozgalomba mind nagyobb mértékben kapcsolódtak be a hazánkban élő nemzetiségiek. — Mozgalmunk eredményének forrása a gyümölcsöző együttműködés a társadalmi és tömegszervezetekkel, mozgalmakkal és az új békemozgalmi közösségekkel. Azt kérjük tőlük, hogy az eddig kialakult jó kapcsolatokat ápolva továbbra is kiemelt módon szolgálják és képviseljék a béke ügyét — mondotta az OBT főtitkára, s külön kitért a Hazafias Népfronthoz, társadalmunk legátfogóbb politikai tömeg- mozgalmához fűződő kapcsolataikra. — A mozgalomban mind nagyobb teret kaptak az egyének és közösségek kezdeményezései, visszaszorulónács megalapításán. Felismerték, hogy a II. világháború szörnyű pusztítása után a közvélemény a politika fontos tényezőjévé lép elő; a tömegek megnyerése és mozgósítása megsokszorozhatja a békemozgalom erejét. A világ 35 év alatt sokat változott, ez a felismerés azonban időtállónak bizonyult. Ezt tanúsítják azok az új békemozgalmak is, amelyek az elmúlt években jöttek létre a világ különböző részein, elsősorban az amerikai közepes hatótávolságú rakéták túszává tett Nyugat- Európában. Kapcsolatok erejével — Népünk, minden ember boldogulásának legfontosabb feltétele a béke — mondotta a továbbiakban. — feszültebbé vált a nemzetközi légkör, a világgazdaság változásai próbatételek elé állítanak bennünket, de gondjaink ellenére békében élünk. Igaz, a földkerekség több pontján véres összecsapások zajlanak, de nem lehet eléggé becsülni, hogy Európában, ahol a két világrendszer közvetlenül érintkezik, s ahol máig is a legnagyobb a katonai szembenállás mértéke, már csaknem 40 esztendeje sikerült megőrizni a békét. Ez nyújt lehetőséget az anyagi, szellemi, erkölcsi gyarapodásra, ad alapot arra, hogy az emberek, családok, kisebb-nagyobb közösségek normálisan élhessenek, célokat tűzhessenek maguk elé, megtervezhessék jövőjüket. A1 különböző .társadalmi berendezkedésű országok egymás mellett élésének körülményei között a gazdasági kapcsolatokból kölcsönös haszon származik, a nemzetközi munkamegosztás előnyeit százmilliók élvezik. Századunk népvándorlása, a turizmus a személyes élmények és kapcsolatok erejével ban vannak a formális elemek — állapította meg a továbbiakban. — Megelégedettségre azonban nincs ok, mert a munka tartalmi gazdagítása, az új kezdeményezések bátorítása, a jö tapasztalatok széles körű megismertetése és alkalmazása továbbra is sürgető feladat. Ennek érdekében támogatják például az egyes társadalmi csoportok és foglalkozási ágak képviselőinek — az orvosoknak, a pedagógusoknak és a fizikusoknak — önálló békekezdeményezéseit. Hiszen a sokféleség nem gyen- Igítü az egységet, sőt, az egyik legnagyobb eredménynek tekinthető, hogy napjaink magyar társadalmában a lehető legszélesebb politikai platform teremthető meg. — A változó körülményekhez való rugalmas alkalmazkodás munkánk elengedhetetlen feltétele. Az elmúlt időszak bebizonyította: jó úton haladunk. Továbbra is felelősségünk és kötelességünk őrizni, továbbfejleszteni és gazdagítani, munkánkba beépíteni a 35 éves szervezett békemozgalom eredményeit és értőiéit. — Tanácskozásunktól azt várjuk, hogy széles körű, ő«zinte eszmecsere bontakozzék ki mozgalmunk feladatairól. A szekcióülések is azt célozzák, hogy minél többen juthassanak szóhoz; s olyan állásfoglalást fogadjunk el, amely világosan megfogalmazza céljainkat és segíti napi munkánkat — mondotta végezetül Barabás Miklós. Ezután megkezdődött a vita az OBT beszámolója és a konferencia elé terjesztett állásfoglalás-tervezet felett. A vitában felszólalt Németh Károly. köti össze a népeket, erősíti barátságukat, békevágyukat. Az emberiség valódi kulturális értékei hamarabb válnak közkinccsé. Emlékezzünk és emlékeztessünk a hidegháborús korszakra, amikor mindez elérhetetlen tvolt, amikor népek szigetelőd tek el egymástól. Mindennek kárvallottja az emberiség volt. A magyarság több mint ezer éve Európa közepén él, itt, ahol a történelem során a hadak útjai' oly sokszor találkoztak, s a fegyvereket annyiszor mérték össze. Sorsunk úgy alakult, hogy a mi népünk többet szenvedett háborúktól, elnyomástól, mint sok más nép. Magyar- ország — történelmi okokból — sohasem volt olyan gazdag, mint például az angol, a holland, vagy a francia birodalom, sőt népünk többször is szinte gyarmati sorban élt, s fájdalmasabban, nehezebbben tört előre a társadalmi haladás is országunkban. Az a nép, amely ennyit szenvedett, mint a miénk, soha nem felejtheti el. hogy mit jelent számára a béke. Az a nép. amelynek nemzeti létét nemegyszer fenyegette végveszély, igazán tudhatja és. értékelheti, mit jelent számára, hogy kevés híján négy évtizede szabad, a társadalmi haladás élvonalában menetel. Megőriztük és ma is őrizzük történelmi sorsfordulónk tanulságait. Elsősorban azt, hogy békénk megőrzése, gazdasági és társadalmi fejlődésünk csak a haladás oldalán. a szocialista országokkal szoros szövetségben biztosítható. Ezért — miközben ma is tisztelettel adózunk a fasizmus szétzúzásában döntő részt vállaló szovjet népnek — békepolitikánk sarkkövének tartjuk együttműködésünk, barátságunk, szövetségünk erősítését a Szovjetunióval és a szocialista közösség országaival. Az a meggyőződés vezérel bennünket, hogy nemzeti érdekeinket és a béke ügyét is akkor szolgáljuk legjobban, ha a két világrendszer küzdelmében egyértelműen állást foglalunk, és a társadalmi igazságosságért, az emberibb jövőért, a szocializmusért küzdő erőkkel szövetségben haladunk. Őrizzük és változatlanul időszerűnek tartjuk azt a tanulságot is, hogy az agresszió, a háború erői meg- fékezhetők és legyőzhetek, ha az emberiség józanul gondolkodó, nagyobbik része összefog a legfontosabb, az élet megőrzése érdekében. Pártunk és kormányunk ennek szellemében tevékenykedik a nemzetközi életben. Következetesen törekszünk arra, hogy bővítsük országunk politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatait, a különböző társadalmi berendezkedésű országok állampolgárainak találkozási, ismerkedési lehetőségeit. Keressük a közös fellépés lehetőségét mindazokkal, akik felismerték: a fegyverkezési hajsza, a konfrontáció politikája értelmetlen, veszélyes, és minden népnek, Keleten és Nyugaton egyaránt felmérhetetlen károkat okoz. Nagy a veszély Németh Károly ezután arról szólt, hogy napjainkban nagy veszély fenyegeti földrészünk és a világ békéjét. — A fegyvergyártásban érdekelt és a realitásokat figyelmen kívül hagyó imperialista körök mindent elkövetnek azért, hogy eltemessék Helsinki szellemét. A politikai enyhülés nem volt ínyükre, hiszen az a katonai enyhülés felé mutat. Rágalmazzák a békemozgalmakat, a keletieket és a nyugatiakat egyaránt. Hatalmas A konferencián felszólalt Romes Csandra; tolmácsolta a tanácskozás résztvevőinek a Béke-világtanács üdvözletét, s hangsúlyozta a nukleáris háború elleni világméretű összefogás szükségességét. A vitában részt vevők meggyőződéssel vallották: a világháború elkerülhető, a béke megőrzése elérhető cél. Még akkor is így van ez, ha napjainkban feszültebbé vált a nemzetközi helyzet, lefékeződött az enyhülési folyamat: nem reménytelen az Európában milliókat megmozgató békevágy, nem hiá- bavalóak e békeakarat újabb léte újabb megnyilvánulásai — hangoztatták a felszólalók. Az eredményes küzdelemhez azonban az szükséges, hogy a békemozgalmak világszerte mind több embert késztessenek szembenézésre a háborús veszély okaival, okozóival; a fegyverkezési verseny, a tömegpusztító eszközök növekedéséből fakadó súlyos problémákkal, a tőkés világ — mindenekelőtt az Egyesült Államok szélsőségesen reakciós köreinek — törekvéseivel. A hozzászólók úgy ítélték meg. hogy a magyar békemozgalom az élet, a változó körülmények állította új követelményekhez igazodva folyamatosan megújul. Tevékenységében nagyobb teret kapnak az egyének és a eszközöket fordítanak erre, és ha nem megy kívülről, megpróbálnak belülről zavart kelteni. A fegyverkezési verseny fokozásával azt a nem titkolt céljukat is szeretnék élérni, hogy gazdasági nehézségeket okozzanak a szocialista országoknak. Az emberiségnek tudnia kell, hogy lakhelyüket, a Földet kik fenyegetik pusztulással, hogy kiknek a lelkén szárad az anyagi és szellemi erőforrások mérhetlen pazarlása, miközben vérlázító nyomorban élnek embermilliók. A fegyverekre költött hatalmas összegek bőven elegendőek lennének ahhoz, hogy a földkerekségen mindenki boldogulhasson, emberi körülmények közé kerüljön, hogy a világon minden gyermek iskolába járhasson. Ezt ki kell harcolnia az emberiségnek. Erőegyensúly A nemzetközi helyzetet azok a szélsőséges imperialista körök élezik, amelyek a fegyverkezési versenyt fokozni akarják. Önös érdekből arra törekszenek, hogy a történelmileg kialakult katonai erőegyensúlyt — amelynek létrehozása a szocialista közösség országainak nem kis anyagi áldozatába került — felborítsák, s erőfölényre tegyenek szert. A Szovjetunió, a szocialista országok ezt semmiképpen sem engedik meg. Nemcsak a szocialista országok népeinek, de minden más népnek is életbevágó érdeke, hogy az erőegyensúly fennmaradjon. Mi, a Varsói Szerződés többi tagállamává! együtt azt hirdetjük, arra hívunk fel, hogy ne fegyverkezzünk, hanem tárgyaljunk, mégpedig olyan megállapodásról, amelyen minden érdekelt fél egyenlő biztonságát garantálja, a fegyverzet madnál lényegesen alacsonyabb szintjén. Közös nemzetközi állásfoglalásainkat, önálló külpolitikai lépéseinket az vezérli, hogy a békére szóló felhívásaink visszhangra találjanak, s győzzön a kérdések realista megközelítése. Pártunk, kormányunk nemzetközi tevékenységét népünknek az a leghőbb óhaja vezérli, hogy szocialista építőmunkáját békében folytathassa és valamennyi népnek azt kívánja, hogy békében élvezhesse munkájának gyümölcsét. Ennek érdekében összefogunk minden közösségek békeakaratát kifejező kezdeményezések. A magyar békemozgalom ‘feladatairól szólva többen hangoztatták, hogy széles körű együttműködésre, nyílt párbeszédre kell törekedni a világ minden reálisan gondolkodó és cselekvő erőjével, személyiségével. Alapvető fontosságú, hogy a mozgalom munkáját mind szélesebb tömegek ismerjék meg, s legyenek részesei az akcióknak. A hozzászólásokat követően Sztanyik B. László az OBT elnökhelyettese bejelentette: az 1978-ban, a IX. magyar békekongresszuson megválasztott Országos Béketanács mandátuma lejárt. A testület tagjainak köszönetét mondott munkájukért. Ezután Vályi Gábor, a jelölő bizottság vezetője ismertette az új, a konferencián megalakuló 379 tagú tanács létrejöttének körülményeit. Elmondotta, hogy — a korábbiaktól eltérően — a küldöttválasztás és a tagok jelölésének jogát ezúttal azok a közösségek — vállalatok, intézmények, társadalmi- és tömegszervezetek — gyakorolták, amelyek az elmúlt években számottevően hozzájárultak a békemozgalmi feladatok megoldásához. Az új testület ösz- szetétele megfelelően tükrözi a lakosság foglalkozási és életkori jellemzőit, földrajzi megoszlását. A testület békeszerető erővel, együttműködünk mindenkivel, aki kész részt venni abban a küzdelemben, amely az egész emberiséget pusztulással fenyegető világháború elhárításáért folyik. A bizalom légköre Örömmel látjuk, hogy a magyar békemozgalom, a társadalom különböző erői — köztük a társadalmi szervezetek, a tömegszervezetek, a tömegmozgalmak, az egyházak — e tekintetben azonos célokat követnek. A rendkívül nehéz nemzetközi helyzetben fellépésük hozzájárul ahhoz, hogy helyreállítsuk a bizalom légkörét, gátat vessünk, a fegyverkezési hajszának, hogy a'két világrendszer vitája ne a harcmezőn, hanem békés versengésben dőljön el. Helyeseljük, hogy a magyar békemozgalom növelni kívánja erőfeszítéseit ezen a téren. Érdemes megőrizni, sőt gyarapítani azt a nemzetközi megbecsülést és tekintélyt, amelyet a párbeszéd, a nyitottság és a megértésre való törekvés híveként mozgalmuknak és hazánknak szereztek — hangoztatta a Központi Bizottság titkára, majd így folytatta: — A világ közös ügyeiért akkor tesszük a legtöbbet, ha itthon sikerrel intézzük dolgainkat, eredményesen munkálkodunk azért, amiért közvetlenül felelősek vagyunk. Több a gondunk, nagyobbak a feladataink, de napról napra azt is érezzük és tapasztaljuk, hogy a hatékony cselekvés szolgálatába állítható társadalmi erő is gyarapszik. Egyre szilárdabb az emberek elhatározottsága, hogy történelmi vívmányainkat, amelyekért megküzdöttünk, eredményeinket, amelyeket évek során sok erőfeszítéssel elértünk, megvéd- jük és továbbfejlesztjük. Ez a határozott szándéka pártunknak isi, amely XIII. kongresszusára készül. Az elmúlt évek nem voltak könnyűek, és az a program, amelyet az előző kongresszuson vállaltunk, még a vártnál is nagyobb erőfeszítéseket igényelt. Bár a végleges mérleg még nem kész, azt felelősen elmondhatjuk, hogy helytálltunk a nehéz körülmények közt, az ország fejlődött, s ez dolgozó népünk érdeme — hangoztatta a többi között Németh Károly. tagjai közül csaknem kétszázan vidéken élnek és dolgoznak, s több mint százan még nem töltötték be 35. életévüket. A béketanácsban helyet kaptak a fizikai munkások, az alkalmazottak, az értelmiségeik, az egyházak képviselői egyaránt. A X. országos békekonferencia plénuma egyhangúlag kimondta az új testület megalakulását, majd döntött az „Országosl ' Béketanács tiszteletbeli tagja” cím megalapításáról is, s megerősítette a jelölő bizottság javaslatát: húsz, a békemozgalomban évtizedeken át eredményes munkát kifejtett neves személyiségnek ítélte oda a megtisztelő címet. A konferencia színhelyére a délelőtti plenáris ülés szünetében érkezett meg a hét elején indult békestaféta, amely hazánk valamennyi megyéjét, 450 településéi érintve békeüzenetek sokaságát hozta magával. A váltók a SOTE Nagyvárad téri ifjúsági békecentrumából injdultak el és a Csepel SC kerékpárosaniak kíséretében futottak be a Dózsa György úti székházba. A magyar békemozgalom nevében Fodor István, az Országos Béketanács titkára vette át az üzenetcsokrot és mondott köszönetét mindazoknak, akik a csaknem 4000 kilométeres út egy-egy szakaszán tagjai voltak a stafétának. A konferencia ma folytatja munkáját. Népünk boldogságának legfontosabb feltétele a béke Uj országos béketanács alakult
