Szolnok Megyei Néplap, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-04 / 233. szám
1984. OKTÓBER 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Karbantartás Solton. Folyik a 303 méter magas solti rádióadó antennatorony karbantartása. A Közgép szakemberei felülvizsgálták a torony hegesztéseit, csavarkötéseit és a kikötő köteleket, a Balatonfelvidéki Tsz brigádja pedig a festést újítja fel Szombaton Megyei ifjúmunkás nap a Tiszaligetben N. T. Mackó lázadása Gyógyfürdők a megyében A meleg víz fontos, de nem minden A geológusok szerint hazánk egy termáltengeren „úszik”. Tény, hogy páratlanul gazdagok vagyunk hévizekben, s néhány olyan gyógyfürdőnk is van, amely messze földön híres. De csak néhány. Ma már a gyógyvíz Mi a jelenlegi helyzet? Mint az országban másutt, itt is „több érdekeltségű” gyógyvizeink kihasználása. Ezért megesik, — ahogy mondani szokás — sok bába közt elvész a gyerek. Az 1972-es egészségügyi törvény rendelkezik a gyógyvizekről. Gyógyfürdőkre csak az egészségügyi miniszter adhat ki engedélyt, amelynek szigorúi feltételei vannak. Ha a fürdő elhelyezése jó, ha a közegészségügyi feltételeknek megfelel, ha kellő számú vendéglátóhely és szociális intézmény van a környéken akkor — a felsorolásnak korántsincs még vége — folyamodhat engedélyért. Tegyük fel, a feltételeknek megfelelt a víz és a környezet, s azt gyógyfürdővé nyilvánítják. Ez Szolnok megyében három helyen, így Szolnokon, Cserkesző- lőn és Berekfürdőn mór megtörtént. A megyei Víz- és Csatornamű Vállalat üzemelteti a strandokat, így a gyógyfürdőket is, a megyei tanács egészségügyi osztálya pedig felügyel rájuk. A Víz- és Csatornamű Vállalat a megyében tizenegy fürdőt igazgat, de ezek egytől egyig veszteségesek. Árbevételük még a vízdíjat sem fedezi. S ezenkívül még ott van a Idegenforgalmi érdek A megyei Idegenforgalmi Hivatalnál már történtek próbálkozások gyógyvizeink jobb kihasználására, hiszen a megye idegenforgalmi értékei elsősorban a vízhez kötődnek. Van Tiszánk, Zagyvánk, Körösünk, Az sem vitatható, hogy a természetes gyógymódok napjainkban élik reneszánszukat, így a meglévő értékekkel kéne jobban gazdálkodni. Munkájukban ez érvényesül is, hiszen Szolnokon, Jászberényben, Cserkeszőlőn, Berekfürdőn touring hotelek épültek! A szállodákat és a strandokat több helyen — így Cserkeszőlőn és Berekfürdőn is — zárt folyosókkal kötötték össze a vendégek kényelmesebb kiszolgápersze önmagában kevés. Szükség van pénzre, ötletekre, vállalkozó kedvre, hogy gyógyfürdőink minél több gyógyulni vágyó külföldi és hazai vendéget vonzzanak — a legkülönbféle szolgáltatásokkal. fűtés, a gáz, a villamos energia, a fenntartás, a karbantartás, az amortizáció, a munkabérek költsége. Tavalyelőtt tizennyolcmillió forint, tavaly tizenhat- millió forint volt, az idén pedig várhatóan tizenkét— tizenhárommillió forint lesz a fürdőjegyekből származó árbevételük. Az igaz, hogy a fürdőjegyek árából befolyt összeg nyolcvan százalékát' lakossági árkiegészítés címén a megyei tanácstól megkapja a vállalat, de több éves tapasztalat, hogy még így sem nyereségesek gyógyfürdőink. A veszteség csak azért nem érinti érzékenyen őket, mert a vállalat építőipari ágazata minden évben nyereséges. Tehát nincsenek anyagilag érdekeltté téve, de rákényszerülnek a fürdők fejlesztésére. Jelenleg folyik a szolnoki Tisza Szálló rekonstrukciója, ami harmincmillió forintba kerül. Nemrégiben elkészült ötmillió forintos költséggel Berekfürdőn a bejárati épület. Szó volt arról, hogy felemelik a fürdőjegyek árát. De lemondtak róla, mert attól tartottak, — ahogy ez a fővárosban történt, — hogy kevesebb fürdőző lesz, s akkor csökken a lakossági árkiegészítés is. lása érdekében. A szobákban is van gyógyvíz, s így va mozgássérültek könnyen (hozzájuthatnak. Ugyancsak jnekik, a cserkeszőlői hotel- •ban speciális lakrészeket 'alakítottak ki, és a helyi afész étterem építéséhez is ■hozzájárult másfélmillió forinttal az Idegenforgalmi Hivatal. Feladata elsősorban 'a propaganda, a programok 'biztosítása, a szálláslehetősé- ‘gek megteremtése. • Jövő évi programfüzetében szerepel többek között ‘egyhetes gyógyüdülés Cser- 'keszőlőn, Berekfürdőn, s azt is közlik, hogy milyen betegségek gyógyítására alkal- 'mas a víz. Ezekben a gyógyfürdőkben viszont a hidrote- 'rápiás szolgáltatások nem Kirakati hangsúlyok Hol az eső szemerkél, hol a szél tépázza a járókelőket, máskor olyan erővel tüzel a nap, hogy lekívánkoznak a sebtében előszedett meleg kabátok. Az emberek sietősek, és sokszor nincs idejük, — néha hangulatuk se — megállni a kirakatok előtt, bámulni a sok tarka holmit. Ahogy elhaladok egy-két szolnoki kirakat előtt, arra gondolok, ha most verőfényes nyári délelőtt lenne, akkor se biztos, hogy meg- állnának. Némelyik látványa ugyanis nemhogy von- zaná, inkább elriasztja a járókelőt. S ha nem is riasztja el, töprengésre készteteti. Ilyen talányos kirakat például a Beloiannisz úti rövidárubolté is. Csak találgathat az ember, hogy mit akar jelképezni a jól utánzóit vadászpuska és a mellette lévő üres töltény a színes pamutok között. Igaz, a sokat sejtető cédula „Ez az igazi zsákmány” már nérti támpontot ad. Lehet, hogy a vadászidény kezdetét jelzi, és ezzel hívja fel a vásárlók figyelmét arra: hűvösebbre fordult, ideje megkötni a meleg pulóvereket, az ízületi bántalmakat enyhítő térdmelegítőket. A következő kirakatban már sokkal egyértelműbb az évszakra utaló tájékoztatás. Az őszi-téli lábbelik között ugyanis néhány kukoricacső erősíti meg a járókelőt abban, hogy „itt van az ősz, itt van újra”, és az idén talán jó volt a kukoricatermés, mivel még a cipőboltba is jutott belőle. Ennél már csak a Dáma készruhabolt kirakata érdekesebb. Egy éléskamra vonzó részletei jelennek meg az alkalmi ruhákba öltöztetett próbababák között. Van itt minden: télire elrakott befőttek, mozsár, mutatós fokhagymakoszorú — és az elmaradhatatlan kukoricacsövek. A fekete kosztümbe, fehér blúzba öltöztetett baba a polcokra mutat, mintha az élelmiszer-parádét reklámozná. A kirakatok között nyelvi őrjáratot is lehetne szervezni a magyar nyelv helyességére érzékeny vásárló jelöltek számára. Itt van például ez a kis butik, ami az Éva divatáru nevet viseli. Az üveg mögött csábító ajánlatot tartalmazó papírdarab: „leértékelt rövid uju ruhák”. Hm... Lehetne még számtalan példát felsorolni a kirakat- rendezés „fantáziadúsító” példányai közül, de talán érdemesebb megemlíteni néhány követendő, jó példát is. A Beloiannisz és a Dimitrov út kereszteződésében található Belső András kerámiakészítő üzlete. Kicsi, nem is éppen a legfeltűnőbb helyen áll, mégis vonzza az arra járót. Az épületen a né- gerbanra és a fehér a domináló szín. Az üveg mögött ízléses, tetszetős vázák, szépen elrendezett ajándéktárgyak csalogatják beljebb a nézelődőt. A Skála kirakatában két szakember ügyeskedik. A szüreti munkálatokat segítő eszközök mellé színes falevelek,, szőlőfürtök és egy lopó kerülnek. A hangsúly mégis a kirakatba került szerszámokon marad. A hangulatkeltő, kiegészítő elemek nem adnak okot félreértésre. Ugyanez vonatkozik a Centrum Áruház kirakataira is. A néhány szál bambusz elegendő az évszak hangulatának felidézéséhez, hiszen a modelleken is az őszi, téli kollekciók darabjái láthatók. Tény, hogy a kirakatrendezéshez kell ízlés, egy kis fantázia, de talán korántsem olyan ördöngős feladat, hogy ne sértse az emberek esztétikai érzékét, és ne rontsa a városképet. — bk — Megyénkben jelenleg mintegy ötvenezer ifjúmunkás él és dolgozik, akik közül tizenkétezren a KISZ-nek is tagjai. Közülük százötvenen vesznek részt október 6-án azon az ifjúmunkás napon, amelyet a KISZ Szolnok megyei Bizottsága rendez. A másfélszáz fiatal között üzemi munkások, mezőgazdasági és ipari szövetkezeti tagok, kereskedelmi dolgozók, a szolgáltatásokban tevékenykedők egyaránt találhatók. Természetesen képviseltetik magukat a kisiparosok és a szakmunkástanulók is. Az összejövetelen a küldöttek találkozhatnak a meTegnap Szombathelyen befejeződött a 11. környezetvédelmi konferencia. A háromnapos országos tanácskozáson a levegő, a víz és a talaj szennyezettségének csökkentését eredményező analitikai, kunhegyesi Fekete Imre bácsi már a hatvankettedik őszét tapossa. A jónevű, szép munkájú cipészmester az utóbbi harminc évben nem került olyan kutyaszorítóba, mint néhány hónapja. A történet előzményéhez tartozik, hogy három éve kapott egy parányi, barnásvöröses kiskutyát. Amikor a „keresztlevél” iránt érdeklődött, az ajándékozók titokzatosan mosolyogtak: messziről, több ezer kilométerről származik az apró szőrmók, és az is lehet, valamelyik őse félrelépett, ily módon esetleg némi farkasvér is csörgedezhet az ereiben. Hitte is, nem is a furcsa históriát, különben sem érdekelte, elvégre a Mackó névre keresztelt csetlő-botló go- molyag szelíd volt akár a bárány. Kézből vette el a kockacukrot, hadat üzent minden cipőfűzőnek, rongynak, de még bőr lábbelinek is, ha elérte őket. Telt múlt az idő, és Mackó mutatós ifjúvá serdült, miközben észrevétlenül a kertes udvar királyává vált. Itt egy kóbor veréb, macska sem közlekedgye párt-, tanácsi, szakszervezeti, népfront- és KISZ- vezetőivel is. Fórumszerűen felvetett kérdéseiket — legyen szó az élet- és munka- körülményekről, a lakáshelyzetről, az érvényesülés lehetőségeiről, az érdekvédelemről vagy a lakóterületi mozgalmi munkáról stb — személyesen hozzájuk intézhetik. A rendezvény alkalmából ugyancsak a tiszaligeti Politikai Képzési Központban ifjúmunkás parkot avatnak, amelynek felszerelését, játékait megyénk fiataljai kár szítették felszabadulásunk közelgő 40. évfordulója, és az MSZMP XIII. kongresz- szusa tiszteletére. technológiai módszerek kerültek napirendre. A konferencián bejelentették, hogy jövőre magyar— osztrák—jugoszláv környezetvédelmi tanácskozás színhelye lesz Szombathely. hetett büntetlenül, ámbár aki olvasni tudott, annak a Harapós kutya tábla, meg a szerfölött dühös acsarkodás is elég figyelmeztetőnek bizonyult. Mackó nemcsak a kert első számú strázsája, hanem átlagon felüli műveltségű őre is volt. Másként ugatott, ha az ólban a tyúkok világgá kotkodácsolták a napi tojások érkezését, megint másképp, ha a szomszéd cirmosa pillanatnyi meggondolatlanságból a kerítésoszlop tetejére merészkedett, és megint másképp, ha elfogyott az ivóvize. Az egyik koratavaszi napon feltűnt Imre bácsinak: Mackó nagyon ideges. Fel, s alá ugrált a lánccal, és a házát is felborította. A gazda mit sem sejtve hátat fordított neki, és az alumínium tetejű, zománcozott oldalfalú, bélelt, modern ólat próbálta a helyére visszaállítani, amikor mintha puskából lőtték volna ki: a kutya nekiugrott. Ki tudja, fajtájának milyen ősi sérelmei késztethették erre a meghökkentő mozzanatra, de már nem volt visz- szaút. A hajdan szeretett gazdi bal lábikrájából kitépett egy darabot, átharapott egy inat, de a jobb lábát is megcsipkézte. A meglepett férfi elesett, és szerencséjére a további harapásoktól két, karóval felszerelkezett munkás mentette ki, aki éppen a közelben dolgozott, és látta az esetet. Mentő robogott vele Karcagra, a baleseti sebészetre. Volt alkalma végiggondolni az egészet, mert Nagy Sándor doktor tíz és fél hétig kezelte: szó szerint toldozta, foldozta a fogak nyomait. Ma sem érti, miért tette ezt vele a kutya. Nem bántotta, csúnyán sem szólt hozzá. Igaz, előtte a kapott csontból kettőt az eb elásott az ólja mellé. És ő pontosan ott állt meg a földbe rejtett kincs előtt. Ez volt a hiba, vélekedtek a kutyaszakértők, ez az ő titka, és a gazdi ezt sértette meg. Mások drasztikusabb módszert javasoltak: ásóit neki komám, azután földet rá! De ő csak a fejét .ingatta, ujjal sem nyúlt hozzá, amikor hazatért a hosszú orvosi kezelés után. Sőt megbocsátott neki. Mackó mintha érezné a bűnét: lelapul előtte, de valahogyan azért Imre bácsi még ma sem bízik benne. Azóta a kutyát a felesége, Mária néni eteti: őt, és a nagymamát megtűri, a lányukat imádja. Vajon meddig húzódik ez a tartok tőled korszak kettőjük között? Erre ma sem tud feleletet adni, hiszen képtelen eldönteni, hogyan közeledjék a pórázon tartott Mackóhoz. Nézi egy darabig, azután visszaballag a műhelyébe reperálni a félretaposott cipősarkakat, elszakadt pántokat. Közben a bajsza alá dünnyögi: ez a gyönyörű 35 kilós jószág a szakmában kiváló volna. Ugyanis nagyon jó szabász, állapítja meg némi akasztófahumorral, miközben a félig kész lábbelit forgatja a kaptáján. D. Szabó Miklós fejlettek. Pedig a vizek alkalmasak reumatikus fájdalmak gyógyítására, ivókúrára, műtét utáni és nő- 'gyógyászati kezelésekre is. Ha mindenki komolyan venné, hogy a gyógyvíz nemcsak lubickolásra, fürdésre, hanem gyógyulásra is való, ákkor talán jobban kihasználhatnák a lehetőségeket. Az ügyben az érdekeket egyeztetve lehetne előbbre 'lépni, s ha nemcsak olyan esetekben keresnék meg egymást az illetékesek, amikor Valamilyen gond van. Nem ártana egy munkacsoportot létrehozni orvosokból, idegenforgalmi szakemberekből, á Víz- és Csatornamű Vállalat képviselőiből, s olyan programokat biztosítani az odaérkezőknek, a gyógyul- 'ni vágyóknak, amelyben mindenki megtalálná a számára legmegfelelőbbet, de a legnagyobb vonzerőt a gyógyító víz jelentené. A léc alatt Ennek a páratlan természeti kincsnek a kiaknázásáért hazai és külföldi szakemberek közreműködésével 1977-ben készült egy terv Thermál Project néven, amely hosszú és középtávon 'meghatározta a hazai termál és gyógyidegenforgalom legfontosabb fejlesztési feladatait. Jótékonysági alapon valóban nehéz nagy üzletet csinálni, hiszen a fejlesztésre nincs elég pénz. Azonban idáig nem akadt olyan hazai vállalkozó, aki menedzselné ezt az ágazatot, és összegyűjtené a hazai partnereket és pénzeket, hogy egy-egy fürdőből gyógyide- genforgalmi centrumot varázsoljanak. Hiányoznak a sportpályák, a szórakozóhelyek, az éttermek, ahol a gyógyulni vágyók kellemesen eltölthetnék idejüket, és elkölthetnék pénzüket. De nemcsak fürdésre, üvegházak,' lakások fűtésére, terményszárításra is felhasználható lenne a forró termálvíz. Energiaszegény világunkban a hosszú távon így megtakarított forintokat pedig felhasználhatnák a gyógyfürdők fejlesztésére is. E nélkül gyógyfürdőink még hosszú ideig csak alulról „viszik a lécet”, s a meleg víz pedig sok helyen a föld alatt marad. Skála Aruház Veszprémben Az új Skála Vár Áruházát tegnap megnyitották Veszprémben. Az áruház mintegy 200 millió forintba került. A beruházás a tervezett költségek betartásával határidőre készült el. A 6600 négyzetméter alapterületű áruházban a vásárlókat 50 millió forintos nyitó árukészlettel hat iparcikk osztály és a Dunántúl legnagyobb szupermarketje várja__________________________ Ú j Konzumex- kirendeltség A fogyasztási cikkek exportjával foglalkozó Kon- zumex Külkereskedelmi Vállalat évente több tíz milliárd forintos forgalmat bonyolít le. Nevéhez fűződik az első vidéki kirendeltség létrehozása is Szegeden. A napokban nyílt meg a sorban a hatodik vidéki szervezete Miskolcon. Környezetvédelmi konferencia
