Szolnok Megyei Néplap, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-04 / 233. szám
1984. OKTÓBER 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Keresett cikk a gazdaságok körében a szekszárdi Mezőgép Vállalat Turbómat öntözőberendezése. A gyár kétszer any- nyit állít elő belőle, mint amennyit tervezett, hogy eleget tehessen a megnövekedett igényeknek Szolnokon Megyei propagandistatanácskozás Tegnap a megyei, a városi és a városi jogú pártbizottságok vezető propagandistáinak részvételével tanácskozást rendeztek Szolnokon, az MSZMP megyei bizottsága oktatási igazgatóságán. Fábián Péternek, a megyei pártbizottság titkárának megnyitója után Boros Sándor, az MSZMP Köziponti Bizottsága agitációs és propaganda osztályának vezetőhelyettese tartott előadást az új pártoktatási év időszerű feladatairól. Az előadást konzultáció követte, majd Fábián Péter zárszavával fejeződött be a rendezvény. Tempóváltás a baromfipiacon Ágazati kilátásokról egy világkiállítás tükrében Ez év augusztusában rangos eseménynek számított a baromfitenyésztőknek >Hélsimkibein megrendezett világkiállítás és kongresszus. Az idei szakmai seregszemle Finnország fővárosában egy hé.en át tartotta nyitva kapuit az érdeklődők előtt. Ezen a kiállításon részt vett a Palotási Állami Gazdaság. A bemutatóról, az ott szerzett tapasztalatokról, a látottakról Bagi Károlyt, a nagyüzem igazgatóját kérdeztük meg. — Erre a nagyszabású szakmai eseményre minden negyedik esztendőben kerül sor. Talán, ez a mintegy fél évtized reprezentálja a legjobban a baromfiágazat előrehaladását, s azt, hogy mennyit fejlődött genetikailag fajonként, és tenyészetenként az állomány. Látható, melyek azok a technológiák, amelyek jelenleg a világon az élvonalba tartoznak. Az árutermelés, a feldolgozás, valamint a versenyképesség szempontjából nélkülözhetetlen, csomagolás legújabb eredményeivel is találkozhattunk Helsinkiben. A szakember számára oly érdekes és látványos világkiállítást tovább színesítették a hozzá kapcsolódó kongresszuson, a napi programoknak megfelelően a világ baromfitenyészfő szak- tekintélyeitől elhangzott előadások. Egy épülettömbben elhelyezett KÜSllításon élőál-j latok nélkül — korszerű vi- deoberendezések, tablók segítségével szemléltették a tojás-, hústermelési programokat, a tartástechnológiákat. Az ezekhez tartozó technikai felszereléseket és eszközöket a helyszínen mutatták be. A legújabb kutatási eredményeknek lettünk a szemtanúi. A világ legnagyobb baromfitenyésztői között felsorakozott a nálunk is jól ismert Euribrid Broiler társaság, az NSZK-beli Lohmann, a francia Decalb, a kanadai Shaver valamint Európából még a Hubbard is — hogy csak néhány jelességet említsek, a sok közül. — A tengeren túlról és Európából érkező cégek mellett számos magyar kiállító is bemutatta termékskáláját, s bizonyára jól reprezentálta a magyar baromfigazdaságot. — Valóban a Bábolnai Hús- és Tojás, a Hernádi Hybro Hústermelési, a két lúdtenyésztési, a Mezőhéki és a Kecskeméti, valamint a Palotási Kacsatenyésztési Rendszer képviselte többek között hazánk színeit. — A világkiállításon látottak és hallottakat hogyan tudják kamatoztatni a szakemberek? — Az előző bemutató óta eltelt négy év alatt óriási fejlődésen ment át jó néhány baromfi tartástechnológia. A genetikai alapok is jelentősen fejlődtek, ezekhez a feltételekhez igazodnak a korszerű feldolgozó gépsorok is. Megfigyelhető, hogy a nagytestű Broiler irányába tolódik el a tenyésztés, amely értékesítési nehézségekbe ütközne a nagy teljesítményű darabológépek nélkül — amelyet a Storke cég állított ki. — A kiállításon bemutatott automatizált etető és ítatóberendezések, tojókpt- recek, feldolgozó és nagy teljesítményű gépsorok teszik versenyképessé a világhírű cégek termékeit. — Nekünk hazai tenyésztőknek arra kell törekednünk, hogy megtartsuk piacképességünket s azt hogy versenyben tudjunk maradni. Jelenleg is a Terimpex és a Hungarocoop Külkereskedelmi Vállalatok által forgalmazott termékeinket sokan keresik az országhatárokon kívül. A magyar baromfitenyésztőknek sem kell szégyenkezniük a genetikai alapok miatt, de a tartás- technológiánk korszerűsítésre szorul. Ezért is volt rendkívül hasznos a világkiállítás, amely ráirányította a szakemberek figyelmét az elkövetkezendő időszak teendőire, s az is lemérhető volt, hogy miben maradt le ágazatunk. — Melyek azok a tennivalók, amelyek a kiállítás nyomán az eddigieknél is szükségesebbé váltak? Hol és mit kell tennünk ahhoz, hogy piacképességünket megőrizzük? Egyszóval beszéljünk az ágazat kilátásairól. — Kezdeném a víziszárnyasok tenyésztésével. Például a kacsánál is a cél, hogy a legrövidebb idő alatt, mintegy 42—44 napos korában érje el a 2,7—2,8 kilós végsúlyt. Ez a takarmányértékesítés szempontjából is fontos lenne, végül is a végtermék gazdaságossága múlik ezen. — Általában egy kilogramm élősúlyra is több takarmányt használunk föl a világszínvonaltól és így a vágási súlyt is 1—2 nappal később érjük el. Ez is sürgeti, hogy minél előbb behozzuk a lemaradást. Sokszor az előírt takarmányreceptúrát indokolatlan változtatásaira kényszerülünk az alapanyagok hiánya miatt, s ezt is megérzi a magyar baromfi. A legnagyobb előrelépést e területen látom szükségesnek, mert ez jelentősen hozzájárul a jelenlegi kedvezőtlen takarmányhasznosuláshoz, az elhulláshoz és a vágósúly alakulásához. Azután: a korszerű számítógépek munkáját kellene sürgősen kihasznál- j nunk, a takarmányadagok optimalizálásánál, a feldolgozási programoknál és általában az egész baromfi ágazatban is. összességében mind a termelők mind a feldolgozók oldaláról is nagyobb figyelmet igényel az ágazat versenyképessége. — Az önök gazdasága mit tesz ennek érdekében? — A Palotási Kacsatenyésztési Rendszer szakemberei elsősorban a választék bővítésére gondoltak. A külföldi piac egy részének jelenlegi igénye is az, hogy a kacsa „ne süljön a saját zsírjában”, ez pedig a sovány „tenyészvonalak”' bevetésére ösztönöz bennünket. Ennek érdekében közös szerződést kötöttünk a Terimpex-szel, a kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalattal, a francia Gremau céggel a Barbarie kacsa szülőpárok behozatalára, licenc vásárlására. Ennek a kacsának kedvezőbb a hús és csontaránya, a húsának zsírtartalma fele a pekingi víziszárnyasénak, miközben az értékes mellhús aránya kereken a duplája. Így versenyben tudunk maradni, az igényesebb piacokon is.. F. T. Jövedelmek és adók Önkéntes bevallás, becsült hasson Hatmilliós adócsalás — Véletlenek és büntetések A zseniális vállalkozói és üzleti érzékkel megáldott szolnoki fiatalember minden évben szilveszter napján megjelenik az adóhatóságon és szertartásosan átnyújtja az aktatáskát, benne egymillió forinttal — az adójával. Nem késik, nem alkudozik, nem pereskedik, pontosan fizet a bevallott évi, durván kétmillió forint tiszta jövedelme után, amit vízvezeték- és kazánkészítő kisiparosként keres. Azt mondják maga tervezi és készíti (alkalmazottaival készítteti) és reklámozza ss(ját bemutató termében, s a nemzetközi vásárokon az energiatakarékos kazánokat. Mostanában egy huszonöt fős magánvállalat alapításának érdekében ostromolja kérelmeivel a különböző hatóságokat. .. De ez már nem tartozik az adótémához, mint ahogyan annak a feszegetése sem, hogy vajon miért nem állami cég vagy szövetkezet „lovagolta” meg ezt a konjuktúrát. Elönthet bennünket — az, átlagbérből élőket — a méreg, ha összevetjük, hogy tizenöt év alatt keresünk any- nyit, mint amennyit ez a fiatalember egy esztendőben csak adóként kifizet (csak adóként — mert ebben az annak feszegetése sem, hogy egymillióban nincs benne a társadalombiztosítási járulék és a községfejlesztési hozzájárulás, ami együtt több százezer (!) forint). Dühönghetünk irigykedhetünk, de minek! Tudomásul kell venni, mi több, megérteni, — még akkor is, ha óriási jövedelemkülönbségek forrása —, szüksége van a gazdaságnak a magántőkét mobilizáló, szükségleteket kielégítő, az ellátást javító, az exportot bővítő, hasznot hozó vállalkozásokra — amelyek jövedelmét, mjnt mindenütt a világon az állam progresszívén megadóztatja. Elvileg így van ez nálunk is. Az idén életbelépett új szabályok a kisiparosokat és a magánkereskedőket évi 600 ezer forint nettó jövedelem eléréséig tették érdekeltté (korábban ez az összeg 250 ezer forint volt). Az ennél nagyobb jövedelmeknek több mint felét az adó elviszi. Az új jövedelemadók bevezetésével egyidőben emelkedett meg jócskán a társadalom- biztosítási hozzájárulás mértéke is. (A jövedelmeknek durván 40 százaléka lett.) Ez olyan kiadás, amellyel természetesen csökken az adóköteles alap, de ez már részletkérdés ... Ez a néhány adat csak azt volt hivatva érzékeltetni, hogy elég kemény a magyar adópolitika. Papíron! A gyakorlatban már más a helyzet, mert úgyszólván csak az adófizető tisztességére, becsületére van bízva. S tisztelet a kivételnek az adóbevallások nem éppen szavahihető szentírások. Szolnok megye valamivel több mint háromezerötszáz adózó kisiparosa és magán- kereskedője között mindösz- sze tizenöt van, aki évi 400 ezer forintnál nagyobb jövedelem után. adózik. A többség évi haszna a papírok szerint 80 ezer forint körül mozog. Sokan még ezt az összeget sem önként és jószántukból ismerik el. A valószínűtlen * adóbevallások miatt tavaly több mint 1700 maszeknak volt kénytelen a hatóság becslés alapján a jövedelmét megállapítani. Közülük 130-an voltak, akiknek ez nem tetszett. Fellebbeztek vitatkoztak — feleslegesen. A számokból is kiderült, hogy a többség nem tiltakozott, Nem hát! Az adóhatóság szakemberei is tisztában vannak azzal, csak ritkán tudják bizonyítani, hogy sok esetben a valódi többszöröse a bevallott, a megállapított adóköteles jövedelemnek. Miért nehéz a bizonyítás? Az adóellenőrzést végző megyei illetékhivatal dolgozóinak tapasztalata szerint többek között azért, mert közülük, az átlagbérből élők közül is sokan a maszekok „cinkosaivá” válunk. Az adóellenőrök ugyanis csak tőlünk kaphatják az információkat, ellenőrzésüknek szinte nincs is más forrása csak a maszek szolgáltatásait, munkáját igénylő megrendelő tájékoztatása. Milyen tájékoztatás ez? E szerint a családi házak zömét ebben az országban szívességből építik a kőműves kisiparosok. Tiszaföldvári példa: az ellenőrnek arra a kérdésére, hogy mennyit fizettek a kétemeletes házat építő kőművesnek, a feleség azt mondta, hogy 40 ezer forintot. A férj később ezt az összeget 5 ezerrel módosította. A „szemérmes” lakossági tájékoztatás ellenére minden esztendőben több millió forint eltitkolt jövedelemre derül fény csak Szolnok megyében. Tavaly adócsalás miatt, (ami 20 ezer forintnál nagyobb adó eltitkolását jelenti) 31 büntetőper volt. Van néhány idei friss eset is. Többek között annak az egyszemélyes szerződéses hús bolt vezetőjének az ügye, akinek 600 ezer forint lett volna az adója, ha tisztességesen bevallja a jövedelmét (nem tiltakozott a 600 ezer forint adó ellen csak részlete fizetési kedvezményt kért). Büntető per folyik egy toll- ke(reskedő ellen, akinek 2 esztendő alatt az 51 millió (!) forintos forgalma után 6 millió forint adót kellett volna fizetni. Nemcsak adócsalást követett el az a kisiparos, aki a szolnoki galéria tetőépítését 2 millió forintért vállalta, és miután csak 1,6 millió forintot tudott dokumentálni, egy üzletvezetőtől jó pénzért 400 ezer forint értékű anyag vásárlására szóló fiktív számlákat kért — és kapott. Túlzás lenne azt állítani, hogy csak a véletlenen múlik. hogy az effajta csalások kiderülnek-e vagy sem. De nagy szerepe van a véletlennek, túl nagy, mert az ellenőrző apparátus túl kicsi. A megyei illetékhivatal tíz emberének kell a megye összesen hatezer kisiparosát, nyolcszáz magánkereskedőjét, nyolcvan átalány elszámolású, 400 szerződéses üzletét, valamint a fizetővendég szolgálatokat és a maszek üzemeltetésű játékautomaták bevételét ellenőrizni. És míg az elmúlt években a maszekok száma megduplázódott (jó hogy így történt és sajnálatos az idei megtorpanás) addig az államigazgatási apparátusban létszámcsökkentés történt. Ez volt az egyik oka annak, hogy a szerződéses üzletek ellenőrzését a megyei illetékhivatal vette át az idén. Az év közepe táján kezdték el az ellenőrzéseket, 17 üzletbe jutottak el, az eredmény: 6 helyen összesen egymillió forintos „adócsalást” állapítottak meg. A szerződés megkötésekor megállapított jövedelmen felüli hasznot a négyszáz közül összesen négy üzlet vezetője vallotta be önszántából. (Nem megalapozatlan feltevés, hogy ennél többen titkolták el.) Nemcsak az eltitkolt jövedelmek, s az adócsalások bizonyítják az adózási morál megdöbbentően alacsony színvonalát, hanem az adóhátralékok és á ki nem fizetett társadalombiztosítási járulékok is. Az idén fél év alatt az utóbbi összege az országban 370 millió forintra rúgott. Szolnok megyében ezerkiténcszáz maszek 11 millió forinttal tartozik a társadalombiztosítási igazgatóságnak. Következmény: 72 kisipari engedély bevonását kezdeményezte az igazgatóság, és folyamatban van néhány ingatlan elárverezése az adósság fedezetére. Nyilvánvaló, hogy ezek a súlyos büntető intézkedések csak legvégső kényszermegoldások lehetnek és pusztán a tőlük való félelmükben nem biztos, sőt, biztos, hogy nem lesznek az adófizetők tisztességesebbek. Kovács Katalin A tiszaörsi Petőfi Termelőszövetkezet nagyivánl gumi- és orvosi műszereket gyártó melléküzemágának évi bevétele 15,5 millió forint. A gazdaság évente a Medicor részére, bérmunkában 92 ezer foghúzót készít. A gumigyártó részlege különböző tömítő gyűrűket, karmantyúkat gyárt mezőgazdasági gépekhez. Képünkön: Bakos Jánosné a foghúzó fogó fejlap részét keskenyíti Természetes talajjavító szerek Mind keresettebbek az olcsó, természetes talajjavító szerek, a magas szerves- anyag-tartalmú tőzeg és a termőföld elsavanyodását megakadályozó lápi mész, amelyeket a Sárszentmihályi Állami Gazdaság értékesít. A tőzegbányákban és a lápi mészkitermelő helyeken megkezdődött az őszi csúcsforgalom, a gazdaságok közül mind többen vásárolják az olcsó, műtrágyát kiegészítő, illetve pótló anyagokat. ötszáz hektáron bányásznak tőzeget, s évente nyolcvanezer tonnányit termelnek ki. A talajjavító, termőké- pesség-fokozó szer nem csak itthon keresett, hanem külföldön is.
