Szolnok Megyei Néplap, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-04 / 233. szám

1984. OKTÓBER 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Keresett cikk a gazdaságok körében a szekszárdi Mezőgép Vállalat Turbómat öntözőberendezése. A gyár kétszer any- nyit állít elő belőle, mint amennyit tervezett, hogy eleget tehessen a megnövekedett igényeknek Szolnokon Megyei propagandista­tanácskozás Tegnap a megyei, a városi és a városi jogú pártbizott­ságok vezető propagandistái­nak részvételével tanácsko­zást rendeztek Szolnokon, az MSZMP megyei bizottsága oktatási igazgatóságán. Fábián Péternek, a megyei pártbizottság titkárának megnyitója után Boros Sán­dor, az MSZMP Köziponti Bi­zottsága agitációs és propa­ganda osztályának vezető­helyettese tartott előadást az új pártoktatási év időszerű feladatairól. Az előadást konzultáció kö­vette, majd Fábián Péter zárszavával fejeződött be a rendezvény. Tempóváltás a baromfipiacon Ágazati kilátásokról egy világkiállítás tükrében Ez év augusztusában rangos eseménynek számított a baromfitenyésztőknek >Hélsimkibein megrendezett világkiál­lítás és kongresszus. Az idei szakmai seregszemle Finnor­szág fővárosában egy hé.en át tartotta nyitva kapuit az ér­deklődők előtt. Ezen a kiállításon részt vett a Palotási Ál­lami Gazdaság. A bemutatóról, az ott szerzett tapasztala­tokról, a látottakról Bagi Károlyt, a nagyüzem igazgatóját kérdeztük meg. — Erre a nagyszabású szakmai eseményre minden negyedik esztendőben kerül sor. Talán, ez a mintegy fél évtized reprezentálja a leg­jobban a baromfiágazat elő­rehaladását, s azt, hogy mennyit fejlődött genetikai­lag fajonként, és tenyésze­tenként az állomány. Lát­ható, melyek azok a techno­lógiák, amelyek jelenleg a világon az élvonalba tartoz­nak. Az árutermelés, a fel­dolgozás, valamint a ver­senyképesség szempontjából nélkülözhetetlen, csomago­lás legújabb eredményeivel is találkozhattunk Helsin­kiben. A szakember számára oly érdekes és látványos vi­lágkiállítást tovább színesí­tették a hozzá kapcsolódó kongresszuson, a napi prog­ramoknak megfelelően a vi­lág baromfitenyészfő szak- tekintélyeitől elhangzott elő­adások. Egy épülettömbben el­helyezett KÜSllításon élőál-j latok nélkül — korszerű vi- deoberendezések, tablók se­gítségével szemléltették a tojás-, hústermelési progra­mokat, a tartástechnológiá­kat. Az ezekhez tartozó tech­nikai felszereléseket és esz­közöket a helyszínen mutat­ták be. A legújabb kutatási eredményeknek lettünk a szemtanúi. A világ legna­gyobb baromfitenyésztői kö­zött felsorakozott a nálunk is jól ismert Euribrid Broi­ler társaság, az NSZK-beli Lohmann, a francia Decalb, a kanadai Shaver valamint Európából még a Hubbard is — hogy csak néhány jeles­séget említsek, a sok kö­zül. — A tengeren túlról és Európából érkező cégek mellett számos magyar kiál­lító is bemutatta termékská­láját, s bizonyára jól repre­zentálta a magyar barom­figazdaságot. — Valóban a Bábolnai Hús- és Tojás, a Hernádi Hybro Hústermelési, a két lúdtenyésztési, a Mezőhéki és a Kecskeméti, valamint a Palotási Kacsatenyésztési Rendszer képviselte többek között hazánk színeit. — A világkiállításon lá­tottak és hallottakat hogyan tudják kamatoztatni a szak­emberek? — Az előző bemutató óta eltelt négy év alatt óriási fejlődésen ment át jó néhány baromfi tartástechnológia. A genetikai alapok is jelentő­sen fejlődtek, ezekhez a fel­tételekhez igazodnak a kor­szerű feldolgozó gépsorok is. Megfigyelhető, hogy a nagy­testű Broiler irányába toló­dik el a tenyésztés, amely értékesítési nehézségekbe üt­közne a nagy teljesítményű darabológépek nélkül — amelyet a Storke cég állított ki. — A kiállításon bemuta­tott automatizált etető és ítatóberendezések, tojókpt- recek, feldolgozó és nagy tel­jesítményű gépsorok teszik versenyképessé a világhírű cégek termékeit. — Nekünk hazai tenyész­tőknek arra kell töreked­nünk, hogy megtartsuk pi­acképességünket s azt hogy versenyben tudjunk marad­ni. Jelenleg is a Terimpex és a Hungarocoop Külkeres­kedelmi Vállalatok által for­galmazott termékeinket so­kan keresik az országhatáro­kon kívül. A magyar barom­fitenyésztőknek sem kell szégyenkezniük a genetikai alapok miatt, de a tartás- technológiánk korszerűsítés­re szorul. Ezért is volt rend­kívül hasznos a világkiállí­tás, amely ráirányította a szakemberek figyelmét az elkövetkezendő időszak te­endőire, s az is lemérhető volt, hogy miben maradt le ágazatunk. — Melyek azok a tenniva­lók, amelyek a kiállítás nyo­mán az eddigieknél is szük­ségesebbé váltak? Hol és mit kell tennünk ahhoz, hogy piacképességünket megőrizzük? Egyszóval be­széljünk az ágazat kilátásai­ról. — Kezdeném a víziszár­nyasok tenyésztésével. Pél­dául a kacsánál is a cél, hogy a legrövidebb idő alatt, mintegy 42—44 napos korá­ban érje el a 2,7—2,8 kilós végsúlyt. Ez a takarmányér­tékesítés szempontjából is fontos lenne, végül is a vég­termék gazdaságossága mú­lik ezen. — Általában egy kilo­gramm élősúlyra is több ta­karmányt használunk föl a világszínvonaltól és így a vá­gási súlyt is 1—2 nappal ké­sőbb érjük el. Ez is sürgeti, hogy minél előbb behozzuk a lemaradást. Sokszor az előírt takarmányreceptúrát indokolatlan változtatásaira kényszerülünk az alapanya­gok hiánya miatt, s ezt is megérzi a magyar baromfi. A legnagyobb előrelépést e területen látom szükséges­nek, mert ez jelentősen hoz­zájárul a jelenlegi kedvezőt­len takarmányhasznosulás­hoz, az elhulláshoz és a vágósúly alakulásához. Azután: a korszerű szá­mítógépek munkáját kel­lene sürgősen kihasznál- j nunk, a takarmányadagok optimalizálásánál, a feldol­gozási programoknál és ál­talában az egész baromfi ágazatban is. összességében mind a termelők mind a fel­dolgozók oldaláról is na­gyobb figyelmet igényel az ágazat versenyképessége. — Az önök gazdasága mit tesz ennek érdekében? — A Palotási Kacsate­nyésztési Rendszer szakem­berei elsősorban a választék bővítésére gondoltak. A kül­földi piac egy részének je­lenlegi igénye is az, hogy a kacsa „ne süljön a saját zsírjában”, ez pedig a so­vány „tenyészvonalak”' be­vetésére ösztönöz bennün­ket. Ennek érdekében kö­zös szerződést kötöttünk a Terimpex-szel, a kecskemé­ti Baromfifeldolgozó Vál­lalattal, a francia Gremau céggel a Barbarie kacsa szü­lőpárok behozatalára, licenc vásárlására. Ennek a kacsá­nak kedvezőbb a hús és csontaránya, a húsának zsírtartalma fele a pekingi víziszárnyasénak, miközben az értékes mellhús aránya kereken a duplája. Így ver­senyben tudunk maradni, az igényesebb piacokon is.. F. T. Jövedelmek és adók Önkéntes bevallás, becsült hasson Hatmilliós adócsalás — Véletlenek és büntetések A zseniális vállalkozói és üzleti érzékkel megáldott szolnoki fiatalember minden évben szilveszter napján megjelenik az adóhatóságon és szertartásosan átnyújtja az aktatáskát, benne egy­millió forinttal — az adójá­val. Nem késik, nem alkudo­zik, nem pereskedik, ponto­san fizet a bevallott évi, dur­ván kétmillió forint tiszta jövedelme után, amit vízve­zeték- és kazánkészítő kis­iparosként keres. Azt mond­ják maga tervezi és készíti (alkalmazottaival készítteti) és reklámozza ss(ját bemuta­tó termében, s a nemzetközi vásárokon az energiatakaré­kos kazánokat. Mostanában egy huszonöt fős magánvál­lalat alapításának érdeké­ben ostromolja kérelmeivel a különböző hatóságokat. .. De ez már nem tartozik az adótémához, mint ahogyan annak a feszegetése sem, hogy vajon miért nem állami cég vagy szövetkezet „lovagolta” meg ezt a konjuktúrát. Elönthet bennünket — az, átlagbérből élőket — a mé­reg, ha összevetjük, hogy ti­zenöt év alatt keresünk any- nyit, mint amennyit ez a fia­talember egy esztendőben csak adóként kifizet (csak adóként — mert ebben az annak feszegetése sem, hogy egymillióban nincs benne a társadalombiztosítási járulék és a községfejlesztési hozzá­járulás, ami együtt több százezer (!) forint). Dühöng­hetünk irigykedhetünk, de minek! Tudomásul kell ven­ni, mi több, megérteni, — még akkor is, ha óriási jö­vedelemkülönbségek forrása —, szüksége van a gazdaság­nak a magántőkét mobilizáló, szükségleteket kielégítő, az ellátást javító, az exportot bővítő, hasznot hozó vállal­kozásokra — amelyek jöve­delmét, mjnt mindenütt a világon az állam progresszí­vén megadóztatja. Elvileg így van ez nálunk is. Az idén életbelépett új szabályok a kisiparosokat és a magánkereskedőket évi 600 ezer forint nettó jövedelem eléréséig tették érdekeltté (korábban ez az összeg 250 ezer forint volt). Az ennél nagyobb jövedelmeknek több mint felét az adó elviszi. Az új jövedelemadók bevezeté­sével egyidőben emelkedett meg jócskán a társadalom- biztosítási hozzájárulás mér­téke is. (A jövedelmeknek durván 40 százaléka lett.) Ez olyan kiadás, amellyel ter­mészetesen csökken az adó­köteles alap, de ez már rész­letkérdés ... Ez a néhány adat csak azt volt hivatva érzékeltetni, hogy elég ke­mény a magyar adópolitika. Papíron! A gyakorlatban már más a helyzet, mert úgyszólván csak az adófizető tisztességére, becsületére van bízva. S tisztelet a kivétel­nek az adóbevallások nem éppen szavahihető szentírá­sok. Szolnok megye valamivel több mint háromezerötszáz adózó kisiparosa és magán- kereskedője között mindösz- sze tizenöt van, aki évi 400 ezer forintnál nagyobb jöve­delem után. adózik. A több­ség évi haszna a papírok szerint 80 ezer forint körül mozog. Sokan még ezt az összeget sem önként és jó­szántukból ismerik el. A va­lószínűtlen * adóbevallások miatt tavaly több mint 1700 maszeknak volt kénytelen a hatóság becslés alapján a jö­vedelmét megállapítani. Kö­zülük 130-an voltak, akiknek ez nem tetszett. Fellebbeztek vitatkoztak — feleslegesen. A számokból is kiderült, hogy a többség nem tiltako­zott, Nem hát! Az adóható­ság szakemberei is tisztában vannak azzal, csak ritkán tudják bizonyítani, hogy sok esetben a valódi többszöröse a bevallott, a megállapított adóköteles jövedelemnek. Miért nehéz a bizonyítás? Az adóellenőrzést végző me­gyei illetékhivatal dolgozói­nak tapasztalata szerint töb­bek között azért, mert közü­lük, az átlagbérből élők kö­zül is sokan a maszekok „cinkosaivá” válunk. Az adóellenőrök ugyanis csak tőlünk kaphatják az infor­mációkat, ellenőrzésüknek szinte nincs is más forrása csak a maszek szolgáltatá­sait, munkáját igénylő meg­rendelő tájékoztatása. Mi­lyen tájékoztatás ez? E sze­rint a családi házak zömét ebben az országban szíves­ségből építik a kőműves kis­iparosok. Tiszaföldvári pél­da: az ellenőrnek arra a kérdésére, hogy mennyit fi­zettek a kétemeletes házat építő kőművesnek, a feleség azt mondta, hogy 40 ezer fo­rintot. A férj később ezt az összeget 5 ezerrel módosí­totta. A „szemérmes” lakossági tájékoztatás ellenére minden esztendőben több millió fo­rint eltitkolt jövedelemre derül fény csak Szolnok me­gyében. Tavaly adócsalás miatt, (ami 20 ezer forint­nál nagyobb adó eltitkolását jelenti) 31 büntetőper volt. Van néhány idei friss eset is. Többek között annak az egyszemélyes szerződéses hús bolt vezetőjének az ügye, akinek 600 ezer forint lett volna az adója, ha tisztessé­gesen bevallja a jövedelmét (nem tiltakozott a 600 ezer forint adó ellen csak részlete fizetési kedvezményt kért). Büntető per folyik egy toll- ke(reskedő ellen, akinek 2 esztendő alatt az 51 millió (!) forintos forgalma után 6 millió forint adót kellett vol­na fizetni. Nemcsak adócsa­lást követett el az a kisipa­ros, aki a szolnoki galéria tetőépítését 2 millió forintért vállalta, és miután csak 1,6 millió forintot tudott doku­mentálni, egy üzletvezetőtől jó pénzért 400 ezer forint ér­tékű anyag vásárlására szóló fiktív számlákat kért — és kapott. Túlzás lenne azt állítani, hogy csak a véletlenen mú­lik. hogy az effajta csalások kiderülnek-e vagy sem. De nagy szerepe van a véletlen­nek, túl nagy, mert az elle­nőrző apparátus túl kicsi. A megyei illetékhivatal tíz em­berének kell a megye össze­sen hatezer kisiparosát, nyolcszáz magánkereskedő­jét, nyolcvan átalány elszá­molású, 400 szerződéses üz­letét, valamint a fizetőven­dég szolgálatokat és a ma­szek üzemeltetésű játékauto­maták bevételét ellenőrizni. És míg az elmúlt években a maszekok száma megduplá­zódott (jó hogy így történt és sajnálatos az idei megtor­panás) addig az államigazga­tási apparátusban létszám­csökkentés történt. Ez volt az egyik oka annak, hogy a szerződéses üzletek ellenőr­zését a megyei illetékhiva­tal vette át az idén. Az év közepe táján kezdték el az ellenőrzéseket, 17 üzletbe jutottak el, az eredmény: 6 helyen összesen egymillió forintos „adócsalást” állapí­tottak meg. A szerződés meg­kötésekor megállapított jö­vedelmen felüli hasznot a négyszáz közül összesen négy üzlet vezetője vallotta be önszántából. (Nem meg­alapozatlan feltevés, hogy ennél többen titkolták el.) Nemcsak az eltitkolt jöve­delmek, s az adócsalások bi­zonyítják az adózási morál megdöbbentően alacsony színvonalát, hanem az adó­hátralékok és á ki nem fi­zetett társadalombiztosítási járulékok is. Az idén fél év alatt az utóbbi összege az országban 370 millió forint­ra rúgott. Szolnok megyé­ben ezerkiténcszáz maszek 11 millió forinttal tartozik a társadalombiztosítási igazga­tóságnak. Következmény: 72 kisipari engedély bevonását kezdeményezte az igazgató­ság, és folyamatban van né­hány ingatlan elárverezése az adósság fedezetére. Nyilvánvaló, hogy ezek a súlyos büntető intézkedések csak legvégső kényszermeg­oldások lehetnek és pusztán a tőlük való félelmükben nem biztos, sőt, biztos, hogy nem lesznek az adófizetők tisztességesebbek. Kovács Katalin A tiszaörsi Petőfi Termelőszövetkezet nagyivánl gumi- és orvosi műszereket gyártó mel­léküzemágának évi bevétele 15,5 millió forint. A gazdaság évente a Medicor részére, bér­munkában 92 ezer foghúzót készít. A gumigyártó részlege különböző tömítő gyűrűket, karmantyúkat gyárt mezőgazdasági gépekhez. Képünkön: Bakos Jánosné a foghúzó fogó fejlap részét keskenyíti Természetes talajjavító szerek Mind keresettebbek az ol­csó, természetes talajjavító szerek, a magas szerves- anyag-tartalmú tőzeg és a termőföld elsavanyodását megakadályozó lápi mész, amelyeket a Sárszentmihályi Állami Gazdaság értékesít. A tőzegbányákban és a lápi mészkitermelő helyeken meg­kezdődött az őszi csúcsfor­galom, a gazdaságok közül mind többen vásárolják az olcsó, műtrágyát kiegészítő, illetve pótló anyagokat. ötszáz hektáron bányász­nak tőzeget, s évente nyolc­vanezer tonnányit termelnek ki. A talajjavító, termőké- pesség-fokozó szer nem csak itthon keresett, hanem kül­földön is.

Next

/
Thumbnails
Contents