Szolnok Megyei Néplap, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-19 / 246. szám

4

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1984. OKTÓBER 19.

Találkozások

Kevi emberek

A hatalmas Zün- dopp

majdhogynem nekirohant a temp’om bejáratának. A bőrruhás katona az utolsó pillanatban fékezett. Utasa a nyakába zuhant.

— Gyorsan — kiálltotta hátra a vezető.

A géppisztolyos küldönc leugrott a hátsó ülésről, elrohant az iskola irányába.

— Visszavonulási parancs! — robbant be a futár a parancsnokságra.

Húsz perccel később a német páncélgránátosok — október 6-án. este 11 óra körül — kiürítették Túrkevét, A bálái híd felrobbantására két utászt hagytak.

Márki Gábor, volt internacionalista visszaemlékezéséből:

— Szombaton este, vasárnap reggel magyar népfel- lők jöttek a városba. Jöttek? Menekültek. A parancsnokuk Borbély Mihály pásztói tanító volt. Menjenek, amerre látnak, tanító úr, mondtam nekik. Félig meddig már civilben voltak, kihúzódtak a tanyákra, elbújdostak a házakban. Déltájt — vasárnap ■— a templom felől jöttek a szovjet felderítők. Fogadtam őket, beszélgettünk. Estére már nálunk volt Andrej Maximovics Gurszkij alezredes a 610. lövészezred parancsnoka. Másnap, nem! Kedden, a volt csendőrlaktanyában tartott népgyűlés engem választott meg ideiglenes városi elöljárónak. Egy hét múlva negyvenöt tagú városi tanács alakult.

tó, Túrkeve felszabadulás utáni első polgármestere, nyugdíjas vállalati igazgató. Szolnok, Szigligeti út 3.

— A főtéren álltak a tankok. A városháza előtt, néhány méterre a pincétől, a motorkerékpáros tábori

csendőrök...

Néhai Finta Rozália, Budapest 1032 Szőlő út 84. V. em. 25.

— Kollár József állatorvos, Adamecz Ede patikus, Piszár Terus, Dietrichné, Boros Ica és Duczáné, mi lent voltunk a pincében. Egyszer csak olyasmit hallottunk, mintha iszonyatos láncokat csörgettek volna. Tankok, mondta valamelyikünk. Hart, halt! — lehallatszott a kiabálás.

Ducza István:

— A tiszt folyvást azt kérdezte tőlem: hol vannak az oroszok, a sebesültek. Itt nincs egy se, mondtam. Nincs, dehogy van... Elkezdte emelgetni a pisztolyát. Hol vannak?! Én kötöttem magam: itt nincs egy se... Erre a tiszt a legényével együtt elindult a pince felé... 1

Szabó István, Túrkeve, Vörös Csillag Tsz:

— Akkor már itt voltak a sebesültek a pincében. Mind, egytől egyig, akik mozogtak, éltek, mind... A nyugati városban a csatorna partján, meg a szérűskertben csak a halottak maradtak.

Árvái Istvánná, tsz-nvug- díjas, István király utca.:

— Szörnyű volt a pusztítás, amit a tankok végeztek.

Árvái Imrémé: „Nálam is

volt két sebesült orosz..

fejfák között. Némelyikük még mozgott, de inkább egy nagy halottasház volt az egész szérüskert.

Árvái Imréné:

— Szóltam Jakab Mihálynak, meg Szabó Pistának: van nálam a szénatartóban két szegény sebesült, kötszer kellene, meg gyógyszer. Azt mondta Szabó Pista — elviszik őket. El is vitték még aznap.

özv. Madarász Lajosné, Túrkeve, Somogyi Béla utca.:

— A lövöldözést mi is hallottuk a szérüskert irányából, de akkor nálunk kint a város tanyáján még csend

Ducza István: „Ha akkor egyetlen német is lemont volna a pincébe ..

özv. Madarász Lajosné: „Az a csupa aranycsillagos tiszt később visszajött...”

Igencsak az első, ak országban. ..

Hitler október 17-én kiadott parancsa: „A Déli Had- •seregcsoport számára mint eddig, továbbra is az a döntő, hogy a csatát Debrecentől délre győzelmesen fejezze be. A döntést a IV. páncélos hadtestnek Szolnok térségéből a III. páncéloshadtesttel szembenálló ellenséges erők háta ellen irányuló lökésének kell kivívnia". (Közli Borús József, a Hadtörténeti Közlemények 1964. 3. számában).

Hans Kissel vezérőrnagy, A páncéloscsaták a pusztán 1944 októberében című, 1960-ban megjelent könyvében írja; „... a IV. páncélos hadtestnek Kisújszállásig kellett volna széles arcvonalban támadva előretörnie, és ebben a térségben bekeríteni, majd megsemmisíteni a szovjet erőket.

A hadtest kötelékében előretörő 24. páncéloshadosztály október 19-én délután elérte Túrkevét, heves harcok után elfoglalta a várost.

Ducza István volt túrkevei kisbíró, tanácsi hivatalsegéd:

— A városháza udvarán laktunk alig tíz, húsz méterre a pincétől. Péntek déltájt lehetett, október 20-án, amikor'bejött az SS-tiszt a konyhánkba. Letette a pisztolyát az asztalra. Egy géppisztolyos meg az ajtóban állt. Ha nekem most csak a szájam széle is megrándul, végünk van. Ezt gondoltam én akkor, és lestem a pisztolyt, hogy merre áll a csöve.

Kapás Rezső, volt hitoktaÉn akkoriban a cigánylaposon, a Nyárfás úton laktam, közvetlenül közelben. A rét, az erdő, telisteli volt halottakkal. Egy jajgatás volt az egész környék.

Szabó István:

— Suttyó legény voltam, minden érdekelt, így alig hogy elmentek az első tankok, 19-én délután én már a magamfajta komáimmal ott voltam kint a lógerben, a szérűskertben, a harcok helyén. De akkor már itt járkált a halottak és a sebesültek között Jakab Mihály bátyám, az akkori tűzoltó parancsnok, — ő sajnos már meghalt —, ott volt még Várkevei Mihály bátyám is. A fia meg velem. 234 halottat meg 52 sebesültet számoltunk össze. Voda, voda — mindenfelől ez hallatszott.

Id. Várkevei Mihály tsz- nyugdíjas, Ágota út 20.;

— Sokan közülük a temető felé menekültek, őket hátulról érték a lövések. Ott feküdtek a sírok előtt, a

volt. Hanem dél körül egy- szercsak teli lett a tanya melletti dűlőút oroszokkal. Lovaskocsik, teherautók mindenfelé. Apám beszélt egy katonával, azt mondta, a németek tankkal jönnek. Alig hogy ez megvolt, két német repülőgép végigbombázta, géppuskázta a dűlő- utat. Égett ott minden. Ment, ki merre látott. Amikor csend lett, apámmal kimentünk a dűlőútra. Egy árokba fordult teherautó féléből nyöszörgést hallottunk. Két sebesült katona volt benne: az öregebb csupa arany, csupa csillag, de a fiatalabb is tiszt volt. Vigyük be őket a tanyába, lányom, ne szenvedjenek itt, mondta apam. Hát betoltuk őket a talyi- gán. Igen ám, de ekkorra már ott csörögtek a német tankok a szomszéd kukoricatáblában. Úristen, mi lesz velünk, ha itt találnak a két orosszal, ránk gyújtják a tanyát A jászolba fektettük őket, szénát raktunk rájuk. Az első tank már ott volt a tanya udvarán. Űristen, végünk van...

Tiszai Lajos

Fotó: Tarpai Z.

Következik: Erő- 'leves kevi módira.

Id. Várkevei Mihály: „Emberi kötelesség volt..

Zenei élet

Kellemes koncert

Bemutatkozik a város

MezfltArl napok Cegléden

Október 28-ig zajlanak a mezőtúri napok a ceglédi helyőrségi művelődési központban. Már szinte hagyománynak számít, hogy itt hazánk egy-egy tájegységének életével, történetével, művészetével ismerkedhetnek meg a városlakók. Nemrégen a Jászság vendégeskedett Cegléden, a mezőtúriak bemutatkozását pedig a Bács-Kiskun megyeiek követik majd.

A rendezvénysorozat első napján, tegnap, kiállításokat nyitottak meg. A város fel- szabadulásának 40. évfordulója alkalmából készített tíz tabló alkotja a fotókiállítást. A cserép- és szőnyegkiállításon a szőnyegszövő háziipari szövetkezet, a Fazekas Múzeum, és a népművészet mestereinek alkotásait, termékeit láthatják az érdeklődők, és vásárolhatnak a kiállított tárgyak közül. A virágokat kedvelők a kaktusz kiállításban gyönyörködhetnek — és ők sem maradnak ki a vásárlás öröméből.

Október 21 -én elsősorban a gyermeklátogatókra számítanak a művelődési központban. Az apróságok, a játszóház programjában megismerkedhetnek többek között a korongozás és a batikolás titkaival. Mezőtúr városának vezetőivel találkoznak, beszélgetnek október 25-én a HMK hivatásos állományának dolgozói. Az október 27- én rendezett vacsoraesten a Hotel Berettyó mesterszakácsai tájjellegű ételekkel kedveskednek a ceglédieknek.

A szolnoki Szimfónikuso- kat ez évadi első koncertjükön osztrák vendégkarmesternő, Liselotte Zechner vezényelte. összességében egy nagyon kulturált, kellemes előadás részesei lehettünk. A hallgató, ha nem is lenyűgözve, de a szép muzsikálásban elmerülve, remek közérzettel ülte végig a koncertet. Egyfajta biztonságérzet,

harmónia és esetlegességek sokkoló hatásától mentes léékor uralta az estet. Most nem tapasztaltuk a bizonyítani akarás vagy a nem testre méretezett feladattal való küzdelemből, óhatatlanul fakadó feszültséget.

Ennek az oldottságnak oka lehet az évadeleji frisseség is, vagy, hogy reperíoárda- rabokat tűztek műsorra, de leginkább a karmester egyénisége volt hatással a zenekari játékosok közérzetére. Liselotte Zechner bűbájos fesztelenséggel dirigált, élvezettel muzsikált. Átgondolt és a próbákon is következetesen számonkért elképzeléseit a zenekar odaadó játékkal honorálta, olyannyira, hogy a néha előforduló pontatlan vagy nem egyértelmű karmesteri jelzéseket is — zöld utat engedve kamarázó hajlamuknak — pontos

együtt játékkal korrigálták. A fúvós és vonós szólamok azonos intenzitással játszottak, ebből fakadt a hangzás dinamikai kiegyenlítettsége. A fúvósok szép színeit, csiszolt együttjátékát a vonósok

egészségesen telt, zörejmentes hangzása ellensúlyozta. Örömmel tapasztaltuk a zenekarnak azt a ritkán felszínre kerülő értékét is, hogy szép piánókat játszottak, s piánóik megőrizték ritmikai

tartásukat. Rossini elragadóan szellemes, rövid szólókkal szanesíttett nyitányát (Olasz nő Algírban) Mendelssohn é- moll hegedűversenye követte, Szenthelyi Miklós szólójával. Ez a klasszikus örökséget nemesen, romantikus stílusban folytató remekmű a 35 éves Mendelssohn zeneszerzői erényeinek foglalata. (Az idén emlékezünk születésének 175. évfordulójára.) Szenthelyi előadásában olyan magától értedődően következik egyik dallamív a másikból, és olyan mértéktartással közelít a műlioz, hogy megfeledkezhettünk e népszerű és gyakran hallott hegedűversenyhez, emlékeinkben hozzátapadó romantikus ballasztokról. Szenthelyi jól tudja, hogy nem kell mindenbe érzelmet lopni, mert annak eredménye érzelmessé®, viszont a hangszínárnyalatok gazdagságával és rugalmas tempókezeléssel olyan hangulatot tud adni e zenének, amitől az végtelenül emberi, közvetlen hangú lesz. Játéka zenei képzeleteket, képeket ébreszt a hallgatóban, elfeledtetve — vagy úgy is fogalmazhatnánk : hivalkodás nélkül alkalmazva — a hangszerkezelés technikai bravúrjait.

Beethoven VIII. szimfóniája az élet napfényes oldalát mutató, gondtalan hangulatával, energikus lendületével jól illett a karmestemő egyéniségéhez, mely nem nélkülözte a humort sem. Különösen szépen sikerült a III. tétel fúvósokra írt tirószaka- sza, melyet a sikerre való tekintettel, ráadásként megismételtek a koncert végén.

Labáth Valéria

Tiszafüreden

Olcsó szatyor — olcsó fogás

Sokszor hallani nyugaton járt turistáktól, ha valaki betéved odakint egy üzletbe, már csak azért is érdemes valami apróságot vásárolni, mert a legjelentéktelenebb holmit is tetszetősen becsomagolják, vagy legalább is mutatós színes reklámszatyorba csúsztatják.

Érte már jó néhány vád a hazai kereskedelmet is éppen ezért, mert nem ad kellőképpen a csomagolásra.

Erre voltunk kíváncsiak, amikor Szolnokon több áruházát végigjártunk azzal a céllal, hogy megnézzük megyeszékhelyünkön mit tesznek ezért. A Skálában a pénztárgépek mellett különböző nagyságra feldarabolt csomagolópapír. A kisebb dolgokat ebbe csomagolják, a nagyobb holmi reklámszatyorba kerül. Nem kell érte könyörögni, az ingyenes szolgáltatás természetes. Ugyanezt tapasztaltuk a Centrum-áruházban is. A Sztárban már nem osztogatják olyan sűrűn a nylonzacskót, de ha kéri a vásárló, szó nélkül adnak. Nem így az élelmiszerboltokban, az

ABC-kben, pedig ott néha nagyobb szükség lenne egy- egy zacskóra. A húst, a tejet például nem szívesen rakja az ember a száraz áruk közé, de ki az a vevő, aki három külön táskával indul vásárolni.

Hetedik alkalommal rendezik meg az országos gyermekkönyvhetet december 2 és 8 között. A Móra Kiadónál már formálódnak a téli könyves akció programjai, tervei.

A főváros több kerületében — és országszerte — író-olvasó találkozókat, dedikálásokat, irodalmi műsorokat,

A Hatvanas ABC-iben 5 forint 50 fillér a zacskó darabja. Hát érdemes ennyi pénzt kiadni egy műanyag- tasakért, amikor hazaérve előbb-utóbb úgy is a szemétkosárba kerül?

Az 1-eS számú, nagy forgalmú ABC-ben sem adnak ingyen szatyrot. Ahogy méregeti az ember, amit megvehet az a két kilót se nagyon bírja el, az ára mégis három forint. Á többi élelmiszerüzletben se különb a helyzet.

Az ingyen reklámszatyor, amelynek a csomagoláson kívül a reklámozás is feladata, hiányzik az élelmiszer áruházakból. Van helyette felirat nélküli, egyszínű (ez csak három forint) vagy matricával ékesített (ez már 5 forint 50 fillér), de a bevásárlást megkönnyítő „ingyen tartozék” úgy tűnik, ismeretlen fogalom ezekben a boltokban.

Pedig egy-egy üzlet népszerűségét talán ilyen egyszerű fogással, a kiszolgálás minőségének effajta javításával is lehetne fokozni. Vagy inkább a hasznot akarják növelni? Gyorsan szaka- dó-repedő nylon tasakokkal?

Szó se róla, a pár forintot másra is kidobhatja az ember. Mégis, nem olcsó — ellentétben a fogással.

— bk —

könyvbemutatókat, rendhagyó irodalmi órákat szerveznek.

A gyermekkönyvhétre a Móra Kiadó 19 újdonságot jelentet meg 650 ezer példányban. Három új, gyermekeknek szánt kötettel jelentkezik a Közgazdaság^ és Jogi Kiadó, és egy-egy művel a Magvető illetve a Tan- könyvkiadó.

Üzemtörténet-frák

tanácskozása

A múzeumi, műemléki, honismereti hónap keretében kerül sor Tiszafüreden, ma és holnap az üzem- és intézménytörténet-írók megyei tanácskozására. A megnyitót követően dr. Szikossy Ferenc, a Magyar Munkás- mozgalmi Múzeum megbízott főigazgatója tart előadást az üzemtörténetírás és helytörténeti kutatás elméleti kérdéseiről. Ezután a megye intézménytörténet-írásban elért eredményekről, s a további feladatokról Zádor Béla, az MSZMP Szolnak megyei Bizottsága archívumának vezetője tart előadást, majd Tóth Tibor levéltárigazgató a Szolnok megyei Levéltárban található, a témához kapcsolódó forrásokról, dokumentumokról ad ismertetést.

A tanácskozás résztvevői az előadások és a konzultáció után megnézik Tiszafüred nevezetességeit, ellátogatnak az Alumíniumgyárba és a Hámán Kató Termelő- szövetkezetbe iS. Másnap, október 20-án a megye üzem- és intézménytörténet-írói a városi könyvtár helyismereti gyűjteményével ismerkednek, maljd dr. Szabó István, a Damjanich János Múzeum történész múzeológusa „Életmódkutatás és üzemtörténetírás” című előadásával folytatódik a tanácskozás. Ezt követően dr. Vadász István, a házigazdaváras múzeumának történésze arról számol be, miként hatott, milyen változásokat hozott az ipar telepítés Tiszafüred vonzás- körzetének településein. Az előadások után konzultációra kerül sor, a résztvevők választ, tanácsokat kaphatnak munkájuk során felvetődött kérdéseikre.

Újdonságok, bemutatók

Decemberben országos gyermekkönyvhét