Szolnok Megyei Néplap, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-18 / 245. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. OKTÓBER 18 IA tudomány világa Helytálltak Pakson iramot ad a ll-es blokk is A jövő század üzeme... Ilyen benyomása támad annak, aki a Paksi Atomerőmű reaktorcsarnokába lép. Először az óriási, vagy inkább monumentális méretek képesztik el, hiszen az építmény hosszúsága vagy száz, szélessége mintegy harminc méter, s a magassága sem lehet sokkal kevesebb. Már ami a látható, az érzékelhető térséget il'eti. Hogy a valóságban hány emeletnyi magasságba, mélységbe terjedhet ki ez az üzem, legfeljebb sejthetjük, hiszen mindkét reaktornak csak a domború, piros színűre festett vaslemez fedőjét látni. Ebből nyilvánvaló, hogy a reaktor-testek nagyobb része a rozsdamentes acéllemez pad'ózat alatt rejtőzik. Másodszor a néptelenség, az ember nélküliség látványa ragadja magával a látogatót. Az. hogy az erőmű legfontosabb épületében nem találunk senkit. S mégis, megállás nélkü’ ontja magából a két reaktor a hőt. amelyekből majd gőz. a gőzből pedig áram lesz. Megmarad az olaj Hogy az ember szerepe itt már csak a megfigyelésre, a regisztrálásra szorítkozik, az a Il-es blokk félkör alakú, nem túl nagy vezény'őter- mében válik érzékelhetővé. Több férfi ül és áll a pultnál. a sokszáz műszer, képernyő előtt, amelyeken megállás nélkül mozognak, villognak a színes fényjelek. Bár e jelzések az átlagember számára éppoly titokzatosak, mint az óegyiptomi hieroglifák, az ott ülő férfiak nyugodt arca, halk beszélgetése, higgadt mosolya elárulja, hogy minden a legnagyobb rendben halad, engedelmesen dolgozik a Il-es számú blokk reaktora, turbinája és generátora, egyszerűbben kifejezve: áramot ad már a Paksi Atomerőmű II. blokkja is. Ezért vagyunk itt. Az előzmények, távirati stílusban: a 60-as évek második felében döntöttek a négy blokkból álló — egyenként 440. összesen 1760 me- gavatt teljesítményű — Paksi Atomerőmű felépítő • séről. 1982 december 28-án avatták fel az I. blokkot, 1984. szeptember 30. volt a II. blokk üzembe helyezésének határideje, amit 1984. szeptember 6-ra rövidítettek le az építők és szerelők. Napjainkra, vagyis 1984. október 12-re már teljes erővel dolgozik, termeli az áramot a II. blokk turbinája és generátora is. Más szavakkal 1984. október 12-tői már 880 megawatt teljesítmény szolgáltatására képes a PAV (Paksi Atomerőmű Vállalat). Az ilyen eseményt már világszerte feljegyzik, nyilvántartják. Még inkább mi, hiszen mintegy 40 milliárd forintba került a két blokk. Napjainkban, amikor oly szűkösek a lehetőségek, amikor nagyon meg ke’l gondolni, mire költhetjük a fejlesztésre szánt pénzt, igazán ió hír, hogy Pakson, az ország legnagyobb beruházásán átérez- ték roppant felelősségüket az építők és szerelők, megtették azt, amit vártunk tőlük. — Jó hír ez már azért is, mert ismeretes, hogy az ország két nagy erőműve, a százhalombalttai, illetve le- ninvárosi gáz, illetve olajtüzelésű — mondta Tallósy János, a PAV osztályvezetője. — Mindkét létesítmény még akkor épült, amikor olcsó volt az olaj. s nem sejthettük. hogy két, nagy olajár- robbanás előtt állunk. — A kőolaj megdrágulását követően adtuk ki a jelszót: minél kevesebb kőolajat eltüzelni, minél többet feldolgozni! — folytatja az osztályvezető. — Azzal, hogy a PAV II. blokkja 440 megawattal javítja az ország energiamérlegét, nagy lépést tettünk e cél megvalósítása felé. Már azért is, mert — amint ismeretes — az idén avatta fel az ország a Dunai Kőolajipari Vállalat katalitikus krakküzemét, Százhalombattán. Ez az — átlagember számára talán titokzatos nevű — üzem lehetővé teszi, hogy ne kelljen eltüzelni a Duna menti, illetve Tiszai Hőerőműben az olajat, s az így megtakarított fűtőolajból gépkocsinak való benzint, dízelolajat, stb. állíthassunk elő. Hát így függ össze a II. blokk a Duna menti, il'etve Tisza Hőerőművel, illetve az említett katalitikus krakküzemmel... Éjjel-nappal Nyolcezer ember épített és szerelt Pakson, s többé-kevésbé részt vett ebben a munkában még a PAV sok dolgozója is. Azt hogy 24 napot nyertek az előirányzott határidőhöz képest, kimondani, leírni nagyon egyszerű, elérni viszont nagyon nehéz vo't. Mint minden ilyen nagy beruházáson, itt is készítettek hálóterveket, amelyekben logikai sorrend szerint hangolták össze, ütemezték a különböző munkák ütemét. De minthogy egy ilyen óriási építkezés hihetetlenül szövevényes — öt fővállalkozó, több tucat alvállalkozó, plusz a külföldi gyárak, szállítók —, amint történni szokott, az előre nem látható váratlan események gyakran megkérdőjelezték a hálóterv számításait, s előtérbe lépett az emberi lelemény és áldozatkészség. Csak egy külön krónikában, könyvben lehetne kifejteni, részletezni, mi mindent éltek át az építők és szerelők, hogy tartani tudják a határidőt. Hányszor mulasztották el emiatt a reggelijüket vagy az ebédjüket az építkezésért felelős műszaki vezetők; hányszor maradtak bent túlórázni; hány napjuk maradt bent az éves szabadságból; hányszor csengett náluk vasárnap délután, vagy éjszakánként is Paks -ügyben a telefon, stb. Elképzelhető, hogy a kívülálló számára mindez kissé fellengzősen hangzik, pedig így igaz. Nőtáros Mihály, a PAV osztályvezetője például az utóbbi két évben szinte minden nap megtetézte néhány órával, a munkaidejét. Mindössze húsz szabad hétvégét engedélyezett magának tavaly, az idén pedig már alig volt olyan szombat és vasárnap, amikor nem nézett be az üzembe. Az idei szabadságának nagyobbik fele bent van még. Éjszaka is elég gyakran felhívják — felhívatja magát — telefonon. Saját magának diktálta ezt az önmagát nem kímélő tempót, mert — harminckét beosztott mérnökével és technikusával egyetemben — a saját vállalata előtt ő volt a felelős a gépészeti beruházásokért. A reaktorért, turbináért, generátorért is. mindenért, ami atomerőművé tesz egy ilyen létesítményt. A főnöke egyszerre büszke rá, buzdítja és figyeli is őt, mert félti az egészségét. Valószínű, novemberben szabadságra küldi, hogy a III. blokk szerelése előtt végre kifújhassa kicsit magát. Épül a harmadik A PAV II. blokkja valóban csak egy kiemelkedő állomás az atomerőmű építkezés történetében. Az, aki megszemlélte a II. blokk turbináit, generátorait. s megfordul, egy újabb monumentális méretű üzemcsarnokot lát maga előtt, amely — az I. és II. blokk már ismert munkatermétől eltérően — tele van nyüzsgő emberekkel. A betonpadlón heverő. beépítésre váró óriási gépek, alkatrészek sokaságával. 1987 végére be ke1! fejezni Pakson az építkezést és szerelést. A zaj, a lárma világa ez, ahol még késő este is villognak a hegesztőpisztolyok. Magyar László A világ olajtermelése az ezredfordulóra éri majd el a csúcsát, azután csökkenni kezd — vélik a szakemberek. Időközben fokozatosan visz- szaesik az olaj részesedése a világ energiaszükségleteinek a kielégítésében: a mostani 55 százalékról a jövő évezred első éveire részaránya 15—25 százalékra csökken, de még így is igen sok kőolajra lesz szükség. Egyes területeken fokozatosan kimerülnek a jelenleg üzemben lévő olajkutak. De a technika fejlődésével és a különböző geológiai vizsgálati módszerek előrehaladásával remény van sok új lelőhely feltárására. Egy részük nehezen megközelíthető helyeken terül el (Alaszkában, Szibériában, Borneo szigetén stb.) Nagy tartalékokat jelent az is, hogy a jelenleg művelés alatt álló kutakból a bennük lévő olajnak ma csak kb. 40 százaléka hozható felszínre. Elképzelhető, hogy ennek a hányadnak 10—20 százalékkal való emelésében milyen hatalmas lehetőségek rejlenek. Megoldatlan problémának számit a többi között a mélyebb geológiai rétegekben akár több mint 10 kilométer mélységekben — lévő olaj felszínre hozása illetve elérése. Ehhez a jelenlegi technológiák korszerűsítése szükséges. A feladat megoldása után kutatva francia ’szakemberek egy mélyfúró szimulátort fejlesztettek ki azzal a céllal, hogy segítségével a nagy sebességű turbinás fúrás alkalmával fellépő jelenségeket, anyagkopásokat tanulmányozzák. A nagy sebességű fúrás szimulálásának a hőmérsékletét 150 Celsius-fokig, a nyomást 500 bárig, a forgási sebességet 980 fordulat/perc értékig lehet utánozni a berendezés segítségével. A hagyományos rotary-fúrásnál a sebességi határok általában 50—200 fordulat/perc között változnak. Képünkön a szimulátort láthatjuk, mely — laboratóriumi körülmények között — igen nagy fúrási sebesség imitálására képes. Univerzális traktorok Minszkitől Különleges viszonyokra alkalmazható típusokat terveznek •kák termelékenységét 15— 40 százalékkal növelhetik a korábban használatos MTZ —80 és MTZ—82 típusokkal szemben. Sorozatgyártásukat a XI. ötéves terv végére tervezik. Sikerrel folyik a gyári tervezőirodában a 150 lóerős Univerzális sorművelő-trak- tor fejlesztése. Az új tendencia egyrészt univerzális traktorok, másrészt az ország különböző mezőgazda- sági adottságainak megfelelő, illetve meghatározott növényfélék megmunkálására alkalmas traktorok létrehozása. Például speciális gyapotművelő traktor gyártási előkészületei is folynak. Eddig a hegyi köztársaságok nem tudták géppel művelni a meredek lejtőket. A belorusz traktorépítők által kifejlesztett két hegyi típus sikeresen vizsgázott a kísérleti üzem során. Az alacsony felépítés és a széles kivitel lehetővé teszi az 50 fokos lejtőn is a biztonságos haladást. Az idén hagyja el a gyárat az első ötszáz ilyen típus. A hegyi traktor másik típusa Grúzia. Kirgizia és a Kárpáton túli területek hegyvidékein szerepelt sikeresen. A merőben más tervezői megközelítés lényege hogy a gép az egyensúlj megtartása érdekében csali az egyik oldalát emeli. Eközben működésbe lép a kiegyensúlyozó szerkezet, a speciális golvóscsaoágyakon el helyezett kerekek. A traktor szánt, vet 20 fokos meredek- ségfi lejtőkön. Kettős-hang- és fényjelzés figyelmezteti i vezetőt- a veszélyes lejtő kö- zeledtéről. A minszki gyárban már a: idén megkezdik a lakossáí céljaira szánt minitraktorol gyártását is. A kétkerekű ötlóerős MTZ—05-ös gépet a régi ekékhez hasonló kai segítségével irányítják. Ellátták ekével, boronával, kaszálóval és töltögetőekével Az idén 500 jut a háztáj gazdáknak, jövőre enne! kétszerese. Speciális műhely felállításával az MT2 évi 15 ezer ilyen típusi gyárthat. A belorusz minszki traktorgyár (MTZ) már tizennégy éve tölt be vezető szerepet az ágazatában. A szakosított konstruktőri főiroda a vállalat agyközpontja. — Tőlük függ — mondja Pjotr Amelcsenko főkonstruktőr —, hogy a gyár lépést tud-e tartani az idővel, képes-e a korszerű technikával szemben támasztott igényeket kielégíteni. Említhetem például a rizsmegmunkáló traktort. A különlegesen szélesprofilú gumikkal ellátott gép a vízzel elárasztott rizsföldeket műveli. Az MTZ—32R típus segítségével a rizstermelők; vetnek, boronáinak. majd betakarítanak is. Az új, százlóerős minszki MTZ—100 és MTZ—102 típusok minőségi vizsgálatai befejezésükhöz közelednek. Az elsőkerékmeghajtású gépek a mezőgazdasági munAz új MTZ—05 minitraktor bemutatása Cj traktor-modell a minszki gyár1 tervezőasztalán Mélyfúrással a ki jMOSÜI A reaktorcsarnok, előtérben a Il-es számú blokk atommáglyájával
