Szolnok Megyei Néplap, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-17 / 244. szám

1984. OKTÓBER 17. SZOLNOK MEGYEI NEFLAP 5 lA tévé I képernyője előtt Nemrég örvendhettünk Székely János kitűnő drámá­jának, fényes sikerű televí­ziós bemutatójának, s lám a budapesti művészeti hetek máris újabb eredményt szült: ismét remekművet lát­hattunk, remek televíziós tá­lalásban. Nők iskolája Azazhogy a tálalás kife­jezés nem is a legpontosab­ban fedi azt, ami Moliére vígjátékával a képernyőn történt, a Nők iskoláját ugyanis Fehér György nem egyszerűen feltálalta a néző­nek, hanem a televízió drá­mai konyhájában sajátos ízekkel látta el. ízekkel, szí­nekkel, hangsúlyokkal. Kezdve azzal, hogy határo­zott szempontok szerint bát­ran „átrendezte” a komédia szövegét, így teremtvén kü­lönleges gondolati hangsú­lyokat, s folytatván azzal, hogy az egyébként is keser­nyés vígjátékot még tragi- kusabbra hangolta, feltárván igazán emberi mélységeit. Nincs abban semmi túlzás, amit a vasárnap esti bemu­tatót követő beszélgetésben — Vitassuk meg! a kettesen — állapítottak meg a dis­kurzus résztvevői is, hogy tudniillik Fehér György Mo- liére-ben felfedezte Shakes­peare-t. (Egyébként a szó­ban forgó beszélgetés jó kezdeményezése a televízió­nak, segít a nézőnek a friss élmény rögzítésében, sőt mi­nősítésében is.) Fehér György tévé játékának Ar- nolfja — Ágnes neve’őapja és leendő férje, legalábbis a nevelőapa azt szeretné, hogy a nála felnevelkedett szépsé­ges Ágnes az ő hitvese lenne — azokhoz a nagy moliére-i jellemekhez nő fel ebben a te’evíziós átköltésben. mint amilyen például a Fösvény Harpagonja is. Mert ahogyan az uzsorást a pénz utáni vá­gyakozás szenvedélye szállta meg. szinte az őrületig ker­getve az arany imádatában, itt is hatalmas szenvedély munkál, ha másfajta is, a szerelemvágy. s mindkét ér­zés ugyanabból a gyökérből származik: a mérhetetlen birtoklásvágyból. Ez az Ar- nolf azt hiszi, hogy Ágnes csakis az övé lehet, hisz há­zába vette szegényen, fele­melte, áldozott érte és min­dent megadott neki. Sőt. ab­ban a tévhitben él, s ez akár tragikai vétsége is, hogy va­lakit akár egyéni joga elle­nére is kisajátíthat magának. Az álta’a engedelmességre nevelt Ágnessel kötött há­zasságtól még azt is reméli, hogy ily módon elkerülheti a férjek legcsúfabb vesze­delmét: a szarvakat. (Nem is tudom egyébként, miért Nők iskolája a címe ennek a drámának, mikor a férfiak kapják benne a leckéket!) ..Űjdonsága" e tévéjáték­nak az is, hogy Fehér György Arnolf barátjának, Chrysál- de-nak az alakját az erede­tihez képest alaposan meg­növeszti. Már a kezdet kez­detén előlép a füstből, mint valami mesebeli figura, s később is megőrzi különül • lását, s meglehetősen lucife- ri ábrázattal, és alapállás­sal, kajánul figyeli és fi­gyelmezteti gyanútlan em­bertársát a reá váró esetle­ges veszedelemre. A játékot bezáró, elgondolkodtató „némajáték”, a rendező le­leménye is a tragikusabbra hangolt változat logikus kö­vetkezménye. Fehér György nem elégszik meg a dráma­béli konfliktusok gyors és váratlan megoldódásával, Ágnes és ifjú szerelmese Horáce végül is egybekel­hetnek, íme, győz az igaz szerelem! Az ő felfogásában azonban a győzelem pilla­natában a két szerelmes egyáltalán nem boldog öröm­mel, inkább félve néz ránk, illetve „pislog” a jövőbe, tekintetükben rettentő ta­nácstalanság. Mintha azt éreznék, hogy eddig tartott a felhőtlen boldogság, s most valami olyasmi kezdődik, amit még nem ismernek, nem ismerhetnek. S ugyan­akkor látjuk a kárörvendően mosolygó Arnolfot is. Va­jon miért örül, talán, hogy megszabadult az esetleges szarvaktól, és már az ifjú férj homlokán látja kinőni őket, képzeletében? Vagy talán bölcsen azon somo­lyog, hogy mit is kezd majd e két ifjú szerelmes azzal a nagy boldogsággal? Vagy egyszerűen csak „kínjában” mosolyog, elrepült a madár, nincs tovább? Oly befejezés ez, mely kérdéseivel nem lezárja, hanem épp ellenke­zőleg kinyitja a moliére-i gondolatok sorát, így kény­szerít „leckére”. Érdekes mód e mélyen em­beri drámához aranylóan csillogó, ennek ellenére kis­sé olcsó, orfeumi hátteret va­rázsol erős kontrasztként, egyfajta korabeli, a szerző idejére is utaló párizsi mi­liőt. íme, a fecsegő felszín, mondja a dekoráció, mely­nek mélyén súlyos emberi konfliktusok rejtőznek. A művész dolga — ezt is kiol­vashatjuk Fehér György nagyvonalúan elképzelt és tökéletesen megvalósított Moliére-jéből — észrevenni őket. Igazságta'anok lennénk, ha nem szólnánk a rendezői el­képzeléseket maximálisan megvalósító színészekről, mindenekelőtt Kállai Fe­rencről, az ő reveláns erejű alakításáról, Arnolf szerepé­ben legjobb pillanatait idé­zi, Major Tamásról valamint Csonka Ibolyáról, aki üde tisztaságával szinte tündö­köl. Helyén volt itt tehát minden, egyet azonban va’a- hogy mégsem értek: mi szükség volt a beat-zeneka­rok produkcióit belengő köd­re egy olyan alkotásban, amelytől mi sem áll távo­labb, mint a művészi ködö­sítés. Röviden Mindig megható, ha egy idős mestert tanítványai vesznek körül, s ráadásul ha még rajongva is szeretik egykori mesterüket e tanít­ványok. Ezért volt meg- indítóan szép vasárnap este az Illés György­ről készült portré, amelyben felvonultak a magyar opera­tőr-gárda jeles alakjai, va­lamennyien tanítványai Il­lésnek, sőt a filmet is az a Koltay Lajos készítette, aki maga is a mester „inasai” közé tartozott. S ami kü'ön öröm: az ünnepelt mindezt a maga szelíd nyugalmával könyvelte el. Egyszerűsége, őszintesége, póztalansága — egyéniségének nagyságát árulta el. Mozgalmas, eleven arcképet rajzolt róla a fi'm, igyekezett sok oldalról be­mutatni őt. akinek pedig egyetlen igazi szerelme, szen­vedélye van, az operatőri munka: azt csinálja, azt ta­nítja több évtizede már, és még bizonyára sokáig. Csak az ötlet, a gondolat dicsérendő, hogy tudniillik, ha o’y gyakran beszélünk az ötvenes évek magyar valósá­gáról. a nálunk akkor történt dolgokról, miért ne vethetnénk néhány történe'mi pillantást a tengeren túlra, az ottani ötvenes évekre is. a hideg- háborús Amerikára. Hisz a mi dolgaink megértéséhez a táeabb összefüggések isme­rete is szükséges. Polgár Dénes egybe is gyűjtötte stú­dióbeszélgetésre azokat, akik egykor különböző be­osztásban az Egyesült Álla­mokban szolgáltak. velük együtt próbálta tisztázni az ott lejátszódó folyamatokat. Sajnos szegényes, túlzottan magyarázgatós műsor lett a jó szándékbó', képileg is si­vár, azaz televíziószerűtlen; hiába hallottunk okosakat, hamar elment a kedvünk tőle, mert a sok szó lankasz- tott. fárasztott. Kár. mert politikailag rendkívül fon­tos témáról esett szó. V. M. Pedagógusbérek a megyében Mintegy ötezer nevelő részesült fizetésemelésben Növelik a különböző pótlékok összegét is Amerika) tv- filmet forgatnak Magyarországon Tolsztoj „Anna Karenina” című világhírű regényéből forgat televíziós filmet az amerikai Columbia Pictures megbízásából Simon Langton angol rendező Magyarorszá­gon. A Mafilm Nemzetközi Főgyártásszervezése közre­működésével készülő produk­ciót a Ray Stark Produktions cég finanszírozza, a magyar- országi forgatással megbízott producerek Hugh Benson és Doreen. Bergesen. A filmben neves amerikai és angol művészek vállalíak- szerepet: Jacqueline Bisset alakítja Annát, Vronszkijt Qhristhojpher Reeve játssza, aki a „Superman”-ből és a ma­gyar mozik műsorán jelen­leg is szereplő „Halálcsapda” című krimiből is ismert. A férj szerepében Paul Sco­field látható majd, Szivát Yan Ogilvy alakítja, aki Ro­ger Moore után az új címsze­replője a televízióban ná­lunk is sokszor vetített angol „Angyal” sorozatnak. Az amerikai forgatóstáb jelenleg Keszthelyen, Fér Ödön, majd Nagycenken készít felvétele­ket Szakmai nap a főiskolán Színes szakmai- és szóra­koztató programnak ./lehet­nek a részesei az érdeklődők október 18-án, csütörtökön a Kereskedelmi és Vendéglá­tóipari Főiskola szolnoki ta­gozatán. Hagyománnyá vált, hogy minden tanévben meg­rendezik a beiskolázási kör­zetben lévő megyék keres­kedelmének, vendéglátásá­nak és kulturális értékeinek a bemutatását. Ebben a tanévben BÉKÉS MEGYÉ­VEL ismerkedhetnek meg a hallgatók és a vendégek. Az egésznapos program reggel hamisítatlan falusi disznóöléssel kezdődik, ahol békési hagymásvér-reggeli- vel lepik meg a „korán ke­lőket”. A szakmai nap hivatalos programjának megnyitója 10 órakor lesz, amelynek kere­tében KRIZSÁN MIKLÓSy a Békés megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztályának vezetője tart előadást a me­gye fejlődéséről, majd fil­met vetítenek Békés megye gazdasági életéről és idegen- forgalmáról. Utána a főiskolán tanuló Békés megyei hallgatókkal találkoznak a megye tanácsi gazdasági vezetői. A délelőtt sportversenyek­kel folytatódik, amelyek után biztosan jól fog esni a „disznótoros ebéd”. Délután 14.30-tól divatbe­mutató és a „Kék Három­szög” főiskolai szakmai klub üzleteinek meglepetései vár­ják az érdeklődőket. A szak­mai nap programja a béké­si termékekből rendezett be­mutatóval, az „ínyenc” ven­déglátóipari szakmai klub műsorával és a sörkert meg­nyitásával zárul. Szinte érthetetlen módon a közvélemény egy- része ellenszenvvel fogadta a pedagógusok utóbbi rend- fkívüli béremelését. Jórészt persze azok éreztek így, akik az iskolai munkáról amúgy is csak annyit tudnak, hogy sok a vakáció, az ilyen-amo­lyan szünet, s egyébként is csupán néhány — négy-öt órát tanítanak, dolgoznak naponta a nevelők. S még hozzáteszik azt is, hogy az iskola nem teljesíti úgy a feladatát, ahogyan kellene, példa erre az ifjúság hiá­nyos műveltsége, erkölcsi értékrendje. Jóval megalapozottabb a szakavatott ellentábor vé­leménye: a mostani rendkí­vüli béremelés csupán azt jelenti, hogy némileg csök­kent a különbség a pedagó­gusok és más értelmiségi csoportok átlagbére között. Ám az összehasonlításban a béreket tekintve változatla­nul a pedagógusok állnak az utolsó helyen. Ennek isme­retében is az óvónők, taní­tók, tanárok úgy érezték hogy a béremeléssel mun­kájukat ismerték el az or­szág vezető testületéi, a tár­sadalom, hiszen kedvezőtlen gazdasági helyzetben, s nem kis erőfeszítések árán ke­rült sor anyagi körülménye­ik javítására. Az intézkedés egyik figye­lemre méltó szabálya volt, hogy ezúttal úgynevezett „fejkvó.a” alapján, vagyis erősen szociálpolitikai jel­leggel történt a béremelés. Minden intézmény az ott dolgozó nevelők képesítése, szolgálati ideje alapján ré­szesült a 10 százalékos bér- rmelésből. így mivel nem a •»bértömeg alapján „osztot­tak” a kisebb-nagyobb terü­leti egységek, iskolák a sok tnillió forintból, nem növe­kedett tovább a különbség a különböző településeken doL gozó pedagógusok jövedel­me között. De jelentősebb mértékben nem is csökkent. A béremelést megelőzően a megyei tanács művelődés- ügyi osztálya minden eddi­ginél alaposabb felmérést, s összesítést készített a köz­oktatási intézmények dolgo­zóinak bérszínvonaláról. Az adatok azt jelzik, hogy a gyermekfelügyelőket kivéve valamennyi beosztásban, valamennyi korcsoportban az óvónők, tanítók, tanárok, szakoktatók, iskolavezetők megyei besorolás szerinti alapbére alul marad az or­szágos átlagnál. Még úgy is, hogy az utóbbi években már — hatékony intézkedések l következtében — javult l.negyénkben a bérgazdálko­dás, a maradványok bére- síthető részét szinte száz százalékban bérfejlesztésre fordították. Ebből adódott egyébként, hogy a jutalma­zás mértéke csökkent. S mi­közben a béri elhasznál ájs- ban az első helyen, a jutal­mazásban ugyancsak az or­szágos átlag alatt szerepel Szolnok megye. A különbség az országos és a megyei besorolás sze­rinti átlagbérek között kü­lönböző mértékű. Legkis- sebb az eltérés, tizennyolc forint, a fiatal tanítók cso­portjában. Legnagyobb a le­maradás, hétszázhetven fo­rint, a már nem éppen pá­lyakezdő szakoktatók béré­ben. Ugyancsak jelentős a különbség — több mint 350 forint — az igazgatóhelyet­tesek csoportjában. összesítve a tavaly év vé­gi adatokat megyénk a ti­zenkettedik helyen szerepelt az országos sorrendben a pedagógusok és iskolaveze­tők átlagbérét tekintve. Va­lószínű, az idén is a közép­mezőnyben találhatjuk majd Szolnok megyét. Egyes becs­lések szerint mintegy hat millió forint hiányzik ah­hoz, hogy elérjük az orszá­gos átlagot. Mint minden átlag ter­mészetesen ez is viszonyla­gos. Vannak oktatási intéz­ményeink, amelyekben job­bak az átlagbérek az orszá­gos átlagnál, más iskolák­ban viszont a megyei átla­got sem érik el. A rendkívü­li bérfejlesztés során nem nyílt lehetőség a különbsé­gek csökkentésére, differen­ciált elosztására az iskolák között. Az intézményekben azonban a kötelezően előírt bérfejlesztés — a felhasznál­ható összeg 65—70 százaléka — mellett nagyobb fizetés- emeléssel ismerték el az ok­tatás-nevelésben kiemelke­dő teljesítményt nyújtó pe­dagógusok munkáját. Igen örvendetes tény, hogy a ko­rábbi évek tapasztalatától eltérően az iskolák többsé­gében demokratikusan, szé­leskörűen döntöttek az in­tézmények vezetői a bér­emelésben. Mindössze öt bejelentés érkezett a mun­kaügyi bontóbizottsághoz,»' ám ezek sem jogtalanságra panaszkodtak, hanem azt jelezték, hogy nem értenek egyet a differenciálással, vagy éppen azt sérelmezték, hogy csak a kötelező bér­emelésben részesültek. Né­melyik iskolában azonban ennek ellenére a szakszerve­zeti bizottság a saját vagy az intézmény vezetőinek hi­bájából még mindig nem tudta érvényesíteni jogait. A bizottság képviselője csu­pán egy szavazatot jelentett az egyetértési jog gyakorlá­sa helyett a döntésben, a differenciálás összegének megállapításakor. Az ilyen­fajta szereplés több, mint szabálytalanság, s következ­ményei nem válnak előnyé­re a szakszervezet tekinté­lyének, de az adott intéz- .ménvnek sem. Az iskolák vezetőinek jobban kell tá­maszkodniuk a szakszerve­zeti bizottságok munkájára, véleményére a döntésekben. Ott is. ahol ez még nem vált mindennapi gyakorlattá. Az effajta „szépséghibák” ellenére a rendkívüli bér­emelés örömteli visszhangra talált a pedagógusok köré­ben. Nagyobb kedvvel, len­dülettel kezdték meg az új tanévet. Kicsit csalódottak) viszont a felsőoktátási in­tézmények oktatói, s az isko­lák technikai dolgozói, ök ugyanis ezúttal kimaradtak a béremelésből. Az intézke­dés csak az alap és középfo­kú oktatási intézmények pe­dagógusainak bérére vonat­kozott. Az ország gazdasági erejéből jelenleg csak erre futotta. A „csak” azonban nem kevés csupán megyénk­ben havonta 3 millió 278 ezer forinttal több bért fi­zetnek ki az óvónőknek, ta­nítóknak, tanároknak. A béremelés csaknem ötezer pedagógust érintett. Nem véletlen, hogy az Alapellátást jelenfő,/ illetve az azt követő középfokú ok­tatási intézmények nevelői­nek fizetését növelték az idén. Az elmúlt években korszerűsítették az oktatás­nevelést, megnövekedett lét­számú gyermekcsoportokkal kell elsajátíttatni a tananya­got. Némelyik iskolában zsú­foltak az osztálytermek, akadozik a tankönyvellátás. Volt példa arra, hogy szep­temberben még nem érkez­tek meg az új oktatási-neve­lési tervszerinti tankönyvek. A pedagógus ilyenkor nem hivatkozhatott „anyaghiány­ra”, tanított abból ami volt, ■ egjobb tudása szerint. Min­dent összevetve bizony ne­héz idők jártak az iskolára, s mindehhez még a társada­lom ttürelmetlensége, foko­zott elvárása társult, s tár­sul ma is. Sokan azt sze­retnék, ha az iskola venné át tőlük a gyermeknevelés összes gondját, s még meg­szervezné a nyári vakációját is. Az iskola, a pedagógusok meg is teszik mindazt, ami tőlük telik. Bárcsak minden család legalább úgy teljesí­tené a feladatát, a gyermek- nevelésben, mint az iskola. akik irigykedéssel figyelték a pedagógusok bér­emelését, aligha tudják, hogy milyen körülmények között, hogyan munkálkod­nak a felnövekvő nemzedé­kek nevelésében pedagógu­saink. Megfelelő ellenszol- gálíatás-e egy túlóráért 40 forint? Vagy elegendő-e né­hány száz forint különböző pótlékok címén az osztályfő­nöki munkáért, a veszélyez­tetett helyzetű gyerekek — nyugodtan mondhatjuk — megmentéséért? A pedagó­gus munkájához ez is hoz­zátartozik, s még seregnyi más feladatot kell nap mint nap megoldania. Hogy csak napi 4—5 órát tanít? Alig­hanem ez a könnyebbik fe­le a munkájának. örvendetes, hogy a bér­emelések után növelik az adható különböző pótlékok összegét is. Jelenleg ezen dolgoznak az oktatásügy irá­nyítói , s várhatóan pótlék formájában ismerik el az is­kolai pedagógus munkakö­zösségek vezetőinek munká­ját is. Ezáltal nagyobb ran­got jelent maid e feladatok ellátása, de hozzájárul ah­hoz is. hogy növekedjék a pedagógusok jövedelme. Tál Gizella Országos bélyegkiállítás A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége és a Magyar Bélyeggyűj­tők Országos Szövetsége országos bélyegkiállítást rendezett felszabadulá­sunk 40. évfordulója tisz­teletére. A kiállítás ok­tóber 17-ig látható a MEASZ klubhelyiségé­ben, Budapesten, az V„ Szabadság tér 16. szám alatt. Szolnokon Középiskolások tárlata A KISZ Szolnok megyei Bizottsága második alkalom­mal rendezett a nyáron kép­zőművészeti alkotótábort kö­zépiskolás diákoknak. Hu­szonöt tanuló vett részt a recski táborozáson a grafi­kai, illetve festészeti szek­cióban. A legsikerültebb al­kotásokból kiállítás nyílik szerdán délután két órakor a KISZ megyei bizottságá­nak épületében.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents