Szolnok Megyei Néplap, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-14 / 242. szám

4 SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 1984. OKTÓBER 14. A példa ICsaládi magazin | Cifra kerítés vagy élő sövény? A kerítés ma még — különösen az utcai fronton — szükséges rossz, de úgy is mondhatnánk, hogy a kertek, telkek fontos tartozéka. Azok a kertszomszédok, akiknek hosszú évek során sikerült fenntartani a jószomszédi vi­szonyt, gyakran nem húznak kerítést, hanem ehelyett közös megegyezéssel sövényt telepítenek a telek határra, amit aztán közösen gondoznak. (Sokan óvatosságból azért a mezsgyehatárt földbe süllyesztett cövekkel jelzik az esetleges későbbi viták elkerülése érdekében!) Sövényt mindenképpen érdemes telepíteni, akkor is, ha van kerítés, mert zaj és porfogó, és a kertet kelle­mesen elzárja a külvilágtól, a kíváncsi pillantásoktól. Ilyen esetben arra ügyel­jünk, hogy a kerítés és sö­vény között legyen elegen­dő hely a kerítés ápolására éppúgy mint a sövény ter­jeszkedéséire. Általában egy méternyi szabad terület a kerítés és sövény között bő­ven elegendő. A telkek kö­zötti sövény magassága iga­zodjon a terület nagyságá­hoz, általában ne legyen több másfél méternél, ellen­kező esetben — és különö­sen keskeny telkek eseté­ben — nagy az árnyékvetés. A mezsgye és a sövény kö­zött 50 cm az előírás szerin­ti minimális távolság. örvendetes, hogy hazánk egyes vidékein a cifra és ri­kító színű vaskerítéseket kezdik felváltani az élő sö­vények. Sajnos, a jó példa még nem terjed elég gyor­san. Átmeneti és ízléses megoldásként sokan egé­szen alacsony, mintegy 30— 40 cm-es nemes kőből ra­kott lábazatot építenek ke­rítés gyanánt, s a kerten belül sűrű sövényt telepíte­nek, amelyet szintén nem hagynak 1 méternél maga­sabbra nőni. Ezzel különö­sen azok élnek, akiknek előkertje kicsi, így ugyanis kellemesen megnyújtják a teret. A sövénytelepítés sikere a jó előkészítésen és a későb­bi gondozáson múlik első­sorban, de sokat számít a megfelelő fajok kiválasztása is. A telepítésnél első dol­gunk az 50—60 cm mély és ugyanilyen széles árok kiá­sása olyan hosszan, amilyen hosszan a sövényt telepíteni akarjuk. Az árok aljára le­hetőleg szórjunk kb. 20 cm vastag rétegben érett szer­ves trágyát, vagy érett kom- posztot, amelyet alaposan keverjünk össze az árokból kiásott talajjal, ha az meg­felelő minőségű. A növé­nyek ne kerüljenek mé­lyebbre. se sekélyebbre, mint ahogyan előző helyü­kön voltak. Ha konténeres anyagot ül­tetünk, a műanyagot min­denképpen fejtsük le a föld­labdáról. A sűrű sövény ér­dekében hármas kötésbe ül­tessük a növényeket. (Ez esetben természetesen, dup­la annyi szükséges, mintha csak szimpla sorba telepíte­nénk.) Viszonvlag olcsó sövénvt nevelhetünk vesszős lágyai­ból. Egy méterre 8—10 tő bőven elegendő. Törpe vál­tozatát járda szegélyezésére használják. Van szélesebb levelű változata is, ez azon­ban igényesebb és fagyérzé- kenyebb is, a közönséges fagyainál. Ősszel szép sárgára színe- ződő lombja miatt sokan szeretik a mezei juhart. Sár­ga levelei viszonylag sokáig megmaradnak, magas, akár két-három méter magas sö­vényt is nevelhetünk belő­le. Egy folyóméterre 7—8 növény elég. Az orgona szintén alkal­mas sövénynek, bár erőtel­jes növekedése miatt vi­szonylag nehéz kordában tartani, főleg idősebb korá­ban. Erősen sarjadzik, ezért helyigénye is nagy. A rend­szeresen nyírt orgonasövény dús, alul is jól záródik, va­lóban helyettesíti a kerí­tést. Párásabb viszonyok közé való a puszpáng vagy buxus, a nyugati tuja. A tiszafa bár örökzöld, szárazabb viszo­nyok között is szépen dísz­ük. A tamariska lombhulla­tó ugyan, de díszítő értéke felér, sőt felül is múlja a legszebb örökzöldeket. A lombhullató növényeket a telepítést követő első té­len védjük az erős fagyok­tól, majd tavasszal a talaj­szint fölött 15—20 centimé­terre vissza kell vágni. Csak így érhetjük el, hogy jól bokrosodó, alul is jól záró­dó sövényünk legyen. A továbbiakban ilyen erős visszavágás nem szükséges. A nyírás gyakorisága függ a növény fajától és attól, hogy öntözzük-e, s a növény mindenkori erőnléti állapo­ta is befolyásolja. Évente ál­talában két-három nyírás bőven elég. Tamás E. Hányszor hallani: Ková­csék, Kisek, Nagyék stb. igazán becsületes, tisztessé­ges szülők, nem értem, ho­gyan, lehet ilyen gyerekük?! Kommunista, párttag szü­lők gyereke szembefordul mindennel, ami ebben a ha­zában körülötte történik; templomjáró szülők gyereke fennen hirdetve ateista lesz, és így folytathatnám a szél­sőséges példákat. Ilyenek is vannak, de most nem ró­luk szól a mondanivaló, ha­nem azokról, akik másként beszélnek, mint ahogyan cselekszenek, akinél a gye­rek mást hall társaságban, és megint mást hall otthon, vagy akiknél a gyerek ugyan mindig ugyanazt hallja, csak éppen az ellen­kezőjét tapasztalja. A gyerekben, a fiatalban mélységesen mély az igaz­ságérzet. Ha a szüleinél azt tapasztalja, hogy szavaik és tetteik nincsenek összhang­ban,, akkor meghasonlik. Ha azt hallja, hogy szülei a tisz­tességes erkölcsről beszél­nek, például anyagi érte­lemben, és mindent meg­tesznek azért, hogy tisztes­ségtelen úton jussanak anyagiakhoz, akkor a gye­rek már másnak sem fog hinni, ha erről a témáról van szó. Akkor a gyerek természetesnek veszi, hogy lehet másként beszélni, és másként élni, cselekedni. Ha a szülőik a tiszta házas­társi erkölcsről beszélnek, és közben a gyerek rádöb­ben, hogy anyja vagy apja bizony fenntart mással is kapcsolatot, akkor vagy úgy véli, ez a természetes, vagy nem fog hinni senkinek, és esetleg ezért lesz szerencsét­len a házassága. Ha a gyerek azt tapasz­talja, hogy szülei a mi tár­sadalmunkhoz hű ember­ként beszélnek, cseleksze­nek a munkahelyükön, de otthon másként beszélnek, akkor lehet, hogy nemcsak a szüleiben csalódik, hanem úgy véli, hogy mások is csak a szólamokat hangoz­tatják. Ezért váük megha- sonlott emberré, mert nem tudja, kinek hihet valóban. A fiatal embert nagyon sok hatás, benyomás éri, és ezekre igen érzékenyen rea­gál. Van egy olyan korszak, amikor őszintén tisztának . hisz mindent, amit tisztának mondanak neki, de ha egy­szer valakiben csalódik, aki­ben mélységesen hitt — le­het az barát, pedagógus, de mindenekelőtt a szülő —, meghasonulhat önmagával s az egész világgal is. Nem dramatizálni óhaj­tottam, de rövid sorokban egyenesen kell ' fogalmazni. És befejezésül csak annyit: ha a szülő nem érti, mi tör­ténhetett a gyerekével, mi­ért változott meg, miért nem hisz az ő szavainak, akkor talán, próbálja meg önmagá­ban is keresni a hibát. Hol vétette el, hol nem voltak összhangban a szavai a cse­lekedeteivel. S. M. Összeállította: Rónai Erzsébet Takarékosság - ötletességgeL Varrógép birtokában sokan és szívesen szabnak, varrnak. A takarékosságnak az is egy módja, ha a jó minőségű, de kissé di­vatjamúlt holmikból újat, modern szabá­sút alakítunk. Rajzainkon egy tavaszi kabát és egy kis­sé karcsúsított, egyszerű vonalú ruha át­alakításához mutatunk be ötletet. A kabátból gallér nélküli, felszabott uj­jú, érdekes zsebbel variált, tűzéssel díszí­tett kosztümkabát lett. A ruhából pedig — csekély változtatással, ami az ábrán jól ér­zékelhető — mély kivágású, oldalt slicceit blúz. két aszimmetrikusan elhelyezett mas­nival díszítve. A nyakkivágásba vékony muszlin vagy selyemsál köthető. Egyéni fantázia ailapján (természetesen a blúzt szabhatjuk hosszabbra, tunikaszerűen, dí­szíthetjük hímzéssel, rátéttel, paszomány nyal, zsinórral, sőt ha az anyag megfelelő hozzá, akár gyöngyözéssel is. Rejtvényünkben a közelmúlt idők világhírű tenoristáinak ne­vét találják VÍZSZINTES: 1. Kiváló lírai tenorunk, főleg Mozart szere­pekben (Kálmán, 1896—1964.) 1. Híres svéd tenorista, kora egyik legnagyobb Verdi-énekese (Jus­si, 1911—1960). 14. Itt a helye. 15. Csillagkép. 16. Húros népi hangszer. 18. A nemzetközi mesekatalógus típus-szám jelö­lése. 19. Súlymérték rövidítése. 20. Üres rúd. 21. Angol női név. 24. Főzeléknövény. 25. Névelő. 26. A Turandot-beli Kalaf nagy­hírű interpretáló ja, bolgár te­norista (Nikola.) 28. Portugál Timor fővárosa. 30. Helység Győr-So^ron megyében. 23. Ér­tékesít. 35. Iskolabútor. 36. A régi rómaiak felsőruhája. 38. Sütemény. 40. Szív, ahogy az orvos nevezi. 42. Olasz szárma­zású amerikai tenorista, ki a nálunk is bemutatott Caruso film főszerepében vált világ­hírűvé (Mario, 1921—1959.) 44. Világhírű olasz operaénekes, sokan őt tartják minden idők legnagyobb tenor istájának (En­rico, 1873—1921.) 1907-ben nálunk is fellépett. 46. Kaliber. 48. Község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. 50. Híres tihanyi cukrászda. 51. Forrásvizek ra­dioaktivitásának mértékegysége. 53. Eltulajdonít. 55. Alulra. 57. Biztatás. 58. Kovapuska. 60. Til­tás. 61. Ne tovább. 63. Az orrá­hoz. 64. Neves nagybőgős (Ala­dár.) 66. Felfordulás. 67. „A templom. . .” (Fodor László színpadi műve.) 68 ............ a föld­r ől) Mahler szimfónia.) 69. Mint a 25. számú sor. 70. Mér­gezett ételt ad neki. 71. Pénz­zel vásárolt végrehajtó. 73. Lengyel operaénekes, ki a bé­csi Operaházban a Turandot Kalaf szerepében lett világhí­rű. Magyar színésznőt vett fele­ségül (Jan.) 74. Olasz operaéne­kes, a Metropolitan, majd a mi­lánói Scala világhírű tenoristá­ja. 1940-ben visszavonult és csak tanítással foglalkozott. (Aureliano.) FÜGGŐLEGES: 1. Neves opera- és dalénekes, a bécsi Operaház volt tagja, Európa- szerte vendég szer epeit, nálunk is számos alkalommal fellépett, 1938-tól énektanár volt London­ban (Alfréd.) 2. Ékítmény, név­elővel. 3. Fedél. 4. Régi római üdvözlés. 5. Szén- kalcium ve- gyület. 6. Fagylalt része! 8. Osztályzat. 9. Silbak. 10. Iráni pénz. H. Lengyel légitársaság. 12. Izomkötő. 13. Világhírű te­norista, a 44 után a legnépsze­rűbb olasz énekes. Hősi és lírai szerepekben egyaránt csaknem utolérhetetlen volt. 1955-ben visszavonult a szerepléstől. (Benjamino). 17. A fejlődésért küzdő. 19. Fekete István írása egy gólyáról. 21. Világszerte ün­nepelt olasz operaénekes, kü­lönösen Verdi és Bizet operái­nak tenor szer epeiben volt ki­váló (Del, Mario.) 22. „. . .vi­téz”, Arany János balladája. 23. Mókus. 24. Elsa­játít. 27. Mértani test. 28. Ne­ves francia festő, az impresszio­nizmus egyik vezéralakja (Edgár, 1834—1917.) 29. Olaj­emirség, fővárosa Doha. 31. Ka- cat (ford.) 33. Keskeny deszka. 34. Pirkad. 37. Az USA legna­gyobb légitársasága. 39. Színhá­zi előadások láthatatlan szerep­lője. 41. Kártyajáték. 43. Halk, zümmögő hangot ad. 45. Til­tás. 47. Román váltópénz. 49. Morva származású osztrák te­norista, rendszeresen vendég­szerepeit Európa- és Amerika vezető színpadain. Ércesen csen­gő tenorja Mozarttól Wagnerig szinte minden szerepben kivá­lóan érvényesült (Leo, 1873— 1946.) 51. Nem kési le. 52. Intő egynemű betűi. 54. Amerikai tenorista, korunk egyik leg­nagyobb Verdi-énekese. (Jan, 1908.) 56. Távozásra kényszerít. 58. Spanyol tenorista, az Aida és a Carmen tenor szer epeiben aratta legnagyobb sikereit. 1918-ban nálunk is nagy sikerrel szerepelt (Miguel, 1897—1938.) 59. A 20. században kialakult képzőművészeti irányzat. 62. Vérpálya. 63. Történelmi váro­sunk. 65. ősei. 67. Női bece­név. 68. Csapadék. 70. Sértet­len. 71. A házba. 72. Holland gépkocsik jelzése. Beküldendő : vízszintes 1., 7., 26., 42., 44., 73., 74 és függőleges 1., 13., 21., 49., 54. és 58. számú sorok megfejtése, ok­tóber 20-ig. Szeptember 30-án közölt, Száz­éves az Operaház c. rejtvé­nyünk helyes megfejtése: Er­kel, Gobbi, Spartacus, Loheng­rin, Ybl, Miklós, Háry János, Nádasdy, Puccini, Failoni, Bánk bán, Oláh, Aida. — Köny­vet nyert: Kocsis József Tö- rökszentmiklós, Makó Jánosné Kunmadaras, Tóth Gyuláné Szolnok. (A könyvet postán küldjük el.) Ha az ábra szótagjait helyes sorrendben olvassátok ősz. sze, egy közmondást kaptok eredményül. Hogy szól ez a köz. mondás? •jySoj « pzau au qcuoi sjapupfv :sa|faj8aj\i ijüiSa Oktober 16-ig meghosszabbított őszi uösar a Ke let-magyarországi Tíízep Vállalatnál 10-40 ^ -os árengedménnyel kaphatók: — ac-csövek és idomok — fa- és műanyag redőnyök — garázsajtók, víkendkapuk — tapéták, fotóposzterek — NDK földgáz vízmelegítők — gázégőfejek, vegyestüzelésű kazánok, kályhák — kerítéselemek és még sok más termék — vörösréz vegyestüzelésü fürdőhenger Várja Kedves Vásárlóit a Szolnoki Fészek Áruház!

Next

/
Thumbnails
Contents