Szolnok Megyei Néplap, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-03 / 232. szám
1984. OKTÓBER 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ünnepség a Killiánon Fegyverbarátaink köszöntése Ünnepséget rendeztek tegnap a szolnoki Killián György Repülő Műszaki Főiskolán a Csehszlovák Néphadsereg megalakulásának 40. évfordulója alkalmából. Az eseményen megjelent Rácz Sándor altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes és Szűcs János, a Szolnok megyei pártbizottság titkára, jelen volt Oldrich Mo- helsky. a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének követtanácsosa és Ján Franko vezérőrnagy, a nagykövetség katonai és légügyi attaséja, ott voltak továbbá az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport képviselői. Az ünnepség szónoka Györgyi Béla vezérőrnagy, a Magyar Néphadsereg párt- bizottságának titkára többek között a Magyar és a Csehszlovák Néphadsereg barátságának és együttműködésének jelentőségét méltatta. Felszólalt Ján Franko vezérőrnagy is. Politikai főiskolák v tanárainak látogatása Tegnap délután a CSKP prágai és bratislavai Politikai Főiskolájának filozófiai tanszékén dolgozó tanárok érkeztek a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságára, ahová a vendégeket az MSZMP Politikai Főiskolája, filozófiai tanszékének a munkatársai is elkísérték. A vendégeket az oktatási igazgatóságon Fábián Péter, a megyei pártbizottság titkára fogadta, majd tájékoztatta őket a megye politikai, gazdasági és kulturális életéről, a politikai munka időszerű feladatairól. A háromnapos látogatás során két témakörben kerül sor tanácskozásra. Az egyik a nemzetközi ideológiai harc új tendenciáit elemzi, a másik a dialektikus szemléletmód formálásának módszertani kérdéseivel foglalkozik. Ezenkívül a vendégek ma és holnap ellátogatnak a megye néhány ipari és mezőgazdasági üzemébe is. Szovjet műszerbemutató A Sudoimport Szovjet Kül- keresedelmi Egyesülés új típusú, a korábbiaknál pontosabb hajóipari navigációs műszereket ajánl a magyar hajóipamak. Az újonnan fejlesztett, és még sorozatban nem gyártott készülékeket vándorkiállítás keretében ezekben a napokban bemutatják a Magyar Hajó- és Darugyár angyalföldi gyáregységében. Speciális nyílászárókat gyárt a tlszaf öld vári Építő- Vas- és Szolgáltató Szövetkezet lakatosműbelye. A jelenleg készülő úgynevezett hasadó nyílófelületet robbanásveszélyes helyeken alkalmazzák. A különleges kialakítású nyílászáró ron- csolásmentesen vezeti el az esetleges robbanás nyomán keletkező túlnyomást így telnek a hétköznapok 3. A szakmai fogások ismertetése kevés Nem véletlen, hogy az egész Járműjavítóban igen fontosnak tekintik a munka- közösségek segítségét. A most 1550 munkást foglalkoztató üzemben az utóbbi tíz évben 250-nel csökkent a fizikai dolgozók száma A manapság felszabaduló és megmaradó szakmunkástanulók a természetes apadást, a nyugdíjba menőket sern pótolják. A kocsiosztály, pontosabban kocsijavító gyár-1 egység helyettes vezetője, Széplaki Ferenc szerint — náluk körülbelül 20 fizikai hiányzik — ha nem is bénítja meg a munkát, az emberek hiánya gyakran kényszeríti fejtörésre a különböző termelő területek vezetőit. Bár vannak más vélemények is. Tisza István, a mozdonyosztály a motorok előszerelésén dolgozó csoport vezetője sem tagadja („főleg, há a jövő évi nagyobb igényekhez mérjük magunkat”), kevesen vannak. Tavaly mégis azt kérték, csökkentsék csoportjuk létszámát: Átlagosan 62 ezer forint — Hiába voltunk többen, többet dolgozni nem tudtunk. Csak annyi motort csinálhatunk meg, amennyihez alkatrészt kapunk. Annak semmi értelme sincs, hogy csak tébláboljanak az emberek, és a csoport teljesítménye után járó fizetést minél több felé osszuk. Mi csak akkor találjuk meg a számításunkat, hü legalább 106 százalékot teljesítünk. Ha egy-egy csoport nem is érzékeli a létszámhiány nehézségeit, az egész Járműjavítónak ez komoly gondot okoz: —- Ha több embert kapnánk a forgácsolóműhelybe, akkor a most meglevő berendezéseket is jobban kihasználhatnánk, több alkatrészt gyárthatnánk —. egészítette ki a szerelő csoportvezető véleményét egy másik munkaterület sajátosságaival Banczik Mihály. — De hiába van sok szakmunkástanulónk, a bizonyítvány megszerzése után jó, ha negyedük itt marad. Pedig a „Járműben” nem keresnek rosszul az emberek, a 62 ezer forintos bér- színvonal a városban a jók közé tartozik. Nemrégen a kezdő szakmunkások fizetését is rendezték, a korábbi 15 forint helyett ma a bizonyítvány megszerzése után rögtön 17 forintot kapnak. Sokak szerint — bár tudják, az is nagy szó, hogy eny- nyire futotta pénz — még ez is kevés: van szolnoki üzem, ahol például egy kezdő forgácsoló 20 forintnál is többet kap. Mások — közéjük tartozik a kocsiosztály 44 éves csoportvezetője Szabó Ferenc is —, mert ma már nem a „cégnél” eltöltött éveken mérik a munka értékét, a fiatalok ugyanúgy megtalálják számításukat, mint az idősebbek: — A munkát, nem az embert kategorizáljuk, és ez a jó. Ha a fiatal képes megbirkózni ugyanazzal a feladattal, amivel évtizedek óta itt dolgozó társa, szinte ugyanannyit keres. Mióta ez az új „rendszer” van nálunk, a kerékbekötőknél is jobban megmaradnak a fiatalok. Az én csoportomban van olyan alig több mint 30 éves ember, akinek 2? forintra jön ki az órabére. Ez pedig nem kevés... Az idősebbekkel nehéz volt elfogadtatni a korral járó előnyök elvesztését, de mit lehet tenni? — Ha elmarad az utánpótlás, megbénulunk. Közelebb az otthonhoz Az 1978-ban felszabadult fiatal járműszerelő lakatos, Kovács Béla szerint sem főleg a pénz viszi más vállalatokhoz a szakmát a „Járműben” megtanulok „gyerekeket”. Hetük közül, akik együtt végeztek, csupán ketten „maradtak meg”, ő is próbált más munkahely után nézni, de mégsem ment: — Ahogy látom, a velem egyidős fiúk közül a Ganz- villben dolgozók is csak a műszakolással keresnek többet. Azt meg én most nem vállalom. Tanulótársaim kör zül is a legtöbb azért lett „hűtlen” hozzánk, mert a lakóhelyéhez közelebb talált munkát. Az üzem munkásainak 65—70 százaléka vidékről jár be a Járműjavítóba, az arány hasonló a szakmunkástanulók között is. És ha az idősebbek már nem is szívesen mozdulnak, a vidéki fiatalok — mert érdemes — egyre komolyabban veszik a falujuk közelében az állás- lehetőségeket. Mindezzel számolni kell a szolnoki Járműjavítóban, a helyzet reális mérlegelése azonban nem jelenthet belenyugvást. Tennivaló, az üzemet vonzóbbá tevő, kiaknázatlan lehetőség Szekeres Mihály, a kocsiosztály lakatosa, az üzemi szakszervezeti bizottság elnöke szerint, akad még; Érezzék: fontosak — Nemcsak arról van szó, hogy a szolnoki bérek a más vasúti járműjavítókban fizetettnél évi 8—10 ezer forinttal alacsonyabbak. A pénz nagyon fontos, és harcolnunk kell a felzárkózásért. A „gyerekek” megtartásához azonban ennél több kell. Gondosabban kell kiválasztani azokat az embereket, akikre a fiatalok nevelését bízzuk. Nem elég a szakma fogásait megismertetni a fiúkkal! Csak úgy köthetjük magunkhoz őket, ha kezdettől fogva érzik, hogy amit csinálnak, nagyon fontos — hogy nélkülük nem élhetünk meg, számítunk rájuk. V. Szász József (Vége) Osztrák — magyar együttműködéssel Komplex öntözésfejlesztési terv az ezredfordulóig Első lépcsőben: referenciaüzemek négy megyében Népgazdasági jelentőségű feladat teljesítésén munkálkodik az Agrober szolnoki, öntözési és meliorációs tervező és beruházási irodájának kollektívája: osztrák— magyar kooperációban az ezredfordulóig megvalósuló öntözésfejlesztés tanulmány- tervét készítik a MÉM megbízásából. Hosszú távú koncepciót dolgoznak ki a Tisza I. és a Tisza II öntözőrendszerek végleges kiépítésére és komplex hasznosítására, az öntözőkapacitások korszerűsítésétől, bővítésétől és a meglévő vízkészletek hatékonyabb kihasználásától az intenzívebb öntözéssel elérhető többlettermékek feldolgozókapacitásának korszerűsítésén és bővítésén keresztül a többlettermék piaclehetőségeinek feltárásáig. Jelentős kedvezmények A 2000-ig megvalósuló komplex fejlesztés első lépcsőjének, — a két térség öntözőrendszereiben jelenleg meglévő szabad vízkészletek lényeges főműfejlesztési igény nélküli intenzívebb hasznosításának — meggyorsítását tette szükségessé az utóbbi két esztendő aszályos időjárása. A szó igaz értelmében „postamunkát” kellett végezniük a szolnoki iroda szakembereinek, hogy idejében elkészüljenek egy, még a jövő évi öntözési idényig megvalósítható, az osztrák Bauer cég berendezéseire alapozott öntözőgépfejlesztési referenciaüzemhálózat kialakításának terveivel. A négy megye agrár- gazdaságát érintő koncepciót jóváhagyta a gazdasági bizottság. Az ezzel kapcsolatos központi döntésről a napokban tájékoztatták Szolnokon az érdekelteket, a fejlesztésbe a két térségből bekapcsolódó mezőgazdasági üzemeknek, azok tanácsi felügyeleti és érdekképviseleti szerveinek, a vízügyi Már a referenciaüzem-hálózat tervezésénél arra törekedtek az Agrober szolnoki irodájának munkatársai, hogy a jövő évi öntözési idény kezdetére megvalósuló gépfejlesztés összhangban legyen a legfontosabb népgazdasági célokkal. Pontosabban : eredményesen szolgálja majd a két fontos élelmiszertermelési programot, a gabona- és a hústermelés fejlesztését. A négy megye referenciaüzemeibe várhatóan az 1985-ös év el- ’ső negyedében megérkező|| világviszonylatban is korszerű, nagy teljesítményű öntözőberendezésekkel a kijelölt terület több mint ötven százalékán gabonaféléket, búzát, valamint fő- és másodvetésű kukoricát öntöznek majd. Jelentős, a tízezer hektáron belül, azoknak a nagyüzemi tábláknak az aránya is, amelyeken á tömegtakarmányok hozamavállalatoknak a képviselőit. A gazdasági bizottság döntése alapján Szolnok, Haj- dú-Bihar, Békés és Csong- rád megyében 36 termelő- szövetkezet és állami gazdaság mintegy 10 ezer héktár- nyi területén alakítanak ki referenciaüzem-hálózatot, a mezőgazdasági technológiá-j kát gyártó osztrák céggel közösen. Az elsősorban aszály által legjobban sújtott, de a gépi beruházás fedezetének 30 százalékával rendelkező nagyüzemek közül választották ki a mintagazdaságokat. Azok 40 százalékos ártámogatással és kedvezményes — a szokásos 14 helyett kilencszázalékos kamattal terhelt — hitellel juthatnak hozzá a Tiszaföld- váron nemrégiben megrendezett országos vízgazdálkodási napokon sikerrel bemutatkozott Bauer gyártmányú öntözőberendezésekhez. A ,hitel visszafizetés megkezdésének határidejét is a gazdaságok aszály miatti pénzügyi helyzetét figyelembe véve határozzák meg. it növelhetik az üzemek a kedvezményes öntözőgépfej.- lesztés révén. Az öntöző-mintagazdasá- gokhoz kerülő új osztrák géppark két legfontosabb jellemzője a kedvező műszaki paraméterekből adódó energiatakarékosság, valamint az öntözéses gazdálkodás egyik legégetőbb gondját enyhítő munkaerő- takarékosság. Ez utóbbiról már a tiszaföldvári bemutatón meggyőződhettek a szakemberek: a Bauer-féle gépek élőmunka-igénye egy- tizede az eddig alkalmazott technológiákénak. Amíg például egy öntözési idényben a korábbi berendezések üzemeltetéséhez 100 hektáron átlagosan öt ember munkájára van szükség, addig a Bauer gyártmányok kezeléséhez 500 hektárra elegendő egy dolgozó és egy erőgép. Az önjáró berendezések garancia és szervizszolgáltatásainak, valamint alkatrész-utánpótlásának megszervezésére az Agrotek vállalkozott. A gépek üzemeltetéséhez a szakemberek képzését a gyártó osztrák cég biztosítja. A referenciagépek telepítésével természetesen a gazdaságoknak is adódik kötelezettségük, mint például a berendezések működésével, teljesítményével kapcsolatos adatok gyűjtése és szolgáltatása. Gyorsan megtérül, ha... Előreláthatóan mintegy 230 Bauer gyártmányú öntözőberendezés javítja majd jövő évtől a 36 referencia- üzemben a meglévő vízkapacitások jobb hasznosítását, föműf ej lesztés nélkül. A 18 Szolnok megyei mintagazdaság közül kettőben ez utóbbira is sor kerül. A kenderesi és a fegyverneki termelőszövetkezetek közös beruházásában megvalósuló öntözésfejlesztéshez a Nagykunsági főcsatornára egy vízkivételi műtárgyat épít az OHV. A tervek szerint az is elkészül az új öntözési idény kezdetéig, általa 1600 hektárral tudja növelni mesterséges csapadékkal rendszeresen ellátható területeit a két szomszédos gazdaság. A számítások szerint előreláthatóan mintegy 322 millióba kerül a 36 nagyüzemben megvalósuló öntözőgépfejlesztés. Figyelembe véve az új berendezésekkel elérhető energia- és munkaerőmegtakarítást, valamint az intenzívebb öntözéstől várható terméstöbbletet, népgazdasági szinten hétnyolc év alatt megtérülhet az osztrák—magyar kooperációban létrejövő beruházás. A gyors népgazdasági és a hasonlóan kedvező üzemi megtérülésnek azonban nem csupán a kedvezményes fejlesztési lehetőségek jó kihasználása, a több és hatékonyabb kijuttatott víz, és a többlettermés a feltétele. Az intenzívebb öntözésnek szigorú agrotechnikai fegyelemmel kell párosulnia a mintagazdaságokban. Csak a világpiacon is versenyképes többlettermékekkel érheti el ugyanis igazi célját az ezredfordulóig ütemezett komplex öntözésfejlesztés első lépcsője, az ahhoz nyújtott központi kedvezmények. Temesközy F. Megkezdődött a szőlőfeldolgozás a Délalföldi Pincegazdaság tiszakürtl pincészetében. Az előszüret idején napi 3—400 mázsa szőlőt dolgoznak fel.’A szezonmunka dandárjában a napi mennyiség eléri a 3 ezer mázsát is. Az idén körülbelül 45 ezer mázsa felvásárlására számolnak. Az eddigiek alapján úgy tűnik, közepes minőségű lesz az idén a szőlő cukorfoka Összhangban a népgazdasággal
