Szolnok Megyei Néplap, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-12 / 214. szám
1984. SZEPTEMBER 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Együtt van a csapat Miért előnyös ? A mélyfúrásnál sok a váratlan műszaki probléma, de a termelés nem állhat meg! Rögtön ki kell javítani a hibát — ez a TIVfK-sokra hárul. Képünkön Bató István, Tompa György, Szabó Pál és Balázs Béla karbantartók láthatók munka közbe« Rajtuk is múlik az ország olaja Változások a Kőolajkutató Vállalat Zrínyi Miklós Szocialista Brigádjának munkájában A kitörésgátlók „gyógyítása” is szigorúan pontos munkát követel Vígh Mihály gépészeti üzemvezetővel, Vincze Gel- lért brigádvezetővel és Szabó Pál lakatossal, a Zrínyi Miklós nevét viselő kollektíva tagjaival arról beszélgettünk a Kőolajkutató Vállalat szerszám- és csőjavító üzemegységében, hogy a bri- gádmozgalom náluk is előbbre lépett. Nyilvánvalóvá vált, hogy fejlődésük csakis a munka javításától, a „rejtett források” felszínre hozásától függ. Azelőtt főképp mennyiségi vállalásokat tettek, ma már az időszerű feladatokra, a minőségre és a pontosságra összpontosítják erőiket. A munkahelyi kezdeményezések, amelyeket vezetőikkel közösen beszélnek meg. kerülnek előtérbe. Ehhez igazodva lassanként átalakul a brigád tevékenysége. Az új, rugalmasabb szabályozás kereteit ez a brigád is új tartalommal igyekszik kitölteni. („Ma mások a követelmények, ezt munkánkban, de a saját háztartásunkon is érezzük. A gazdasági kényszer kemény szorítása bennünket, a tervszerű megelőző karbantartásban dolgozókat, is mérlegre tesz. A mélyfúrás sok váratlan eseménnyel, műszaki problémával jár együtt. És több milliós értékekről van szó! Tehát nekünk itt, benn a műhelyben ehhez kell igazodnunk: folyamatosnak kell lennie a hibaelhárításnak, hogy a termelés zökkenő- mentesen, fennakadás nélkül menjen. Mi, a Zrínyi Miklós brigád tagjai, a földalatti munkaeszközöket, a fúrószerszámokat, a kitörésvédelmi berendezéseket javítjuk.”) A csapatban tizenhármán dolgoznak: lakatosok, hegesztők. Többen mind a két szakmában magabiztosan mozognak. A zömmel fiatalok alkotta közösség nagy figyelmet fordít a takarékosságra. („Jónéhányan otthon bebújnak az ágy alá ötven fillérért, a munkahelyen pedig tízezreket érő gépekre, anyagokra fittyet hánynak. Nálunk is gondot okoz néha az anyagellátás: az utóbbi időben főleg a dissousgáz és az oxigén hátráltatja a munkánkat, különösen a talp- marók, a marókoronák hegesztését. S ha eltörik a fúró, megáll a munka kint. Persze, sürgősen javítani kéne, csakhogy nincs palack, a hegesztő... No nem ül ölhetett kézzel, mást csinál. De Orosházától Egerig a fúrót várják. Könnyen összetorlódhatnák a sürgős munkák, ilyenkor bizony idegeskedünk. Am nem nyugtátokat szedünk, hanem megnyugtató megoldást keresünk. Ha hiányzik a raktárból egy szerszám, alkatrész, egy csavar — kiszedjük régebbi gépekből a még hasznosítható- kat. vagy beülünk a kocsiba, s körüljárjuk Szolnokot, valahonnan szerzünk. Egy kissé kopott csiszolópapírt nem dobunk el rögtön, jobban rányomjuk a vasra, egy darabig még eltart. Apróságok ezek, de sok kicsi sokra megy ... ”) Az 1976-ban alakult, már minden fokozatot elért brigád takarékos, ötleteket hasznosító szemlélete a szerszámok, anyagok gondos kezelésével, az alkatrészek (selejt csövek, haszonvasak) újrahasznosításával és újításokkal jelentős összegeket, importot „spórol” meg. Első címszóként szerepel szótárukban a minőség: minél gyorsabban, pontosabban, se- lejtmentesen igyekeznek dolgozni. Sokat számít a mélyfúrásnál az is, hogy a tmk- sok a lehető legrövidebb idő alatt „gyógyítják meg” a gépeket. Például az idén végzik el a vidéki fúróberendezések tmk-ját — szériában, betartva a határidőt! Nagyban segíti munkájukat a nemrégiben átadott műhely. A munkahely a termelés színtere, de az emberformálás kohója is. A közhasznú társadalmi munkák, a közös rendezvények, a Rotary-mű- hely brigádjával való kapcsolatuk még jobban összekovácsolják közösségüket. („Tanfolyamokon, továbbképzéseken veszünk részt. Evés, ivás, alvás, munka ... nemcsak ennyiből áll az életünk. Forgatjuk az újságot, nézzük a tévét, a fajsúlyosabb műsorokat megbeszéljük.”) Az üzemi élet kérdéseire is keresik a választ, gyakorta — mondja Vígh Mihály — velősebben szólnak, mint a „fentiek.” Tagjai a pártnak, a szakszervezetnek. Aktív vöröskeresztesek, vállalati tűzoltók, munkásőrök. Együtt van a csapat. Így élik mind jobban kiteljesedő munkáséletüket. Sz. Tamás Tibor Fotó: T. Z. Magyar—tőkés kooperációk és vegyes vállalatok Nem újkeletű a felismerés, hogy a mind nehezebb piaci körülmények között a hagyományos árucsere-forgalmon kívül új, korszerű formákat is találnunk kell a nemzetközi gazdasági együttműködésben. Nyilvánvaló ugyanis, hogy csak ezen az úton járva kapcsolódhatunk be a nemzetközi munkamegosztásba, mérsékelhetjük függőségünket a piac napi ingadozásaitól^, tehetjük hosszú távon biztosabb alapokra áruszállításainkat. Mindezek az indokok növelték meg napjainkban a különböző külföldi vállalatokkal való szorosabb együttműködés új formáinak jelentőségét. Korszerű technika Mindenekelőtt a kooperációs kapcsolatok fejlesztéséről van szó. Ezekről a kooperációkról állapította meg a minap az Ipari Minisztérium egyik felmérése, hogy az ilyen munkamegosztás eddig is hozzájárult a hazai termelés hatékonyságának növeléséhez, elősegítette a műszaki fejlődést, növelte exportkínálatunkat a konvertibilis elszámolású piacokon is, s nem utolsó sorban ezek a kooperációk állandó, "folyamatos exportot eredményeznek a partnerországokkal létrejött kereskedelmi forgalomban. Ám ugyanez a felmérés azt is megállapítja, hogy például a gépiparban, ahol az elmúlt időszakban gyors ütemben nőtt a kooperációk száma, s az együttműködések túlnyomó többsége is erre az ágazatra koncentrálódik, még mindig roppant nagy kihasználatlan lehetőségek vannak. Ezt jelzi egyebek között, hogy a teljes tőkés gépipari külkereskedelmi forgalomnak a kooperációs szállítások még alig 4— 5 százalékát teszik ki. Mindez persze korántsem jelenti azt, hogy ne lennének követendő példák. A hazai gyártásban például vállalataink legjelentősebb kooperációs partnerei az NSZK- beli cégek. Az elmúlt évben mintegy 350 kétoldalú együttműködési szerződés volt érvényben, főleg a nehézgépgyártásban és a kohászatban. Tavaly a két ország , közötti kooperációs exportimport forgalom megközelítette a négymilliárd forintot. Az együttműködések közül példásnak tekinthető a Komplex Külkereskedelmi Vállalat Közreműködésével kialakított kooperáció a Claas céggel: a nyugatnémet cég kombájnjaihoz magyar adaptereket szállítanak. Nem kevésbé fontosak második számú kooperációs partnerünkkel, Ausztriával kialakított kapcsolataink. Eddig az együttműködések 40 százaléka a gépiparban és a kohászatban jött létre, húsz százalék jutott a vegyiparra. A kapcsolatok fejlődését jelzi, hogy a gazdasági recesszió ellenére tavaly újabb 16 kooperációs megállapodást írtak alá a két ország vállalatai. A földrajzilag 'távol eső országok közül elsősorban Japán és az Egyesült Államok a hazai vállalatok fontos partnerei. Japán cégekkel elsősorban a robottechnikában és a szerszámgépiparban látnak a hazai szakemberek lehetőséget arra, hogy a már meglevő kooperációk számát újabbakkal gyarapítsák. A magyar termékek eddiginél nagyobb felvevő piaca lehet az Egyesült Államok is. A szakemberek szerint itt elsősorban a számítástechnikában és az orvosi műszer- gyártásban várhatók újabb kooperációk. Folyamatos export Az utóbbi időben azonban a kooperációk mellett mindinkább előtérbe kerültek a vegyes vállalatok is. Hazánkban jelenleg mintegy negyedszáz olyan közös vállalat működik, amelyben saját tőkével külföldi cégek is részt vesznek. Noha 1972 óta megvan a lehetőség ilyen vállalatok létesítésére, ezen a területen lényeges előrelépés csak az utóbbi egy-két évben történt. Jól példázza ezt, hogy 1982-ben és 1983- ban 16 új vállalkozás kezdte meg működését, lényegesen több, mint az előző tíz évben együttvéve. Ügy tűnik, az elmúlt időszakban sikerült a partnerekkel megismertetni a hazai lehetőségeket, s így fokozatosan csökkenteni a külföldi vállalkozók idegenkedését a magyarországi tőkebefektetésekkel szemben. Ám az is igaz, hogy az eddigi eredmények — a vegyes vállalatok számszerű gyarapodása — ellenére sem lehet alapvető minőségi változásról beszélni. Gazdaságunkban ugyanis a külföldi tőkebevonás mindezidáig nem .vált számottevővé. A vállalkozások zöme 5—10 millió forintos alaptőkével kezdte meg működését, s meglehetősen elenyésző azoknak a közös vállalkozásoknak a száma, ahol az anyagi eszközök értéke meghaladja az ötven-, illetve a százmillió forintot. A kedvező jelenségek körébe tartozik viszont például az a tény, hogy az elmúlt időszakban megszaporodtak a termelő közös vállalatok. I^yen például a - magyar— belga Tungsram-Schreder, amely alumínium lámpatestek gyártásával foglalkozik, vagy a közelmúltban alakult magyar—dán Hunflexbau kör zös építőipari vállalat. Kihasználatlan lehetőségek Hasonlóképpen követendőnek ítélik a szakemberek a B+Z Kft gyógyszeralapanyagokat gyártó közös vállalatot, amelyet magyar és svájci tőkével alapítottak. Az együttműködés lényege, hogy Debrecenben, a Biogal Gyógyszergyár szomszédságában felépítettek egy korszerű üzemet, a berendezéseket pedig a svájci Zyma cég adta. A közös vállalat, amely tavaly az év elején kezdte meg működését, első terméke a különböző máj betegségek kezelésére alkalmas készítmény hatóanyaga. A közös vállalat favajy mát több mint 120 millió forintos forgalmat bonyolított le. A szerződések alapján a közös vállalat termékeinek több mint nyolcvan százalékát a svájci cég vásárolja meg. A kooperációktól a vegyes vállalatokig felsorakoztatott példák jól jelzik azokat a lehetőségeket, amelyekkel élve megvan a mód- nemcsak a műszaki fejlődésre, a minőségi követelmények jobb kielégítésére, hanem arra is, hogy mindezzel párhuzamosan tovább- növekedjék exportunk. Éppen ezért a már meglevő — sajnos kétségkívül nem nagy számú — példák arra is figyelmeztetnek, hogy az eddigieknél sokkalta jobban kellene élnünk a vállalatok közötti együttműködés kínálta exportbővítési lehetőségekkel. K. Ny. J. Kína után Magyarország Jövedelmező a tollexport Országos kukoricaszemle Országos kukoficabemuta- tót tartottak tegnap a Gabonatermesztési Kutató Intézet szegedi telepén. A termelési rendszerek és a gazdaságok szakemberei megtekintették az új hibrideket, valamint, az agrotechnikai kísérletek eredményeit. A vendéglátó tudományos kutatók elmondották, hogy az idei aszályt minden kuko- ricafajta megsínylette. Tanulságos viszont, hogy azonos fajták azonos taíaj- és éghajlati viszonyok mellett nem ugyanazt az eredményt adták. A hozamot nagyban befolyásolta az alkalmazott technológia, elsősorban a növényállomány sűrűsége. A túlzott sűrítés mesterséges vízhiányt idézett elő. s még fokozta az aszály kedvezőtlen hatását. A kényszerű silózás sokszor e túlsűrítés következménye. . Az idei tapasztalatok igazolják, hogy a javasoltnál nagyobb tőállomány olyan kockázatot jelent, ami már a termelés biztonságát veszélyezteti. Minél sűrűbb az optimálisnál a növényállomány, annál kisebbek a kukoricák. Tegnap Budapesten ülésezett a Nemzetközi Toll Szövetség vezetősége. Az 1953- ban alakult frankfurti székhelyű szervezetnek 18 ország a tagja, azok az államok, amelyek akár termelőkként, akár felhasználókként érdekeltek a tolltermelésben. Dieter Volker, a szövetség elnöke az MTI munkatársának elmondta: Ma a toll rendkívül értékes és keresett árucikk a piacon, annál is inkább, mert minden természetes anyag reneszánszát éli. a hasonló árucikkek iránt világszerte megnőtt a kereslet. A tollat még a műanyagoknak sem sikerült kiszorítania. termelése és exportja általában mindenhol gazdaságos és kellően jövedelmező. Magyarország tolltermelő és exportáló nagyhatalomnak számít, hiszen Kína után Magyarországon állítják elő a legtöbbet, évente mintegy 3—4‘ ezer tonnát Ennek a mennyiségnek a legnagyobb része.a Terimpex Külkereskedelmi Vállalat közvetítésével külföldre kerül, az NSZK-tól Japánig a világ minden tájára. A tollak közül a legértékesebb a libáé, majd a kacsáé. Magyarországon főleg liba- tollat termelnek, ennek is 80 százalékát a legértékesebb pehelytollként értékesítik. A magyar toll legnagyobb vásárlói az NSZK-beli cégek. A tolltépést még ma is a hagyományos kézi erővel oldják meg, a gépi kopasztás módszerét csak a levágott állatoknál alkalmazzák, ilyenkor ugyanis értéktelenebb áru keletkezik. A Nemzetközi Toll Szövetség — amelynek a Terimpex mellett tagja a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat is — budapesti tanácskozásának résztvevői ellátogatnak vidékre, a legrangosabb magyar tollfeldolgozó helyekre is,
