Szolnok Megyei Néplap, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-11 / 213. szám

1984. SZEPTEMBER 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A cibakház! Vörös Csillag Termelőszövetkezet másodvetésként 52 hektáron termel kar­fiolt. Előreláthatólag szeptember közepén kezdik meg az első szedést. Képünkön öntözik a területet Fiatal vezetők iskolája Vajon melyik húsz-, har­mincéves vezető — legyen mérnök, közgazdász —, ne érezte volna jónéhányszor pályája során, főleg annak is az elején: jó lenne könyvből, tanfolyamból, tudósabb társ­tól elsajátítani nagyobb há­nyadot abból a roppantul differenciált, bonyolult tu­dásból, ami a vezetés kellő gyakorlásához kell! Azért, hogy okos, megfontolt és gyors legyen a döntés, reális és végrehajtható a jóváha­gyott terv, szervezni tudó és határozott, emberközpontú és egyidejűleg szakmájában el­sőfokon jártas legyen az ifjú vezető... Vállalkozó vállalatok Nem kell tovább szőni az álmokat: létezik nálunk, im­már csaknem tíz esztendeje ilyen iskola, részben kifeje­zetten a fiatal vezetők se­gítésére és felkészítésére. Az Országos Vezetőképző Köz­pont indítja rendszeresen, 1975 óta, „Fiatal vezetők is­kolája’’ megjelöléssel a jelen­leg 10 hónap időtartamú tan­folyamokat. Dr. Csath Mag­dolna, oktatási igazgató rész­letes statisztikával is szolgált arra vonatkozóan: az ország különböző vidékeiről az ipar- vállalatok milyen arányban küldik fiatal szakembereiket a vezetőképzésnek erre az is­kolájára? Elöljáróban tehát néhány adat, ezekről. Körülbelül 60— 40 százalékos a főváros-vidék aránya az ifjú hallgatók kö­zött, ami nem egészen fedi az országos ipartelepülési ará­nyát. Van néhány megye, amelynek ipari üzemei rend­szeres előiskolái a vezetőkép­zőnek. így a Videoton szé­kesfehérvári gyára és számí­tástechnikai üzeme, ugyan­csak Fejér megyéből a Kö- FÉM, a Szerszámgépipari Művek gyáregysége, illetve a Köszörűgépgyár. Borsod több iparvállalatától érkeznek rendszeresen fiatal vezetők. Nógrád megyéből elsősorban a szénbánya tartja fontosnak a fiatal szakemberek post- graduális képzését. Komá­rom, Zala és Hajdú-Bihar legutóbb pedig Csongrád szintén vállalta ifjú vezető szakemberek további képez- tetését a fővárosi intézmény­ben. Mit és hogyan tanul az if­jú vezetők e csoportja? „Ön miként csinálja?” Elsőrendű, meghatározó szempont, az igazodás a nép­gazdaság szükségleteihez az oktatásban. Ezért is lényeges arányú a képzésben az álta­lános közgazdasági ismeretek mértéke, népgazdasági szintű kérdések elemzése. Tervezés, szabályozók, és szabályozás, külgazdasági stratégia adja az elsajátítandó ismeretek jelentős hányadát. Másrészt a vállalatirányítás, vezetés, általában a vezetési ismere­tekhez kapcsolódó témakö­rök. Igen jelentős hányadot képvisel a vezetési irányítás kérdéseinek elemzése, pszi­chológiai, szociológiai vonat­kozásai, az emberek, beosz­tottak legjobb alkotói képes­ségeinek helyes kibontakoz­tatása. És még korántsem teljes a lista ... Meghívott rangos külső előadók, — a Pénzügyminisz­térium, az Országos Tervhi­vatal, az Árhivatal, a Bér- és Munkaügyi Hivatal — egy­aránt rendszeresen ismertetik itt a legidőszerűbb gazdaság- politikai kérdéseket, legtöbb­ször — s ez lénye­ges — még a dön­téselőkészítés stádiumá­ban. A vezetőképző Köz­pont szakemberei ugyancsak rendszeresen tartanak elő­adásokat. A Vezetőképző Központ ugyancsak meghív olyan sikeres gazdasági ve­zetőket, akik az elsajátított elméleti vezetési tudnivalók utáp, fórumszerűen, már ar­ról kérdezhetők meg: „ön miként csinálja?”, Hogyan végzi menedzserhez méltón, maximális eredménnyel a munkáját, van-e erre elsajá­títható receptje?”. Különö­sen a megyékből érkezett if­jú vezetők érdeklődnek sajá­Közép- és alsó szintű veze­tők a hallgatók, közös jellem­zőjük tehát, hogy a saját vállalati vezetésüknek tervei vannak velük. (Dicséretére legyen mondva a külső vi­déki üzemeknek, a fiatalok legalább fele az iskola vé­geztével előbbre lép, jelen­tősebb megbízást, munkakört kap. Nyilván nemcsak a tan­folyami ismeretek okán, in­kább, mert eleve perspektí­vát szántak neki. . .) Ami hiányzik — így látják a ve­zetőképző szakemberei —, az, hogy nálunk csak kevés vál­lalat, üzem készít tudomá­nyos értékű és hitelű, úgyne­vezett életpálya-tervezést, amelyről aztán az érintett fiatal vezető is tudhatna! így önnön sorsát — az isme­retszerzést is ehhez irányítva — jóelőre ki-ki megrajzol­hatná ... Több fejlett tőkés ország­ban — s ezt a másolás igé­nye nélkül állapították meg a továbbképzés szakemberei, — a mienknél tudatosabb az ifjú vezetők képzése. Rend­szeres például, hogy a veze­tő jóelőre kiválasztja az utó­dot, és irányítottan képezteti. Az is tény, hogy a mi fiatal vezetőink már a jelen kép­zés során jó hasznát vennék tos munkamódszerek elsajá­tításának reményében e fó­rumok iránt. Ennek a mód­szernek egyébként a tovább­fejlesztett változata is szere­pel a képzésben. Egy-egy hó­napos gyakorlati időt kell ugyanis eltöltenie valameny- nyí hallgatónak, kiválasztott, sikeres és neves vállalati ve­zető mellett! Nem kevés mu­níciót jelent mindez! így kap egyfajta betekintést arra, mit és miért csinál posztján a gazdasági, személyzeti, mű­szaki vezető ... A vezetőképző szakembe­rei: úgy vélekednek önnön munkájukról: igen fontos, hogy az egyetemi, főiskolai tananyag után — amelyben, mi tagadás, a vezetés tudo­mánya csak jelentéktelen is­merethányaddal szerepel —, a fiatal vezetők hozzájuthas­sanak ahhoz az ismeretmeny- nyiséghez, ami az adott mun­kahelyen gazdasági és emberi szempontból is rendkívül fontos. A közgazdasági vég­zettségűek kapnak ugyan az egyetemi éveik alatt az ilyen ismeretekből is egy keveset, a fiatal szakemberek többsé­ge azonban tanulmányai vé­gén még nem rendelkezik ezekkel. Különösen a terve­zés és a távlati tervezés szak­elmélete mondható esetünk­ben kevésnek. Ami pedig a stratégiai vezetés és a szá­mítástechnika témáit illeti, ezeknél évről évre változik, frissül az ismeretanyag. Utánképzésre tehát feltétle­nül szükség van. egy-egy külföldi vezetőképző intézményben teendő látoga­tásnak, rövid tanulmányút­nak. Anyagiak híján ma ez kevéssé elképzelhető. Bár az OVK-illetékesek fantáziát látnának cserelehetőségek ki­munkálásában. Konzultánsok segítségével, szakdolgozat írásával és vé­désével tetőzik az ifjú vezetők oktatását. Sa­ját munkahelyük kínál­ja jobbára a témát, és volt már rá példa, hogy a szakdolgozatot — visszatérve a munkahelyükre — sikerült hasznos gyakorlattá alakíta­ni. Az ismeretszerzésnek ez a magasfokú iskolája — évek óta igazolják a tapasz­talatok — egyéb módon is kamatozik. Gazdagabban an­nál, mint a képzés iránti vállalati érdeklődés néha mutatja... Pedig korántsem elképzel­hetetlen, hogy általános gya­korlattá váljék az olyan pél­da, mint nemrégiben a Vi­deotoné: az egyik, itt végzett fiatal műszaki szakemberük­ből később a számítástech­nikai gyár igazgatója lett... — j —t Tervek vannak velük l Megtévesztő anyakönyvek A riporter kérdezett, az anyakönyvvezető vá­laszolt. — Hány újszülöttet anyakönyveztek tavaly Rákóczifalván ? — Egyet sem. — És tavaly előtt? — Akkor sem. Kérdezhette volna ezt az évet, vagy az ötévvel ezelőtti helyzetet, de mi­nek! A válasz mindig ugyanaz lett volna. Az ötezer-nyolcszáz lakosú községben nem születnek gyerekek? Nem. Legalább is az amyakönyv adatai szierint nem. A hivatalos dokumentum vezetője, a jogszabályok precíz is­merője meg is magyaráz­ta: a Családjogi Törvény értelmében ugye ott kell anyakönyvezni a csecse­mőt ahol született. Már­pedig a csecsemők ma>~ napság a kórházak szü­lőszobáiban jönnek a vi­lágra. Orvosok, műsze­rek, képzett ápolók — így a legbiztonságosabb, legmegnyugtatóbb a csa­ládnak, az anyának, a gyereknek. Épelméjű em­ber nem ágál ellene, csak örülni lehet, az egészségügyi ellátás fej­lődésének nyilvánvaló bizonyítéka ez. Legfel­jebb azt nem értik, hogy az adminisztráció éssze­rűsítésének miéi t nin­csenek ilyen nyilvánvaló bizonyítékai ? A paragrafusok miért konzerválnak régi álla­potokat? Miért ragasz­kodnak olyan dokumen­tumokhoz, amelyek nem a valóságot tükrözik? Egy példa: tavaly a szol­noki anyakönyvbe két­ezerszáz újszülöttet je­gyeztek be. Többségük, ezerszázheftvenöt, nem szolnoki csecsemő volt. Semmi közük a város­hoz, mindössze annyi, hogy egyik kórtermében voltak hét napig. Szüleik nem a városban élnek, anyjuk nem ott volt veu lük terhes, otthonuk nem ott van. Vajon van e egyetlen józan érv annak a régi szabálynak a tartósítás sóra, amely megfosztja utódainkat attól, hogy hiteles dokumentumok szerint is szülőfalujuk legyen? K. K. Megkezdi a salakhányó feldolgozását a Dunai Vasmű Vízügyi újítók országos kiállítása Vasárnap bezárta kapuit a vízügyi újítók és feltalálók harmadik országos, ágazati kiállítása Szolnokon. Az öt­napos seregszemlén 35 víz­ügyi igazgatóság, vállalat, társulás, kutatóintézet 166 újítását, találmányát tették közszemlére, félezer szakem­ber folytatott eszmecserét az újítómozgalom időszerű kér­déseiről. A rendező szervek összegzése szerint a bemu­tatott szellemi termékek, az ötletemberek produkciói jól alkalmazkodnak a mai gazdasági helyzethez. Az alkotások, ötletek javarésze az ágazat műszaki színvona­lának az emelését, a vízépí­tés korszerűsítését és gazda­ságosságát, valamint a kör­nyezet- és vízvédelmet szol­gálja. A kiállításon kiosztot­ták az Országos Vízügyi Hi­vatal és az Országos Talál­mányi Hivatal fődíját. Ezen kívül a két főhatóság továb­bi hat magas színvonalú, népgazdaságilag hasznos újí­tást is díjazott. Ózdi durvahengermű Befejezték a nagyjavítást Vasárnap, a tervezett ha­táridőn belül befejezték az ózdi kohászati üzemek dur­vahengerművének éves nagy­javítását. s tegnap reggel már megkezdődött az üzemszerű termelés. A tizenhárom nap és nyolc óra időtartamú ja­vítási és rekonstrukciós mun­kálatokra harminchat millió forintot tervezett a kohászat, s az augusztus 27. óta folya­matos műszakban több mint ezeregyszáz karbantartó szakmunkás és kisegítő dol­gozott a „pihenő” hengerso­rokon. A nagyjavítás során el­kezdték az 5-ös számú mély­kemence teljes átépítését is. Itt is a megfelelő ütemben végzik a rekontsrukciót. A hengerműben kijavították, revízió alá vették a sorvonó villanymotorokat, amelyek „hideg-próbaforgatása” ipar szombaton elkezdődött­Az elmúlt három évtized alatt a Dunai Vasmű salak- hámyójára több millió tonna kohó- és martinsalak, vala­mint a tűzálló kemencék bontási anyaga került. Mind­ez tekintélyes mennyiségű újrahasznosítható vasat, tűz­állóanyagot és salakot tar­talmaz. Kiaknázása régóta foglalkoztatja a kohászati kombinátot, mert ezáltal hulladékból juthat nagy mennyiségű alapanyaghoz és tőkés importot helyettesítő termékekhez. 1982 tavaszán 869 millió forintos beruházás­sal a Haldex Nemzetközi Együttműködési Iroda, a Ta­tabányai Szénbányák Válla­lat és a Dunai Vasmű közös vállalkozásaként elkezdő­dött a salakhányó-feldolgozó üzem építése. Két és fél év múltán, jelenleg már az üze­mi próbáiknál tartanak, s a mutatkozó hibák kijavítása után e hónap végén megkez­dik a salakhányó üzemszerű kitermelését. A beruházók arra számí­tanak, hogy évente 110 ezer tonna 95 százalékos fémtiszí- taságú, közvetlenül az acél­műbe adagolható vasat’ 120 ezer tonna 60,5 százalékos fémtisztaságú, közvetlenül a nagyolvasztóba adagolható vasat nyernek. A kitermelt érték: évi 350 millió forint. A beruházás így két év és három hónap alatt megtérül. Ezen felül samottot és tűz­álló anyagokat, út- és gát­építéshez használható salak­zúzalékot tudnak jelentős mennyiségben kitermelni. - Ha pedig a salakhányó esz­tendők múlva elfogy, a be­rendezést akkor sem kell nyugdíjazni, hanem a folya­matosan keletkező martin­salakot dolgozhatja fel üzem­szerűen. Építőipari Innovációs Alap Bővülő tevékenységi kör Tovább bővíti tevékeny­ségét az Építőipari Innová­ciós Alap: kölcsönnyújtás és végleges alapjuttatás mellett újabban vállalják szabad vállalati fejlesztési források kihelyezését, feleslegessé vált, használt állóeszközök értékesítését — tájékoztatta az MTI munkatársát Varga Tamás, az Alap igazgatója. A pénzintézet megalakulá­sa óta eltelt 14 hónap alatt több, mint félszáz javaslatot, innovációs pályázatot vizs­gált meg, s ezek közül 2 7-re kötött szerződést. Innovációs kölcsön, illetve végleges alapjuttatás formájában mintegy negyedmilliárd fo­rint értékű fejlesztés megva­lósítását segítik elő, ame­lyekhez a kisbank 161.5 mil­lió forinttal járul hozzá. Á pénzintézet alaptőkéjének bővítése érdekében a közel­múltban ötvenmillió forint névértékben kötvényt bocsá­tott ki. A kibocsátott érték­papírokat az Építésügyi és Városfejlesztési, illetve a Közlekedési Minisztérium irányítása alá tartozó válla­latok teljes egészében meg­vásárolták. A sikeres akció után tervezik, hogy a válla­latok megbízása alapján is megszervezik a kötvényki­bocsátást,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents